Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-08 / 211. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. szeptember 8. Műanyaghegesztő automata A hallei Hegesztéstechni­kai Kutatóintézet új, auto­matikus programvezérlésű készüléket fejlesztett ki a műanyag félgyártmányok hegesztésére. A berendezés gyártása már megkezdődött. Az új készülék feleslegessé teszi a műanyaghegesztő automaták importját; a szak­emberek arra számítanak, hogy rövidesen ki tudják elégíteni a szocialista orszá­gok igényeit is. Erdei gyomirtószer Az eberswaldi Erdészeti Tudományos Intézet munka­társai herbicid-keverékből álló új gyomirtót hoztak lét­re. Az új szer használatával a fenyveserdőkben, amelyek az NDK erdőterületének je­lentős részét foglalják el, egy esztendő után 75 száza­lékos költségmegtakarítást értek el. A munkatermelé­kenység meghatszorozódott. Az új gyomirtó szernek nincs káros hatása a fiatal fenyőkre. A tudományos in­tézethez tartozó 50 000 hek­táros területen végzett kí­sérletek azt mutatták, hogy az új szerrel történő gyom­irtást a leghatásosabban az őszi időszakban végezhetik el. Az eddigi szóró- és po­rozó készülékek mellett tervbe vették helikopterek alkalmazását is. A reumakutatás jénai központja A jénai Friedrich Schiller egyetem 1968-ban megala­NDK­kaleidoszkóp kult a reumatológiai mun­ka- és kutatóközösség. A kutatások során megállapí­tották, hogy a krónikus izü­leti reuma a szervezet és bizonyos idegen anyagok köl­csönhatásának következmé­nye. A krónikus izületi reu­ma leküzdése csak akkor le­hetséges, ha a megbetegedés minden okát, tehát a szer­vezetben jelentkező idegen anyagok mibenlétét is meg­állapították. Az NDK lakos­ságának 1—3 százaléka szen­ved izületi bántalmakban. Ez gyakran vezet munkakép­telenségre és korai rokkant­ságot idéz elő. A Német Tu­dományos Akadémia kísér­leti terápiái intézete megál­lapodott a jénai mikrobioló­giai intézettel, hogy Jéna vá­rosát az NDK-ban folyó reuma-kutatás központjává fejlesztik. „Állati” betegségek Lipcsében 150 orvos és kutató részvételével nemrég szimpóziumot tartottak a zooantroponosisról, vagyis azokról a betegségekről, amelyeket az emberek az állatoktól kaphanak el. A kérdés érdekes, mert a me­zőgazdaság iparosítása, — amely különösen az állatte­nyésztés területén jelentke­zett gyors iramban, — új problémákat vetett fel az orvostudományban. A ta­nácskozáson megállapították, hogy az emberi betegségek leküzdésével foglalkozó or­vosi tevékenységnek a jövő­ben szorosan együtt kell működnie az állatorvosi munkával. Ez az együttmű­ködés jelentékenyen elősegí­ti a felmerült problémák si­keres megoldását. A stralsundi Oceonográfiai Múzeum ritkaságai Naponta több mint ezer nyaraló, turista fordul meg a stralsundi Oceonográfiai Múzeumban, hogy a 10 000 literes akvárium furcsa rit­kaságait megtekintse. Ráják, márnák, ajakos halak és tengeri gyíkok nyüzsögnek az akvárium vizében. A tengeri állatok a Fekete­tengeri Constanzából érkez­tek repülőgépen, 30 mű­anyag-tartályban a stralsun­di múzeumba. Bemutatják itt egyébként az NDK mélytengeri és par­ti halászatának fejlődését is. A kiállítás újdonsága az a 11 méter hosszú és 5 tonna súlyú vontatóhálós csónak, amelyet csak az utóbbi na­pokban tudtak elhelyzeni a kiállítás termében; ezt ezer négyzetméteres nagyságúra kellett tágítani. A vöröses- barna vitorlákkal felszerelt hajót a századfordulón épí­tették; ma már mindössze 15 darab ilyen csónak lé­tezik a világon. AHOVÁ A MAGYAR DEÍ EGAHÓ El IÁTOCAT PERU ^KOLUMBIA \ < La Oroya1 »•«»A \ * —^ Cusco l ® >* r­4----A A requipa*-3- — ^ < A Hőerőmű Q Vízerőmű 1 Vaskohászat L 3zmesfe ''Kohászat © ;>ar*äs A Kőolaj-finomítás Ö Építőipar ■ Textil* ruházatiipar ® Élelmiszeripar Az 1311000 négyzetkilo. méter területű, 14 millió la­kosú Peru néhány héttel ezelőtt ünnepelte a spanyol gyarmati felszabadulás 150. évfordulóját, és most indí­tottak küzdelmet az ország második felszabadításáért, gazdasági függetlenségének visszahódításáért. Művelhe­tő földterületének 60 száza­léka 1026 nagy földbirtokos tulajdonában volt. Az in­dián parasztság 85 százalé­ka földnéküli részes bérlő, úgynevezett peon volt a nagybirtokon. Fontosabb termékei a kiválj minőségű gyapot, cukornád, a parti övezeteken rizst termelnek. Peru az őshazája a kukori_ cának és a burgonyának. A magas fennsíkokon az in­dián lakosság szarvasmar­hát juhot és kecskét te­nyészt. Az ország bányászata vi­lággazdasági jelentőségű, ezt háromnegyedrészben az északamerikai tőke ellenőr­zi. A kőolajiparban, a köz­lekedésben és a mezőgazda­ságban angol tőkebefektető, sek vannak. Ólomérc ter­melése a tőkés világ kilenc százalékával az ötödik he­lyen áll. Horgany termelés­ben a negyedik helyet fog­lalja el. Ezüstbányászata Mexikó után a második, a tőkés világ legnagyobb biz- mut termelője. Üjabban je­lentős a molibdén bányá­szat. Kadmdumot, ónt, tel, lurt és uránt is termelnek. Nehézipara csak most in­dult fejlődésnek. A haladó gazdasági és társadalmi reformok és az ország nemzeti kincseinek visszazerzése akkor kezdő­dött meg, amikor 1968. ok­tóber 3-án hatalomra került a haladó katonai kormány­zat. A Juan Velasco Alva­rado tábornok vezette kor, mányzat első intézkedése az amerikai International Pet­roleum Company államosí­tása volt, amely az olajter­melés 70 százalékát ellen­őrizte. 1969. .júniusában ke­rült sor az agrárreform meg­hirdetésére, amelynek célja nemcsak egyszerűen a nagy­birtok felparcellázása, ha­nem egyben mezőgazdasági, ipari vállalatok és szövetke­zetek létesítése volt. Azóta több mint három millió hektár földet sajátítottak ki és 75 ezer paraszt család jutott földhöz. Halászata, amely első he­lyen áll a tőkés világban, szintén külföldi társaságok profitvadászatának esett ál­dozatul. 1970-ben a halá­szati termékek exportját állami ellenőrzés alá helyez­ték. r A haladó reformok gyors megvalósítására a kormány­zat 1971—1975-re ötéves fej­lesztési tervet dolgozott ki. Főbb célja a földreform meggyorsítása, a nevelési rendszer átszervezése, a munka termelékenységének növelése és a természeti erőforrások ésszerű haszno­sítása. A kormány gazdaságpoli­tikája és független külpoli­tikája kihívta az imperia­lista monopóliumok és a helyi oligarchia haragját: megpróbálták aláásni Peru gazdaságát és a kormány eltávolítására törekedtek. Peru a hatvanas évek vé_ ge felé elhatározta, hogy fejleszti kereskedelmét a szocialista országokkal. 1968 augusztusában, hosszú idő után a szocialista országok­kal kötött elsőként éppen hazánkkal írt alá kereske­delmi megállapodást. A pe­ruiak elsősorban kórházbe­rendezések, gyógyszergyár­tási kooperáció iránt tanú­sítottak érdeklődést, magyar bányaberendezések vásárié, sáról tájékozódtak. 1969-ben Ikarusz autóbuszok szállítá­sáról és komplett izzólámpa­gyár exportálásáról folytak tárgyalások. Jegyzőkönyvet írtak alá a két ország szer­vei a Peruban működő, szí­nesfémeket és ásványokat, ezek közül is elsősorban a molibdént felszínre hozó közős vállalat létesítéséről. Máté Sándor Akik a csillagokat fény esítik ••• MeeleDő látvány tárult a napokban a Vörös tér ven­dégei elé. a Szpasszkij bás­tyán, a Kreml híres torony­órája fölött egy lentről töré­kenynek látszó, szinte a le­vegőben lebegő állványzaton emberek szorgoskodtak a csil­lagnál. Viktor Makarov és brigádja végzi a híres bás­tyák tornyain messze világí­tó csillagoK tisztítását. Elő­ször a Vodovzvodnij bástya került sorra, amely a Bolsoj Kamennij híd mellett áll. Megtisztították a csillag üve­geit és azok kereteit, aztán felújították a csillagot tartó tű aranyozását. Ezután ke­rült sor a Szpasszkij toronyra. Mindennap alapos orvosi vizsgálat előzi meg a munka kezdést, s ha az orvosok min­denkit egészségesnek talál­nak, akkor indulhatnak fel­felé a 70 méter magasba ve­zető keskeny vaslépcsőn. — Amíg a munkával nem végzünk, minden reggel ki­kapcsoljuk a sokrétű üveg alatt éjjel-nappal működő világítást — magyarázza a brigádvezető. — Megtisztít­juk — valamennyi csiszolt üveglap külső és belső olda­lát. Azt bizonyára kevesen tudják, hogy a fémvázhoz olyan különleges anyaggal rögzítették a mesterséges ru­binlapokat, amely bármilyen külső hőmérsékleti ingado­zás mellett megőri rugalmas­ságát. Ezt a rögzítő anyagot is rendszeresen felújítjuk, — amikor szükség van rá. — Egyébként utoljára 1948-ban volt szükség erre a művelet­re, és most ismét elvégezzük. Az idén nyáron minden csillagot tartó torony tűjének aranyozását is felújítják. — Ahol a fém tartótűket nem lehet leereszteni, fenn a ma­gasban kapja meg a rendkí­vül vékony — aranylemez- aranyfüst bevonatot. Az ara­nyozó biztonságáról a ma­gasban szintén a Makarov brigád gondoskodik. Ök csa­varozzák le a külső bevona­tot rögzítő sárgaréz csava­rokat, segítenek megtisztítani a fémrészeket, aztán külön­leges lakkal kevert mínium- mal kétszer átfestik, s erre kerül az aranyfüst. — Amikor a magasban dol­gozunk, természetesen na­gyon figyeljük a meteoroló­giai előrejelzést — folytatta Makarov. — Bár a magas­ból jól látjuk, mi történik soktucat kilométerre tőlünk, hol tör ki a zivatar, merre keletkezik orkánszerű szél. A rossz idő soha nem ér bennünket készületlenül. Ezt a munkát különben is csak nyáron végezzük, ami­kor meleg van, és egyenletes az időjárás. Ilyenkor előké­szítjük a Kreml csillagait télre. Este, amikor végeznek a napi munkával, és leeresz­kednek a szédítő magasból, Viktor Makarov ismét be­kapcsolja a világítást, s az alkonyt Moszkva felett fel­ragyognak a Kreml rubin­csillagai. V. Belikov i HIRDETMÉNY Alattyán község tanácsa megalkotta az 1/1971 sz. ta­nácsrendeletét a lakásügyi jogszabályok alkalmazásáról és végrehajtásáról. A rendelet a vb titkár iro­dájában az ügyfélfogadási idő alatt megtekinthető. Mosonyi Sándor vb-titkár Főtengely köszörülés, vonalfúrás. Minden típusú autómo­tor és traktormotor fő­tengelyének köszörülé­sét, nyugvócsapágyak központi fúrását, hajtó­karcsapágyak illesztését, rövid átfutási idővel vál­laljuk. Hidasháti Állami Gazdaság gépjavító üzeme Murony, Telefon: 2 Telex: D. 83—350. képernyője ELŐTT Bevallom, az elmúlt hé­ten több műsor is zavarba hozott. Zavarom pedig egy­szerűen abból fakadt, hogy egy-egy műsorral valójában nem tudtam mit kezdeni. Nem pedig azért, mert a szándék és a megvalósulás között olyan ellentmondást véltem felfedezni, hogy vé­gül már az eredeti szándék­ban is kételkedni kezdtem. Hadd említsem a Formák élete című adást, amely, ha jól vettem ki az előzetes ajánlásból, azt ígérte a né­zőnek, hogy megidézi a tár­gyak formájának és az élet­formának változásait — ma­gától értetődően — a kettő kölcsönhatásában. Tehát iz­galmas, élményszerű, forma­kultúrára nevelő esztétikai ismeretterjesztést ígért — jó értelemben. Amire elég nagy a társadalmi igény. Hisz mindennapjaink során egyre gyakrabban találjuk szem­ben magunkat egy-egy vá­ratlan változással, meglepő újítással a világ, az élet megjelenésének különböző formáiban. És bizony gyak­ran megesik, hogy ezekkel a változásokkal szemben ide­genül, tanácstalanul állunk. Milyen jó lett volna — az alkalom megvolt rá — ha a Formák élete valóban ta­nulságos módon kísérte vol­na végig a most látott két adásában azt a bonyolult él­ményvilágot, amely a mo­dern élet formaváltozásaival éri az embert. Sajnos, ehe­lyett, az összetett vizsgálódás helyett, amelynek esztétikai tanulsága is lehetett volna, inkább csak bonyolított kép­sorokat kaptunk különösen a második részben az autófor­mák fejlődését, korszerűsö­dését bemutató képsorok­ban; a Formák élete így látvány-érdekességgé „de­valválódott”. Hasonlóképpen bizonyta­lanság fogott él szombat es­te a Félszoba című tévéjá­ték láttán. Egyszerűen nem tudtam magamban eldönte­ni, hogy a tévéjáték alkotói végső mondandó dolgában hová is akarnak kilyukadni. De ha nagyon az elején kez­dem, akkor azt a kérdést is feltehetem, hogy vajon mi indokolta Vészi Endre rövi- debb lélegzetű írásművének, egy tárcanovelh.nak egy órás játékká való kitágítását, fel­hígítását. Amikor a furcsa, groteszk, antiháromszög történetben valójában ennyi drámai lehetőség nincs. Saj­nos, nem újkeletű betegsége ez a tévéjátékoknak. De úgy látszik, nehéz kigyó­gyulni belőle. így aztán mint a Félszoba esetében is, elő­áll a szokásos tünet: a játék lelassul, és az üresjáratok megszaporodnak. Olyan idő­töltő elemekkel rakódik meg a történet, amely inkább az unalmat szüli, semmint a jóleső feszültséget növeli, így hát hiába érdekes önma­gában a furcsa alaphelyzet, a fordított háromszög histó­ria. Az tudniillik, hogy itt a két férfi egy nő szokásos viszonya helyett éppen az ellenkezője történik a meg­szokottnak, és a volt férj csábítja el a feleség új fér­jét. Ahhoz, hogy ebből a helyzetből egyértelmű mon- danivalójú tévéjáték szüles­sék, jobban tisztázni kellett volna a játék alaptónusát. El kellett volna dönteni, hogy a reális megfigyelések­re épülő játékból egy komo­lyan veendő társadalmi töl­tésű drámát akarnak-e ké­szíteni, vagypedig kifejezet­ten a vígjáték, a mulattatás keretébe utalják az érdekes helyzet drámai kibontását, így, ahogyan szombaton es­te láttuk, a Félszoba fele­más játéknak hatott. És egyben fél sikerrel is járt Ezen a rendezés (Iglódi Ist­ván) néhány ügyes1 ötlete sem tudott változtatni való­jában és a két férfi fősze­replő tehetséges játéka. (Bá­lint András és Ernyei Bé­la.) Érdekes riportfílmeh Bizonyára a véletlen foly­tán két sikeres riportfilm is esett ugyanarra a napra. Pénteken estére. Az egyiket a kisfilmek jól ismert mű­vésze, Lakatos Vince készí­tette Tápén, Szeged mellett; a másikat népes forgatócso­port Tatabányán, bányászok között forgatta. Ami mind­kettőt egyaránt jellemezte, az az őszinte hangvétel, a szókimondó nyíltság, a való­ság megragadása és vissza­adása a maga nyersességé­ben, problematikus voltá­ban. A Gyékény és olaj nemcsak a gyékényfonás ki­haló mesterségét mutatta be szemléletesen, hanem még- inkább azt a belső drámát közvetítette, amely az olaj betörésével keletkezett e táj gondolkodásmódban és életmódban is megmereve­dett, elöregedett embereiben. A réginek és az újnak szün­telenül folyó küzdelme rendkívül személyes és szub­jektív töltéssel fogalmazó­dott meg a filmben. Külön is élvezhettük az igazi szö- gedi tájszólás természetes nyelvi ízeit. (Ugye mennyi­vel más volt, mint a művi úton előállított ő-zés a Ró­zsa Sándorban!) Kár, hogy az ugyancsak a táj nyelvét beszélő riporter személye végig rejtve maradt. Még a nevét sem tudtuk meg. An­nál inkább megismertük ős meg is szerettük a 75 éves nyugdíjas bányász Szarvas Gábor bácsit, aki rendkívül magabiztosan, meglepő fi­zikai és szellemi frissesség­gel kalauzolt el bennünket a bányászélet problémáinak labirintusában, vállalva még a fáradságos föld alá szál­lást is. Mindig jókor talál­ta meg az alkalmat, hogy a régivel való összevetésben rávilágítson, vagy egyszerű­en csak rábólintson a bá­nyászélet mai előnyeire. Most, amikor a figyelem is­mét a bányászok felé for* dúl, bizonyára sokakban — bányásznézőkben és kívül­állókban is — erősödött meg a hit, hogy a magyar szén- bányászatnak még van jö­vője. És ahogy az egyik ri­portalany megfogalmazta, „a bányászoknak r.ég nem ha­rangoztak” sem Tatabányán, sem másutt az országban. A kitűnő dokumentumfilmet Ilkei Csaba írta és szer­kesztette, Janovics Sándor volt az operatőr és Radó Gyula rendezte. Röviden Angyal legújabb kaland­jának nézése közben erős kísértésem támadt, hogy át­kapcsoljak a kísérleti mű­sorra, amely ugvanabban az időpontban egy tévéfilmet sugárzott. Sajnos, készülé­kem ilyen .iltakozási manő­verre még nem alkalmas. Ügy látszik, a Kicsoda- Micsoda nem kerülheti el balszerencséjét. Most már úgy átalakították, hogy rá sem lehet ismerni szinte az eredetire. De még ez sem segített: egy „rögeszmén” már az induláskor megbot­lott. (Csak megjegyzem, a játékvezetővel ellentétbe a, hogy aki magáról azt kép­zeli, hogy Napóleon, annak ez mániája: rögeszméje.) Érdekes, a magyar szín­padi előadástól eltérő fel­dolgozásban láthattuk kép­ernyőn Gogol művét. az Egy őrült naplóját. A mo­nodrámává átalakított nap­ló, amikor több helyszín és több szereplő is helyet kap a főszereplő által elmondot­tak illusztrálására Jevgenyij Lebegyev kitűnő színészi já­tékával — nagyszerűen épí­tette fel az őrülttéválás fo­lyamatát — maradandó él-] mény volt. £ Ül

Next

/
Thumbnails
Contents