Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-17 / 245. szám

1971. október 17. SZOLNOK MEGVKI NÉPLAP Több a baleset a Hűtőgépgyárban Nemcsak Torma Imréről Nemcsak Torma Imréről Van szó. Ez a mostani, kü­lönösen balszerencsés évjárat a baleseti helyzet alakulása 'szempontjából a Hűtőgép­gyárban. Áz SZMT statisz­tikája szerint, a tavalyihoz képest idén az I. negyed­évben az üzemi balesetek száma 42-ről 48-ra, a ki­esett — táppénzes — mun­kanapoké 615-ről 950-re, a második negyedévben viszont a baleseteké 35-ről 62-re, <177 százalékra!), a kiesett munkanapoké 672-ről 1052-re (több mint 156 százalékra) nőtt — Vezérigazgató elvtárs szerint miért, milyen okok következtében ? Millió oka van — Nem lehet erre egyér­telmű választ adni. Sok ösz- szetevője van. Ha egyértel­műen meg lehetne állapí­tani az okát. akkor lehetne intézkedni. Mi idézheti elő? Új dolgozók, új munkák, új munkakörülmények, fi­gyelmetlenség, esetleg rossz védőeszköz, rendetlenség az üzemben, zsúfoltság az üzemben — millió összete­vője lehet millió oka van a balesetnek. — Vagy ön szerint elkép­zelhető — folytatta Gorjanc elvtárs —, hogy valaki egy­értelmű választ tud adni: mi ennek az oka? Lehet hogy az ideges légkör, amely általában jellemző a XX. század emberére. Lehetnek egyéni tragédiák; az illető összevész házastársával és másnap zaklatott lelkiálla­potban dolgozik... — Kétségtelen és helyes az a megállapítása, hogy — sajnálatos módon — a Hűtő­gépgyárba11 emelkedtek a balesetek az előző évekhez képest, annak ellenére, hogy alig van, sőt egyáltalán nincs olyan főosztályvezetői értekezlet, vagy igazgatói tanácsülés, ahol a balesetek témájával ne foglalkoznánk — az alakulással, a megelő­zéssel —, ahol esetleges in. tézkedésekről ne esnék szó. Ami másutt nincs „divatban“ A vezérigazgató így foly­tatta: — Heti jelentést köteles adni — ami, állítom, hogy ebben az országban egy vál­lalatnál sincs „divatban” —• minden üzemvezető, név szerint, a baleseti ok meg­jelölésével, külön énhozzám. Amennyiben úgy látjuk, hogy az üzemvezetők, vagy a művezetők a legcsekélyebb mulasztást is elkövetik, prémium-megvonást alkal­mazunk. Jelenleg három embertől éppen ezért von­juk meg a prémiumot — Balesettel kapcsolatos konkrét mulasztás miatt? — kérdeztem. — Nem. Általában az üzemben történt balesetek számának emelkedése miatt. Nyilvánvalóan többet tehet­tek volna annak érdekében, hogy ez ne következzék be. Hogy mit hogyan, sajnos erre én sem tudok nekik több tanácsot adni. mint amit általában az előbb is mondtam: a dolgozók fel­világosításával, továbbá utá­nanézni annak, hogy a mun­kaeszközei rendben van­nak-e, milyen a szerszámok, gépek állapota. — Valószínűleg az is köz­rejátszik — mondta Gorjanc elvtárs —, hogy a balesetek megelőzésére szükséges ok­tatásokat nem minden eset­ben végjük lelkiismeretesen. Elképzelhető, hogy elnagyol­va tesznek eleget e kötele­zettségnek. Vagy az üzem­vezetői, művezetői gárdánk, tele munkával, felelőtlenül — állítom, mert ez felelőt­lenség — nem úgy foglal, kozik az új dolgozóval, ahogy kellene. Ez is ok lehet a sok közül. — A vállalatvezetés bizo­nyára rendszeres biztonság- technikai szemléket, üzemi bejárásokat tart Milyen idő» győriként Tan szó — Negyedévenként. de úgy tudom, havonta is. Ezen rendszerint részt vesz a mű­szaki-fejlesztési főmérnök — jegyezte meg a vezérigaz­gató. Tanulságok, intézkedések — Három csonkulásos bal. eset is történt már eddig az idén. Az előbb jellemzett okok után a vállalat illeté­kes szerve értékelte a