Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-02 / 232. szám

X971. október 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Jövőre termel a BCM Óriás a Szársomlyó tövében Megmozdult a föld a bere­mend—nagyharsány—kis- tapolcai háromszögben. Há­rom évvel ezelőtt, 1968 áp­rilisában, dózerek, szkrépe- rek tucatja kezdett munká­hoz Baranya legdélibb szög­letében, a magányosan álló Szársomlyó tövében. Ez a különös hegy, amely azontúl, hogy a híres siklós—villányi borok termőhelye, eddig csak csúcsának kopaszságáról volt híres. Lábainál most áll a gyár, ötven—hatvan méteres betontornyok tartják az eget, s Magyarországon máris fo­galommá vált e három betű: BCM. Évente 1 millió tonna cement Korunk immár krónikus cementhiánya közismert. Az építőipar igényeit, még a leg­fejlettebb országok cement­ipara se mindig képes hiánytalanul kielégíteni. Ma­gyarországon különösen sú­lyos a helyzet: működő ce­mentgyáraink túlnyomó többsége már megünnepelte 50. születésnapját, s az újak se nevezhetők minden tekin­tetben korszerűnek. Valami­vel több mint 3 millió ton­na cementet gyártunk — s egy millió tonnányit impor­tálunk. A fejlett országokban évi 500 kg az egy főre jutó felhasználás, nálunk 280 kg — s ez a két szám megköze­lítően érzékelteti, mennyi még a tennivaló. A BCM egymillió tonna cementet termel majd éven­te. A beruházás előkészítésé­nek időszakában a legfonto­sabb kérdés az volt: hol le­gyen? Beremend mellett há­rom érv szólt. 1. Nagy mennyiségű nyersanyag ta­lálható a közelében. 2. Van már egy kis cementgyár a községben, tehát adott a le­endő munkásgárda magja. 3. Az ország déli részén nincs egyetlen nagyobb tel­jesítményű cementgyár sem, az ellátás tehát különösen nehézkes és drága. A tervek szerint 2,6 mil­liárd forintba kerül majd a BCM. Ebből 1 milliárdba ke­rülnek az építőipari munkák, 1 milliárdba a gépek, beren­dezések, s 0,6 milliárdba a kapcsolódó létesítmények. A beruházásban szinte vala­mennyi nagy magyar építő-, illetve gépgyártó cég érde­kelt. a főterheket azonban a 31-es Állami Építőipari Vál­lalat. a Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat, a FÖLDGÉP és az ÉVM Gép­szerelő Vállalat vállalta. Há­rom évvel ezelőtt búza- és repceföldek zöldelltek az öt­ven holdas gyárterület he­lyén. Ma áll minden fonto­sabb létesítmény s remény van arra, hogy az építés kez­detének 4. évfordulóján, te­hát 1972 áprilisában, indul­hat a termelés. Ak ország vérkeringésében Az első az útépítés volt. Ezt követte a vasút. Villány és Klstapolca között új vá­gánypárt építettek, s meg­kezdődött a BCM pályaud­varának kialakítása is. Be­remend, melyet eddig egy kátyus bekötőút, s egy alig használt vasúti mellékvonal kapcsolt az ország vérkerin­gésébe, szinte máról holnap­ra megfiatalodott. A község főutcáján megnőtt a forga­lom, a házakat tatarozni kezdték, boltok nyíltak. De megkezdődött az építkezés is. Panelszállító autók érkeztek, s bekövetkezett, amiben so­ha senki sem hitt: emeletes lakóházak épültek Beremen- den. A BCM mini-lakótelepe egyelőre 140 lakásból áll, s hasonló méretű gyári lakó­telep épült a közeli Siklós most alakuló új városköz­pontjában is. Kétezer körül van a köz­ség lakóinak száma — s ma közel ennyi építő dolgozik itt. A BCM százak, sőt ez­rek szemében jelenti a nagy lehetőséget, Beremend még­se lett Komló, vagy Duna- pentele. A gyárépítés első szakaszában olyan szociális és egészségügyi létestménye- ket emeltek, amilyenek so­ha, egyetlen, nagy magyar beruházáson sem voltak ed­dig. Szállás 1200 fő számára épült, konyha és étterem kétezer embernek. Féltucat klub, ugyanennyi mini­könyvtár, mozi, sportpálya — s pinceklub a legfiatalabbak- nak. Beremend nem szol­gáltatott szenzációt senki­nek, legalábbis a szó köz­napi értelmében nem. Nem voltak verekedések, nincse­nek éjszakába nyúló tivor­nyák. A Kommunista Ifjú­sági Szövetség