Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-17 / 245. szám

1971. október 1<. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 SZABÓ ÁGNES RAJZA Zelk Zoltán i Kinek mi jut István tegnapelőtt Rómába utazott. László tegnap Párizsból jött haza, Ferenc Bostonban keltezett képeslapját ma hozta meg a posta. Kinek mi jut. nem irigykedem én: kat-kat — mondják a tanulékony percek, utánozva a kerekek szavát, s én tenyeremmel, ahogyan szokás, letörlöm a tél fagyni készülő leheletét emlékem ablakáról: a töltéstől egy karnyújtásnyira ott áll most is a körhinta a réten, megül a hó a lovacskák farán, megül a teve két púpja között. SZÉPSÉQ — MINT KÉSŐŐSZ... Szépség — mint későősz hirtelen enyhületének csalóka nyugalma a kérlelhetetlenség előterében (mert hisz a tél bizonyos) — mihez fogjak veled, Seneca vére, jó zsibbadás, mihez, te még egyszer lomb az ágon, te utoljára és átvonulóban, te kétes ragyogás — mielőtt végleg magamra hagysz? VÄRADY SZABOLCS Üsmsretlen Molnár Ferenc levelek A túrkevei Finta Múzeum névadó szobrásztestvéreinek hagyatékában számtalan ed­dig ismeretlen, feldolgozat­lan és igen érdekes adatra bukkanhat a kutató. Finta Sándor, az Egyesült Álla­mokban híressé vált szob­rászművész-író levelezéséről, kapcsolatairól külön köny­vet lehetne kiadni. A közel­múltban akadtunk nyomára néhány levélnek, amely Molnár Ferenccel való kap­csolatára derített fényt. Finta Sándor 1920-ban vándorolt ki Amerikába, ahol éppen a Brazília függet­lenségének centenáriumára rendezendő ünnepségsorozat előkészítése folyik. A ma­gyar szobrászt bemutatott vázlatai, rajzai, plasztikái és fotó: alapján megbízzák a világkiállítás szobrászati munkálatainak igazgatói tisz­tével. Elkészíti a kiállítás ha­talmas, heroikus figurákkal díszített főkapuját, elé két erőtől duzzadó férfialak, Bo- tond és Lehel bronzszobrát, valamint több portrét, szob­rászati díszítményt. Finta 1923-ig tartózkodik Rio de Janeiróban, majd az USA-ba költözik. New York­ban nemcsak szobrászati, iparművészeti, hanem publi­cisztikai, szépírói tevékeny­séget is folytat. Kivételes eredményeket ér el mind a képzőművészet, mind az iro­dalom területén. Különösen jelentős portréművészete. 1924-ben kezdi mintázni New York bíboros érseké­nek, Patrick Cardinal Hayes- nek márvány mellszobrát, amely művészkörökben egy­szerre ismertté teszi nevét. A neves, magyar származá­sú amerikai Alexander Kon­to és Victor J. Dowling bí­ró, akik megrendelték Fintá- tól az érsek szobrát, 1927- ben a mű elkészülte után fel­ajánlják a Metropolitan Mú­zeumnak. A márvány mell­szobor külön teremben kerül bemutatásra, az állandó ki­állításra csak modellje halá­la után vihetik. Finta még 1925-ben ma­gas fölénnyel nyeri el a Walt Whitman emlékéremre kiírt pályázatot, s remek Whit­tinta Sándor kapcsolata a nagy írótál man portréjával részt vesz a költő szobrára kiírt pályá­zaton is. Több amerikai köz­életi személyiség és művész, író készítteti el portréját Fintával közel negyvenesz­tendős művészi munkássága alatt. Feltehetően az e téren elért eredmények sugallják az ötletet számára, hogy ke­resse fel a New Yorkban tartózkodó Molnár Ferencet, s ajánlja föl portréjának megmintázását. Molnár Ferenc 1927-ben utazik elsőízben Amerikába. Elismert, ragyogóan sikeres színtársulat játszotta New Yorkban Az ördög-öt. 1927 decemberében érkezik New Yorkba, hogy ott néhány he­tet töltsön. Plaza Hotel-beli szobája szinte átjáróház, egy­más kezébe adják a kilincset kiadók, rendezők, színészek és kint tartózkodó hazai is­merősök. Emellett itt, New Yorkban ünnepli 50. sületés- napját. Finta Hayes bíborosról ké­szített szobra a Metropolitan Múzeumban várja közönsé­gét, akik szép számmal fel is keresik a magyar művész {a. Jnatí tui-iftf, lU»K , kié prft) . Jrfefhtu iríáauí (afyMíu V éitbuÁwi <;!' Jívom' lytciok: eCuc&é*£ MAKsiuau,,. »lek 0AfCnünrf a Maiin*. MjyJü. mű^e/u;, - «5 ácCC­rnCiUi€cu óteíUf/Ura fűik ffi, Wt* ** iáé—"’. HrW, rfrffú JÚ’-vtu, McJÜnt; fAiúkl . WRíÍhu im.Wí k*'KíJtm. rdenöfeiiu íuafcwja* A Vionuu/iti. <r-) ' • jLit+f na/\jt H’OvU írurf 'Tr ti iCM A auj&iv- Alá a A3 a... uuIl" ktif' rfCnV- WmÄäui rirffw« \»itekeu> *<!.