Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-10 / 213. szám
ism. «September 10. SZOLNOK STEG T El NÉPLAP & As MTI hírmagyarásója írjat Az ingatlan és lakáscsere' szabályozása Az állami ingatlanközvetítés a több mint két évtizeddel ezelőtt kiadott kormány- rendelet alapján kezdődött, e a közvetítési díjakat is több mint tíz éves rendelet szabályozza. A lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló kormányrendeletnek megfelelően tehát szükségessé vált az ingatlan — és lakáscsere — közvetítés fejlesztése is. Eddig ugyanis az ingatlanközvetítő vállalatok alig végeztek tényleges közvetítést, lényegében csak az egymásra talált eladók és vevők szerződéseit záradékolták. Ezekben az esetekben méltánytalanul magas a 3 százalékos közvetítői díj felszámolása. Az értékmegállapítási tevékenységért viszont a korábbi rendelkezések túlságosan szerény értékbecslési díjat állapítottak meg. Indokolt' volt tehát, hogy reálisan határozzák meg ezeket a díjakat. Az ingatlan — és lakáscsere — közvetítés újraszabályozása szerint az ingatlanközvetítés továbbra is a tanácsi, állami szervek feladata marad, de megszűnik az ingatlanközvetítési kényszer, mert ezután e szolgáltatást csak a felek megbízásából látják eL Ugyanakkor lényegesen bővül tevékenységi körük. A tanács végrehajtó bizottságának megbízására elláthatják azokat a lakás- és telekgazdálkodási feladatokat, amelyeket célszerű vállalati keretben elvégezni. így felhatalmazást kaphatnak állami ház eladására, telkek vásárlására és értékesítésére, minőségi lakáscserék lebonyolítására, megbízást kaphatnak a tanácsi bérlakások bérleti jogáról a lakásügyi hatóság javára szóló lemondás ügyének elintézésére és más feladatokra is. Tevékenységi körük kiterjeszthető családi házak öröklakások, a telkek bizományi adás-vételére s lakossági és közületi megbízásra az ingatlanok forgalmi értékének megállapítására. Az szabályozásnak' lényeges előírás, hogy a fővárosban, a városokban és az országos jelentőségű üdülőteleppel rendelkező községekben — az ingatlanforgalom és ingatlanárak figyelemmel kísérése és esetleges befolyásolása érdekében — az ingatlanok adásvételénél és cseréjénél kötelező beszerezni az állami Ingatlanközvetítő szerv forgalmi értékbecslését, amely az illetékkiszabás, a telek- könyvezés és az adóigazgatás alapjául is szolgák A lakásforgalom meggyorsítása érdekében az ingatlanközvetítő vállalatok és szervek — az érdekeltek megbízásra — ezután kiterjedtebben foglalkoznak az állampolgárok lakáscseréjével. E munkához jelentős támogatást nyújt a kormány rendeleté, amely kimondja, hogy a fővárosban és a nagyobb városokban a tanácsok végrehajtó bizottságai hozzanak létre megfelelő ösz- szetételű és nagyságú lakáscsere-alapot, s az újonnan épülő tanácsi bérlakásoknak a lakáselosztási tervben meghatározott hányadát bocsássák a tanácsi ingatlan- közvetítő szervek rendelkezésére minőségi lakáscsere céljára. A tanácsi vb lakás- politikai elveinek megfelelően az ingatlanközvetítő vállalatok tehát ebből a lakásalapból gazdálkodhatnak. A kormány szükségesnek tartja, hogy a tanácsi ingatlanközvetítő szervek kísérjék figyelemmel az állampolgárok bérlakás-cseréjét, végezzenek felmérést, piackutatást és ennek alapján kezdeményezzék a tanácsoknál a csere igényeknek megfelelő épületek és lakások — otthonházak, szobabérlők háza, stb. — létesítését és fenntartását. Fokozottabban foglalkozzanak a lakáscserék hirdetésével, címek gyűjtésével és szolgáltatásával, az állampolgárok lakáscseréjének lebonyolításával. Segítséget kell nyújtani a tulajdonosok által lakott családi házak és a társasházi öröklakások cseréjéhez is. Ennek érdekében az OTP a saját beruházásában épülő új lakások egy részét a korábbi OTP-öröklakás tulajdonosi csereigényének kielégítésére használja feL Ezen kívül a tanácsi ingatlanközvetítő vállalat és az OTP is vásároljon értékesítés céljára telkeket, családi házakat és örklakásokat magánszemélyektől Az új szabályozás rendezi a korábbi díjazási problémákat is. Előírja hogy az ingatlanközvetítő szervek ezután csak szolgáltatásaik arányéban álló díjazást kérhetnék. Az ingatlanközvetítés új rendszere 1972. január 1-én lép életbe. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter felhatalmazást kapott, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben gondoskodjék a rendelet végrehajtáséról és ennek során szabályozza az ingatlanközvetítési tevékenység körét, s az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben megállapítsa a díjazás mértékét. Építtetők, kőzületek Figyelem! Falicsempe, mintás, fehér és színes kivitelben. — Padlóburkoló lap (mettla- •chilap) különböző színben, méretekben. — Azbeszt, cement, lefolyó és nyomócső, különböző méretben — a kultúrált lakásépítéshez ajánljuk! Tekintse meg telepeink bő választékát, felvilágosításokat vállalatunk áruforgalmi osztálya nyújt. Telefon: 13-075. SZOLNOKI TUZÉP VÁLLALAT Intézkedések a tanácsi lakóházkezelés és f^nn'artás fejlesztéséről A pártépítési munka tapasztalatai Jászberényben Az MTI hírmagyarázója Írja: Az ország 3,2 millió lakásából 800 000 van állami tulajdonban, s ebből mintegy 670 000-et a tanácsok kezelnek. Az állami lakás- állomány egyharmada még a századforduló előtt épült, több mint fele 50 évnél idősebb, a lakások 35 százaléka pedig komfort nélküli. Lakóházfelújítás és korszerűsítés eddig nem tartott lépést a szükséglettel. A lakásbérleményeknek csaknem a fele 25—30 éve nem részesült teljes felújításban, s az 50 000-et meghaladja a gazdaságosan fel nem újítható, tehát lebontásra kerülő lakások száma. A tanácsi házkezelés fejlesztése tehát rendkívül időszerű feladat. Eddig az alacsony lakbérek elterelték a figyelmet a bérlőkkel szembeni kötelezettségek teljesítéséről, a tanácsokat másirányú építési feladatok megvalósítása kötötte le. Így a házkezelési szervezet az elmúlt két évtized alatt nem fejlődött az egyéb területen elért társadalmigazdasági eredményeknek megfelelően. A jelenlegi helyzet megjavítása, a problémák végleges megoldása csak hosszabb idő alatt, megfelelő fejlesztési koncepció alapján lehetséges. Ezt segíti a kormány határozata, amelyet az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztésére hozott a tanácsi lakóházkezelés és fenntartás fejlesztésére. A kormány határozata megjelöli azokat a központi irányelveket, amelyek alapján a tanácsoknak gondoskodniok kell házkezelési szervezeteik fejlesztéséről. Különösen nagy gondot kell fordítani a házkezelési szervezetek korszerűsítésére, jövedelmi és érdekeltségi rendszerük fejlesztésére, a házfelügyelői rendszer újraszabályozására, valamint a házkezelési szervek munkájának fokozottabb állami és társadalmi ellenőrzésére. A kormány határozata hangsúlyozza, hogy a lakosság életszínvonalát közvetlenül érintő lakóépület-állomány folyamatos és tervszerű fenntartásának biztosítása jelentős társadalmi-gazdasági feladat. Ennek megoldásában fokozott figyelmet