Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-17 / 245. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. október 17. A szocialista gazdasági 4. integráció útján Belépőjegy a nemre t őri muti*a- m«*jCfo*»rl ab«* A gazdasági alapok, a ter­melőerők, is sajátos nem­zeti keretek között fejlőd­nek, miközben erősödnek az egymásrautaltság, a nemzet­köziség elemei. Ezért a komplex program a KGST országok integrációját az ön­álló nemzetgazdaságokra ala­pítja. A hatékony gazdasági összefogásra, érdekegyezte­tésre épül, amit megköny­nyít, lehetővé tesz elveink, céljaink, társadalmi beren­dezkedésünk közössége. A komplex program a közös célt: a szocialista országok egységének, összefogásának, erősítését, gazdasági és vé­delmi erejének növelését, s egyben a tagországok anya­gi gyarapodását, felvirágoz­tatását, a népjólét emelését is szolgálja. Szerkezeti átalakítás szük-éges Amikor hangsúlyozzuk, hogy az integrációs folya­mat minőségileg új fejlődé­si szakaszt jelent a szocia­lista országok együttműkö­désében, nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, hogy egy­ben szerves következménye is az eddig megtett útnak. A munkamegosztás fejlődése, a termelő tevékenységek spe­cializálódása és kooperáció­ja vezet el a gyárak, a ku­tató szervezetek, az or­szágok integrálódásához. A tudományos technikai forra­dalom kibontakozása meg­gyorsította ezt a folyamatot. A szocialista országok mű­szaki-gazdasági haladása, az intenzív fejlesztés parancso­ló követelménye pedig szük­ségessé teszi a ritmus- és szintváltást a közgazdasági kapcsolatok rendszerében. Ahhoz, hogy a szocialista világgazdaság tovább erő­sítse pozícióit a nemzetközi méretű versenyben, a KGST országok termelési szerkeze­tének olyan átalakítása szük­séges, amely lehetővé te­szi a korszerű, gazdaságos és versenyképes termékek arányának gyors növelését. Két alapvető feladat megol­dása szükséges ehhez: 1. A szakosítás és koope­ráció körének és mélységé­nek fokozása • a készgyárt­mányok, és főként az al­katrészek, szerelési egységé­nek és félkésztermékek nagyarányú nemzetközi áramlása. 2. A növekvő nyersanyag és energia igények kielégí­tése, amely jelenleg a Szov­jetunióra hárít nagy anyagi terheket a távoli lelőhelyek nagy beruházást igénylő fel­tárásával. Mrg«lal<nlt a Nemzetközi Beruházási Bőnk E feladatok megoldását se­gíti a nemrégen alapított Nemzetközi Beruházási Bank, amely hitelt nyújt például a nemzetközi kooperációban is jelentős Ikarus-autóbusz- gyártáshoz, illetve a tranzit forgalmat lebonyolító Szob— Budapest—Lökösháza vasút- vonat villamosításához. Ha­zánk viszont áruhitel elle­nében azbesztet és papírkar­tont szerez be a Szovjetunió­ból KERESZTREJTVENY Matsura Basho Japán leoltó (1664—94) „ősz” dmmű verséből Idézünk rejtvényünk vizsz. 1., és függ. 1„ 39. számú soraiban Kosztolányi Dezső fordításában. Vízszintes: 12. Kettős betű. 13. Női név. 14. A nők nagyon fél­nek tőle. 15. Alsó-Egyiptom fő­városa a xn dinasztia alatt. 16. Neves angol sakkmester a 10-es és 20-as években. Zúz. 20. Járó- deszka. 22. A leglágyabb nehéz­fém. 23. Pöttyös (kendő). 25. Egyfajta fa. 26. Épületmaradék. 27. Szem. névmás. 28. Ezüstszínű fémes elem. 30. A Volga mellék­vize. 31. Határrag. 32. Ókori, me­zopotámiai, rabszolgatartó biro­dalom. 36. Mint vízszintes 28. 37. Gyökémövény. 38. Hö'gy — ré­giesen (pl. Jókainál). 40. Elő­méretezi a szövetet a ruhához. 41. Kecsketejből erjesztett aludt­tej féle. 43. Fiaskó. 44. Főzelék­növény. 46. Kutya filmsztár ösz- szetett nevéből az egyik. 47. Gondolkodásunk vezérlőié. 48. Kicsinyítő képző (ford.) 50. Ro­mán pénz többesszáma. 52. „Eb ... fakó”. 53. Névelő. 54. Igen gyakori magyar családnév. 56. őskori le’eteiről híres barlang a Blikkben. 59. Hevesmegyei köz­ség. 61. Áramforrás. 63. Elejére. 64. Tartozik. 65. Rohamoz. 67. őrzőié. 68. Közép-európai határ­folyó. 69. Es — latinul. 70.-Van Ilyen telefon Is. 72. Szél által épí­tett hoTnokbalnm. 74. Keresztül. Függőleges: S. Az apostolok lován. 3. Néha lesza'ad a haris­nyán. 4. Szovjet autótípus. 6. Mint vizsz. 74. sz. 6. Szovjet va­dászgép a n. világháborúban. 7. Nulla. 8. Gally. 9. Munkát vég­ző eszköz. 10. Algériai kikötő. 11. Mintás lenszövet. 17. Angol­szász férfinév. 19. Laguna. 21. Folyondár része! 23. ős- rég magyar család. 24. Egyfajta vitorlás hajó. 27. Hajó része. 29. Semmi — latinul. 32. A német szociáldemokrácia és a H. Intemacionálé egyik vezéralakja (A. F. 1840 —1913). 33. Mint víz­szintes 70. 34. A háború és halál istene a germán mitológiában. 35. Női becenév. 37. Helyez. 42. Aprópénz. 45. Kukucskál. 47. Korszak. 49. Innen jó a kilátás. 51. Szópótló szócska. 52. Az Új­pesti Dózsa elődje volt. 53. Kö­tőfék — névelővel. 55. Tagadás. 57. A haladás irányában. 58. Menj. 59. Juttat-e. 60. övzár. 62. „Dai’y...”, angol lap. fi4. Rész­értesülés. 66. Kód betűi. 68. Zú- dft. 71. Egyik minisztériumunk névlele. 73. Tüdő egynemű betűi. Beküldendő a vízszintes l.t függőleges 1., 39. számú sorok megfejtése, október 2l-ig. Múltheti rejtvényünk helyes megfeitése: Amint legutóbbi szá­munkban írtuk. Azonnal beugra­nák a ketrecbe, és bezárnám az altót, — Kön wet overt: Galsi LalpS, Török«7PntrniV1ós. (A könyvet postán küldjük el.) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP HEJTVfVVS7H WNYE, 1971. október 17. A komplex programból — a jelenlegi szakaszban — ki­zárólag a kormányszervek számára adódnak közvetlen tennivalók. Fontos, hogy minden minisztérium kivá­lassza közülük azt a 3—4 legfontosabbat, amire össz­pontosítani kívánja az erő­ket, a figyelmet. Ez nélkü­lözhetetlen ahhoz, hogy a magyar szakemberek kezde- ményezően, konkrét javas­latokkal léphessenek fel a KGST különböző fórumain, a két- és sokoldalú tanács­kozásokon. A v ? la -I • ok rldntei és bátrán ai Arról sem szabad megfe­ledkeznünk, hogy napi, de rövid- és középtávú külgaz­dasági gondjainkra nem ad­hat gyógyírt a komplex program. Azért, miközben kormányszerveink hosszú­távra dolgoznak, a szocialis­ta gazdasági integráció meg­alapozásával foglalkoznak, a vállalatok, az üzemek veze­tői, dolgozói ezt azzal se­gíthetik leginkább, hogy si­keresen teljesítik a IV. öt­éves terv célkitűzéseit. Az idén csakúgy, mint a követ­kező években azokra a fő feladatokra összpontosítsák a helyi kollektívák erőit, fi­gyelmét, amelyeket a X. pártkongresszus határozatai szabnak. Így mindenek előtt a hatékonyság emelése, a termelés szerkezetének át­alakítása. a korszerű, kere­sett, külföldön is verseny- képes cikkek és gyártmá­nyok arányának növelése álljon a gazdálkodási, a fej­lesztési feladatok homlokte­rében. A vállalatok nálunk köz­vetlenül érzékelik külkeres­kedelmi tevékenységük elő­nyeit és hátrányait. Nagy­fokú önállóságuk lehetővé teszi, hogy kezdemégiyezően kapcsolódjanak be a nem­zetközi munkamegosztásba. Erre napjainkban különösen nagy szükség van, mivel a reform bevezetését követő kedvező eredményit után ismét egyensúlyi zavarokkal küszködik külkereskedel­münk. Kovács József Vége. Szűcsremekek Kunszent­máríonban Hazánk pásztorkodással foglalkozó vidékein szükség­szerűen magas fejlettségi fo­kot ért el a szűcsmesterség is. Az alföldi szűcsmesterek közül a kunszentmártoniakat a leghíresebbek között tar­tották számon. 1766-ban ala­kult meg ott a szűcsök céhe, de még a huszadik század húszas-harmincas éveiben is csaknem húsz szűcs kisiparos dolgozott a községben. A hagyományok máig elnyúl­nak, hiszen Kunszentmárton- ban dolgozik a Pannónia Szőrmekikészítő Vállalat gyáregysége, amelynek ter­mékei határainkon túl is keresettek. A Múzeumi és Műemléki Hónap keretében tegnap ki­állítás nyílt a kunszentmár­toni helytörténeti múzeum­ban. Az anyag szemléletesen mutatja be a helyi szűcs­mesterség történetét. Látha­tók a bőr- és prémkikészí­téshez használt régi szerszá­mok, a szűcsök céhének dí­szes ládája, a céh iratai. Do­kumentumok elevenítik meg a legényavatási szertartást és számos régi, feledésbe merült szokást. Természete­sen bemutatják a remekbe készült szűcsipari terméke­ket: subákat, gubákat, köd- mönöket, süvegeket, beke­cseket, köztük több dúsan hímzett darabot. A kiállítást Papp István szűcsmester nyitotta meg. A bemutatott szűcsremekek alkotói közül már csak ő és Parti János él és dolgozik még ma is. nyelvművelés) E G YtEG Y A rádiós és televíziós sportközvetítésekben gyak­ran halljuk a címül idézett egy hangsor hibás kiejtését. Az írásképnek megfelelően rövid gy-vel ejtik az egy hangsort a következő mon­datban: A mérkőzés ered­ménye egy:egy. A helyes ej­tés: eggy.eggy. Ugyanakkor ezekben a közvetítésekben az egyenlít hangsort hosszú gy-vel ejtik elég gyakran. Egyik leggyakoribb kiej­tési hiba napjainkban a be- tűajtés. Akkor esünk ebbe a hibába, ha a hangsorokat az írásképnek megfelelően ejtjük ki. Valóban az írás­kép befolyásolhatja a be­szélőt. Az íráskép utánozása bizonyos esetekben kiejtési hiba. Ezt a hibát sokszor éppen az okozza, hogy egye­sek azt hiszik, hogy a mony- gya, láttya, kargya egyedül helyes kiejtés „parasztos”, s a művelt ember csak a lát­ja, mond-ja, kard-ja for­mában ejtheti ezeket a hang­sorokat. Helytelen ez a szemlélet és gyakorlat, mert fülsértő és természetellenes, ha ilyen hangsorok kiejté­sében az írásképet követ­jük. Szerencsére a betűejtés visszaszorulóban van Az egy szó származékait tekintve azonban még mindig gyako­ri, Ezért hívjuk fel a fi­gyelmet erre a nagyon ál­talános kiejtési hibára. A mezőgazdasági munká­val kapcsolatos tanácskozá­sokon is gyakran találkoz­hatunk az egyel és az egye- lés szó kiejtésében a betű­ejtés hibájával. A szó jelen­téstartalmát és használati ér­tékét illetően nem hibáznak a felszólaló szakemberek. Az egyel ige, és az egy elés név­szó mezőgazdasági szakszó­ként azt a műveletet, tevé­kenységet nevezi meg, amellyel a bokrosán nőtt kapásnövényt, a répát, a ku­koricát úgy ritkítják, hogy egy bokorban csak egyetlen növényt hagynak meg. Feltűnő azonban, hogy az egyel, egyelés, egy, egyetlen hangsorokat igen gyakran az írásképnek megfelelően rö­viden ejtik. Az íráskép te­hát: egy, egyetlen, egyel, egyelés. A helyes ejtés: eggy, eggyetlen, eggyel, eggyelés. Ebbe a nagyon gyakori betű­ejtési hibába esnek azok, akik az egy hangsor család­jába tartozó következő sza­vakat ejtik röviden: együtt, együvé, egyesül, egyúttal, egyazon, egyelőre, egyértel­mű, egyes, egyesít, egyesség, egyesület stb. A fordított eset is lehet­séges, amikor feleslegesen jelentkezik a hosszú gy-vel való ejtés a helyes röviddel szemben: egyed, egyedi, egyedül egyenes ewenget, g lerer am ■,yenlí.es, egyen let, egyenlő, egyenlösdi, egyenlőség, egyetemes stb. Vannak az egy szónak származékai között olyan hangsorok is, amelyeknek kiejtése és írásképe meg­egyezik, s hibázni sem szok_ tunk a kiejtésükben. Az egyetem szóra és képzett alakjaira gondolunk elsősor­ban. Dr. Bakos József Kitiltották, de mindig vi§szatért Két éve, hogy sikkasztá­sért, közveszélyes munkake­rülésért, egy évi szigorított börtönbüntetésre ítélték, mellékbüntetésként pedig ki­tiltották két évre Szolnok város és járás területéről. Szabadulása után azonban rögtön visszajött Szolnokra. Elkapták. Tiltott visszatéré­sért három hónapi szabad­ságvesztést szabott ki rá a szolnoki járásbíróság. Nem használt. Amint elhagyta a börtönt, újra és újra felbuk­kant a városban. Tavaly no­vemberben ezért már hat hónapi börtön volt a bünte­tés, amit Pécsett kellett le­töltenie. Hogy újabb vissza­térésének elejét vegyék, a félév elteltével Pécsett egy gyárba helyezték. Molnár Rózának azonban nem volt maradása. Otthogyta munka­helyét és hetekig Pesten, al­kalmi férfiismerőseinél és pályaudvarokon lakott. Mikor megunta a pesti „cigányéletet” vonatra ült és Szolnokra utazott. Az?'- életvitele azonban semmit sem változott. Záróráig az éjszakai szórakozóhelveken ivott és várótermekben aludt. Az Árkád presszóban egy éjszakai igazoltatáskor bu­kott le. A kétgyermekes, 28 éves leányanya nyolc hó­napra most ismét börtönbe került. Vasárnapi dörmögések Valamikor, még az „ánti világban” láttam egy cirku­szi mutatványt. Pergett a dob, rikoltoztak a fanfárok, amikor a műsorközlő bejelen­tette, hogy a világ legerő­sebb embere következik. Dobhártyát repesztettek a trombiták, földrengést csi­náltak a dobok: porondra lé­pett a világ legerősebb em­bere. Nem tudom mivel volt ki­tömve, de szent igaz, bi­valyerős embernek látszott. Tizenhat cirkuszi szolga hozta be a súlyzót, amit fel kellett emelnie. Sóhaj se hallatszott, ami­kor neki készült. Dagadtak az erek, zihált a tüdő, reszketett a láb, csil­logtak a veritékcsöppek, — de felemelte. Zúgott, zúgott a taps: ez igen, ez igen! A világ legerősebb em­bere méltóságteljesen kihaj­longott a porondról, a másik oldalról meg beszaladt egy olyan ötéves forma fiúcska, felkapta a féltonnásnak tű­nő papírmasé súlyzót és vi- háncolva kiszaladt vele... A mindenségit, jól átver­tek bennünket! Nagy csinac- ratta, aztán sehol semmi, az egész csak szemfényvesz­tés. Ez a történet a nesze sem­mi, fogd meg jól reklámok­ról jutott eszembe. Jónéhánv cég ugyanis állhatatosan Dat- kolja a semmit. Van némi kis pénzecskéje reklámcélok­ra, — mert egy nagy válla­latnál ilyen Dénznek is keli lenni — hát reklám ózta t! Miért legyen ö ebben is az utolsó?! Reklámoztatják hát azokat az árukat is, amelye­ket egyáltalán nem, vagy csak néha lehet kapni. A TÜZÉP „akrobáciája” a nyár nagy szenzációja volt. Megjelentek a plakátok: „Nagy épületanyag- és tüze­lővásár !” A kereslethez képest egész nyáron üresek voltak a fatelepek, — visszhangzot­tak a vevők és az eladók káromkodásától, hogy aszon- gy ahogy: „Ki volt az a nagyokos, aki kitalálta ezt a marhaságot?” Más. Színes, fogantyús műanyagtasakokat hordoz- gatnak