** ff*##*!* *<0 uteitT a fai-^U-tcőtnaa. naf Ainu« .ÍZ«/ ke.f-téAM : WÍA r%» po* . érfrffr méfhhtcU ji, MM (hMfrfrfat. *AVbv.. .• hAs, rfídMA'ttyw trfc*- nrff úrffaúnu.; . tuhmkjImu /ÍAt hbUto AlrfC\<U Jt. A felvételen Molnár Ferenc levele. író. Darabjait Budapesten, Bécsben, New Yorkban rend­szeresen játsszák. írásait szerte a világon fordítják, olvassák. A liliom, A testőr, Finta mesterhez írott egyik A hattyú, a Játék a kastély­ban hazai és külföldi hódító- útjának tetőpontján van. Színházi sikerére jellemző, hogy 1908-ban egyszerre négy igazán szép munkáját. Az amerikai angol és magyar nyelvű lapok majd mind­egyike dicsérő szóval emlé­kezik meg Finta művéről. A művész ezt az alkalmat sze­retné kihasználni arra, hogy Molnár Ferenccel megismer­kedhessen és hogy a kiállí­táson művészi munkáját a neves magyar írónak bemu­tathassa. Meghívja a múze­umba, ettől a találkozástól remélve, hogy Molnár látva az érsek portréjának kiváló­ságait, maga is hajlandó lesz modellt ülni Fintának. Mol­nár azonban nem tud eleget tenni a meghívásnak, kép­telen időt szakítani a tárlat megtekintéséi. Érről érte­sít. Fintát december 19-én kelt levelében. „Szíves elné­zését kérem, hogy nem me­hettem el a kiállításra, ae kedves levelét már akkor kaptam, amikor vagy öt úr­nak adtam találkozót itt a hotelben arra a napra”. Talán január első napjaiban lesz ideje egy találkozásra, írja a továbbiakban. Közeledik a karácsony, Finta jókívánságait küldi a híres honfitársnak, amelyet Molnár Ferenc táviratban köszön meg és viszonoz. Ezt követően levélről nem tu­dunk. valószínűleg telefonon kereshette meg Finta Mol­nár Ferencet, aki a Hotel Plazában fogadta őt. Itt te­hette meg a szobrászművész ajánlatát, hogy ha tudna Molnár Ferenc időt szakí­tani egy műteremlátogatásra, Finta szívesen mintázná meg portréját. Molnár Ferenc nem sejti még, hogy 1940-ben a hábo­rú elől ismét New Yorkba kényszerül, s itt. ugyaneb­ben a Plaza Hotelben fogja átélni életének utolsó 12 esz­tendejét, ahol ezidőszerint tartózkodott. Tinta Sándor viszont 1939-ben átköltözik Californiába. Kettejük ké­sőbbi kapcsolatára a Finta hagyaték nem ad további támpontot. A Finta Múzeum csak Molnár Ferenc, a Sa­voy Plaza papírján, kézzel írott válaszleveieit őrzi. Egri Mária „En", aki „mi" akar lenni „És megformálta Jahve Elohim az embert, a port a földből, belefújta orrába az élet lehelletét és az ember élőlény lett.” (Genesis 2, 7) A bibliai szöveg így mond­ja el a teremtés aktusát Egy helyen. Mert más he­lyen Isten a hatodik napon parancsszavával teremtette meg az embert, akkor, ami- ko. már az egész világmin­denség kész volt. Saját ké­pére. férfinak és asszonynak teremtette az első ember­párt és azt a feladatot tűzte elé, hogy sokasodjék és ural­kodjék a Földön. Mit ért a mítosz ember ás Isten hasonlóságán? Azt, hogy az embernek értelem­mel és akarattal felruhá­zott lelke van. amint Isten is lélek. íme, egy magyarázat az ember mibenlétéről, a sok közül. Igaz, a legtartó- sabbak egyike. Korábban másként látta magát az ember: a termé­szet és egy közösség részé­nek. Később megint sokféle magyarázat gyekezett tisz­tázni: miért és mitől más az ember, mint a többi élőlény? Hogy ne menjünk messzire, századunkban él és hat egy olyan filozófiai elképzelés, amely csak az egvedi em­ber, a világba taszított em­ber létét ismeri el. Ebben a magányos világban — ahol lehet, hogy más emberek is léteznek, de lehet, hogy nem — az egyénnek szünte­lenül választania kell az eléje kerülő lehetőségek kö­zött, s választásaival valósít­ja