Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-10 / 213. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. szeptember 10. Csáki Istvánt Gondolatok a tudományos és műszaki forradalomról Á téma eredetének és kibontakozásának jellemzése A második világháború utáni negyedszázadban rendkívül felgyorsult az emberi társadalom fejlődése. Régebben egy találmány vagy tudományos felfedezés nagy szenzációként hatott, körülötte eszmék, nézetek csaptak össze, nem egy közülük áldozatok tömegét követelte, mígnem utat tört magának a termelés, a gazdaság, a társadalom különböző területein. Korunkban mindez másként megy végbe. A tudományos felfedezések olyan tömegével van nap mint nap dolgunk, amire egy negyedszázaddal ezelőtt még gondolni sem lehetett. Ma nem egyes emberek találmányai, felfedezései határozzák meg a tudomány területén az előrehaladást, hanem a legkülönbözőbb tudós kollektívák dolgoznak, kutatnak a tudomány ma még ismeretlen szféráiban. A tudományos kutatások egyes eredményei a réginél sokkal rövidebb idő alatt, sokkal gyorsabban valósulnak meg. Jó negyedszázaddal ezelőtt a közfelfogásban még ismeretlen volt az, ami már minden negyedik házban ott van: a televízió, a kép közvetítése. Ma a televízió átfogó hálózata működik, sőt az ember, a tudomány segítségével bolygóján kívülről, a világűrből képes közvetíteni. Már terjed a színes televízió, ami szinte teljesen természetessé teszi a képet. Ruházatunk egyre nagyobb része vegyipari eredetű. Régebben a ruházat anyaga szinte teljesen természeti eredetű volt. A jármű, a közlekedési eszközök gyártása és színvonala olyan, hogy az ember előtt gyakorlatilag -nincs Földünkön elérhetetlen távolság, sőt az ember már képes kijutni a Föld vonzóköréből, s bár nem veszélytelenül, képes leszáll- ni más égitestre és onnan vissza is tud térni. Az ütem gyorsulása A tempót, ami korunkat jellemzi, szokás az ember haladási sebességének változásán keresztül bemutatni. Századunk kezdetéig az ember saját haladási sebességét a technika felhasználásával sikerült tízszeresére — óránkénti 6 kilométerről 60 kilométerre — növelni. Századunk elején a mai automobil őse ezt a sebességet már elérte. A következő 50 évben — 1901 és 1950 között — ezt a haladási sebességet az ember újra megtízszerezte és elérte óránként a 600 kilométert. Az ütem a legutóbbi két évtizedben az előzőekhez képest összehasonlíthatatlanul meggyorsult. Két évtized t alatt az ember az előző haladási sebességének többezerszeresét érte el, átlépte az első kozmikus sebesség határát. Szárnyas repülőgépeivel a sztratoszférában óránként 2—3 ezer kilométeres sebességgel száguld, űrhajói alig több mint egy óra alatt megkerülik a Földet, elhagyják a Föld vonzáskörzetét, óránként sokezer kilométeres sebességgel száguldanak a világűrben. Az ember a legutóbbi két évtizedben tehát többezerszeresére növelte azt a haladási sebességet, amit előbbi életének évezredeiben elért. És amit az ember saját haladási sebességének fokozása területén produkált, más formában, de hasonló nagyságrendben valósítja meg a természet feletti uralma területén. Ahhoz, hogy mindezt közelebbről és teljes értelmében fogjuk fel, át kell tekintenünk a világ műszakitechnikai fejlettség szerinti tagozódását, az egyes földrészek és egyes országok helyét, szerepét, termelőkapacitás szerinti csoportosulását. Ez a csoportosulás nem teljesen azonos a ma kialakult, politikai, gazdasági és főleg katonai érdekszférákkal, katonai szövetségi rendszerekkel, noha bizonyos esetekben és bizonyos pontokon egyeznek azokkal. A katonai szövetségek létrehozásánál — főleg európai viszonylatban — a legagresszívabb tőkés államok megkeresik a hozzájuk hasonlókat. így a tőkés világban kialakult katonai szövetségi rendszerek a technikai fejlettségen alapulnak. Az USA mindenik kapitalista katonai szövetségben részes. de például a NATO a legfejlettebb, a CENTO a közepesen fejlettet megközelítő, míg a SEATO a gyengén fejlett kapitalista rendszerű országokból tevődik össze. A NATO-ban megközelítően azonos jogok uralkodnak, a CENTO-ban a technika abszolút többségét és a parancsnoklást az USA adja, a személyi erők abszolút többségét a többi résztvevő. A SEATO-ban a technikai biztosítás és a parancsnokiás USA-jog, az emberanyag-biztosítás a résztvevő távol-keleti országok kötelessége. Ha a világ országainak technikai fejlettségét vizsgáljuk, koránt sincsenek az imperialisták kedvező helyzetben. Érdekes például, hogy a világ mintegy 130 országából három állam — USA, Szovjetunió és Japán — a világ ipari termelésének mintegy 57 százalékát adja. További öt állammal együtt — NSZK, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Kanada —. tehát 8 ország a világ ipari termelésének több mint 80 százalékát produkálja. Ha a felsorolást folytatjuk, a szocialista országok abszolút többsége az első harmincas listára tartozik. A mi hazánk például körülbelül a 25—27. helyen van, és ipari termelése megközelítően annyi, mint Mexikóé vagy Argentínáé. fagyon jelentős adat például. hogy a szocialista világon kívül eső országok ipari termelésének mintegy 90 százaléka a fejlett tőkés államoké, és a világ közel felét kitevő, gyarmati sorból felszabadult és fejlődő országok mindössze 10 százalékot produkálnak. Ma a világ országait alapvetően három csoportba lehet sorolni. Ez a csoportosítás a tudományos és műszaki forradalom szempontjából sok mindenre választ ad, sok bonyolultnak tűnő probléma megértéséhez juttat el bennünket. A csoportokat a következőkben ismertetem. (Folytatjuk.) Negyven éve robbantott Matuska Elővigyázatlanság Szövetséget kötöttek az amerikai New Yersey állam börtönének foglyai és bőr- tönőrei. A bűnözők hamis tíz dolláros bankjegyeket állítottak elő a börtönnyomdában, az őrök pedig siker rel értékesítették azokat Az üzlet bosszantó elővigyázatlanság miatt bukott meg: az egyik fegyencnek 12 évi munkaidejét hamis dollárban fizették ki... Prémium nemdohányzóknak Eredményes propagandát indított a dohányzás ellen egy kis japán szerszámgép- gyár tulajdonosa. A nemdohányzóknak külön prémiumot helyeztek kilátásba. Kiszámította, hogy egy cigaretta elszívásához mintegy öt percre van szükség és egy átlagos dohányos havonta körülbelül 1000 percet tölt el cigarettázással. A nemdohányzóknak tehát havi 1000 percnek megfelelő pótbér jár. Rövid idő alatt a gyárnak mind a 38 alkalmazottja abbahagyta a dohányzást — persze csak munkaidőben. Szerény férfiak A francia feleségek véleménye: a férjek több házi munkát végeznek. mint amennyit elismernek. Az egyik újság közvéleménykutatása szerint a férjek 97 százaléka rendszeresen terít asztalt, 77 százaléka vet Állati dolgok Edwárd Ribakov, a moszkvai jégbalett szólótáncosa sikeres állatidomár. Két ágyat, 59 százaléka takarítja porszívóval a lakást, 47 százaléka mosogat, 41 százaléka bevásárol. A férfiak által nem kedvelt foglalatosságok szemétkihordás, gyerekfürdetés, gombfelvarrás. korcsolyázó mackója, Verka és Leska a közönség kedvencei. Negyven évvel ezelőtt, az 1931. szeptember 12-éről 13- ára virradóan szörnyű merénylet történt a főváros közvetlen közelében. Matuska Szilveszter csantavéri születésű, bécsi gyárigazgató ekrazittal felrobbantotta a biatorbágyi viaduktot, amelyen éppen akkor készült áthaladni a bécsi gyors. A lelkileg súlyosan beteg, kínzó fetűnési vágytól sarkallt merénylő a mániákusok számító alattomosságával igyekezett elterelni a hatóságok figyelmét bűnéről. Egy olyan levelet hagyott a merénylet színhelyén, amely a kommunistákra terelte a gyanút: „Munkások! Nincs jogotok, hát mi majd kierőszakoljuk a kapitalistákkal szemben: Minden hónapban hallani fogtok rólunk, mert a mi társaink mindenhol ott vannak. Nincs munkaalkalom, hát mi majd csinálunk. Mindent a kapitalisták fizetnek meg. Ne féljetek a benzin nem fogy eL” Gyanúsan viselkedett A fordító Schweintzer rendőrfőtanácsosnak, a kommunista ügyek szakértőjének nem lett volna nehéz megállapítania, hogy a levél nem származhat a kommunistáktól — írja Pintér István, a Botrányok a XX. században című könyvében. Jól ismerte a forradalmárokat, tudta, hogy a társadalmi rend megdöntéséért harcolnak, de elítélik u gyilkosságokat, terrorcselekményeket. Meg aztán a merénylet színhelyén találkozott a rendkívül gyanúsan viselkedő Matuskával — le Is fényképezték őket együtt a fotóriporterek — s több kihallgatott személy is felhívta a figyelmét Matuská- ra, aki azt állította, hogy a kisiklott vonaton utazott. Schwei ni tzerék azonban futni hagyták Matuskát, ugyanis a robantás kapóra jött, volt ürügye a statáriumnak. A biatorbágyi tragédiát Merénylet címen filmre író Thurzó Gábor így magyarázza az indítékokat: „A kormányzat nehéz helyzetben volt akkoriban. A Creditanstalt bukása a gazdasági világválságának lett a nyitánya. Nálunk is re- csegett-ropogott az egész Horthysta államgépezet... Ebben a helyzetben robbant fel Biatorbágyon a nemzetközi gyors. Az államhatalom nyíltan fasiszta ága kikényszerítette a statáriumot. Felharsant a hallali, kommunisták ezreit fogták el és ekkor végezték ki Sallait és Fürstöt..’* Nyomtalanul eltűnt Miután elérték a szélsőjobb által követelt politikai célt, nem volt már akadálya annak, hogy a valódi tettest bírái elé állítsák. Matuska elég szemtelen volt védelmére azt is előadni, hogy a hiteles királyi törvényszéki szakértő megállapítása szerint a „Fordító” levelét egy Leipnik Márton nevű kommunista írta. Persze hiába hivatkozott Matuska a statárium igazolására elhangzott hamis Írásszakértői véleményre, hiába játszotta meg a beszámíthatatlan őrültet azt mesélve, hogy egy titokzatos személy, bizonyos Leó kényszerítette őt a merénylet elkövetésére, halálra ítélték. Az ítéletet nem lehetett azonban vére- hajtani rajta, mert egy Ausztriában megkísérelt merényletért őt börtönbüntetésre ítélő osztrák hatóságok csak azzal a feltétellel adták ki. ha nem akasztják fel nálunk sem, miután Ausztriában nem volt halál- büntetés kiszabható. Matuska a háború végéig raboskodott Vácott, aztán nyomtalanul eltűnt az akkori zűrzavarban. ÜNNEP lJ1ÁN Az elmúlt hetekben a sajtó, a rádió, a tv szinte naponta beszélt bélyeggyűjtő mozgalmunk jelentőségéről, nagyszerű eredményeiről. A Nemzetközi Kiállításon látható gyűjtemények bizonyították, hogy hazánkban milyen sok hozzáértéssel és szeretettel űzik ezt a nemes szórakozást. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, mint a kiállítás fővédnöke a katalógusban a következőket írja: „A bélyeg és a bélyeggyűjtés ügye a különböző társadalmi rendszerekben, államformákban élő, sokféle arcszínű és nyelvű, eltérő gondolkodási formákban és szokásokban nevelkedett emberek között a tiszteletet, a kölcsönös megismerést és megbecsülést szolgálja.” Nemes világvetélkedő volt a kiállítás, amelynek csak nyertesei vannak. A látottak feldolgozásához még hosszú időre lesz szükség, a tapasztalatok a magyar bélyeg- gyűjtő mozgalomnak évekre lendületet adnak. A számos érdekes rendezvény, a hazánkban eddig soha sem látott ritkaságok bizonyára újabb ezreket csábítanak a gyűjtők sorába, a bélyeg eddigi híveit pedig arra indítja, hogy albumaikat a legjobbak példája nyomán fejlesszék. Számos gyűjtő talált új barátra, olyan esetet is ismerünk, ahol a jobb megértés érdekében már megkezdték az új cserepartner anyanyelvének tanulását. örvendetes az irodalmi művek nagy száma, mert az utánpótlás nevelése különösen vidéken nem mindig kielégítő. A centenárium alkalmából már a magyar bélyegekre vonatkozó, összes adatot tartalmazó, öt kötetből álló monográfiát lapozhattuk és a bélyegeinkről kiadott angol, illetve német szövegű katalógussal a külföldi, magyarul nem értő gyűjtőkhöz juttattuk közelebb a Magyar Posta kiadványait. Hajdú Endre tollából az alapvető filatelista ismereteket összefoglaló könyv jelent meg. Az ünnepségek legszebb pillanata az új székház felavatása volt, amikor gyűjtőink birtokba vették ezt a világon egyedülálló filatelista otthont, amely nemcsak a mindennapos tevékenység háza, hanem a bélyegismeretek kutatásának centruma is lesz. Portlandcement pernyéből A krakkói Cement- és Mészipari Tervezőiroda munkatársai elkészítették azt a műszaki dokumentációt, melynek alapján a 350-es portlandcement gyártásánál felhasználhatják a hőerőművek üzemeltetésénél visszamaradt pernyét. A bydgosz- czi hőerőmű hamarosan szállít is — különleges tartály- ■agonokban — pernyét a kujawyi cementgyár számára, Humor-díj meteorológusoknak A stokcholmi humorakadémia kitüntette a svéd meteorológiai intézetet. A kitüntetést azzal indokolja, hogy a meteorológiai előrejelzéseket az intézet szinte elképesztő fantáziával dolgozza ki és rendkívül költői képeket hasznáL Flört-tanfolyamok Salzburgban megnyitják a „flört-iskolát”. Hatszáz schil- lingért az ismeretségkötés és a flörtölés valamennyi módját ki lehet itt tanulni. A napi egy órás tanfolyam 2 hétig tart. A záróvizsga letételére a városi kávéházban kerül sor, ahol a vizsgázó diáknak egy ismeretlen lánnyal kell találkát megbeszélnie. Hamarosan lányok számára is indul „flört-tanfolyam”. Jelszava: „Szemelj ki magadnak egy férfit és csókold meg még azon az estén.” Rágógumi, mint cigaretta Nikotintartalmú rágógumit hoztak forgalomba Svédországban azok számára, akik fel akarnak hagyni a dohányzással. A rágógumi tartalmaz ugyan nikotint és így a dohányosnak az az érzése támad, mintha dohá-. nyozna. Egy perc alatt... Földünkön egy perc alatt 114 gyermek születik (ebből 6 iker), 68 ember köt házasságot, 280 000 cigarettát szívnak el, 110 000 újságot adnak el, 29 millió liter italt isznak meg, 3000 tonna szenet termelnek ki, 700 tonna acélt olvasztanak.« Karéliai turistaösvények Karéliát nyaranként mintegy 400 ezer turista keresi fel. A helyi lakosság fele is itt keres üdülést. A festői környezet, az erdők, a folyók és tavak páratlan üdülési lehetőséget kínálnak. Turista-táborok, kempingek és hotelok adnak szállást a látogatóknak. Az egyik kis Vulkánt veszek városban, Rizsiben felejthet tetten élményt nyújt a szabadtéri múzeum és csodálatosan szép építészettörténeti műemlékek várják a látogatókat. Az Onyega és Ladoga tavakon motoros- #s vitor- láshajók viszik a turistákat vízikirándulásra. A Szovjetunióban rendkívül népszerű az országjárás. Ezt a hirdetést tette közzé az amerikai lapokban F. Hirstein, egy szobanövény- kereskedelemme! foglalkozó cég igazgatója. A leleményes üzletember a vulkáni hamut trágyaként használta fel a virágokhoz, ezért óriási mennyiségben volt rá szüksége. Hirstein már kai pott néhány ajánlatot Ecuadorból és Chiléből, ahol akadnak „átadó kráterei:”« Most már a virágkertésze térj van a sor, hogy melyik vulá, . kánt választja. / (Foto: TASZSZ—MTI—KS. — B. Szarancev felv.)