védnökséget vállait a beruházás felett, s ha műszaki-technológiai vo­natkozásban nem is tudott sok pluszt adni, az kétségte­len, hogy a kultúrált mun­ka- és szórakozási lehetősé­gek, illetve pihenési feltéte­lek megteremtéséhez elévül­hetetlen érdemei vannak. Bárhogy is alakul az ápri­lis 4-re tervezett indítás, akár lesz cement az építke­zés megkezdésének 4. évfor­dulóján, akár nem, a BCM- től már senki sem vitathat­ja el a leggyorsabban fel­épült nagylétesítmény címet. Az építők tavaly májusában ajánlották fel, hogy egy év­vel előbbre hozzák a ha­táridőket. s bár pillanatnyi­lag is sok és súlyos gond­dal küzdenek, a gyár előbb készül el, mint azt erede­tileg tervezték — ez kétség­telen. Ejje'—nappal Az óráknak, sőt a percek­nek is súlyuk van itt, Bere- menden. A közel félszáz vállalat, köztük a nyugat­német. NDK-beli és csehszlo­vák cégek szakemberei csak akkor dolgozhatnak eredmé­nyesen. ha a menetrendet mindenki betartja. Bere­mend nem való azoknak, akik féltik az idegeiket, s aazoknak sem, akik minden­re azt mondják: van még idő... A gyár még éppen csak, hogy kinőtt a földből de máris kinevezeték az igazgatót, helyetteseit, « megvannak a legfontosabb osztályok is. Sőt már van­nak dolgozói is a BCM-nek, igaz egyelőre inkább illene rájuk ez a név: tanulók. Az ország nagy cementgyárai­ban, illetve csehszlovák és jugoszláv vállalatoknál ta­nulmányozzák az új techno­lógiát a BCM leendő gazdái, üzemeltetői, hogy amikor az építők és a szerelők azt mondják: kész — csak az Indítógombot kelljen meg­nyomni... Békés Sándor Az NDK Kultúra Hete Október 5-től a Magyar Rádió ismét megrendezi az NDK Kultúra Hetét. Ezek­ben a napokban számos iro­dalmi válogatás, hangjáték, szórakoztató összeállítás, kviz-műsor szerepel a Kos­suth- és Petőfi adó hullám­hosszán. Az ünnepi hét műsorán ,,Rejtvényúton barátainknál” címmel félórás játék is sze­repel. amelyet az NDK szer­kesztői állítottak össze. — „Halló Berlin, halló Buda­pest” címmel pedig több mint egyórás szórakoztató zenei program hangzik el Az ünnepi évforduló jegyé­ben műsorra tűzi a Magyar Rádió Anna Seghers „Az igazi kék” című regényének rádióváltozatát Kénsavofyár épül 8zomokon A Szolnoki Tiszamenti Ve­gyiművekben új, 200 ezer t. évi kapacitású kénsavgyárat építenek. A berendezést Lengyelországból szállítják. Az új létesítményben jövő­re megindul a termelés. (MTI fotó — Érczi K. Gyula felv. — KS) A MARTFŰI 1ISZA CIPŐGYÁRBAN A Sárga cápa, a Vasgárda és a többiek Amikor a portán keresem, azzal igazítanak útba: a tex­til- és műbőr raktárban megtalálom. A kérdéses raktár a főbejárattól 200 méterre van egy hatalmas épület alagsorában. Evek óta itt dolgozik Hajik Ist­ván, 40—50 milliós érték gazdája, elosztója. Mielőtt Ide került volna, előtte ct esztendőn át az előkészítő műhelyt irányította, vezette. Kiváló szakember hírében áll, de ezúttal nem szakmai kérdésekről beszélgetünk. Ugyanis 1964-ben hivatalos munkaköre mellé társadalmi funkció is párosult: ő lett a Kossuth Kiadó üzemi könyvbizományosa. — Az akkori párttitkár, Márton József kért baráti szóval, vállaljam el a poli­tikai irodalom terjesztésé­nek üzemi feladatát. Rááll­tam, hisz a könyvekkel min­dig jó barátságban éltem. Még aktív sportoló korom­ban is. Aztán tudtam azt is, hogy a könyvterjesztés itt az üzemben rendes kerékvágás­ban halad. Az alapszervek­ben ügyes és ügybuzgó pro­pagandisták dolgoznak. Ha szót értek velük nem lehet semmi baj. Könyvterjesztői harrier Így kezdődött Hajik Ist­ván könyvterjesztői karrier­je. Ugyanis az eltelt négy esztendő szép sikerei alapján könyvterjesztői pályafutását nyugodtan nevezhetjük kar­riernek. Amikor kezdte há­romezer forintért vásároltak politikai irodalmat, politikai témájú szépirodalmat az üzemben. Ma a könyvvásár­lás havi összege eléri a 6 ezer forintot is. Mindez a propagandistákkal kiépített szerves kapcsolat eredménye. A tizenkettes pártalap- szerv az alsórészkészítő üzemben működik. Az egyik, ahol a legtöbb könvv talál gazdára. A központi kész­letből először az üzemrész Irodájába érkezik a könyv. Vásárlásra pedig mindig fi­zetéskor kerül sor, Lévai í.'