meg önmagát. Ezt a filo­zófiai irányzatot egziszten­cializmusnak nevezik. Mi köze mindennek a mű­vészetekhez, a művészetek céljához, értelméhez? Na­gyon is sok. Elsősorban azért, mert a művészek mindig az embert, és az emberi viszo­nyokat vizsgálják. Minden műalkotás hordozza hát al­kotója elképzeléseit az em­beri életről, annak céljáról, értelméről. Ezen felül ezek az elképzelések mindig ké­pet, alakot is öltöttek a mű­vészek munkáiban. Az em­ber teremtése, az egész bib­liai mitológia századokon át központi témája volt a mű­vészeteknek. (Igaz. a vallá­sos Michelangelónak sem tetszett már az ember orrá­ba fújt isteni lélek képe, nagyszerű freskójának Iste­ne a kisujjával érinti Ádám ujját, mintegy áramütéssel ébresztve lelkes lénnyé.) Az egzisztencialista filozófia el­képzeléseit pedig bizonyos írók — elsősorban Sartre és Camus — elbeszélő művé­szete jobban kifejezi, mint elméleti fejtegetéseik. Lehát valóban, ki ez a ki­csi „én”, akit a tudomány és a művészet állandóan fel akar fedezni, s aki folyton attól szenved, hogy nemcsak én, hanem „mi” is szeretne lenni? Marx György így fo­galmazza meg tömören az emberiség múltját: „A sár­kánygyíkok nagyságukért el­adták fürgeségüket és rajta­vesztettek. A madarak bené­pesítették tíz Óceán lakatlan szigeteit is, mozgékonyságu­kért az értelemről kellett le­mondaniuk... a cápák és a skorpiók a fejlődés izgalmát eladták a történetietlen to­vábbélés biztonságáért... A központi idegrendszer, a le­nyűgözően hajlékony és fé­lelmesen labilis agy az em­lősökben éri el a legmaga­sabb fejlettségét... Mintegy 706 ezer esztendővel ezelőtti időkből maradtak fenn Af­rikában és Ázsiában az ezer köbcentiméter térfogatot el­sőként • megközelítő emberi koponyák. A csontok mellett pedig már ott hevernek a kavics-eszközök. Az új faj nyugtalan volt és „ráme­nős”... A homo sapiens pe­dig tízezer esztendő alatt ju­tott el a csiszolt kőbaltától a komputerig.” Mitől ez a gyors fejlődés? A koponyamérettől? Attól is. Az emberi kéz lehetősé­geitől? Attól is. De légió­ként attól a kavicstól és kő­baltától. amiből napjainkra komuter lett. A majom fel tudja használni a faágat, a pók hálót tud fonni, a ma­dár fészket építeni, de az ember képes előre elgondol­ni munkaeszközét, és kitű­zött terv szerint tudja elké­szíteni. S ebben nemcsak az a nagyszerű hogy így jobban le tudja igázni a természe­tet. mint a többi élőlény. Még egy óriási lehetőség szunnyad a munkaeszköz mélyén a munkaeszköz „lel­kében”. Őrzi az eddig élt emberek minden közös ta­pasztalatát. A legalkalmaz- kodóbb állat is tehetetlen, ha teljesen új körülmények közé kerül, mert egész szer­vezetével kell lassan és hosszadalmasan idomulni a megváltozott viszonyokhoz. Az ember azonban nem a szervezetében, hanem mun­kaeszközeiben — majd ké­sőbb nyelvében, tagolt beszé­dében — őrzi tapasztalatait. Íme. az emberi lét örök konfliktusa, örök. de nem feloldhatatlan. A munkaesz­közökkel, a természetből megismert anyagokkal és a mesterséges anyagokkal, a tagolt beszéddel olyan tár­gyakat. olyan műalkotásokat tudnak létrehozni amelyek átélhetővé teszik számunkra a kollektív létet azonoss gunkat az emberiséggel. Egy darab kő. amit a szobrász megformált, egy párbeszéd, amit megszólaltatnak a szí­nészek. egy vászon. színes vonalakkal és foltokkal — s a szemlélő, a néző. a befo­gadó^ már nemcsak ő. hanem a művész is. aki a tárgyak­nak formát adott. Már egy­szerre belülről is és kívül­ről, más ember szemével is szemléli a világot saját em­beri lehetőségeit, amivé akár ő is válhatott volna, de nem vált, mert csak egyedi és kurta lét áll rendelkezésére. Ám, a művészet jóvoltából, most mégis kiléphet hétköz­nap5 életéből. Az ember egy­szerre ,én” és „mi” lehet. Ez a művészet legnagyobb varázslata. Bernáth László KISS ATTILA RAJZA «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents