Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-02 / 232. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. október 2. ■ Először a történelemben... Köszöntjük Jacques Ducfos elvtársat Ma már egyre több nyugati sajtóorgánum és politikai megfigyelő is azon a véleményen van, hogy a Londonban mesterségesen felszított szovjetellenes hisztéria tervszerű megnyilvánulása azoknak az erőknek, amelyek továbbra is feszültséget kívánnak fenntartani a világban. Akciójuk most azért erősödött fel, mert a világban enyhülés következett be. Érdemes számot vetni az enyhülés kedvező jeleivel. Ez az újabb szakasz — amely remélhetőleg hosszú folyamat beköszöntője, mégha a „héják” szerte a világon megpróbál­nak is intrikálni ellene — kezdődött a négy nagyhatalom keretszerződésével, amelyet Nyugat-Berlin státusza rende­zésének ügyében írtak alá. Folytatódott a SALT-tárgyalások helsinki fordulójának lezárásával, amely közelebb hozta egymáshoz ismét a felek álláspontját, s biztató remé­nyekkel kecsegtet a következő, novemberben Bécsben sorra- kerülő fordulót illetően. Ezen a héten pedig újabb események csatlakoztak az enyhülés folyamatához. Két szerződést írtak alá a Szovjet­unió és az Egyesült Államok képviselői. Az egyik a forró dróttal kapcsolatos, a másik a véletlen okozta háború lehe­tőségeinek kiküszöbölésére irányul. Szenátusi határozat Vietnamról 1 Az amerikai szenátus csü­törtökön 57 szavazattal 38 ellenében az alábbi szöve­gű kiegészítést fűzte a kor­mány által beterjesztett 21 milliárdos katonai pótkölt­ségvetés törvénytervezetéhez: „Az Egyesült Államok ezennel kijelenti, hogy poli-, tikája az Egyesült Államok indokínai hadműveleteinek befejezésére irányul, a lehe­tő legkorábbi elfogadható időpontban és arra, hogy gondoskodik az amerikai fegyveres erők azonnali és rendezett kivonásáról a je­len törvény beiktatásánál hat hónappal nem későbbi időpontban azzal a kikötés­sel, hogy szabadon engedik az észak-vietnami kormány és a vele szövetséges erők által fogvatartott összes amerikai hadifoglyokat.” A szenátusi szavazást há­romórás heves vita előzte meg. A Mansfield szenátor által beterjesztett módosító indítványt törvényerőre emelkedés előtt még a kép­viselőháznak is el kell fogad­nia és azután az elnöKnek is jóvá kell hagynia. Bérharcok az USÁ-ban Ezekben a napokban nagyszabású bérkövetelő harc bontakozik ki az Egye­sült Államokban, és Nixon elnök már kilátásba helyez­te, hogy közvetlen beavatko­zással akarja elhalasztani az országos sztrájkokat. Csütörtökön éjfélkor be­szüntette a munkát 80 000 szénbányász, mert kollektív szerződésük lejárt és a kor­mány továbbra is teljes bi­zonytalanságban tartja őket afelől, mi következik a há­romhónapos bérbefagyasztás lejárta, azaz november 15. után. Ennél is nagyobb hordere­jűnek ígérkezik a keleti partvidék dokkmunkásainak szakszervezete és a hajózási társaságok között kirobbant konfliktus. A dokkmunkások ismét a régi feltételek alap­ján akarják megújítani mun­kaszerződésüket, a hajózási vállalatok azonban törölni akarják belőle az egyik leg­fontosabb kikötést, a garan­tált évi bérszínvonalat. Pén­teken hajnalban eredmény­telenül értek véget az egyeztető tárgyalások és a keleti partvidék 24 kikötő­jében 45 000 dokkmunkás abbahagyta a munkát. A helyzetet súlyosbítja, hogy