bal­eseti helyzet idei alakulását. Milyen tanulságokat vontak le az elemzésből, és milyen intézkedéseket hoztak és ter­veznek a helyzet javítására? —- kérdeztem. — Nyilvánvaló, hogy fo­kozottabb törődést ezzel, megszigorított üzemi szem­léket: elsősorban teljes el­lenőrzést akarunk és hajtunk végre. Akiknek a munkavé­delmi oktatás kötelességük, azok rendelkezzenek bizton, ságtechnikai vizsgával. Szán­dékunk a munkavédelmi őrök aktivizálása: bár ezek- vanpak, sajnos, nem nagyon funkcionálnak az üzemek­ben. — Folytatjuk a munka­eszközök alaposabb felül­vizsgálatát, és napirenden tartjuk a vezetők előtt a fo­kozottabb törődést, hogy ténylegesen többet gondos­kodjanak az emberekről, azok oktatásáról. Amit em­berileg el lehet képzelni, meg lehet csinálni, nyilván­valóan minden eszközt meg­ragadunk annak érdekében, hegy ezen a helyzeten lé­nyegesen változtatni tud junk. Gorjanc Ignác — miközben megmutatott néhány másutt „divatban” nem lévő — heti jelentést. felidézte szakmun­kás-éveit. amikor rajta is esett olykor, munka közben egy-egy sérülés. — Soha életemben nem jutott eszembe, hogy emiatt otthon maradjak, pedig esz­tergáltam tizenegynéhány éven keresztül. Elképzelheti, hogy egy esztergályos hol itt, hol ott megvágja az uj­ját, szemébe fröccsen valami szilánk, vagy egyéb... Önöknél is „akad“ ilyen munkás Megjegyeztem; bizonnyal „akad” ilyen munkás itt, Önöknél is. Ő kétségbe von­ta, mert — úgymond — az üzemvezetők közül egyik sem meri azt megreszkírozni, hogy a legkisebb sérüléssel is dolgoztasson bárkit. Köz­bevetettem, hogy esetleg a munkás anyagilag érdekelt abban, hogy dolgozzék, ki­sebb sérülését talán el is titkolva vezetői előtt — Nincs ilyen érdekelt­ség. A baleset után 100 szá­zalékos táppénzt kapnak — mondta a vezérigazgató. Lapunk jogtanácsosától kértem tájékoztatást: való­ban Így van ez? Száz száza­lékos táppénzről szó sem le­het: az SZTK ennyit soha nem folyósít. Ellenben — a Munka Törvénykönyvének 62-ik paragrafusa értelmé­ben a vállalat köteles kifi­zetni dolgozójának a táp­pénz és a kereset közötti különbözetet akkor. ha a balesetért felelősség terheli. (Ha 8 vétlenségét bizonyí­tani tudja, más szóval azt, hogy „a kárt működési kö­rén kívül eső, elháríthatat­lan ok, vagy kizárólag a ká­rosult elháríthatatlan maga­tartása okozta” nem köteles fizetni a különbözetet.) — Meggyőződésem, hogy a tanulságként elmondottak a megye más üzemeiben, gazdasági szervezeteinél is hasznosíthatók, s azokat hasznosítani is kell — mond­tam. — Ezért is köszönöm a beszélgetést, •— Ha sikerül, akkor biz­tos, hogy megérte. Remél­jük, hogy okulnak ebből mások is —■ hangzott a vá­lasz. Magyar István Könyv a tanyai kollégiumokról A Pedagógiai Társaság Szolnok megyei tagozatának terve bői Szolnok megye egy évti­zede élen jár a tanyai kol­légiumok szervezésében. Eb­ből adódott a gondolat, hogy a tanyai kollégiumokban végzett munka elvi és mód­szertani kérdéseiről a me­gyében dolgozó pedagógu­soknak lehet legtöbb mon­danivalójuk. A Pedagógiai Társaság Szolnok megyei. ta­gozatában, nagyon helyesen, azt az álláspontot alakítot­ták ki: olyan kérdésekkel kell foglalkozni, amelyekről valóban újat tudnak mon­dani a megyei sajátosságok alapján. Ilyen módon járul­Világtakarékossági nap: 1971. október 29. „A jólét útja két szóban kifejezhető: munka és takarékosság” PÁLYÁZAT (Franklin) Ki tud több közmondást, mondást a takarékos­sággal kapcsolatban? Pályázati feltételek: — A takarékossággal kapcsolatos közmondásokat, magyar, vagy idegen szerzők mondásait