Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-09 / 212. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. szeptember^ 9. CSÁKI 1ST VAX: Gondolatok a tudományos és műszaki forradalomról A X. kongresszus előkészületeinek időszakában — de különösen a kongresszus anyagának feldolgozását célzó politikai tanfolyamokon — sok olyan kérdés vetődött fel és jutott el a párt megyei vezetéséhez, amelyben korunk nagy problémáinak egyes részleteire, nem egy esetben fő jellemzőire kérnek eligazítást, értelmezést, magyarázatot. A távol-keleti helyzet alakulása, az indokínai háború fejleményei, Kína belső életének változása. a Közel-Kelet és Afrika országaiban zajló folyamatok, a világpolitika európai eseményei, a világgazdaság nagy problémái, mind-mind helyet kapott a kérdések között. Ez is mutatja, hogy a dolgozó emberek érdeklődése mennyire megnőtt, társadalmunk szellemi élete mennyire fellendült. A felvetődött kérdésekre a propagandisták általában részletes és megfelelő válaszokat adtak. Propagandistáink ez alkalommal is igyekeztek összegyűjteni a válaszhoz szükséges anyagokat. Legtöbb gondot a válaszok összeállításánál a tudományos és műszaki forradalom kérdései okozták. Ez természetes is, hiszen olyan témáról van szó, ami korunkban, a második világháború után bontakozott ki, most terebélyesedik és válik közismertté. Szó- használatunkban is alig néhány éve kapott ez a téma helyet. Róla ismereteink bizony még kezdetlegesek. E cikksorozat keretében a tudományos és műszaki forradalomról kívánunk némi ismeretanyagot nyújtani annak kihangsúlyozásával, hogy bontakozó, szélesedő, terebélyesedő folyamatról van szó. A cikkben leírtakat nem kinyilatkoztatásnak, hanem gondolatkeltőnek szántuk. Mindenesetre igyekeztünk összegyűjteni a fellelhető és elérhető irodalomból, műszaki, tudományos anyagokból a témára utaló gondolatokat és azzal bocsátjuk útjukra, hogy segítsünk propagandistáinknak, pártunk tagjainak, érdeklődő elvtársainknak e nagyon fontos téma feldolgozásában és értelmezésében. Ahogyan a tudományos és műszaki forradalom témája ma felvetődik Mind gyakoribb a hivatkozás a politikai tartalmú cikkekben, tudományos értekezések anyagában a korunkat jellemző, életünket egyre jobban befolyásoló tudományos és műszaki forradalomra. Előadások hangzanak el — elsősorban tudományos és főleg műszaki érdeklődésű körökben — a folyamatról, annak egyes jelenségeiről, társadalompolitikai összefüggéseiről, technikára, termelésre, technológiára és emberre gyakorolt hatásáról. Az egyes országok kutató intézetei és a legkülönbözőbb világgazdasági intézetek behatóan foglalkoznak a jelenséggel, gyűjtik az információkat, összesítik a következtetéseket, programokat, gazdasági, termelési előrejelzéseket adnak ki. Az csak természetes, hogy a marxista—leninista tudomány is intenzíven foglalkozik a témával, hiszen új jelenségről van szó, olyanról, aminek jó és célirányos felhasználásával valóban meg lehet változtatni az ember életkörülményeit, meg lehet gyorsítani azt a folyamatot, amit a marxizmus—leninizmus az emberiség felszabadításáról, a kommunista társadalomról programként lefektetett. __m A szocialista országok kommunista és munkáspártjai a legutóbbi években megtartott kongresszusaikon határozatokba foglalták, hogy a gazdaság fejlesztésének keretében miként használják fel a tudományos és műszaki forradalom lehetőségeit, miként kapcsolják össze ezt a folyamatot a szocialista rendszer előnyeivel. Idézhetnénk erre vonatkozóan pártunk X. kongresszusának okmányaiból, úgyszintén a bolgár, a csehszlovák párt határozataiból. Részletes idézetek helyett az SZKP XXIV. kongresszusának fő beszámolójára utalok, ahol megfogalmazásra került, hogy „A gazdaságfejlesztés jelenlegi szakaszának fontos •ajátosságait meghatározza még a gyorsan kibontakozó tudományos és technikai forradalom. A szocializmus, a szocialista tervgazdálkodás a legszélesebb teret nyitja meg a tudomány és a technika sokoldalú fejlődése előtt. Ugyanakkor a tudományos és műszaki forradalom megköveteli gazdasági tevékenységünk sok oldalának tökéletesítését. Más szavakkal: a szocializmusra nézve kedvező óriási erő ez, de ezzel megfelelő módon bánni is kell tudni.” (Az SZKP XXIV. kongresszusa, Kossuth, 1971. 