Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-01 / 205. szám

1971. szeptember 1.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Csaknem ezer holdnyi — jó terméssel biztató — rizs aratását kezdik meg fél hónap múltán Jászkiséren a Kossuth Termelőszövetkezetben. A gazdaság gépműhelyében most már a négy rizskombájn nagyjavítása, karbantartása a legfőbb tennivaló, hogy a betakarításra műszakilag kifogástalanok legyenek.

Az egyik kombájnon Gulyás István peglakatost, Helle Ferenc és Farkas Albert gépszerelőket látjuk a képen munka közben.

itás emtecek ue&setttyt

Rúgás ló farkára pántlikát — Utazhat-e vontatón ember?

Többet ésszel, mint erővel

Egy hónappal az aratás, s alig pár nappal a betakarítás után erőpróba ez a javából. Rakodómunkások, munkavédelmi vetélkedője. A Gabonatröszt minden megyében, az ország valamennyi rakodómunkását versenyre szólította az idén. Malmainkban négyezer erős ember, rakodó, dolgozik. Nem is gondolná az ember, hogy ez a vetélkedő bizonyíték is: a mi korunkban már ehhez sem elég az erő, az izom.

A háború

M

a harminckét éve, hogy a német monopoltőke támogatását és bátorítását élvező hitleri fasiszta állam megtámadta Lengyel- országot és ezzel kirobbantotta a világtörténelem legszörnyűbb és legnagyobb pusztításait eredményező háborúját. Hitler akkorra már bekebelezte Ausztriát, feldarabolta és részben birodalmához csatolta Csehszlovákiát. A lengyelországi támadást követően nem sokkal sorra lerohant egy sor európai kis országot. A nyugati hatalmak formálisan hadiállapotba kerültek ugyan a hitleri birodalommal, valójában azonban nem mozgósították teljes erejüket a fasiszta veszély elhárítására. Ügy tűnt, hogy a „Blitzkrieg’', a villámháború eszközeivel Hitler uralma alá gyűri Európát, a világot.

A Szovjetunió népeinek és fegyveres erőinek jutott az a történelmi dicsőség, hogy szétzúzta a fasiszta fenevadat, megszabadította az emberiséget azoktól a szörnyűségektől, amelyeket a hitlerizmus baljós fenyegetésként ígért. A hitleri tervek meghiúsulását lehetővé tette továbbá, hogy antifasiszta koalíció létesült.

A második világháború frontjain, a bombázásokban, a koncentrációs táborokban 52 millió ember vesztette életét, még többen soha nem gyógyuló testi és lelki sebeket szenvedtek, felmérhetetlen anyagi értékek mentek veszendőbe. A háború után érthető volt az emberek végtelen békevágya, érthető volt, hogy mindenki kívánta: c;oha többé háborút! A monopoltőke urai azonban, akik milliárdokat kerestek a világháborún, nem mondtak le a hadiipar nyereségéről. Még be sem gyógyultak a sebek, máris felszították a hidegháború fívűlöletes tüzét. A szovjet népnek a békés énítőmunkában és a honvédelem fejlesztésében elért hatalmas sikerei akadályozták meg, hogy az antifasiszta koalíció felbomlóra után kitörjön az úiabb világháború az amerikai imperializmus agresszióival szemben, meg lehetett menteni a békét. Az amerikai militarizmus a bűnös abban, hogv az ötvenes évek eleién mégis háború folyt Koreában, ma is kegyetlen néoirtó ptírpe-eyiof fcvlzzf

Indokína nénel ellen és hadiállapot van a Közel-Kneten.

Európában több, mint negvedszázada hallgatnak a fegyverek. Kontinensünk történelmében még nem volt egvfolytában ennvi ideig

emlékezete

tartó béke. Ez mindenekelőtt annak tulajdonítható, hogy a megváltozott történelmi viszonyok között a monopol- , tőkés csoportok és az őket kiszolgáló kormányok ma már nem dönthetnek háború és béke sorsa felett. Világszerte, így kontinensünkön is megszerveződtek azok a társadalmi erők, amelyek nemet mondanak az imperialista háborúkra. A burzsoá kormányok nincsenek abban a helyzetben, hogy a tömegek véleményét teljesen figyelmen kívül hagyják. A háborúellenes, antiimperia- lista mozgalmak élén mindenütt a kommunista- és munkáspártok vállalják a legtöbb munkát, felelősséget.

A tömegmozgalmak egy- magukban azonban aligha állhatnák útját a háborúnak. A legfőbb tényező a béke megőrzésében a Varsói Szerződésben tömörült szocialista országok katonai, diplomáciai, politikai ereje, tekintélye, ezen belül is a legkorszerűbb fegyverzettel és kiképzéssel rendelkező szovjet hadsereg. A burzsoá katonai szakértők is nem egyszer felmérték, hogy a szocialista országok közössége elleni háborús kaland a kapitalizmus teljes vereségével és megsemmisülésével végződne.

A szocialista országok politikájának alapja világszerte a tartós béke megteremtése és megőrzése. E vonatkozásban döntő szerepe és hatása van az európai béke fenntartásának. Éppen ezért javasolta a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé, hogy tartsanak az európai békéről átfogó nemzetközi tanácskozást és teremtsék meg az új alapokra helyezett európai biztonsági rendszert.

Az utóbbi hónapokban történt néhány esemény, amely ismét megfontolt optimizmusra ad okot. Aláírták a szoviet—NSZK és a lengve1—NSZK megállapodást. folyamatban vannak a stratégiai fegvverkezés korlátozásáról szóló szoviet— amerikai tárevatások, rendszeresen ülésezik a genfi leszerelési konferencia, a napokban pedig póvvhatalmi megállapodás született a ntOjCTsf.herlini nrntdómáról.

Fz utóbbi tglontős lépós ab- han az ir-Smdtan. hogv Vöze- leV,t) Ireriiliön a mam'rdócij- 1 árhoz az eurónai hiz+oosági konferertoia rendezői lehessen t "bb olvan vitás l'Zr- dá~* a-eeiv reáp a mázodik

Világháború következméoveként mérgezi a nemzetközi légkört.

r rrAtv,

1t 000 ;

pályakezdő szakember

Hazánk felsőfokú intézményeiben — nappali tagozaton — 11 374 diplomás

végzett az elmúlt tanévben. Közülük 2231 -en már korábban elkötelezték magú. kát: társadalmi ösztöndíjasként munkaviszonyt létesítettek különböző üzemekkel, vállalatokkal, intézményekkel, pályázattal vagy egyénileg tehát 9143-an léphet, tek munkába, számukra összesen 15 764 álláshelyet hirdettek meg, vagyis 72 százalékkal többet, mint amennyien végeztek.

A pályakezdő pedagógusok számára a különböző oktatási intézményekben együttvéve 3669 álláshelyet tartottak fenn, miután befejeződött az állományban lévő pedagógusok pályázati ciklusa. A tanácsok és a szaktárcák által meghirdetett 3669 álláshelyből 589 volt fővárosi, 126 megyei városi és 2954 vidéki. A pedagógusképző felsőoktatási intézmények nappali tagozatán ugyanakkor az idei tanévben 2877 hallgató fejezte be tanulmányait, közülük 2611-en pályázhattak, 266 hallgató ugyanis társadalmi tanulmányi ösztöndíjas volt. Az elhelyezkedési lehetőség itt 140 százalékos volt. Valamivel kedvezőtlenebb helyzetben pá. lyázhattak a középiskolai tanárok. A 981 pályázatra jogosult kezdő középiskolai tanár részére 608 középfokú munkahely állt rendelkezésre, az elhelyezkedési lehetőség tehát 62 százalékosan alakult. Emellett természetesen a középiskolai tanárok is pályázhattak az egyetemeken meghirdetett osztott, felsőtagozatú általános iskolákba is. Jellemző, hogy a végzős középiskolai tanárjelölteknek több mint fele nem is élt a pályázati lehetőséggel. Az Eötvös Lo. ránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán például 299 végzősből mindössze 77 pályázott, vidékre csupán 19-en.

Változatlanul keresettek a mérnökök is. A műszaki egyetemen most végzett 1719 mérnökjelöltből 585 már korábban társadalmi ösztöndíjjal kötelezte el magát. Pályázattal 1134 hall. gató élhetett, s őket 1939 fővárosi, 615 megyei városi és 808 vidéki állás várta.

A megyei versenyek után negyvennégy rakodómunkás érkezett tegnap Törökszent- miklósra az országos vetél, kedőre. Hajnalban még Szabolcsban, Somogybán, Borsodban, Veszprémben nyakkendőt kötöttek a fehér ingre, legszebb ünneplő ruhájukat öltötték fel. A gabonafelvásárló központjában, a nagyteremben aztán meglazították a kendő bogát, a szék karfájára tették a zakót. Hogyisne, ez aztán a fárasztó munka. Asztalhoz ülni, papírral, ceruzával foglalatoskodni az elnehezült, durva munkához szó. kott kezekkel cseppet sem könnyű dolog.

Nehéz kérdések, tudást igénylők. A rakodómunkás már nemcsak kézzel, nagy erejével dolgozik. Tudnia kell, molnárkocsin szállítani, szállítószalagot, csigát kezelni, villamostargoncával bánni. Persze illik még azt is tudni, hogyan kell vi. győzni a rúgós, harapós lovakkal, lépcsőn terhet vinni. mennyit. Bonyolult, ősz. szetett mesterség ma már a rakodás is. És egyre veszélyesebb. Ezért kell ismernie rejtelmeit, veszedelmeit. Aztán mindig jobb vetélkedőt hirdetni a balesetvédelem szabályaiból, mint unalmas tanfolyamokon oktatni.

Tomay Tibor, a Gabona, tröszt igazgató-főmérnöke a munkavédelmi vetélkedő zsűrijének elnöke még a megnyitó előtt kérte pontoKedden, a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban megrendezte tanácskozását a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottsázásra, döntésre kijelölt tár. sait. Ne a szavakon, az előírások kacifántos mondatain lovagoljanak. Józan, magyar nyelvünkön értőfelelő versenyzők lesznek a teremben. Köszönjék meg, ha látják tud egy-egy ember, csak nehéz a szereplés, a sokaság előtti beszéd.

Egésznaposra sikerült a verseny. Ötösével ültek a zsűri elé az emberek. A többiek, a nézők, a közönség szerepében figyeltek, izgultak. Egy-egy kérdésre 35 pontot adhatott a héttagú 'zsűri. Először a Somogy megyei Lukács Tibornak szólt a taps, a rokonszenv. Úgy elmagyarázta, hogyan szabad és hogyan nem vész. kijáratok közelében rakodni, hogy a zsürielnök közbeszólt; köszönjük, telitalálat.

Márki Lajos Csongrádból jött. Pirosarcú, csupa erő, szép szál fiatalember. Okosan megmagyarázta, hogyan utazhat vontatón a rakodó, munkás. Míg mondta, ceruzájával megrajzolta a levegőben a vontatót, s tiltón emelte kezét. Utánkapcsolt teherszállítón soha nem utazhat ember. Megyénk színeiben Tóth József és Varga István, a karcagi malom két rakodója meglehetősen udvarias volt, maga elé engedett sok vendéget. Karakas Miklós, a törökszentmiklósi malom munká. sa az elérhető 105 pontból

gának 5-ös számú szekciója. A négynapos tanácskozáson a fényforrások távlati kutatásának és fejlesztésének koordinálásával összefüggő kérdéseit beszélik meg hat KGST tagország delegációi.

98-at összegyűjtött, s a 6. helyre sorolta a zsűri.

Nem volt nagy a tét. Az öt legjobb versenyző 800, az öt második 600, tíz további 500 forint jutalmat kapott fejenként. De az ország négyezer malmi rakodó- munkása között az első 20 között lenni tudásban, az rang, tekintély.

Ezen az országos vetélkedőn Csongrád megye csapata lett az első, Szabolcs a második, Komárom a harmadik. Az egyéni versenyben egy géplapáttal rakodó asszony vitte el a babért, Farkas Gáspárné Borsodból. De mind a negyvennégy versenyző bizonyított. Nem mást, csak azt, a rakodómunkások már régen nemcsak nagyerejű, tudástól irtózó emberek.

Mert értik amit csinálnak, s egyre inkább többet ésszel, mint erővel dolgoznak.

— sóskúti —

Viharral

„búcsúzott“ a balatoni főszezon

A Balatonnál kedden nem hivatalosan már befejeződött a nyári főidény. Az idegen- forgalmi év, amely nem igazodik az évszakok pontos váltakozásához, az utóidény szakaszába lépett.

Az idény kedden viharral „búcsúzott”, a Balaton még mindig népes, többtízezer főnyi vendégseregétől. Különösen Keszthelyen tombolt erős vihar, ahol a reggeli órákban a széllökések sebessége meghaladta az óránkénti 60 kilométert is. A mólok árbocain egész nap a magasban lógtak a viharkosarak.

Az üdülőszezon ennek ellenére tovább tart. A szakszervezeti és vállalati üdülőházakban több, mint 40 000 beutalt pihen. Az idényszállókban többezer külföldi vendég tartózkodik és nem néptelenedtek el a kempingek sem.

A strandok forgalma azonban meggy érült; a strandidényt felváltotta a kiránduló szezon. Ennek szembetűnő jeleit már kedden tapasztalni lehetett, hiszen a vendégsereg nagyrésze autóbuszon, személy- gépkocsin és hajón kirándulásra indult. Badacsonyban „telt ház” volt, megélénkült Hévíz és Tihany látogatottsága, de sokan keresték fel a balaton-felvidéki végvárakat, a szőlős vidékeket és a természeti szépségekben gazdag Bakony tájait is.

Számítóközpont

A Vas megyei vállalatok közös erővel megyei Számítóközpontot hoznak létre. Működtetéséhez messzemenő segítséget nyújtanak a me. gye matematikusai — közölték a MTESZ megyei elnökségének keddi szombat, helyi ülésén, amelyen ösz- szegezték, hogy az egyesületben lévő szakágazatok művelői milyen segítséget nyújtanak a megye negye.; dik ötéves tervének megvan fásításához.

De nehéz munka

Semmiben se tudok úgy gyönyörködni, mint egy-egy épülő úi házban. Különösen a családi házakat s^Aem. Ha csak tehetem, megnézek minolÖmn egy-egy építkezést. Rendszerint nem a jövendő házigazda és családja dolgozik ott csak.. Kiszámolhatnák egyszer: hány házat építettek, segítettek felhúzni falvainkban, városainkban a brigádok. Egymásnak, munkatársaknak. Amolyan ma nekem, holnap neked segítség ez.

Amennyire gyönyörködni tudok friss, felfelé nyújtózó falakban, az új tisztaságával pirosló cserepekben, úgy mérgei, ha olyan építkezést látok, amelynek falai körül már kinőtt a gaz, alapjait is takarja a zöld fű. Kérdezem is sokszor, s az utóbbi időben kapom is az egyfajta választ: nincs anyag. Tégla, tégla kellene.

És ezt, a téglaáhítást hallani mindenfelé. Hajlamos az ember, hogy féloldalról ítéljen. Mondtam én is sokszor, miért nincs tégla?

A múlt héten odaálltam egy téglaégető kemence tövébe. Félórányi álldo- gálás után már mást kérdeztem.

Volt vagy 50 fokos a hőség. A kemen- cések, lerakók nevettek, amikor izzadtam, mint a szakadt ló. A lerakók különben asszonyok. Egy fogásra 12—15 kilót emelnek, s hasukon tartják meg a terhet. Fejszámolás. Nyolc óra hossza alatt 24— 25 tonna teher. Nőknek. Téglagyári asz- szonyoknak.

A talicskázók. ök férfiak. A forró kemencétől ki a szabadba tolják a téglát. Már gyorsabban számolok, többet. Tizenkilenc—húsz tonna hét óra alatt. — mert nekik ennyi már a napi munkaidő. A legerősebb ember se bírja sokáig betegség nélkül. A kemence hevétől — azt mondják, télen is van harminc fokos meleg — ki a szabadba.

Az egyesülés irodájában huszonhat éve

t-Ar- ct\r n 1 nlc TTát.Fü mÖgött, kis szekrényke tetején idegnyugtatók, altatók. Az okolás rövid. Sok nehéz évet letudott már, de ez mindennél nehezebb. Tégla, tégla, tégla kellene. Nekik érdekük, hogy több legyen. De — de sok de! Három év alatt, jobb pénzért, köny- nyeb munkáért rengeteg ember felmondott a téglagyárakban. Meg is mondták őszintén: a téglagyárban nincs szabad szombat, vasárnap se nagyon. A műszak, az műszak, ahogy beosztják az embert, úgy kell folyamatosan dolgozni. A pénz? Máshol is adnak annyit. Különösen most. mióta egyre gyárakat építenek a sok téglából, blokkból, panelből. A téglagyári munkát mindig segéd- meg betanított munkások csinálták, csak a kemence mellettiek a mesterek. Máshol is kell a segédmunkás.

Mindig újak jönnek, mindig kezdeni keli. Belefáradnak ebbe sokan. A vitákba is, s a kérései ’ -. Vannak egészen furcsa kérések is. Jó ismerős városi, falusi vezetőktől tartanak leginkább. Sok veszi a telefont, s próbál vizet fakasztani a sziklából. — Édesegy kedved komám...

Mikor, melyik ujjúkat harapják meg?

A kemencék éjjel-nappal forrók. A munkások fáradtak. Kortyolják a védőitalt — ha kortyolják. Mert sósteánál jobbat nem találtak még ki. Esetleg feketekávét.

A megye téglagyáraiban több mint ezer munkás dolgozik. De nehéz munka.

Sokasodnak, erdőként magasodnak új házak, otthonok, iskolák, gyárak, kórházak. Sokra, de még nem mindenre képes a házgyár, az új módi.

A forró kemencék mellett sokáig emelnek még tonnákat, az irányítók mögött ezután is idegcsillapítók, altatók sorakoznak kis szekrénykéken. A jó ismerősök ezután is csak veszik a telefont.

De nehéz munka, de nehéz kenyér...

— sj —

KGST-szekció tanácskozása Salgótarjánban