géppel, vagy nyomtatott betűkkel leírva kell beküldeni. — A mondások után zárójelben közölni kell a szerző nevét (természetesen a közmondásoknál nem kell az eredetet megjelölni.) PL: Közmondás: Sok kicsi sokra megy. Mondás: A takarékosság a bölcsesség leánya (Goethe). — A pályázaton mindenki részt vehet, aki kedvet érez a közmondások, mondások gyűjtéséhez. Beküldési határidő: október 30. Cím: OTP megyei Igazgatósága, Szolnok, Ságvári krt. 31. Jutalom: I. díj: A legtöbb közmondás, mondás beküldőié 500 Ft II. díj: Számban a soronkövetkező 400 Ft III. díj: Számban a soronkövetkező 300 Ft értékű — kívánság szerinti — tárgyjutalomban ré­szesül. Ezenkívül több másértékű tárgyjutalmat is kapnak a résztvevők. „Takarékosság — gondtalanabb élet!” hatnak hozzá leghasznosab­ban a pedagógia általános fejlődéséhez is. Tavaly kezdődött a mun­ka. A tanyai kollégiumok­ban legtöbb tapasztalatot szerzett pedagógusokat meg­bízták, írjanak tanulmányo­kat tapasztalataikról. Május végére elkészültek a tanulmányok, jelenleg a lektorálást végzik. A követ­kező évben várhatóan meg­jelenik a kötet, amely elő­ször ad összefoglaló képet a tanyai kollégiumokban vég­zendő munkáróL A vállal­kozás nagysága és a szer­zők nagy szakmai tapasz­talata arra enged következ­tetni, hogy a könyv túlnő majd a szűkebben vett me­gyei kereteken, s az egész országban haszonnal forgat­hatják a pedagógusok. A Pedagógiai Társaság Szolnok megyei tagozata módszeresen készíti fel tag­jait újabb tudományos mun­kákra is. Mivel a tagok többségükben gyakorló pe­dagógusok, akiknek viszony­lag kevés kutatási tapasz­talatuk van, a társaság gon­doskodik ezirányú képzésük­ről. Még ebben az évbe» előadást szerveznek A tudo­mányos kutatás módszertana címmel. Az előadás megt ir­tására a tervek szerint J /eb- recenből hívnak meg egy egyetemi oktatót. . Ö?szefo,''ás Az Április 4. Gépgyár ör­ményesi üzerr.eg őségének öt szocialista" őri gátja Összefo­gott . és társada. ml munká­ban vállalta, hogy Fegyver­nek nagyközség gyermekin, terményeinek — egy böl­csődének. négy óvodának és iskoláknak — karbantartási munkáit elvégzi. Az óvodá­ban és a bölcsődében még a játékokat is megjavítják. BODROGI SÁNDOR: Randevú a Kopasz Oroszlánban 28. Wocheck fővárosi pálya­futásának csakhamar híre futott. Szerencsére csak ke­vesen tudták, a valódi tu­dós bemutatkozása Bere- menden történt. Megérkezett egy törpe busz, kiszállt belő­le egy ősz ember, belesza­golt a levegőbe. Elmosolyo­dott. — Itthon vagyunk Hilde — mondta —, érzem a sza­gáról. Hilde felmarkolta a bő­röndöket, senkit nem enge­dett a professzor holmijához nyúlni. A legényszálláson kaptak két szobát, de azo­kat úgy berendezte az igaz­gatóság, hogy bármelyik szálloda büszke lett volna rá. A professzor azonnal a részlegéhez sietett. Hildet már ott találta. Az asz- szisztensnő néhány pultot áthelyeztetett, néhány asszi- milátort és lepárlót új sor­rendbe rakatott. A vállalat irattárából közben felhoz­ták az osztály kutatási programját. Wocheck doktor pedig bezárkózott az irodá­jába. Mire kijött onnan, hogy megkezdje a munkát, addigra ez az egész előké­szület lebonyolódott... ... GÖmöry doktor egy egész napot és egy esét szánt Wocheck professzor napi­rendjének felderítésére. Mindenekelőtt körüljárta a budai házat és megállapí­totta, hogy a villához egy nagy park csatlakozik, amelynek közepén egy pa­vilon van. A falak nélküli nyári épülethez tamariskus bokrok kísérte sétány vezet, amely az épület udvari ka­pujától kacskaringósan ha­lad a célja