lánykáink, asszo­nyaink. Reklámszatyrok, — nyilván. A tasak közepén az AUTÓ- KER cégérbetűi, színes kör­ben. A kör középpontja felé nyilak tartanak, minden nyíl mellett egy-egy gépkocsi márka neve. Ügy értelme­zem, hogy az fi UTÓKER-rél minden feltüntetett gépko­csihoz kaphatok alkatrészt. Klasszikus gondolat: min­den út Rómába vezet. Bementem a szolnoki AUTÖKER üzletbe. Tíz vevő közül hatot nem tudtak ki­szolgálni. Ejnye, mi ez, alibi rek­lám? Az! Vajon mi szüksége van az AUTÓKER-nek arra a vevői tudatra, hogy gép­kocsijához az alkatrészeket csak és kizárólag az Autó­alkatrészkereskedelmi Vál­lalat üzleteiben vásárolja? Megveheti máshol is? Van egy másik, konkurrens autó alkatrészkereskedelmi vál­lalat is? Azt mondhatja a kedves vevő, hogy nem ér­dekelsz AUTÓKER, menj csak nyugodtan tönkre, sza­náljanak csak, mert én min­den alkatrészt a konkur­rens cégnél vásárolok. Ott ugyanis mindig, mindent lehet kapni, nálad meg nem AUTÓKER, tíz eset közül hatszor nem! Tőled csak szatyrot kapok — a kido­bott vállalati pénz fejében — de az nem jó féltengely­nek a kocsimba. Gépkocsivezető barátommal támasztjuk a presszó pult­ját, szürcsöljük a kávét. Jön egy közös ismerősünk, elfordítja a fejét. Ez a jó ember rám haragszik, vagy rád? — kérdezem. — ösz- szevesztünk — mondja a nagyüzem pilótája. — Beol­vastam neki. Tűrtem egy darabig aztán beolvastam. Államilag fizetett bérsofőr­nek nézett. A múlt héten délelőtt 11-től hamali ötig vártam a cég pesti központ­ja előtt, amíg kitámolyog­tak az épületből. Nem ez volt az első eset. Aztán még neki állt feljebb, hogy ő in­tézi a dolgokat, nekem meg az a kötelességem, hogy vi­gyem. No, ne nézzél már tel­jesen bolondnak! Szó szót követett, aztán elmagyaráz­tam neki a tisztességet. Ide figyelj, mondom, téged el­vittek szakérettségire, egye­temre. ösztöndíjat kaptál, ingyen könyveket, ellátást, nyomták beléd a rengeteg pénzt. Én dolgoztam. Elvé­gezted az egyetemet, állító­lag jó szakember lettél, az állásodhoz ingyen lakást ’s kaptál. Én vettem 160 eze­rért az OTP-től. Hogy job­ban dolgozhass, kocsit ad alád az állam. A tiéd bent áll a garázsban. Van „állami maszek” sofőröd. Ide guru­lunk. oda gurulunk, többnyi­re inkább csak maszekolsz, keresed a sok pénzt. Meg is mondtad a múltkor: a lóvé a fontos, a többi nem érde­kes. Minden hivatalos utad „tapsikolással” végződik. Elegánsan csapod rám az aj­tót a pesti bárok slőtt. Ezt mondtam neki, ezt. Azóta nem köszön ez a „'"'szár”. Mivel tudtam volna meg­vigasztalni a kesergő pilótát? Azzal talán, hogy nekem is meg vannak a magam „csá­szárai”. Az egész társadal­munknak. Elfogadták a se­gítséget, amikor rá voltak szorulva, most meg amikor valamicskét vissza kellene adni. elfelejtik régi szegény­ségüket... Hiányolom, hogy nem lehet famozsarat kapni. Régen egyszerű volt ez a „kér­dés.” Megvette a szegény nép a kősót, hazavitte, és a család legerősebb embere összetörte a famozsárban. Famozsár már nemigen van, a kősót sem kősóként árulják, hanem „finom, pá­rolt” sóként. Ettől persze még olyan mint egy tégla­darab. Pardon, pontatlan vaj gyök: a tégla, ha leejtjük széttörik, az újmódi só meg nem. Mondom, famozsarak kel­lenek. Vagy meg kellene kérdezni Kőim bácsit, fa­lum nyugdíjas szatócsát, hogy 6 miféle ördöngős mód­szerrel tudta kanállal mér­ni a sót, akár a lisztet. Valami nyitja ennek ig biztos van. i Tiszai Lajog , i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents