Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-17 / 245. szám
« SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. októl)« 17. Az élet alkonyán Harc a kábítószer-fogyasztás ellen KüLPOLITIKB November végén Csehszlovákiában választásokra kerül sor: újraválasztják valamennyi képviseleti szerv — a Szövetségi Gyűlés két kamarája (a Népi Gyűlés és a Nemzetek Gyűlése), a Cseh Nemzeti Tanács, és a Szlovák Nemzeti Tanács és a megyei, járási és helyi tanácsok tagjait. Az új válaszátsi törvények lényegében az 19ö4-es választási törvényekre támaszkodnak (Csehszlovákiában 1964-ben tartottak utoljára választásokat). E választási rendszer szerint a képviselő- jelöltek ugyanúgy, mint azelőtt, választókerületekben lépnek feL Minden választó- kerületben egy képviselőt választanak. A választási törvények lehetőséget adnak arra, hogy egy választókerületen belül több jelöltet is állítsanak. A választókerületeket nagyjából Csehszlovákia közigazgatási beosztásának megfelelően jelölték ki. (Csehszlovákia tíz kerületre oszlik, ebből hét cseh területen, három pedig Szlovákiában található; ezek a kerületek további 118 járásra oszlanak). Az új választási törvények (szám szerint öt: valameny- nyi képviseleti szerv számára egy) azonos elvekre épülAz öregedés — kevés kivételtől eltekintve — mind- anryiunk — osztályrésze. Senki sem örül annak, hogy ifjúsága elmúlik. Faust ezért adta lelkét az ördögnek a halhatatlanságért cserébe, s a középkorban ezért kotyvasztottak a boszorkányok életmeghosszabító főzeteket Teljesen természets dolog volt még a múlt században is, hogy Európa különböző piacterein vajákosok és alkimisták „életvizet” vagy „örök ifjúságot” árultak apró üvegecskében — s kitűnően megéltek belőle. Ugyanakkor messziről jött öregek keresték föl Spanyol- országban az „ifjúság forrását” és fürödtek meg benne, remélve, hogy visszanyerik rég elveszett ifjúságukat. Kubában sokkal jobb megnek. A csehszlovák föderációról szóló alkotmányerejű törvény ugyanis leszögezi, hogy az állampolgárok az egész csehszlovák állam területén azonos politikai jogokkal rendelkeznek és a választójog minden demokratikus állam alkotmánya értelmében az alapvető állam- polgári jogok egyike. Valaménnyi törvény első paragrafusai ismertetik a képviselőjelöltek személyével kapcsolatos feltételeket. Mind az öt törvény megegyezik abban, hogy a Szövetségi Gyűlés, a Cseh Nemzeti Tanács, a helyi tanácsok stb. képviselőjének, illetve tagjának olyan állampolgárokat választanak meg, akik a szocializmus odaadó hívei (valamennyien a Nemzeti Front jelöltjei, minthogy csak a politikai pártokat, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmat, a Szocialista Ifjúsági Szövetséget és a Nőszövetséget stb. tömörítő Nemzeti Frontnak van joga jelölteket állítani), politikailag és szakmailag fejlettek, kiemelkedő erkölcsi tulajdonságokkal rendelkeznek, képesek ellátni azokat a feladatokat, amelyek a képviseleti szervben rájuk háruioldást találtak az öregek számára a forradalom óta: otthonokat létesítettek, amelyek összehasonlíthatatlanul magasabb színvonalúak, mint a régi menhelyek. • • ,,Öregek hú»a(i A „Bernardo de Toro” otthon a Havanna környéki Guanabacoa-ban épült. Általában 60 éven felüli öregek a lakói, de ha egészségi állapotuk indokolja még ötven éveseket is befogadnak. A négy pavilon — a férfiak, a nők, a házastársak és a betegek pavilonja — 109 embernek nyújt kényelmes otthont. A betegek pavilonja felszerelt kórház, állandó orvosi felügyelettel és nővérekkel. nak, összefogják és egyesítik a dolgozók alkotó erőit a szocialista társadalom sokoldalú fejlődése érdekében. A Szövetségi Gyűlés azt az alkotmányerejű törvényt is jóváhagyta, amelynek értelmében a küszöbönálló választások alkalmával valamennyi képviseleti szervet öt évre választják. Az a kapcsolat, amely a választási előkészületek során alakul ki és folytatódik a képviselő tevékenységének egész idején át. A képviselők feladatai nem korlátozódnak csupán a képviseleti szervben, a különböző bizottságokban folytatandó munkára; a képviselőknek állandó kapcsolatot kell tartaniuk választóikkal. Választóik véleményéből kell ösztönzést meríteniük munkájukhoz és rendszeresen tájékoztatniuk kell választóikat arról, mi történik a képviseleti szervben. A választási előkészületeket a Nemzeti Front szerepének és felelősségének előtérbe állítása jellemzi. A Nemzeti Front szövetségi és nemzeti területi szervei alakítják meg valamennyi képviseleti szerv számára a választási bizottságokat. Ez év áprilisában U Thant ENSZ-főtitkár különleges ENSZ-alapot hozott létre a kábítószerekkel való visszaélés elleni harc céljaira Az alap létrehozása is mutatja, hogy a kábítószerfogyasztás problémája súlyos aggodalmakat vált ki több országban, mindenekelőtt az Egyesült Államokban. A kábítószer-fogyasztók számát tekintve az USA a világon az első helyet foglalja el. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az egyik legerősebb kábítószer, a heroin élvezőinek száma az USA-ban 120—180 ezer között van. „A túlnépesedés, a szegénység és a munkanélküliség a kábítószer fogyasztás életető közege” — jelentette ki az egyik szakértő. I Kfi Saleoes rendőrség A kábítószerek problémája az Egyesült Államokban annyira súlyossá vált, hogy Nixon elnök különleges bizottságot hívott életre ennek a broplémának a tanulmányozására, a bizottság élére pedig nemzetbiztonsági tanácsadóját, Henry Kissingert állította. Gondosan tanulmányozzák azokat az útvonalakat, melyeken keresztül a kábítószerek eljutnak az Egyesült Államokba. Különleges rendőrosztagokat hoztak létre, gyakoriak a razziák. Az utóbbi két évben az USA- ban, az illegális kábítszer- behozatal elleni harccal foglalkozó rendőrségi hivatalnokok számát megduplázták, létszámuk jelenleg eléri az ezer főt, ennek ellenére hivatalos vélemények szerint az Egyesült Államok felé útnak indított kábítószerek 90—95 százaléka eljut az amerikai kábítószerfogyasztókhoz. A kábítószer-kereskedelem tekintélyes helyet foglal el a nemzetközi bűnöző szindikátusok tevékenységében. Egyes becselések szerint közvetítésükkel tavaly 22 000 font tiszta heroin jutott el az Egyesült Államokba. Török—francia tengely Általános az a vélemény, hogy még ha sikerül is teljesen elvágni a „török-francia ellátási vonalat”, amelyen keresztül jelenleg a heroin nagyobb része érkezik az Egyesült Államokba, ez csak a hálózat fő tengelyének földrajzi áthelyeződését fogja eredményezni Dél- kelet-Azsiába, ahol a kábítószer-áradat elleni harc még semmiféle eredménnyel nem járt. Az illegális kábítszer-be- hozatal elleni harcot rendkívül megnehezíti az, hogy a kábítószer-kereskedelem mind az Egyesült Államokban, mind az Egyesült Államok határain túl mesés jövedelmeket biztosít. Egy font heroint például, melynek előállítása mintegy 275 dollárba kerül, New Yorkban 100 000 dollárért lehet értékesíteni. Az Egyesült Államokban mindössze 275 orvos tart fenn olyan magánklinikát, amelyekben kábítószereseket kezelnek. A két New York-i magánklinika 2750 embert gondoz, ezeknek fele „magán” beteg, akik napi 20 dollárt fizetnek a 30 dolláros belépési díjon felül. A társadalombiztosítási segélyben részesülő betegek napi 8 dollárt fizetnek. Katonák is Különösen súlyossá vált a kábítószer-fogyasztás problémája az USA Dél-Viet- namban lévő hadseregének katonái között. A kábítószerfogyasztás az amerikai katonák körében járványos méreteket öltött. Egy nyilvánosságra hozott jelentés szerint a Vietnamban harcoló amerikai katonák 10—15 százaléka fogyaszt kábítószereket. Más, kevésbé hivatalos, de egyesek szerint megbízhatóbb adatok azt mutatják, hogy a sorkatonák 25—30 százaléka narkomániás. Ezek az adatok annak a két republikánus kongresz- szusi tagnak a jelentésében szerepelnek, akiket a kongresszus bűnügyi bizottsága ez év c^nSsában küldött Délkelet-Ázsiába, hogy a helyszínen tanulmányozzák a kábítószerfogyasztás problémáját az amerikai hadseregben. Nopi 16 dol’ár A Vietnamban lévő katonák a kábítószereket minden nehézség nélkül beszerezhetik. Saigon utcáin a heroinkereskedők egy negyedgrammos adagot másfél-két dollárért kínálnak. A New York-i utcákon illegálisan árusított heroin tízszer ennyibe kerül. A New York-i rendőrség számításai szerint egy kábítószerfogyasztónak naponta legalább 16 dollárra van szüksége a megfelelő dózis beszerzésére, egyes esetekben azonban még 50 dollárt vagy többet is kifizeh A csökkent akaraterejű ember bármilyen bűncselekményre képes, hogy megszerezze a kábítószer beszerzéséhez szükséges pénzt. Ebből adódik a kábítószerfogyasztas és a bűnözés közötti közvetlen kapcsolat. Könnyen elképzelhetjük, micsoda „erősítést” kap az Egyesült Államok alvilága az amerikai katonák Vietnamból való hazatérésével. Eladó színpad Érdekes gyár a varsói színházberendezési üzem; itt állítják elő a színházi berendezéseket, az esztrád termek és stadionok felszerelését. 1954-ben történt megalakulása óta 530 lengyelországi ég külföldi színházat látott el forgószínpaddal, daruhíddal, fényberendezéssel, zörejtárral, hangerősítővel és a színház épületén belüli közlekedést szolgáló gépekkel. A gyár fő vásárlói Bulgária, Csehszlovákia és Románia. Bukarest új operaházában most végzik a szerelési mun- I kát Milyen a csehszlovákiai választási rendszer? Az Egyesült Államok külpolitikájának mozgatórugói A mi ideológiánk a nemzetközi kapcsolatok körét a világban kialakult társadalmi viszonyok általános* rendszere alkotórészének tekinti. Egy állam külpolitikai céljait csak úgy érthetjük meg, ha tisztázzuk, mi uralkodó osztályának legfőbb érdeke, s miben nyilvánul meg ez az érdek az ország határain túl. Ezt az alapigazságot — ahogyan azt már Lenin ís hangsúlyozta, — „egyetlen percre sem szabad szem elől téveszteni, nehogy elvesszünk a diplomáciai fondorlatok bozótjában és útvesztőjében — abban az útvesztőben, amelyet néha még mesterségesen is teremtenek és tesznek bonyolultabbá azok az emberek, osztályok, pártok és csoportok, amelyek fi zavarosban szeretnek, vagy kénytelenek halászni.” Az USA külpolitika :a napjainkban különösen aktív. Folyamatosan tárgyal a Szovjetunióval, erősíti a kapcsolatait Kínával, rendezni próbálja a tőkés világ sorait Európátan, a látszat tárgyalás — agresszió kötél oá 1 váj án egyensúlyoz Indokínában, jelen van Dél- Amer'Vában, a Közel-Keleten. A nagy nyüzsgésben nehéz a fővonal kitapintása. Ám nem tévedünk, ha az Egyesült Államok külpolitika'. tevékenységének elemzése során mindenekelőtt az uralkodó monopoltőkés burzsoázia érdekeiből indulunk ki. Ezt az összefüggést maguk sem tagadják. „Teljesen világosnak kell lennie, ho~v sem a modern történelem, sem az amerikai külpolitika nem érthető meg az amerikai társadalom osztályjellegének és az alapját képező korporációs rendszer jellegének megfelelő felismerése nélkül” —• olvashattuk a Remparts című New York-i liberális folyóiratban. Mint az elnyomó uralkodó osztályok általában, az USA urai is nemzeti érdeknek tüntetik fel saját céljaikat, s ilyen címen hirdetik meg külpolitikai stratégiájukat. A múlt században a fiatal amerikai kapitalizmust saját fejlesésének gondjai foglalták le. Ennek felelt meg az elszigetelődés politikája, az „amerika erőd” elképzelés, Monroe elnök jelszava: „Amerika az amerikaiaké.” A XX. század elejére azonban az amerikai imperializmus olyan hatalmas potenciálra tett szert, amelynek nemcsak az ország, de az egész kontinens szűk lett. A nagytőke érdekei azt kívánták, hogy zz Egyesült Államok lépjen ki a világ színterére. Ennek az úJ politikának látványos határköve lett az USA belépése az első világháborúba. Ez a lépés teljesen véget vetett az 'zola- cionaúzmus vszázadoe oo- litik*'<'<í,k és átn-enetet ie- lentett ahhoz a korszakhoz amikor az USA természetesnek tartja más, a határaitól még oly távol is eső országok ügyeibe való beavatkozást. Ez a folyamat a második világháború idején, majd az azt követő években végképp kiteljesedett, A mammuttá növekedett, a háborús hasznon rendkívül megzsírosodott nagytőke érdekei a széleskörű expanziót követelték. Az amerikai monopóliumok legtöbb versenytársainak (a német, japán, olasz, angol, francia nagytőke) elbukása, vagy teljes elgyengülése jzt lehetővé is tette. Nyomban megszületett ennek az ideológiája is, az ún. vákuum elmélet, mely szerint azt a légüres teret, amely a kapitalista világban a háború következtében keletkezett, az USA köteles betölteni. Nyíltan meghirdetik áz úi ielszót: A viálg sorsit az USA-nak kell c kezébe venni, s meghatározni annak fejlődését. „Akár akarjuk akár nem — mondta Truman 1945-ben — kötelességünk felismerni, hogy az általunk aratott győzelem a világ további vezetéséért való felelősség terhét rótta az amerikai népre.” Ez a szerep az Egyesült Államok ideológusai és politikusai szerint már nem is csak egvszerűen ..nemzet' é-delc”. hsrií n vtiáernegvál- tó szeren. Mert a? is v"áens. hogy kiv“1 szemben kell a vákuumot betölteni; nem tagadják, hogy a szocializmus világméretű előretörése ellen szervezik soraikat. Így indul az amerikai tőke világhódító szerepre, zászlaján az antikommunizmus jelszavával. Ilyen nviltan mindez nem mondható ki. Megszületnek tehát a hangzatos és tetszetős elméletek az amerikai életformáról, amely egyedül alkalmas arra. hogy a világ népeinek meghozza a boldogságot. Az USA politikai rendszerét, társadalmi és állami intézményeit — mint a civilizáció legmagasabb fokát —• mindenütt mintaképnek ajánlják. Ám a vilá” nem fogadja el. A .szabadság útiéra lépő volt függő országok. gyarmati né-ek a gazdasági, politikai, társadalmi átalakulás saját útját keresik — sok esetben époen a szocializmus eszmélt követve. Az önállóság vágya, a saját út keresésére jelentős akadályokat állít a viláeha- talomra törő amerikai nagytőke útiéba. Nyomban kész a recept: a kommunisták fondorlatának mondják az ellenállást, hogv ilvmMnn jogot formáljanak — úgymond: a demokrácia védelmében — a beavatkozásra, amely nem egy esetben drasztikus katonai eszközökké’ történik. A trü'nolítikai an^i^ommunirmus jól felelt az amerikai nagyburzsoázia belső érdekeinek is. A „nemzet érdeke”, „elhivatottságunk a világban”, „a nyugati demokrácia védelme” és hasonló jelszavak, a külső fény ígetés állandó emlegetése elegendő ürügyet szogláltatott a legnagyobb és legbiztosabb profitot hozó hadiipar korlátlan fejlesztésére; arra, hogy az amerkai polgárokra mind több í; több terhet róhassanak az ész nélküli fegyverkezés finanszírozására. A háború utáni évek amerikai külpolitikai alapelvei szülték a hidegháborús ma gatartást. Az amerikai imperializmus egyik legharzia- sabb képviselője Dulles úgv fogalmazta meg, hogy csakis a háborús erő szüntelen fokozása. a fenyegetés, a háború szélén való egyensúlyozás lehet eredményes. F- a korszak szülte azokat az agresszív tömböket — NATO, SEATO — amelyeknek puszta létezése is mérgezte a nemzetközi légkört A merev szocialistaellenes külpolitikai vonal arra vezetett, hogy az USA természetes szövetségeseivé váltak a világ legkorruptabb bábrendszerei. Elég volt ugyanis az antikomrpunjzust kinyilvánítani, máris folyt az USA- b<51 a dollár, • hadianyag. Szinte mindenütt * világon a népelnyoraó reakciós rendszerék az Egyesült Államok