46. oldal.) Találhatók utalások a tudományos és műszaki forradalomra, azzal együtt a társadalom változásaira, a munka új feltételeire a fejlett tőkés országok kommunista és munkáspártjainak okmányaiban is. Ott azonban a kérdés másként vetődik fel, mint a szocialista országokban, hiszen a hatalom a burzsoázia kezében van. Ezekben az országokban nem a tudományos és műszaki forradalom haladást segítő folyamata az elsődleges kérdés, hanem a munkásosztály joga, helyzete és ezzel együtt, perspektívában a munkáshatalom megteremtése. A harc, a küzdelem változó feltételei között azonban feltétlenül számolnak kapitalista környezetben élő elvtársaink is ezzel a jelenséggel. w-._ Óriási jelentőségű Annyi már bizonyos, hogy a tudományos és műszaki forradalom óriási jelentőséggel bír az emberiség léte, fennmaradása és boldogulása szempontjából. A folyamat töri a maga útját a fejlett kapitalista országokban, új, magasabb fokra emeli a termelést, a gazda- _ sági és katonai potenciált, új közszükségleti cikkekkel, használati eszközökkel lepi meg a lakosságot. Szabad út, teljes érvényesülés előtte azonban a szocialista gazdasági rendszerben nyílik-meg, mert itt a tulajdonviszonyok és érdekviszonyok semmiképpen nem gátolják, hanem igénylik e folyamatot. Mindezzel együtt azon’, an az is tény, hogy a szocialista országok gazdaságában sem érvényesül automatikusan a tudományos és műszaki forradalom, sőt nagyon sok kínálkozó lehetősége nincs is ma még a szocialista gazdaság és a szocializmust építő társadalom javára felhasználva. Rendkívül biztató viszont, hogy a KGST keretében együttműködő országok körében szélesedik az erőfeszítés a folyamat lehetőségeinek kihasználására. Ebben úgymond fordulópont a KGST legutóbbi, 25. ülésszaka, ahol elfogadásra került a 15—20 évre szóló úgynevezett komplex program. E komplex program minden részét és minden fejezetét áthatja az a törekvés, hogy a szocialista gazdaság fejlesztése javára a tudományos és műszaki forradalom vívmányait az egyes országok külön-külön és együttesen felhasználják. Ezt a célt szolgálja maga az integráció is. A komplex program hangsúlyozza, hogy a KGST tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése „...kedvező feltételeket teremt az országok erőforrásainak hatékonyabb kihasz- nálásáhoZ\és a tudományostechnikai forradalom széles körű kibontakoztatásához, amely a kapitalizmus és a szocializmus közötti történelmi verseny egyik fő területévé vált és á szocialista társadalom fejlődésének fontos feltétele.” („Komplex Program”. í. R. 1. fejezet, 2. pont. Népszabadság, 1971. augusztus 7-i számának melléklete.) A hatás felismerésének fontossága A tudományos és műszaki forradalom kérdéseinek — lényegének, hatásának és lehetőségeinek — a magas képzettségű szakemberek közötti feldolgozása mellett mind szélesebben el kell jutni — propagandisztikus és agitatív módszerekkel — a legszélesebb körökbe a termelés és feldolgozás minden szférájában. Egy percig sem lehet vitatkozni korunkban — és a mi helyzetünkben — a tudomány szerepén, a magas műszaki és közgazdasági képességű szakemberek munkájának fontosságán. De tévedés lenne és tévútra vezetne, ha ezt a folyamatot a munkásosztály, a széles dolgozó tömegek sorain kívül- esőként vizsgálnánk. A tudományos és technikai forradalom megvalósulása, serkentő és előrelendítő hatása szocialista r -.zdasásunk- ban függ attól, hogy a dolgozó tömegek hogyan ismerik, mit értenek belőle, felismerik-e a rájuk nézve kedvező hatásokat. Éppen ezért a tudományos és műszaki forradalom munkásügy, annak minden fő- és részkérdését a munkásosztály körében fel kell dolgozni. Elérkezettnek látszik az idő, hogy a kérdésről közérthetően a széles dolgozó tömegek körében tárgyaljunk értelméről, lényegéről együtt gondolkodjunk. Az idő sürget Ma még kévéi? az olyan tudományos és közérthető anyag, amit széles körben terjeszteni tudnánk, bár lényegesen több, mint amit már használatba vettünk. Ez a helyzet azonban nem azért alakult ki, mert „mulasztás” áll fenn, valakik nem bocsátották közre az anyagokat. Alapvető ok ebben az, hogy a tudományos és műszaki forradalom értelme, lényege, eredete és távlata nincs még eléggé rendszerezve, mert folyamatról van szó, amely korunkban — századunk második felében — bontakozott ki, most szélesedik, terebélyesedik és válik átfogóvá. Történelmi háttere a tudományos és műszaki forradalomnak az emberi társadalom és a gazdaság, a technika eddigi fejlődése, de a fejlődés mostani stádiumában új jegyekkel jelentkezik. Ezek az új jegyek még nincsenek eléggé — és főleg propagandisztikus céllal — rendszerezve. Ezért ma még szinte lehetetlen az egész folyamatot bemutatni, jellemezni, az emberiség élete szempontjából jelentős események között elhelyezve sorolni és úgy méltatni. Lehet viszont vállalkozni a már látható, felismerhető j Jegyek felsorolására és azok alapján a lényegre utaló következtetések levonására. A tudományos és műszaki forradalomról szóló tanulmányok között érdekes, tanulságos és eligazító Erdei- Grúz Tibor elvtárs ez évi politikai akadémiai előadása, amelyben a társadalmi fejlődés oldaláról közelíti meg és elemzi a témát, (A tudományos-technikai forradalom és a társadalmi haladás, Kossuth, 1971.), továbbá dr. Tímár Mátyás kormány-elnökhelyettes szintén politikai akadémiai előadása, melynek keretében gazdaságunkban — népgazdaságunk negyedik ötéves tervében — mutatja be a folyamat lényeges elemeit. (A magyar népgazdaság struktúrája, fejlesztési irányai, Kossuth, 1971.). Ezekre az előadásokra a figyelmet ezúton is felhívom. Mindenesetre több tanulmány van már és áll rendelkezésünkre a tudományos és műszaki forradalomról, mint amit a dolgozó tömegek közötti propagandában eddig hasznosítottunk. Az idő sürget bennünket. Negyedik ötéves tervünk központi kérdése a műszaki-technikai színvonal fejlesztése és ezen keresztül a termelés valamennyi ágazatában a termelékenység ütemes és gyors növelése. Ha a terv alapvető céljai valóra válnak — és valóra kell, hogy váljanak — az egy főre eső nemzeti jövedelem-termelés öt év alatt annyit növekszik, mint amit a magyar gazdaság létezésétől a felszabadulásig összesen elért. Ennek elérésében vár nagy feladat a műszaki propagandára, különösképpen pedig a tudományos és műszaki forradalom lényegének, tartalmának megismertetésére. Bízunk benne, hogy tudósok, politikusok, a műszaki technika és közgazdaság ismerői, a népgazdaság különböző területein dolgozó szakemberek mind több támpontot nyújtanak ehhez a munkához. «• (Folytatjuk.) am mzy&rt Dísznövénytermesztés Olaszországban A legújabb jelentések szerint Olaszországban 8600 hektáron termesztenek virágokat és levéldísznövényeket. Az utóbbi években az egyes virágok termőhelyeiben jelentős változások történtek, s bizonyos versengés is kialakult. A szekfűt legnagyobbrészt ma is San Remo és a Riviera vidékén termelik, de sikeresnek bizonyult