felé. Észrevette gzt is, hogy a professzor — Felderítés közben egészen a magányos házig merészke­dett. A bentiek gyanútlanok voltak, nem gondoltak arra, hogy ezen az estén minden moccanásukat figyelő szem­pár követi. Éjfél felé járt az idő. amikor a professzor nyugovóra tért. miután vacsoráját elkölti — egy ideig még a rádiót hall­gatja. ezt követően a nyá­ri helyiségben lévő villanyt felgyújtja, ott egy hinta­székben foglal helyet és új­ságot olvas, Gömöry ekkor megállapí­totta hogy a professzor a iakóháztól a pavilonig ter­jedő utat ötven másodperc alatt teheti meg, és azt is kiderítette: a ház kapujából nem lehet megállapítani, hogy a pavilonban nem ég a villany. A pavilont a kerítéstől mintegy negyven méternyi, bokrokkal benőtt vadon vá­lasztotta el. A kerítés ezen B ponton alacsony volt és úgy tűnt, hogy életerős fér­finak nem okozhat gondot azon átugrani. Kifelé menet az utcasarki lámpát egy kődarabbal le­ütötte és úgy gondolta, hogy ezzel a terepet már kellő­képpen elő Is készítette. Másnap reggel — az volt az akció lebonyolítására megszabott utolsó nap — Schirmbaum korán ébredt. Nagynehezen életet vert Gömöry doktorba és azon­nal haditervük elkészítésé­hez láttak. Amikor beesteledett, a Volkswagent. amellyel a helyszínre mentek, a kis ut­ca elején leállították. Ez­után gyalogszerrel Wocheck háza elé osontak. Tíz óra lehetett, amikor Schirmbaum átugrott a ke­rítésen. Jól emlékezett a profesz- szort ábrázoló fénvképre, amelvből néhány darabot most is magával hozott. A szobából kiszűrődő fényben a vacsorázó professzort a fénykénen látható személv- lyel azonosította és megál­lapította, hogy ezt a sze­mélyt keresi. Ezután a bokrok mögé, a sötétbe húzódott. Ólomlábon jártak a percek és doktor Wocheck egyelőre semmiféle hajlandóságot nem mutatott arra. hogv el­hagyja a szobát. Schirm­baum kíniában a tenyerébe mélyesztette körmeit, hi­szen a késedelem végzetes következményekkel tárhat, a teherautó egy percig sem vár. ők pedig egy áiult em­berrel a karjukban az or­szágúton maradnak. Ráadás sül azt sem tudják, mit csináljanak Wocheckal. Az ütés — mert egy pillanatig sem kételkedett abban, hogy le kell a professzort ütnie — ilyen idős korban végze­tes következményekkel is járhat. A bécsi klinikán az orvosok megfelelő berende­zések birtokában. minden valószínűség szerint életre tudnák a tudóst kelteni. Itt Pesten, a Gömory-féle la­kásban azonban még egy­szerű lélegeztető berendezés sem áll a rendelkezésükre. Schirmbaum pedig elhatá­rozta, hogy a lehetőség sze­rint nem követ el több gyil­kosságot. Huszonkét óra negyenöt perckor a professzor végre felemelkedett székéről. A volt SS legény látta, ahogy szobáról szobára vonult, az­után lassú és nyugodt lép­tekkel a betonúton a nyári lak felé indult. Sehirmbaum előreosont és úgy helyezke­dett. hogy abban a pillanat­ban amidőn a professzor el­tűnik a ház ablakainak lá­tómezejéből. egyetlen, a tarkóiára mért ütéssel el­kábítja. s a kerten át a kerítéshez viszi. A professzor lassan, ki­mért léptekkel közeledett a kritikus pont felé. Amidőn elhaladt az SS legénv előtt, Sehirmbaum is a betonra lépett. Tornacipőjében hang­talanul mozgott előre, maid felemelte összekulcsolt kezét és hatal—as erővel a pro­fesszor felé sújtott. Ebben a Pillanatban mint­ha acélka-csok ragadták volna me? esszékul "«-'It ke­zeit. hatalmas rántást érzett és a nrpí°=szor vállán ke­reszti) i g bokrok közé zu­hant. Felugrott és várhábo­rúit szemmel az öreg tudós­nak rontott. (Folytatjuk.) .4

Next

/
Thumbnails
Contents