Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-24 / 225. szám

1971. szeptember 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fiatal alapszervezet Ez év február 23-án ala­kult meg ismét Szolnokon a pedagógusok KISZ alapszer­vezete. Jelenleg harminc tag­ja van, megalakulása óta ti­zennégy fővel gyarapodott. A nyári hónapokban az alapszervezet tagjai nem jöt­tek össze, hiszen az iskolai szünet idején kevesen tar­tózkodtak állandóan a vá­rosban. A szeptemberi tag­gyűlésen tehát mindössze három hónap mérlegét von­hatták meg. Nem könnyű az alapszer­vezet helyzete. Tagjai a város különböző iskoláiban, óvodáiban dol­goznak, ez a szervező munka elé mindig akadá­lyokat gördít. A taggyűlések helye is sok­szor változott Először az út­törőházban, majd a pedagó­gus szállóban, végül a peda­gógus klubban kaptak he­lyet Ez utóbbi talán hosz- szabb időre is otthont ad az alapszerv űzetnek. A gondok ellenére, lehe­tőségeihez képest eddig is sokat tett az alaRszervezet. Védnökséget vállalt az úttö­rőház munkája felett a ta­gok között többen vezetnek szakkört az úttörőházban. A KISZ módosított szervezeti szabályzata különös jelentő­séget tulajdonít a KISZ- szervezetek és az úttörőcsa­patok kapcsolatának. A pe­dagógus alapszervezet szá­mára szinte korlátlan lehe­tőségek vannak ezen a terü­leten, hiszen a tagok között több csapatvezető, rajveze­tő van. Terveikben szerepel is e kapcsolatok szorosabbra fű­zése. , Az alapszervezet önálló kézilabda csapatot szerve­zett, amely a Bajcsy-Zsi- linszky úti iskola* udvarán tartotta edzéseit. Sajnos, a hűvös idő beálltával az ed­zéseket meg kell szüntetni, mivel eddig még egyetlen iskolával sem tudtak meg­állapodni a tornaterem hasz­nálatában. Igaz, hogy az alapszerve­zetnek nincs pénze, hogy fizessen a terem haszná­latáéit, viszont az iskolák közül valamelyiknek föl­tétlenül segítenie kellene, hiszen kollegákról van szó. Az alapszervezet tervet készített a következő idő­szakra. Ebben többek között szerepel a rendszeres politi­kai tájékoztatás és a KISZ- oktatás megszervezése. a VIII. kongresszus anyagá­nak feldolgozása, részvétel a kommunista vasárnapon, testvérkapcsolatok kiépítése egy KISZ-alaoszervezettel és nevelési-oktatási klub létre­hozása, amelyben szakmai vitákat rendeznek, előadókat hívnak meg. A városban körülbelül há­romszáz KlSZ-korosztályú pedagógus dolgozik, s közü­lük eddig csak harmincán kapcsolódtak be az alapszer­vezet munkájába. Egyik fon­tos feladat a létszám növe­lése, hiszen jórészt olyan „elkallódott’ KISZ-tagokról van szó, akik korábban az egyetemen — főiskolán részt vettek a KISZ munkájában. B. A. Tanácskozás a KGíl-ben A Kohó- és Gépipari Mi­nisztériumban a tárca párt­és gazdasági vezetőinek rész­vételével csütörtökön aktí­vaülésen vizsgálták meg a beruházásak hatékonyságá­nak kérdéseit. — Az utóbbi években szá­mos vállalatnál fellazult a beruházási fegyelem, pénz­ügyileg, műszakilag nem eléggé alapozzák meg a be­ruházásokat — állapította meg beszámolójában dr. Ko­csis József a kohó- és gép­ipari miniszter első helyet­tese. A beruházásokat sok esetben nem előzi meg ala­pos gazdasági elemzés, hiá­nyosak a műszaki dokumen­tációk, gyakran nem szá­molnak elég reálisan a költ­ségekkel, azok fedezetével. A miniszter első helyette­se és a többi felszólalók is hangsúlyozták, hogy a jövő­ben csak olyan vállalati be­ruházásokat ^zabad támo­gatni, amelyeknek előfelté­teleit biztosították. A mi­nisztérium a nagyberuházá­sok gyorsítására tesz intéz- - kedéseket. Á kohó- és gép­iparban ugyanis a múlt év­ről 25 egyedi nagy, illetve értékhatár feletti beruházás húzódott át 1971-re, és a népgazdaságnak fontos érde­ke, hogy a befejezetlen be­ruházások állományát e tár­ca területén is lényegesen csökkentsék. Többen hangsúlyozták, hogy a legfontosabb feladat a szemlélet megváltoztatása. I Az utóbbi időben liberaliz­mus uralkodott el, gyakran alapoznák beruházásokat olyan várható eredményekre, | amelyek később nem reali­zálhatók. Mint mondották, a vállalati önállóságot a beru­házási döntéseknél is támo­gatni kell. A minisztérium­nak azonban kötelessége, hogy azok realitását figye­lemmel kísérje, s ne támo­gasson elhamarkodott hitel­kérelmeket. Termel a Szolnoki Cukorgyár Szerdán termelt először cukrot a gyár az idei kampányban amely azóta is tart — éjjel-nappal folyik a gyártás — mindaddig, amíg az utolsó répaszállítmányt is feldolgozzák. A rekonstrukció során az idén létesült új berendezések — például • mészállomás — próbaüzeme miatt még nem teljes mértékű a termelés és a cukor sem tökéletes minőségű. Ezt azonban megjavítják, s kifogástalanul adják át a keres­kedelemnek. Fotóriporterünk felvételeket készített a gyárban. Elsőként megörökítette azt, amikor az új szabadtéri tárolón Fölsche-fejes vízágyúval mosatva az usztatócsator- nába ..sodortatják” a répát, amely abban halad tovább a sodró vízzel, feldolgozásra. Baloldali képünkön: vákuumokban kristályosítják és besűritik a cukorlevet. Jobb­oldalt: az osztályozott kristálycukrot csillékbe eresztik, majd azokon a raktárba szállítják. (Fotó: Nagy Zsolt) Törvény az ifjúságról CFolytatás az 1. oldalról.) A leggyakoribb kérdés a pályát álasxtás Arról egyébként, hogy a .fiatalok miként vélekednek életük alakulásáról, Lázár György munkaügyi minisz­ter enalített néhány érdekes adatot. A statisztikai vizsgá­latok ugyanis, amelyekre hi­vatkozott. azt mutatják, hogy a pályakezdőknek mintegy kétharmada elégedett a vá­lasztott hivatással, a mun- kábalépőknek pedig 85 szá­zaléka kapott képzettségének Ilku Pál expozéját tartja (KS fotó: Bozsán E. felv.) megfelelő munkát. Azonban e biztató számok ellenére is az a véleménye a minisz­ternek, hogy a fiatalok igen sok helyen nem kapnak kel­lő segítséget, bérezési prob­lémáik vannak, és előreju­tási nehézségekkel küzde-- nek. Mint mondotta, sok gyári vezető sem tagadja, hogy a fiatalok kellő foga­dásához nincsen megfelelő programjuk. Teljesen érthető, hogy a felszólalásokban talán a leg­gyakrabban visszatérő kér­dés éppen a pályaválasztás témája volt Pullai Árpád ezzel kapcsolatban igen fon­tos feladatként jelölte meg a határozott fellépést, a ká­ros múltbeli konvneci ókkal, és a szűklátókörűséggel szemben Ehhez azonban az szükséges, hogy a társada­lom a tehetséges esztergá. lyos és a tehetséges bányász munkáját is megfelelően méltányolja, necsak a te­hetséges orvosét, vagy mér­nökét. A pályaválasztásban természetesen igen nagy ^ az iskolai irányítás felelőssége. Dániel Mária üzemvezető- helyettes, Tolna megyei kép­viselő is utalt felszólalásá­ban ezekre a problémákra és javasolta, hogy az üze­mekben létesüljenek szak­körök, az ottani munka megismertetésére és meg- kedveltetésére. Szép Zoltán, budapesti képviselő a pálya­kezdők jogos emberi igé­nyeit hangoztatta, mondván, hogy bár szükség