Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-24 / 225. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. szeptember 24. "Hírnévrontás" Párizsban csütörtökön elmaradt egy értekezlet. A Viet- nam-konferencia szokásos heti fordulója. A Vietnami De. mokratikus Köztársaság és a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány képviselői bejelentették: nem hajlandók részt venni ez e heti. Avenue Kléber-i Vietnare-konferen- cián, tiltakozásul az Indokína térségében felúj ült és fokozódó erejű amerikai légitámadások miatt. „A tömeges légitámadások egyetlen magyarázata Nixon elnök indokínai doktrínájának kudarca” — hangsúlyozták ezzel kapcsolatban Hanoiban. Az indokínai doktrína, azaz más szóval: a vietnamizálás tehát, miként ezt különben első perctől kezdve látni lehetett, nem megy. Még mindig több, mint kétszázezer a Vietnamban állomásozó amerikai haderő létszáma, s ha a szárazföldi csapatok az utóbbi időben nem ig igen mernek támadó akciókba kezdeni, folytatja, sőt fokozza az agressziót a légihaderő. Vietnamizálás? Nem, nem a saigoni rezsim repülői bombáznak, hanem a washingtoni kormány gépei. Meglepő, hogy a bombázások felújulásának időpontjával egybeesőén mentette fel Atlantában egy öttagú USA katonai bíróság Emést Medina századost, a My LaH tömeggyilkosság parancsnokát, összefüggő, logikus: kedden kétszáz bevetést hajtanak végre az amerikai bombázók a VDK ellen, szerdán felmentik Medina századost. A keddi bombázások már a tömeggyilkosság méreteit öltik, ezen az „erkölcsi”, de inkább mondhatjuk: erkölcstelen alapon állva egyedi tömegygilkost, Medinát sem lehet, legalábbis nem „illendő” elítélnie ugyanannak a rendszernek, amely a tömeggyilkos- ság-jellegű bombázásokat végrehajtja. És ehhez egy csütörtöki hír: kilenc ország 734 parlamenti képviselője petíciót intézett az amerikai törvényhozáshoz. Ebben azt követelték, hogy az Egyesült Államok minél előbb és teljes egészében vonja ki Indokínában állomásozó fegyveres erőit, s- még 1971-ben szüntesse be a térség ellen irányuló légitámadásait. A háború megmérgezi a nemzetközi légkört, állapítja meg a különböző nemzetiségű képviselők petíciója, amely ezt is leszögezi: „az indokínai háború folytatása megrontja az Egyesült Államok hírnevét”. A fogalmazás tulajdonképpen finom. Az indokínai háború eddigi folyamata, az USA hosszú évek óta tartó vietnami agressziója nyomán ugyanis felmerül a kérdés: maradt-e még egyáltalán Washingtonnak hírneve ebben a kérdésben? Lehet azon még bármit is rontani? Tímár Mátyás Peruból Ecuadorba utazott Elmaradt a 120. ülés Az Egyesült Államok repülőgépeinek sorozatos támadásai miatt, amelyek célpontja a VDK volt, a Vietnami líe- mokratikus Köztársaság képviselője nem vett részt a párizsi tárgyalások 120. ülésén. Képünkön: a szóvivő bejelenti a küldöttség távolma(Telefoto — AP—MTI—KS) SALT Az Egyesült Államok helsinki nagykövetségén tartott kilencven perces üléssel véget ért a stratégiai fegyver- rendszerek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai megbeszélések ötödik fordulója. A forduló záróakkordjaként Vlagyimir Szemjonov, a szovjet küldöttség vezetője és amerikai kollégája Gerard Smith, pénteken felkeresték Kekkonen finn köz- társasági elnököt. Ezt követően nyilvánosságra hozzák a közös közleményt. Jólértesült körök úgy tudjak, hogy a tárgyalások következő szakaszára november elején Becsben kerül sor. Közel-Kelet KAIRÓ A kairói forradalmi bíróság szerdán az ügyész vád- beszédét hallgatta meg a Szadat elnök elleni összeesküvésben vádolt személyek második csoportjának ügyében. ☆ Az egyiptomi kormány szerdai ülésén megvitatta és jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely néptanácsok felállítását írja elő az Egyiptomi Arab Köztársaság valamennyi kormányzóságában. A törvényjavaslat célja az irányítási és ellenőrzési feladatok decentralizálása. * Szeptember 28-án Nasszer elnök halálának első évfordulóján rendkívüli ülést tart az Arab Szocialista Unió. Központi Bizottsága. Az ülésen Szadat elnök mond emlékbeszédet. A korábbi jelentések arról számolnak be, hogy Kadhafi líbiai és Asz- szad szíriai elnök is részt vesz az emlékülésen. Szeptember 29-én és 30-án nagyszabású nemzetközi Nasz- szer-kolokviumot rendez Kairóban az ofco-ázsiai népek szolidaritási szervezete. A nagy arab államférfi szerepét méltató találkozóra sok ország küldi el képviselőit. AMMAN Csütörtökön a szaúd-ará- biai Dzsiddában folytatódtak a jordániai és a palesztin küldöttek békéltető tárgyalásai. A találkozón részt vett a megbékélés előmozdításában közreműködő két diplomata — Omar El-Szak- kaf szaúdi külügyminiszter és Szabri El-Kholi, Anvar Szadat elnök személyes képviselője is. A limai magyar—perui hivatalos tárgyalások keretében Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese szerdán Jimenez De Lucio ipar. és kereskedelemügyi miniszterrel folytatott megbeszéléseket, Szóba került az is, hogy az üzleti kapcsolatokat célszerű az állami szektoron túlmenően magán- vállalatokra is kiterjeszteni. Helyi idő szerint délután került sor a Perunak nyújtott 15 millió dolláros magyar kormányhitel-szerződés aláírására. A szerződés kimondja. hogy a két ország baráti kapcsolatainak erősítése és a kölcsönös előnyökre alapozott gazdasági együttműködés továbbfejlesztése céljából nyújtott Az amerikai légierő szerdán Szinte egész Indokína térségében újra pusztító tevékenységet fejtett ki: Alig 24 órával a VDK ellen végrehajtott tömeges légitámadás után újabb két Phantom F—4 típusú vadászbombázó hatolt be a VDK területe fölé és a de- milítarizált övezettől 95 kilométerre északra szórta le bombaterhét. A vadászbombázók egyik köteléke — amelyhez a VDK-t támadó két Phantom is tartozott — Laosz felszabadított területei ellen intézett nagyarányú támadást. A B—52-es amerikai nehézbombázók Dél-Vietnam északnyugati területeit és Laosz határvidékét támadták. hitelkeretből a perui állami szektor magyar beruházási javakat, gépipari termékeket vásárol. A szerződést ünnepélyes keretek között írta alá Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese és Francisco Morales Bermudez gazdasági és pénzügyminiszter. Szerda este Kracsek János, hazánk perui nagykövete fogadást adott Tímár Mátyás és kísérete tiszteletére. Csütörtökön helyi idő szerint délben Tímár Mátyás és kísérete a perui hivatalos tárgyalások befejeztével Quitoba, Ecuador fővárosába utazott. A VDK elleni keddi tö. megbombázás elleni tiltakozásul — mint már jelentettük — a Párizsban tárgyaló VDK küldöttség a DIFK küldöttségével egyetértésben lemondta a vietnami értekezlet csütörtöki 120. ülését. A dél-vietnami hadszíntéren szerdán több kisebb jelentőségű összecsapás történt az amerikai taktikai légierő támogatásával harcoló saigoni kormánycsapatok és a felszabadító fegyveres erők között Az összecsapások színhelye az északi Quang Tin tartomány, a vele szomszédos Binh Dinli tartomány és a Mekong del- tavídéke volt — a saigoni katonai szóvivők csütörtök reggeli közlése szerint. Tömegbombázás a VDK ellen Ellenfelek egymás mellen Az angol alsóház a nyári szünetet megszakítva kétnapos Ülést tartott az észak-írországi helyzetről. Képünkön: két észak-ír képviselő, a szélsőjobboldali Ian Paisley és Bernadette Devlin, aki a haladó erők legfőbb szószólója, egymás mellett egy — a parlamentből közvetített — tévévitán. (Telefoto — AP—MTI—KS) Nixon fogadja Gromikot A Fehér Háznak az a bejelentése, hogy Efjxon elnök szeptember 29-én washingtoni hivatalában fogadja Gromiko szovjet külügyminisztert, véget vetett azoknak a spekulációknak, amelyek szerint az amerikai elnök, . miután vasárnap Alaskában üdvözli Hirohito japán császárt, esetlég egyenesen innen, már á jövő hét elején Pekingbe repül. Értesülések szerint Gromiko jövő kedden, szeptember 28-án szólal fel az ENSZ-kÖzgyűlés általános vitájában, s ezt követően utazik Washingtonba, hogy Nixon elnökkel találkozzék. A kötetlen párbeszéd egyébként már pénteken este. Rogers amerikai és Gromiko szovjet külügyminiszter New York-i vacsoráján megkezdődik. Ügy tudják, hogy a közel-keleti problémák mellett a kölcsönös haderőcsökkentés és az európai biztonsági értekezlet előkészítésének témaköre is szóba kerüL A „pekingi belső válságról” elterjedt hírekkel kapcsolatban Nixon pekingi útiterve izgatott találgatások tárgyává vált az amerikai fővárosban. Egyes itteni „Kína-szakértők” szerint bármilyen belső válság, vagy utódlási harc, amely érjnte- né a jelenlegi kínai vezetés személyi összetételét és szilárdságát, erősen megkérdőjelezné Nixon elnök pekingi látogatásának kilátásait, sőt, esetleg a látogatás puszta lehetőségét is. Brezsnyey és Tito Zimonyban Csütörtökön délelőtt a jugoszláv fővárosban a kormány új belgrádi márványpalotájában folytatódtak a megbeszélések, amelyeken egyrészről. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, és kíséretének tagjai, másrészről pedig Joszip Broz Tito államfő, a JKSZ elnöke és más vezető jugoszláv személyiségek vettek részt. A csütörtöki megbeszélések során, amelyek nyílt baráti légkörben és a kölcsönös megértés jegyében folytak le, a tárgyalófelek megvitatták a kétoldalú együttműködés további fejlesztésének lehetőségeit és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A tárgyalásokat folytatják. Leonyid Brezsnyev és ki. sérete csütörtökön délután közigazgatásilag Belgrádhoz tartozó Zimony egyik villamossági üzemébe látogatott. A szovjet vezetők megtekintették a gyárat, amely együttműködik különböző szovjet üzemekkel. A gyárlátogatás nagygyűléssel zárult, amelyen Leonyid, Brezsnyev mondott beszédet Áz USA taktikai veresége az ENSZ-ben Az Egyesült Államok szerdán elszenvedte első taktikái vereségét a Kínai Nép- köztársaság ENSZ-tagságára vonatkozó elképzeléseinek érvényesítése területén a világszervezet 26. ülésszakán. A közgyűlés 25 tagú ügyrendi bizottsága elutasította azt az amerikai javaslatot, hogy az Egyesült Államok „két Kína” politikáját tükröző amerikai határozati javaslatot és a Kínai Nép- köztársaság törvényes ENSZ- jogainak helyreállítására vonatkozó úgynevezett „albán” határozatot közös címszó alatt szereplő napirendi pontként javasolja megvitatásra az ENSZ-közgyűlés- nek. George Bush, az amerikai ENSZ-delegáció vezetője azt indítványozta, hogy a két határozati javaslat „a kínai kérdés” semleges címszó alatt a) és b) pontként szerepeljen. Az ügyrendi bizottság rendkívül gyorsan túljutott az előtte fekvő napirend első 100 pontjának megvitatásán és eljutott a 101. pontig, az úgynevezett albán javaslatig, amelynek előterjesztői között Albánián kívül másik 17 ország is szerepel. A szavazás a fenti határozati javaslat napirendre tűzéséről az alábbiak szerint alakult: 17 ország szavazott mellette, 2 ellene, négyen tartózkodtak, nem szavazott 2 tagállam. Az ügyrendi bizottság megvitatásra javasolta a közgyűlésnek az amerikai javaslatot is, amely indítványozza ugyan a Kínai Nép- köztársaság felvételét, de ugyanakkor állást foglal Tajvan további ENSZ-tag- sága mellett is. Az amerikai határozati javaslat mellett 11, ellene 9 tagállam szavazott, hegyen tartózkodtak, egy küldöttség nem volt jelen. Ezután került sor a szavazásra arról az amerikai javaslatról, amély a két fenti javaslat összevonását és egy közös címszó alatt való megvitatását indítványozta. A a szavazás eredménye: mellette 9, ellene 12, tartózkodott három tagállam. Mellette szavazott: Belgium, Tajvan, Costa Rica, Görögország, Jamaica, Japán, a Fülöp-szigetek, Venezuela, az Egyesült Államok. Ellene: Zambia, Nagy-Bri- tannla, a Szovjetunió, Szudán, Sierra Leone, Peru, Dél-Jemen, Nigéria, Bulgária, Finnország, Franciaország és a Magyar Népköz- társaság. Tartózkodott: az ír Köztársaság. Burundi és Ciprus. Az ügyrendi bizottság tagjainak többsége lelkesen üdvözölte Adam Maliknak, a közgyűlés idei ülésszak elnökének bejelentését, hogy a határozati javaslatok ösz- szevonását indítványozó amerikai elképzelést elutasították. A szavazást megelőző vitában felszólalt Malik szovjet külügyminiszterhelyettes, aki rámutatott, hogy az amerikai javaslat a kérdés ösz- szezavarására irányul. Hangsúlyozta, hogy az „albán” és az amerikai határozati javaslat kölcsönösen kizárja egymást, tehát nem is tárgyalható közös címszó alatt. „A Szovjetunió 20 éve küzd a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállításáért, függetlenül attól, hogy milyenek a Szovjetunió és a Kinai Népköztársaság kapcsolatai,' a szovjet kormány mindig szemben áll ,a két-Kína’ elmélettel” — mondotta Malik. Az ügyrendi bizottság ülése után Bush, az amerikai delegáció vezetője kitért az újságírók kérdése elől, hogy vajon az Egyesült Államok ezzel vereséget szenvedett-e. Annyit élismert, hogy a döntés „lélektani hatása nem közömbös”. Az ENSZ-közgyülésen az Egyesült Államok képviselője előterjesztette régen bejelentett javaslatát mindkét Kína ENSZ-tagságáről. Képünk: a bejelentés után készült az ülésteremben. Balról: George Bush. az amerikai, Sír Colin Crowe, a brit és Jakov Malik, a szovjet delegáció vezetője. (Telefoto — AP—MTI—KS)