az amerikai Sim szegfűk változatainak üvegalatti termesztése Pesei körzetében és a piacon ezek a virágok nagy sikert arattak. A virágtermesztés nagy szerephez jutott Olaszország déli részeinek mező- gazdaságában is, egyes esetekben azonban a gyakorlatlanság kedvezőtlenül hatott az érékesítésre. Délen a vi_ rágterrrrelők egyéni gazdáké kivéve Emilia és Romagna tartományokat, ahol szövetkezeti típusú virágtermelő gazdaságok is kifejlődtek. Biznyos változások tapasztalhatók Olaszország északi részein is. A Földközi-tenger partjain kedvezően fejlődő szabadföldi virágtermesztés visszavetette Lombardiában és Emíliában az üvegházi termesztést Rekord-szőlőtermés várható Cipruson Ciprus szigetén az idén csemegeszőlőből rendkívül jó termésre számítanak. A' szakértők becslése szerint a jelentős hazai fogyasztás el. lenére (részben étkezési célokra, részben konzervgyári feldolgozásra) az idén legTraktor — vezető nélkül Milyen lesz a jövő traktora? Erre a kérdésre ma még nehéz egyértelmű vá_ alább 13 000 torma csemege- szőlő exportjára van lehetőség, szemben a tavalyi 9802 tonnával. Az időjárás is kedvez a szőlő érésének és minőségének, a szüret már június végén megkezdődött. laszt adni, de több országban végeznek kísérleteket vezető nélküli és távirányítású traktorokkal. Sűrített gázzal hajtott motor működteti a Kubányi Mezőgazdasági Intézetben kifejlesztett új traktort Jól látható a képen a gáztart ály. Vajtermelés Új-Zélandban Üj-Zélandban háromnegyed év alatt (az utolsó vizsgált hónap 1971. áprilisa) az előző évi azonos időszakhoz képest a vaj terme, lés 5 százalékkal csökkent. Ugyanezen 9 hónap alatt viszont — mint az új-zéiandi földművelésügyi minisztérium közli — a sajttermelés 6 százalékkal emelkedett. A szír mezőgazdaság termelési terve Szíria földművelésügyi minisztériuma az 1971— 1975-ös évekre szóló harmadik ötéves terv feladatai alapján összeállította né. hány fő mezőgazdasági termény termelési tervét az 1971—72-es mezőgazdasági évre. A programban többek között 270 000 tonna paradicsom és 61 000 tonna hagyma szerepel. Ez a terv az 1968—1969-es idényhez képest jelentős növekedést irányoz elő. A lengyel műtrágyagyártás fejlődése A vegyipar a lengyel népgazdaság egyik legdinami. kusabban fejlődő területe. Lengyelországban a műtrágyagyártás növekedési üteme évek óta változatlanul magas: 1961 és 1968 között a növekedési ütem a világon a legmagasabb volt. A lengyel műtrágyagyártás ebben az időszakban átlagosan évi 13 (nitrogéntrágyák), illetve 10,9 (foszfortrágyák) százalékkal emelkedett. Cukorrépa-termesztés Romániában Romániában a mezőgazdasági termelés fejlesztési terve a cukorrépánál 26 százalékos növekedéssel számol (1969-hez képest, amikor 3,8 millió tonna cukorrépa termett). Ez a 26 százalékos növelés az 1971—72-es idényben 4,8 millió tonnás termés betakarítását jelenti. A cukorrépa vetésterülete 1969 óta mindössze 6,4 százalékkal emelkedett. A növekedést a nagyobb terméshoza. mot biztosító cukorrépafajták előtérbe állításával kívánják biztosítani. Vegyirakétákkal a jégeső ellen Negyedmillió hektár megművelt terület áll Üzbegisztánban a jégeső-ellenes szolgálat védelme alatt. Ebben a közép-ázsiai köztársaságban helyeztek el először vegyi hatóanyagokkal ellátott rakéták kilövésére szolgáló berendezéseket. A vegyianyagok szétszóródnak a fel- hőkban és megakadályozzák a jég képződését. A sikeres kísérletek után a védelmi szolgálatot további területeken is megszervezték; Grúzia, Moldava, Tádzsikisztán és más szovjet köztársaságok kaptak jégeső-rakéta- állomásokat. Közgazdászok kiszámították, hogy minden rubel, amit a felhők vegyi rakétákkal történő szétlövésére költenek, 5 rubel mezőgazdasági hasznot eredményez. an