a nyugati partvidéken közben már 92 napja tart 15 000 dokkmunkás sztrájkja és azóta csak a gépesítetten ra­kodó tankhajók folytatják az áruforgalmat. Nixon elnök az elmúlt hét végén azzal fe­nyegetőzött, hogy ha a keleti partvidéken is munkabeszün­tetésre kerül sor, a hírhedt sztrájkellenes Taft-Hartley törvény felhatalmazása alap­ján elrendeli a 80 napos „le- higgadási időszakot”. Provokáció Nyugat-Berlinben Bonnban és Nyugat-Ber­linben újra meg újra szánt­szándékkal olyan alkalmakat teremtenek, amelyekkel — a Nyugat-Berlinről szeptem­ber 3-án aláírt négyhatalmi egyezmény szellemével és betűjével ellentétben — Nyugat-Berlinnek Nyugat- Németországhoz való tartó- sását hangsúlyozzák. Pénteken, tehát ugyan­azon a napon, amikor Bonn­ban a négyhatalmi keret­egyezmény tartalommal való megtöltéséről tanácskozott egymással dr. Michael Kohl, az NDK és Egon Bahr, az NSZK államtitkára, Nyugat- Berlinben az NSZK tarto­mányi parlamentjeinek elnö­kei gyűltek össze konferen­ciára, amely ismét a Reichs­tag épületében tartott foga­dással fejeződött be. Természetes, hogy ez a za­varó akció, amelyben részt- vesz von Hassel, a Bundes­tag CDU-párti elnöke is, ki­hívta maga ellen a Német Demokratikus Köztársaság tiltakozását. A nyereménybetétkönyrek sorsolása Az Országos Takarékpénz­tár pénteken Szentesen tar­totta a nyereménybetétköny­vek 1971. III. negyedévi sor­solását. A húzáson az 1971. szeptember 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban lévő nyereménybetétkönyvek vettek részt. Mindazok a be­tétkönyvek, amelyek sorszá­mának utolsó három szám­jegye (számvégződése) meg- egyeziK az alább felsorolt számokkal, az 1971. III. ne­gyedévi átlagbetétüknek a számok mellett feltüntetett :ázalékát nyerték. Számvégz. Nyeremény% 019 25 112 25 120 25 129 50 134 25 203 25 223 25 232 25 238 25 264 25 391 200 405 25, 517 25 544 25 553 25 638 2: 660 7“ 749 25 755 25 796 ICO 805 25 820 25 910 25 932 25 933 50 K nyereményösszeget a be­tétkönyvet kiállító fiók vagy postahivatal október 15-től Ügeti kSrjfr• »'tfjf.v#*■ h•,* * Még meg sem száradt a tinta e fenti két szerződésre került aláírásokon, amikor újabb kedvező dokumentumot üdvözölhetett a világon mindenki, aki a békéért harcol. Csütörtökön Genfben befejeződött a leszerelési bizottság ülésszaka. Eredménye: elfogadtak egy dokumentumot, amely a bakteriológiai (biológiai) fegyverek előállítását, termelését és felhalmozását tiltja el, a meglevő készletek megsemmi­sítését irányozza elő. Jónéhány ország képviselői nyújtot­ták be ezt a dokumentumot, a társszerzők között szerepel a Magyar Népköztársaság is. A dokumentum alapján készülő konvenció olyan meg­állapodás lesz, amely a történelemben először érinti a köz­vetlen leszerelést, minthogy azt irányozza elő, hogy a tömeg- pusztító fegyvereknek legalább egyik fajtáját — a bakterio­lógiaiakat — örökre töröljék az államok fegyvertárából. örvendetes eredménye volt ez a genfi leszerelési kon­ferencia most zárult ülésszakának. Lépés azon az úton, amelyet a békeszerető államok, élükön a Szovjetunióval, most különösen szorgalmaznak: lépés az annyira szükséges leszerelési világkonferencia összehívása felé. (KS) Helikopterre várva Dél-Vietnam és Kambodzsa határán az indokínai háború egyik legnagyobb ütközete van kibontakozóban. Képünkön: sebesült saigoni katonák várnak a szállító helikopterre a 7-es út térségében (Telefotó — AP—MTI—KS) India—Pakisztán Közel-Kelet Tovább tart a kelet-pakisz­táni menekültek áradása In­diába. A legújabb hivatalos adatok szerint számuk meg­haladja a kilenc milliót. Az Indiai kormány mellett mű­ködő sajtóiroda közleménye rámutat, hogy a határon na­ponta átkelő kelet-pakisztá­niak száma eléri a harminc­ezret. A Times of India sze­rint ez a nyugat-pakisztáni hadseregnek a kelet-pákisz- táni lakosság elleni megtor­ló intézkedéseinek következ­ménye. A hadicselekmények kö­vetkeztében rohamosan rosz- szabbodik az ország keleti tartományának gazdasági helyzete. Az élelmiszer- és gyógyszerhiány ugyancsak fontos oka a szomszédos In­diába irányuló menekülés­nek. A félhivatalos kairói A1 Ahram jelentése szerint a közeli napokban ül össze Kairóban először az Arab Köztársaságok Szövetsége három tagállamának elnökei­ből alakult Elnöki Tanács. Szadat, Kadhafi és Asszad ekkor leteszik az esküt az államszövetség alkotmányára és megválasztják az AKSZ elnökét. Ugyancsak az A1 Ahram jelenti, hogy a kormányel­lenes összeeslyivéssel vádolt 91 politikus perének tárgya­lását még október vége előtt befejezi a törvényszék. A tárgyalás augusztus 25-én nyílt meg. Hetvenöt éve, 1896. októ­ber 2-án született a dél-fran­ciaországi Louey-ban Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom ismert alakja. Az általános iskola elvégzé­se után Párizsban vállal munkát, s a sztrájkokon és tüntetéseken keresztül mind­járt bekapcsolódik a mun­kásmozgalomba. Az első vi­lágháborúban súlyosan meg­sebesül, német fogságba esik, hol orosz hadifoglyok­kal történő találkozásai nem­zetközi méretekben is elé tárják a világ és a munkás- mozgalom problémáit. Visszatérve Párizsba, az 1919- es választások alkalmá­val már a szocialisták ol­dalán küzd Marcel Cachin- nak, a nagy szocialista veze­tőnek megválasztásáért. 1920- ban résztvesz a Fran_ cia Kommunista Párt meg­alakuló kongresszusán. A munkások megszerették a kiváló szónokot, ügyük hűséges és fáradhatatlan képviselőjét, s 1926-ban nemzetgyűlési képviselővé választják. Ugyanebben az évben a párt Lille-i kong­resszusán a központi bizott­ság tagja lesz. Azóta is — 45 éve! — megszakítás nél­kül a K. B. tagja. Amikor a fasizmus veszélye felütöt­te a fejét Európában, tevé­kenyen részt vesz a hatalom­ra került francia népfront létrehozásában. A hitlerista A menekültek elhelyezé­sére és eltartására az indiai hatóságoknak fogadó köz­pontokat és táborokat kellett építenie. Erre a célra az in­diai kormány egymilliárd rúpiát fordított. Az intézkedések ellenére a helyzet továbbra is súlyos. Még mintegy kétmillió em­bernek nincs fedél a feje fe­lett, nincs munkája, tovább­ra is éhezik. A rossz egész­ségügyi viszonyok és az éhe­zés következtében a táborok­ban gyomor- és bélfertőzéses járványok ütik fel a fejüket, különösen az idősek és a gyermekek körében. i Podgornij Delhiben A szovjet párt- és kor­mányküldöttség, amely a Vietnami Demokratikus Köz­társaságba utazik, pénteken rövid indiai látogatásra Del­hibe érkezett. A küldöttséget Nyikolaj Podgornij, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Legfelső Tanács Elnöksé­gének elnöke vezeti. A repülőtéren a szovjet párt- és kormányküldöttsé­get Varahgiri Venkata Giri köztársasági elnök vezetésé­vel a kormány számos tagja és más hivatalos személyiség fogadta, Megreformált ünnepségek Kínában A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepét megelőző csütörtöki fogadáson az or­szágos népi gyűlés épületé­ben elmaradt a hagyomá­nyos ünnepi beszéd, sőt Csou En-laj kormányfő, aki ta­valy a pohárköszöntőt tar­totta, nem volt jelen. A kül­képviseletek számára rende­zett ezer személyes fogadá­son Tung Pi-vu és Li Hszien-nien, a Politikai Bi­zottság két tagja volt a há­zigazda. A teremben az egyedüli dekoráció Mao Ce. tung portréja és a kínai zászló volt. Jelszavak nem voltak. A változás részét képezi annak a „reformnak”, amely­nek keretében idén nem ke­rül sor a hagyományos fel­vonulásra és tűzijátékra. — Ezeken hagyományosan Mao Ce-tung elnökölt és Lin Piao olvasta fel az ünnepi beszédet. Míg korábban a szeptember 30-i bankett há­zigazdája Csou En-laj vftlt, s azon a legtöbb kínai ve­zető, továbbá számos kínai közéleti személyiség jelent meg, ezúttal a külügymi­nisztérium volt a vendéglátó és erre a fogadásra csak a külképviseletek és külföldi személyiségek kaptak meg­hívást. Az ünnepség lebo­nyolításának programjában és a protokollban végrehaj­tott változások okát nem közölték. A nemzeti ünnep eddig hagyományos alkalom volt arra, hogy a kínai ve­zetők megjelenésükkel de­monstrálják a vezetés egy­ségét, jelezzék összetételét és a beszédekben körvona­lazzák az ország politikáját. Idén mindez — ha csak az elkövetkezendő napok erre nem teremtenek más alkal­mat — elmarad. A Zsenmin Zsipao és a többi kínai lap október 1-i száma idén évek óta először jelent meg úgy, hogy nem közölték a két legfőbb kínai vezető, Mao Ce-tung és Lin Piao egészoldalas fényképét. Pekingi megfigyelők emlé. keztetnek rá, hogy a nem­zeti ünnepeken a kínai la­pok az utóbbi években min­dig a két vezető nagymére­tű fotóit közölték, s ennek a szokásnak konkrét politi­kai jelentősége van Kínában. Lin Piao az utóbbi évek­ben csak Mao Ce-tung olda­lán jelent meg a nyilvános­ság előtt s így a képek köz­lésének megszüntetése ezt a szokást szünteti meg. Magát Mao elnököt egyébként az első oldalon pirosbetűs ke­retes jelszó élteti. Az előző esztendőkhöz ké­pest feltűnő különbség, hogy a három vezető kínai lap nem közölt közös ünnepi vezércikket. Ezek a a vezér­cikkek a párt és a hadsereg lapjának egyeztetett szöve­gét s így a párt és a had. sereg közös álláspontját je­lentették. A vezércikk elma­radása azt jelenti, hogy idén október 1-re, mivel az ün­nepi fogadáson sem hangzott el pohárköszöntő, a kínai vezetés semmiféle politikai dokumentumot nem adott ki, megszállás idején vezető sze­repet játszik a partízánmoa- galom, majd a párizsi felke­lés megszervezésében. Az ország felszabadulása után fontos közéleti szerepet ját­szik, 1946-ban a nemzetgyű­lés elnökhelyettesévé vá­lasztják, majd a kommunis­ta képviselők parlamenti csoportjának vezetője és szenátor lesz. A francia haladó erők számára felejthetetlen em­lék az a szívós, állhatatos harc, amellyel a 73 éves Jacques Duclos végighar­colta — a kommunisták je­löltjeként — az 1969-es francia elnökválasztási csa­tát. Duclos a szélső „balol­daliak” és a szocialisták egységbontása ellenére « a szavazatok 23 százalékát szerezte meg, s csak egy százalékkal lemaradva vég­zett a harmadik helyen. Ma­gas kora ellenére, mint a párt politikai bizottseágának tagja, mint szenátor, mint kitűnő publiciszta, mint az országot rendszeresen járó szónok, még mindig fá­radhatatlanul dolgozik a párt, a munkásosztály, Franciaország és a nemzet­közi kommunista mozgalom szolgálatában. Születésének * 75. évfordu­lóján kívánjuk Duclos elv­társnak, hogy a francia és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom javára még sokáig őrizze meg fia­talságát, erejét. (KS) Á Chilei KP értekezlete Santiagoban pénteken megkezdődött a Chilei Kom­munista Párt országos érte­kezlete. A mintegy 500 kül­dött jelenlétében megrende­zett konferencia ünnepélyes megnyitóján részt vettek a Központi Bizottság tagjai, a párt helyi szervezeteinek ve­zetői, és más a Népi Egy­ségfrontban résztvevő pár­tok és mozgalmak képviselői. A konferencián Orlando Millas, a Chilei Kommunista Párt K. B. Politikai Bizott­ságának tagja mondott be­számolót. A szónok hangsú­lyozta: a chilei kommunis­ták sohasem engedik meg, hogy a bolíviai események megismétlődjenek Chilében. Millas foglalkozott a reak­ció lázas aknamunkájával és kijelentette: ez nemzetközi összeesküvés vonásait vise­li magán, és semmi esetre sem szabad eltűrni. A reak­ció tevékenységének meg­élénkülését az váltotta ki, hogy Allende elnök éppen ezekben a napokban hozott nyilvánosságra dekrétumot arról, hogy a kisajátított amerikai rézmonopóliumok kártérítéséből levonják a túlzott mértékű hasznot. Millas a perui lapokra hi­vatkozva közölte, hogy a CIA 14 millió dollárt kapott Bolívia, Peru, Argentína és Chile kormányának meg­döntésére. Orlando Millas foglalko­zott azokkal a gazdasági ne­hézségekkel is, amelyeket a polgári kormány hagyott örökül a Népi Egység kor­mányra, és kijelentette, hogy most a termelés, sok év óta első ízben emelkedik. Chilé­ben az idén 1970-hez képest mintegy 8—10 százalékos növekedésre számítanak. A földreform, a bankok és a réztermelés államosítása újabb kedvező gazdasági eredményekkel kecsegtet. holott Csou En-laj pohár­köszöntője a múltban, Lin Piao beszéde és a közös ve­zércikk adta meg az ünnep politikai tartalmát. Idén, mi­vel a felvonulás és tűzijá­ték egy szeptember közepén hozott döntés nyomán el­maradt. maguk a kínai ve­zetők sem jelentek meg az ország nyilvánossága előtt. Pénteken délelőtt a kínai főváros parkjaiban felállított tucatnyi szabadtéri színpa­don a hivatásos és amatőr művészek színpompás műso­ra köszöntötte a nemzeti ün­nepet: dal, tánc, színdarab, balett, akrobatika és cirkusz szórakoztatta a nézőket. A külföldi diplomáciai képvi­seletek tagjait külön is meg­hívták a látványosságokra. A külföldieket a szabadtéri műsorokat szemlélő kínaiak rendre megtapsolták. Az ünnepségek és a város­kép egyik figyelemre méltó vonását jelentette, hogy alig lehetett látni a nézők vagy színészek kezében a Mao- idézeteket tartalmazó piros könyvecskét. — Ugyanakkor Mao Ce-tung dicsérete to­vábbra is hangsúlyt kapott a műsorokban. Az utcákon látható jelszavak között tarJ talmában, lényegesen új nem szerepel, s megtalálni közöt­tük nagy számban nemcsak az amerikai imperializmus* hanem a „szociálimperiali/jj mus és a revizionízmus”. eU leni felhívásokat is; í

Next

/
Thumbnails
Contents