ándorné. Horváth Sándor- né elsőkként indulnak, ami­kor elhangzik a hívó szó: itt vannak a könyvek! — Rendszeresen vásárolok könvveket — mondja Lévai- né. A férjem is és magam is nagvon szeretünk olvasni. Minden Univerzum-kötetet megveszek és az olcsóbb re­gényekből is már egy egész könyvtárra valót szereztem be. Itt vásároltam valameny- nyit. Nekünk egyetlen könyvbeszerzési forrásunk az üzemi könyvterjesztés. Népszerű kiadványok Hajik István kimutatása szerint — pontos kimutatást vezet, meg is dicsérték érte jegyzőkönyvben — csak Uni­verzumból 200 darab kel el egy-egy alkalommal az üzemben. De a Világesemé­nyek dióhéjban című kötet­ből még többet, 270-et ren­deltek. Igen népszerű a Nők Magazinja, 200 példány jár belőle. Regényekből, elsősor­ban az olcsóbb regények a kapósak. A Sárga cápából, amely 12 forintba kerül 200 kötetet vásároltak az alap­szerv tagjai: a Vasgárdából 150-et, a Szerelem és bör­tön című regényből hason­lóképpen. Van, aki ennél többet is áldoz, drágább könyveket is vásárol. A Sieg- Siegi-ből, amelynek ára 45 forint hát példány kelt el könyvterjesztés útján. A raktáros-könyvterjesztő tavaly novemberben ered­ményes munkájáért megkap­ta az ötéves terjesztő mun­káért jelvényt. A legutóbbi vizsgálat, jegyzőkönyvi be­jegyzése szerint: a martfűi Tisza Cipőgyárban a párt- frodalom terjesztése évek óta jó. Amikor a sikerek tit­ka felől faggatom azt mond­ja: szívvel csináljuk és po­litikai feladatként végezzük Hiszen nemcsak arról van szó. hogy minél több dolgoze kezébe kerüljön a könyv, és minél többen szeressék mes az olvasást, hanem arról is. hogy az, üzemben minél töb­ben legyenek olvanok. akik a politikai irodalomnak is rendszeres olvasói és élve­zői. Kisköre, hetvenegy őszén III. A nagy építkezéssel szem­ben, Pusztataskony az első Szolnok megyei település a műút mellett. Kisházi Já- nosné tanárnő volt itt a népszámláló biztos, jól em­lékszik az adatokra, két- száznyolcvanan élnek e kül­területi részen. A Kisházi tanítóházaspár másfél év­tizede itt oktat. Már úgy volt hogy beköltöznek majd Tiszaburára, elsorvad Tas- kony. kihal az iskola. A műút oldalán most csa­ládiház alapozásba kezdtek többen. Friss földhányások tanúsítják, építkezik a kis telep. Juhász János, a tsz zetorosa, Izsóid István, Pá­dár János is kiásta már a fundamentumot. Pádár Já­nosról azt mondja a tanár­nő, ládagyári munkás a ezalókl vasútállomáson. Abádszalókra menet sok­szor utót kell adnunk fával rakott járműveknek. A Nagykunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Vállalat ú üze­met telepített ide. A leendő tó helyéről vágják az erdőt, s itt helyben a vasútállo­máson mindjárt fel is dol­gozzák. A ládagyár. ahogy í környék elnevezte, sok itte­ni embernek ad kenyeret. Pusztataskonyról főképpen a nők járnak el oda. A férfiak — olyan negy- vennyien — szembe Kiskö­rére mennek. Reggel jön ér­tük a Tisza II. Vízlépcső feliratú Ikarusz, viszi a munkásokat. Este hozza vissza. Úgy tudják, hét ilyen különjárat szállítja oda-vissza a Tisza-mente községeiből az építőket. A pusztataskonyi teleoüléssel az történt, hogy azóta in­kább ide húzódnak az em­berek. mint innen el. — Három éve aztán egy megyei bizottság szállt ki — emlékszik vissza a tanár­nő — és kimondta, fejlesz­tésre kijelölt település Pusz­tataskony. Kisháziék tehát marad­hatnak. taníthatiák az itteni gyerekeket. Harminchárom felsőtagozatosuk van most is. Heten nyolcadikosok, közü­lük három fiú. — Mind szerelő szeretne lenni — néz rám a tanárnő. Értem, miről van szó. Ar­ról hogy a korábban vég­zett Kiss Sándor kőműves lett Kiskörén. Csomov Gé­za dózeros. Varga Sándor betanított munkás. De a legérdekesebb változás: a tanítóék húsz esztendeje szorgalmazzák a felnőttek esti oktatását. Egyszer je­lentkezett két ember, hogy hajlandók elvégezri a hete­diket. nyolcadikat. Csak magántanulóként tehették, nem volt égv osztályra való továbbtanuló felnőtt Hsrmadesztendeje viszont az itteniek keresték fel Kis- háziékat: szervezzék meg az esti tanulást. Azóta éven­ként nvolcan—tízen leteszik a nyolcadikat. — Azok. akik a vízlépcsőn dolgoznak — sorolja név- szerint is Kisháziné. Többen szakmunkások lettek, mióta az általánost befejezték- Jövünk ki a kellemes ősz­ben. a csendes iskolaudvar­ról. íme. így Dezsdült már meg itt a környék a vfzléo- cső vonzásában — nvugtá- zom magamban. Abádszaló- kon még inkább kézenfog- hatja az ember a változáso­kat. Gépek dflhörögnek az egykor csendes utcákon, kék overállos munkásemberek haladnak a járdákon. Csak nemrég is két új intézmény­nyel gazdagodott a község. Magánházakat kibérelve ide­települt egy főépítésvezető­ség és egy kutató laborató­rium. A túlpartról is jönnek át a vállalatok megrendelni a munkákat. A laboránsok pedig kísérleteznek és kimu­tatják. ennek, vagy annak az anyagnak milyen a sza­kító szilárdsága. A faluba olykor dörejek hallatszanak be. Az erdész'’’! robbantják a kivágott fák tuskóit. Halad a munka min­denütt. Ezerhétszáz ember dolgozik Kiskörén. A lét­szám semmit nem mond. hi­szen a technika szintje olyan magas itt. Van úgy. hogy az ember több látogatóval fut össze, mint építővel. Most is két debreceni au­tóbusz parkol a vízmű előtt. Hajdú megvei ifjúsági cso­portot hozott ide a KISZ. Kántor Lajos, a Szolnokon élő agrármérnök a Tiszavi- dék Mezőgazdasáefejlesztési Iroda Hajdú megvei referen­se válaszolgat kérdéseikre. Arra hogvan kao vizet Deb­recen Kisköréről, hogy ön­töznek majd Hajdúszováton. hogyan érinti nyolc megye kétmillió holdját ez az épít­kezés. A fiatal mérnök — Kiskörén az építkezés veze­tőinek átlagéletkora 30 esz­tendő — lelkesen magyar:'z. Arról is, hogy milyen se­gítséget kapunk a FAO-tól. — A kisújszállási Búzaka­lász Tsz a rizstermesztés mo- dellüzeme lesz. Mer a gépesí­tett állattenyésztésé. A tö­rökszentmiklósi Ararvka- lász Tsz-t a komplex gyü­mölcstermesztés bemutató gazdaságává fejlesztjük, szintén FAO hozzájárulás­sal. A FAO a mezőgazdasági országok egyesülése. Nem pénzt ad. gépekkel, beren­dezésekkel támogaria a nagv programot. Űev. hegy a FAO országok ösztöndíjasai hoz­zánk járnak maid öntözést tanulni. A debreceniek hall­gatják az előadásokat. Meg­értőén fogadják a mieink be­jelentését is. — Igazgatónk. Hegedűs elvtárs elnézést kér. hogy nem tud itt lenni, de fontos tárgyalása van. Igazat mondanak. A fő­épület előtt ott ál! a szol­noki vízügvi igazgató kocsi­ja. S ott van még három A-s rendszámú fekete gép­kocsi is. Dégen Imre. víz­ügvi államtitkár, dr. Lász­ló Andor államtitkár, á Magvar Nemzeti Bar.k elnö­ke s még más vezetők lőt­tek Kiskörére. Nem nyilvá­nos találkozás, a sajtó nem is ad hírt róla. költségveté'”' megbeszélés. Mondiák. ar­ról mennyi oénzt kaphat nagv építkezés a jövő esz tend őre. Hosszú, nagy munka va” még mindig hátra. Néha vá­ratlan fordulatok is akad­nak. A vízlépcsőtől mind­össze egv kilométernvire a folvóra mutatnak Látok ott valamit a Dart mentén. — Az egy hajóroncs, az* is ki kell majd emelni — mondják. Egy elsüllyedt hajó. A helybeliektől úgy tudják az éoítők, hogy a németek küld­ték a víz alá, mikor mene­kültek negyvennégy őszen. El is felejtették már a leg­többen. Most. hogy feltúrták ett az egész környéket, vé­letlenül rábukkantak. A pusztataskonyi tanító fia egy rozsdaette géppisztollyal jött haza a minap. Ki tudja, mi minden kerül még elő a régi korokból a föld alól. a nag*- munka során. Hiszen történetében soha így meg nem forgatták még ezt a tájat Borzák Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents