Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-08 / 211. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. szeptember 8. Műanyaghegesztő automata A hallei Hegesztéstechnikai Kutatóintézet új, automatikus programvezérlésű készüléket fejlesztett ki a műanyag félgyártmányok hegesztésére. A berendezés gyártása már megkezdődött. Az új készülék feleslegessé teszi a műanyaghegesztő automaták importját; a szakemberek arra számítanak, hogy rövidesen ki tudják elégíteni a szocialista országok igényeit is. Erdei gyomirtószer Az eberswaldi Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai herbicid-keverékből álló új gyomirtót hoztak létre. Az új szer használatával a fenyveserdőkben, amelyek az NDK erdőterületének jelentős részét foglalják el, egy esztendő után 75 százalékos költségmegtakarítást értek el. A munkatermelékenység meghatszorozódott. Az új gyomirtó szernek nincs káros hatása a fiatal fenyőkre. A tudományos intézethez tartozó 50 000 hektáros területen végzett kísérletek azt mutatták, hogy az új szerrel történő gyomirtást a leghatásosabban az őszi időszakban végezhetik el. Az eddigi szóró- és porozó készülékek mellett tervbe vették helikopterek alkalmazását is. A reumakutatás jénai központja A jénai Friedrich Schiller egyetem 1968-ban megalaNDKkaleidoszkóp kult a reumatológiai munka- és kutatóközösség. A kutatások során megállapították, hogy a krónikus izületi reuma a szervezet és bizonyos idegen anyagok kölcsönhatásának következménye. A krónikus izületi reuma leküzdése csak akkor lehetséges, ha a megbetegedés minden okát, tehát a szervezetben jelentkező idegen anyagok mibenlétét is megállapították. Az NDK lakosságának 1—3 százaléka szenved izületi bántalmakban. Ez gyakran vezet munkaképtelenségre és korai rokkantságot idéz elő. A Német Tudományos Akadémia kísérleti terápiái intézete megállapodott a jénai mikrobiológiai intézettel, hogy Jéna városát az NDK-ban folyó reuma-kutatás központjává fejlesztik. „Állati” betegségek Lipcsében 150 orvos és kutató részvételével nemrég szimpóziumot tartottak a zooantroponosisról, vagyis azokról a betegségekről, amelyeket az emberek az állatoktól kaphanak el. A kérdés érdekes, mert a mezőgazdaság iparosítása, — amely különösen az állattenyésztés területén jelentkezett gyors iramban, — új problémákat vetett fel az orvostudományban. A tanácskozáson megállapították, hogy az emberi betegségek leküzdésével foglalkozó orvosi tevékenységnek a jövőben szorosan együtt kell működnie az állatorvosi munkával. Ez az együttműködés jelentékenyen elősegíti a felmerült problémák sikeres megoldását. A stralsundi Oceonográfiai Múzeum ritkaságai Naponta több mint ezer nyaraló, turista fordul meg a stralsundi Oceonográfiai Múzeumban, hogy a 10 000 literes akvárium furcsa ritkaságait megtekintse. Ráják, márnák, ajakos halak és tengeri gyíkok nyüzsögnek az akvárium vizében. A tengeri állatok a Feketetengeri Constanzából érkeztek repülőgépen, 30 műanyag-tartályban a stralsundi múzeumba. Bemutatják itt egyébként az NDK mélytengeri és parti halászatának fejlődését is. A kiállítás újdonsága az a 11 méter hosszú és 5 tonna súlyú vontatóhálós csónak, amelyet csak az utóbbi napokban tudtak elhelyzeni a kiállítás termében; ezt ezer négyzetméteres nagyságúra kellett tágítani. A vöröses- barna vitorlákkal felszerelt hajót a századfordulón építették; ma már mindössze 15 darab ilyen csónak létezik a világon. AHOVÁ A MAGYAR DEÍ EGAHÓ El IÁTOCAT PERU ^KOLUMBIA \ < La Oroya1 »•«»A \ * —^ Cusco l ® >* r4----A A requipa*-3- — ^ < A Hőerőmű Q Vízerőmű 1 Vaskohászat L 3zmesfe ''Kohászat © ;>ar*äs A Kőolaj-finomítás Ö Építőipar ■ Textil* ruházatiipar ® Élelmiszeripar Az 1311000 négyzetkilo. méter területű, 14 millió lakosú Peru néhány héttel ezelőtt ünnepelte a spanyol gyarmati felszabadulás 150. évfordulóját, és most indítottak küzdelmet az ország második felszabadításáért, gazdasági függetlenségének visszahódításáért. Művelhető földterületének 60 százaléka 1026 nagy földbirtokos tulajdonában volt. Az indián parasztság 85 százaléka földnéküli részes bérlő, úgynevezett peon volt a nagybirtokon. Fontosabb termékei a kiválj minőségű gyapot, cukornád, a parti övezeteken rizst termelnek. Peru az őshazája a kukori_ cának és a burgonyának. A magas fennsíkokon az indián lakosság szarvasmarhát juhot és kecskét tenyészt. Az ország bányászata világgazdasági jelentőségű, ezt háromnegyedrészben az északamerikai tőke ellenőrzi. A kőolajiparban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban angol tőkebefektető, sek vannak. Ólomérc termelése a tőkés világ kilenc százalékával az ötödik helyen áll. Horgany termelésben a negyedik helyet foglalja el. Ezüstbányászata Mexikó után a második, a tőkés világ legnagyobb biz- mut termelője. Üjabban jelentős a molibdén bányászat. Kadmdumot, ónt, tel, lurt és uránt is termelnek. Nehézipara csak most indult fejlődésnek. A haladó gazdasági és társadalmi reformok és az ország nemzeti kincseinek visszazerzése akkor kezdődött meg, amikor 1968. október 3-án hatalomra került a haladó katonai kormányzat. A Juan Velasco Alvarado tábornok vezette kor, mányzat első intézkedése az amerikai International Petroleum Company államosítása volt, amely az olajtermelés 70 százalékát ellenőrizte. 1969. .júniusában került sor az agrárreform meghirdetésére, amelynek célja nemcsak egyszerűen a nagybirtok felparcellázása, hanem egyben mezőgazdasági, ipari vállalatok és szövetkezetek létesítése volt. Azóta több mint három millió hektár földet sajátítottak ki és 75 ezer paraszt család jutott földhöz. Halászata, amely első helyen áll a tőkés világban, szintén külföldi társaságok profitvadászatának esett áldozatul. 1970-ben a halászati termékek exportját állami ellenőrzés alá helyezték. r A haladó reformok gyors megvalósítására a kormányzat 1971—1975-re ötéves fejlesztési tervet dolgozott ki. Főbb célja a földreform meggyorsítása, a nevelési rendszer átszervezése, a munka termelékenységének növelése és a természeti erőforrások ésszerű hasznosítása. A kormány gazdaságpolitikája és független külpolitikája kihívta az imperialista monopóliumok és a helyi oligarchia haragját: megpróbálták aláásni Peru gazdaságát és a kormány eltávolítására törekedtek. Peru a hatvanas évek vé_ ge felé elhatározta, hogy fejleszti kereskedelmét a szocialista országokkal. 1968 augusztusában, hosszú idő után a szocialista országokkal kötött elsőként éppen hazánkkal írt alá kereskedelmi megállapodást. A peruiak elsősorban kórházberendezések, gyógyszergyártási kooperáció iránt tanúsítottak érdeklődést, magyar bányaberendezések vásárié, sáról tájékozódtak. 1969-ben Ikarusz autóbuszok szállításáról és komplett izzólámpagyár exportálásáról folytak tárgyalások. Jegyzőkönyvet írtak alá a két ország szervei a Peruban működő, színesfémeket és ásványokat, ezek közül is elsősorban a molibdént felszínre hozó közős vállalat létesítéséről. Máté Sándor Akik a csillagokat fény esítik ••• MeeleDő látvány tárult a napokban a Vörös tér vendégei elé. a Szpasszkij bástyán, a Kreml híres toronyórája fölött egy lentről törékenynek látszó, szinte a levegőben lebegő állványzaton emberek szorgoskodtak a csillagnál. Viktor Makarov és brigádja végzi a híres bástyák tornyain messze világító csillagoK tisztítását. Először a Vodovzvodnij bástya került sorra, amely a Bolsoj Kamennij híd mellett áll. Megtisztították a csillag üvegeit és azok kereteit, aztán felújították a csillagot tartó tű aranyozását. Ezután került sor a Szpasszkij toronyra. Mindennap alapos orvosi vizsgálat előzi meg a munka kezdést, s ha az orvosok mindenkit egészségesnek találnak, akkor indulhatnak felfelé a 70 méter magasba vezető keskeny vaslépcsőn. — Amíg a munkával nem végzünk, minden reggel kikapcsoljuk a sokrétű üveg alatt éjjel-nappal működő világítást — magyarázza a brigádvezető. — Megtisztítjuk — valamennyi csiszolt üveglap külső és belső oldalát. Azt bizonyára kevesen tudják, hogy a fémvázhoz olyan különleges anyaggal rögzítették a mesterséges rubinlapokat, amely bármilyen külső hőmérsékleti ingadozás mellett megőri rugalmasságát. Ezt a rögzítő anyagot is rendszeresen felújítjuk, — amikor szükség van rá. — Egyébként utoljára 1948-ban volt szükség erre a műveletre, és most ismét elvégezzük. Az idén nyáron minden csillagot tartó torony tűjének aranyozását is felújítják. — Ahol a fém tartótűket nem lehet leereszteni, fenn a magasban kapja meg a rendkívül vékony — aranylemez- aranyfüst bevonatot. Az aranyozó biztonságáról a magasban szintén a Makarov brigád gondoskodik. Ök csavarozzák le a külső bevonatot rögzítő sárgaréz csavarokat, segítenek megtisztítani a fémrészeket, aztán különleges lakkal kevert mínium- mal kétszer átfestik, s erre kerül az aranyfüst. — Amikor a magasban dolgozunk, természetesen nagyon figyeljük a meteorológiai előrejelzést — folytatta Makarov. — Bár a magasból jól látjuk, mi történik soktucat kilométerre tőlünk, hol tör ki a zivatar, merre keletkezik orkánszerű szél. A rossz idő soha nem ér bennünket készületlenül. Ezt a munkát különben is csak nyáron végezzük, amikor meleg van, és egyenletes az időjárás. Ilyenkor előkészítjük a Kreml csillagait télre. Este, amikor végeznek a napi munkával, és leereszkednek a szédítő magasból, Viktor Makarov ismét bekapcsolja a világítást, s az alkonyt Moszkva felett felragyognak a Kreml rubincsillagai. V. Belikov i HIRDETMÉNY Alattyán község tanácsa megalkotta az 1/1971 sz. tanácsrendeletét a lakásügyi jogszabályok alkalmazásáról és végrehajtásáról. A rendelet a vb titkár irodájában az ügyfélfogadási idő alatt megtekinthető. Mosonyi Sándor vb-titkár Főtengely köszörülés, vonalfúrás. Minden típusú autómotor és traktormotor főtengelyének köszörülését, nyugvócsapágyak központi fúrását, hajtókarcsapágyak illesztését, rövid átfutási idővel vállaljuk. Hidasháti Állami Gazdaság gépjavító üzeme Murony, Telefon: 2 Telex: D. 83—350. képernyője ELŐTT Bevallom, az elmúlt héten több műsor is zavarba hozott. Zavarom pedig egyszerűen abból fakadt, hogy egy-egy műsorral valójában nem tudtam mit kezdeni. Nem pedig azért, mert a szándék és a megvalósulás között olyan ellentmondást véltem felfedezni, hogy végül már az eredeti szándékban is kételkedni kezdtem. Hadd említsem a Formák élete című adást, amely, ha jól vettem ki az előzetes ajánlásból, azt ígérte a nézőnek, hogy megidézi a tárgyak formájának és az életformának változásait — magától értetődően — a kettő kölcsönhatásában. Tehát izgalmas, élményszerű, formakultúrára nevelő esztétikai ismeretterjesztést ígért — jó értelemben. Amire elég nagy a társadalmi igény. Hisz mindennapjaink során egyre gyakrabban találjuk szemben magunkat egy-egy váratlan változással, meglepő újítással a világ, az élet megjelenésének különböző formáiban. És bizony gyakran megesik, hogy ezekkel a változásokkal szemben idegenül, tanácstalanul állunk. Milyen jó lett volna — az alkalom megvolt rá — ha a Formák élete valóban tanulságos módon kísérte volna végig a most látott két adásában azt a bonyolult élményvilágot, amely a modern élet formaváltozásaival éri az embert. Sajnos, ehelyett, az összetett vizsgálódás helyett, amelynek esztétikai tanulsága is lehetett volna, inkább csak bonyolított képsorokat kaptunk különösen a második részben az autóformák fejlődését, korszerűsödését bemutató képsorokban; a Formák élete így látvány-érdekességgé „devalválódott”. Hasonlóképpen bizonytalanság fogott él szombat este a Félszoba című tévéjáték láttán. Egyszerűen nem tudtam magamban eldönteni, hogy a tévéjáték alkotói végső mondandó dolgában hová is akarnak kilyukadni. De ha nagyon az elején kezdem, akkor azt a kérdést is feltehetem, hogy vajon mi indokolta Vészi Endre rövi- debb lélegzetű írásművének, egy tárcanovelh.nak egy órás játékká való kitágítását, felhígítását. Amikor a furcsa, groteszk, antiháromszög történetben valójában ennyi drámai lehetőség nincs. Sajnos, nem újkeletű betegsége ez a tévéjátékoknak. De úgy látszik, nehéz kigyógyulni belőle. így aztán mint a Félszoba esetében is, előáll a szokásos tünet: a játék lelassul, és az üresjáratok megszaporodnak. Olyan időtöltő elemekkel rakódik meg a történet, amely inkább az unalmat szüli, semmint a jóleső feszültséget növeli, így hát hiába érdekes önmagában a furcsa alaphelyzet, a fordított háromszög história. Az tudniillik, hogy itt a két férfi egy nő szokásos viszonya helyett éppen az ellenkezője történik a megszokottnak, és a volt férj csábítja el a feleség új férjét. Ahhoz, hogy ebből a helyzetből egyértelmű mon- danivalójú tévéjáték szülessék, jobban tisztázni kellett volna a játék alaptónusát. El kellett volna dönteni, hogy a reális megfigyelésekre épülő játékból egy komolyan veendő társadalmi töltésű drámát akarnak-e készíteni, vagypedig kifejezetten a vígjáték, a mulattatás keretébe utalják az érdekes helyzet drámai kibontását, így, ahogyan szombaton este láttuk, a Félszoba felemás játéknak hatott. És egyben fél sikerrel is járt Ezen a rendezés (Iglódi István) néhány ügyes1 ötlete sem tudott változtatni valójában és a két férfi főszereplő tehetséges játéka. (Bálint András és Ernyei Béla.) Érdekes riportfílmeh Bizonyára a véletlen folytán két sikeres riportfilm is esett ugyanarra a napra. Pénteken estére. Az egyiket a kisfilmek jól ismert művésze, Lakatos Vince készítette Tápén, Szeged mellett; a másikat népes forgatócsoport Tatabányán, bányászok között forgatta. Ami mindkettőt egyaránt jellemezte, az az őszinte hangvétel, a szókimondó nyíltság, a valóság megragadása és visszaadása a maga nyersességében, problematikus voltában. A Gyékény és olaj nemcsak a gyékényfonás kihaló mesterségét mutatta be szemléletesen, hanem még- inkább azt a belső drámát közvetítette, amely az olaj betörésével keletkezett e táj gondolkodásmódban és életmódban is megmerevedett, elöregedett embereiben. A réginek és az újnak szüntelenül folyó küzdelme rendkívül személyes és szubjektív töltéssel fogalmazódott meg a filmben. Külön is élvezhettük az igazi szö- gedi tájszólás természetes nyelvi ízeit. (Ugye mennyivel más volt, mint a művi úton előállított ő-zés a Rózsa Sándorban!) Kár, hogy az ugyancsak a táj nyelvét beszélő riporter személye végig rejtve maradt. Még a nevét sem tudtuk meg. Annál inkább megismertük ős meg is szerettük a 75 éves nyugdíjas bányász Szarvas Gábor bácsit, aki rendkívül magabiztosan, meglepő fizikai és szellemi frissességgel kalauzolt el bennünket a bányászélet problémáinak labirintusában, vállalva még a fáradságos föld alá szállást is. Mindig jókor találta meg az alkalmat, hogy a régivel való összevetésben rávilágítson, vagy egyszerűen csak rábólintson a bányászélet mai előnyeire. Most, amikor a figyelem ismét a bányászok felé for* dúl, bizonyára sokakban — bányásznézőkben és kívülállókban is — erősödött meg a hit, hogy a magyar szén- bányászatnak még van jövője. És ahogy az egyik riportalany megfogalmazta, „a bányászoknak r.ég nem harangoztak” sem Tatabányán, sem másutt az országban. A kitűnő dokumentumfilmet Ilkei Csaba írta és szerkesztette, Janovics Sándor volt az operatőr és Radó Gyula rendezte. Röviden Angyal legújabb kalandjának nézése közben erős kísértésem támadt, hogy átkapcsoljak a kísérleti műsorra, amely ugvanabban az időpontban egy tévéfilmet sugárzott. Sajnos, készülékem ilyen .iltakozási manőverre még nem alkalmas. Ügy látszik, a Kicsoda- Micsoda nem kerülheti el balszerencséjét. Most már úgy átalakították, hogy rá sem lehet ismerni szinte az eredetire. De még ez sem segített: egy „rögeszmén” már az induláskor megbotlott. (Csak megjegyzem, a játékvezetővel ellentétbe a, hogy aki magáról azt képzeli, hogy Napóleon, annak ez mániája: rögeszméje.) Érdekes, a magyar színpadi előadástól eltérő feldolgozásban láthattuk képernyőn Gogol művét. az Egy őrült naplóját. A monodrámává átalakított napló, amikor több helyszín és több szereplő is helyet kap a főszereplő által elmondottak illusztrálására Jevgenyij Lebegyev kitűnő színészi játékával — nagyszerűen építette fel az őrülttéválás folyamatát — maradandó él-] mény volt. £ Ül