kell fordítani az új lakásügyi jogszabályokban előírt feladatokra és a lakbérrendezés alapján növekvő lakossági igények kielégítésére. A központi Irányelvek szerint a tanácsi házkezelési szervezetet a bérbeadó és a bérig újrendszerű kapcsolatának megfelelően kell fejleszteni, a nagyobb lakbér ellenében minőségileg jobb és mennyiségileg több szolgáltatást kell nyújtani a lakosságnak. Fokozott jelentőséget kap a bérlők által bejelentett javítási igények gyors kivizsgálása és orvoslása. A szervezet fejlesztésénél arra kell törekedni, hogy az épületekben és a lakásokban keletkező hibák elhárításáról, kijavításáról haladéktalanul, bürokráciamentesen gondoskodjanak. Ezért a tanácsoknak rugalmas, könnyen áttekinthető és a bérlőket megnyugtató eljárási, lebonyolítási módszereket kell kialakítaniuk. A házkezelőségek javítókarbantartó részlegeinek fel kell készülniük a bérlőket terhelő, tehát a lakáson belüli karbantartási és javítási munkák elvégzésére is. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a lakásberendezések cseréjénél és felújításánál a bérbeadók és a bérlők közötti 50—50 százalékos költségmegoszlással végzett munkálatokra. A jelentősen megnövekedett házkezelési feladatok teljesítése érdekében a tanácsok műszaki fejlesztési programot dolgoznak ki a lakóházfenntartási építési kapacitás növelésére, mert a negyedig ötéves terv időszakában a lakóházjavításra országosan 16 milliárd forint áll rendelkezésükre, ami csaknem kétszer annyi, mint a harmadik ötéves tervben. A házkezelőségek munkájuk műszaki fejlesztésére, gépesítésére, telephelyeik fejlesztésére és egyéb korszerűsítésekre a negyedik ötéves tervben átlagosan éld kétszáz millió forintot fordíthatnak. Az összeg jó kihasználása érdekében helyes, ha a műszaki fejlesztés hatékonyságának emelésére egyes feladatok megoldása céljából társulásokat, közös vállalkozásokat hoznak létre. Fontos feladat a házfél- ügyelői rendszer továbbfejlesztése. A múlt évi feladatok szerint országosan 13 798 házfelügyelő dolgozik: s fő- foglalkozásban 10 025 és mellékfoglalkozásban 3773. Átlagos életkoruk magas, a házfelügyelőknek több mint egyharmada már meghaladta a nyugdíj-korhatárt. Kevés a megfelelő szakmával rendelkező úgynevezett házmester, aki különböző javító vagy szerelő munkát végez. Nehezíti a helyzetet, hogy a házfelügyelők nem kapnak heti pihenőnapot, üdülési lehetőséget és több más juttatást, amelyet az üzemekben és egyéb területeken élveznek a dolgozók. A kormány irányelvei szerint korszerűsíteni kell a házfelügyelői rendszert Meg kell határozni a házfelügyelők munkájával szemben támasztott követelményeket ég a házfelügyelők kötelezettségeit a házkezelőségnek pedig foikozottabban keli ellenőrizniük a feladatok teljesítését. A helyi sajátosságoknak megfelelően a tanácsok határozzák meg és szabályozzák a lakóházak takarítása, a kapunyitás, a felvonószerelés és az egyéb házfelügyelői szolgáltatások feladatait. A tanácsoknak intézkedéseket kell kidolgozniuk a házfelügyelők szociális helyzetének, munkakörülményeinek és lakásviszonyainak javítására is, szakmai képzéssel pedig el kell érni, hogy a házfelügyelők javító és szerelő tevékenységet is folytassanak. Gondoskodni kell a legfontosabb szolgáltatásokról azokban a lakóházakban is, ahol a feladatok ellátása fcézfelügyelői munkakör betöltése útján nem biztosítható. Településenként h’osszabb távlatra szóló programot kell készíteni a felújítási és korszerűsítési munkálatokra és az elavult épületek bontására. Az új és a teljesen felújított lakóépületeknél pedig fokozatosan át kell térni a tervszerű, megelőző karbantartásra. A kormány határozatának megfelelően az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a pénzügyiminiszter és a munkaügyi miniszter a helyiipari és városgazdálkodási dolgozók szakszervezetével egyetértésben ez év végéig megvizsgálja a tanácsi házkezelési szervek jövedelmi és érdekeltségi rendszerének a negyedik ötéves terv időszakában megvalósítható fejlesztési lehetőségeit, intézkedéseket dolgoznak ki a házfelügyelői munkaviszony szükség szerinti rendezésére, továbbá — a jövedelmek részletes elemzése alapján — a házfelügyelők jövedelmi rendszerének újbóli szabályozására. A fővárosi és megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak pedig intézkedniük kell a meglevő házkezelési vállalatok fejlesztéséről, korszer űsítésérőL Az utóbbi négy év sorén Jászberény pártalapszerveze- teiben jelentősen fejlődött a pártépítő munka. A városban a párttagság számszerűen is növekedett, javult a minőségi összetétele, örvendetes, hogy a párttagok felelősségérzete is fokozódott. E jelenségek kedvezően befolyásolták a pártélet és a pártmunka fejlődését. A pártszervezetek eredményesen valósítják meg a X. kongresszus határozatait és sikereket értek el a politikai, gazdasági, kulturális célok megvalósításában. A városi pártbizottság és a végrehajtó bizottság tevékenységében is fontos helyet kapott a pártépítő munka. A végrehajtó bizottság a közelmúltban tűzte napirendjére a pártépítést, s jelentését, javaslatait a párt- bizottság szeptemberi ülése elé terjeszti. A pártmunka »terven résxévé vált A jászberényi pártszervezetek nagy többségében a pártépítés a pártmunka szerves részévé vált E kérdéssel az alapszervezetek tervszerűen foglalkoznak. Politikai munkájuk hatékonysága tovább növekedett Ezt a számszerű adatok is bizonyítják. A városban négy év alatt a pártalapszervezetek tizenhárommal, a párttagság létszáma háromszázkilencven- nel növekedett. A párttagság létszáma évenként 5,6 százalékkal gyarapodott, a megyei átlagnál Is gyorsabban. A dinamikus létszámnövekedést az ipar fejlődése, szívóhatása, a foglalkoztatottak számának fokozatos növekedése és a pártszervezetek eredményes pártépítő tevékenysége is elősegítette. A végrehajtó bizottság azt is megállapította, hogy Jászberény a megye városai között szervezettségben az utolsó helyen áll. A 20 éven felüli lakossághoz viszonyítva a városban kevesebb párttag van, mint a megye többi városaiban. Ennek okát a felszabadulás előtti és közvetlen azutáni gazdasági elmaradottságban, az egyház jelentős befolyásában látja. Kedvező változást hozott az ipari és mezőgazdasági nagyüzemek kialakulása, fejlődése és a pártszervezetek politikai tevékenysége. A szervezettség a városban legrosszabb a kisipari szövetkezetekben és a minisztériumi iparban. Különösen sok a tennivaló a Műszerész Ktsz-ben és a Hűtőgépgyárban. 4 párttagság összetétele A párttagság társadalmi összetétele most kedvezőbb, mint négy évvel ezelőtt volt. Ha szerényen is, de javulta nők aránya. Jelentős a változás az általános műveltség- •ben. 1966-ban a párttagság 27,3 százaléka végzett középiskolát, egyetemet. 1970 végén már 32 százaléka. A politikai kénzettség is lavult. növekedett a pártfőiskolát, esti egyetemet és a különböző fokú pártiskolát végzettek aránya. Pozitív vonás, hogy megkétszereződött a termelést közvetlenül irányító kommunista szakemberek száma. Az utóbbi években számos íólkénzett szakmunkásból nevettek művezetőt, üzemvezetőt. műszaki csoportvezetőt és diszpécsert. Jászberény pártalapszer- vezetei négy év alatt több mint háromszáz új párttagot vettek feL .A pártépítés tervszerűségét is mutatja, hogy a felvettek száma évről évre emelkedett. Az újonnan felvettek 29,4 százaléka nő. Főként az ipari és a hivatali pártszervezetek vettek fel nőket a párt- bk. Kedvező jelenség, hogy az új párttagok 53 százaléka fizikai dolgozó. A négy év során felvett párttagok 86,6 százaléka 21—39 év közötti. A fiatalabbak arányának növekedése valamelyest enyhíti a párttagság természetes elöregedését. Sokan a HISZ ajánlásával Az általános műveltség is gyarapodott. Az újonnan felvett párttagok kevés kivétellel a nyolc általános iskolánál magasabb képzettséggel rendelkeznek, összesen 43,5 százalékuk középiskolát, illetve egyetemet végzett. A párttagságra való felkészítés céltudatosabb munkát követel a pártszervezetektől. Természetes Igény, hogy az újonnan belépők jól dolgozzanak. A párttagoknak ennél többet kell nyújtanl- ok. Helyes, hogy a jászberényi pártszervezetek ném engednek a mércéből. Az újonnan felvett párttagok 14,4 százaléka már pártiskolát végzett, a többiek is gyarapították marxista képzettségüket. A felvettek 88 százalékának állandó jellegű társadalmi megbízatása volt Sokan a szakszervezetben, KISZ-ben vagy a munkásőrségben tevékenykedtek. Pozitív vonás, hogy a Hűtőgépgyárban 18. az Aprítógépgyárban és a Kossuth Tsz-ben 4—4 munkásőrt vettek fel a pártba. A munkásőr alegységek kollektívái jelentős szerepet vállaltak párttaggá nevelésükben. A felvettek közül a KISZ- korosztálybeliek 60.1 százaléka került az ifjúsági szervezet ajánlásával a pártba. A X. kongresszuson módosított szervezeti szabályzat előírásai alapján a 18—21 év közöttiek is párttagok lehetnek. Ebben az évben tizenegy Ilyen fiatalt vettek feL közülük hatot a Hűtőgépgyárban, hármat a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben. E számok is mutatják: a párt- és a KISZ-szervezetek is többet tehetnének a fiatalok párttaggá neveléséért. Az ifjúsági szervezetek jobban élhetnének ajánlási jogukkal, mely egyúttal megtisztelő kötelességük is. Negatív jelenség az is, hogy számos pártszervezetben az utóbbi években nem volt tagfelvétel. Néhány pártszervezetben erre nincs lehetőség, de másutt annál inkább. Az önkéntességet összetévesztik a spontanltás- sal. Azt hiszik, hogy a párthoz való közeledés kizárólag a pártonkívüliek magánügye. Egyes helyeken a fiatalok iránt Is bizalmatlanok, hajlamosak az általánosításra. A .nevelőmunkában nem adnak feladatot a pártcsoportoknak. A jászberényi párt-végre- hajtóblzottság sokoldalúan, elemző módon mérte fel a pártépítés helyzetét. F, mún- ka továbbfejlesztésére feladattervet terjeszt a pártbizottság elé. Ebben különösen hangsúlyozza: az úi párttagok többsége ipari és mező- gazdasági nagyüzemeken dolgozó, kétkezi munkás legyen. A pártszervezetek jobban használják ki a szocialista brigádr-ozgalomban rejlő lehetősége’"^. Céltudatosabban foglalkozzanak a fiatalok és a nők pá-ftaoqá nevelésével. A Km7-szervezetek jobban éljenek ajánlási Jogokkal. A tervezet helvesen álla- pítia meg: a felvétellel nem ért véget a pártépítési munka. Az új párttagok mélyrehatóbban tanulmányozzák a szervezeti szabályzatot, a pártélet. a pártmunka kérdéseit és a X. nártkóngresz- szus határozatait. m. L •