van meg­felelő erkölcsi és anyagi méltánylásra, az őszinte ba­ráti szó fontosságáról sem szabad megfeledkezni, és ha szüksége adódik a fiatalok védelméről. Idősebbek is képv selhetik a fiatalok érdekeit Ifjúságról, fiatalokról lé­vén szó természetesen emlí­tés történt arról is, hogy egyáltalán hol kell meghúz­ni a korhatárt. Nagy Ri- chárd. a budapesti pártbi­zottság titkára, a törvény- javaslat bizottsági előadója, emlékeztette is a képviselő­ket az előzetes vitákban el­hangzott érvekre és ellenér­vekre, amelyek alapján ezt a határt gyakorlatilag a 30. életévben állapították meg, anélkül, hogy ezt a törvény formálisan kimondaná. Nem kis derültséget keltve emlí­tette, hogy a 30 évesek ugyan a 35., a 35 évesek fjedig a 40. életévig javasol­ták meghosszabftani ezt a határpontot. De hiszen még a 30 évesekig számlál­va is mintegy 5 millió ál­lampolgárt tekinthetünk a törvény hatálya alá tarto­zónak. Ilyen értelemben merült fel a fiatalok képviseleté, nek kérdése a különböző ' szervezetekben. Salamon Hugóné jegyezte meg, egye­bek közt, hogy azért idő­sebbek Is jól képviselhetik a fiatalok érdekeit. Viszont ettől függetlenül vegyen részt minél több fiatal a közéletben, de ne csupán azért, hogy az ifjúsági érde­keket védelmezze. Fiatal képviselők indítványai Az országgyűlés csütörtö­ki vitája egyébként messze­menően eleget tett ennek a kívánalomnak. A íelszóla. lók között ugyanis számos fiatal képviselő és képvise­lőnő volt, és többen közülük — ahogy a parlamenti zsar­gon nevezi — a szűzbeszé­düket mondották el. Közöt­tük volt Hartai Irén tanító­nő, budapesti képviselő. Ko­vács Judit állami gazdasági irodavezető, Fejér megyéből, Szép Zoltán történész, Csir­ke Anna betanított munkás, Baranya megyei képviselő és másolt. És a fiatal kép­viselők több fontos indít­ványt tettek. Hartai Irén például javasolta^ az úttörő­vezetőképzés fejlesztését, ál­talában az úttörő-csapatok tevékenységének szélesítését és ehhez a megfelelő lehe­tőségek megteremtését. Ko­vács Judit hangsúlyozta, hogy a tanuláshoz való jog csak úgy válik valóságossá, ha a fiatalok valóban meg­tanulják amit kell, bár itt nem a kötelező tananyag egészére gondol, tette hozzá élénk helyesléstől kísérve. Szép Zoltán több javaslat­tal is- előállt. Az ifjúsági tu­rizmus fejlesztése érdekében indítványozta az expressz iroda megerősítését és úgy­nevezett „cirkulációs” uta­Dr. Beckl Sándor, Bor­sod megyei képviselő, az MTS elnöke „hivatalból” sem mellőzhette a szóbanforgó kérdéseket. Mindenekelőtt azoknak a városoknak, vál­lalatoknak jó példájára hi­vatkozott, akik maguk is tet­tek valamit, v%gy nem is ke­veset a tömegsport érdeké­ben. Salgótarjánt Miskol­cot, Kecskemétet említette és a barcsi Vörös Csillag Tsz-t is a példaadók sorában, majd az iskolai sport különös fon­tosságát ecsetelte. A szabadidő okos felhasz­nálásáról Kocsis József, Győr megyei képviselő be­szélt igen érdekesen és min­denekelőtt a tanácsok szere­pét hangsúlyozta ebben. A városfejlesztési tervek, mint mondotta, teljesen kiglégí- tőek. Sőt, nem ritkán igen színvonalasak e vonatkozás­ban, csak amikor megvaló­sítják őket, a sport és test­edzési létesítmények marad­nak utoljára és — miután takarékoskodni kell —, több­nyire meg sem valósulnak. Pedig a tömegsportban óriá­si visszaesés tapasztalható és ezt éppen ebből az alka­lomból kell elmondani, mert véleménye szerint, a tömeg­sport elválaszthatatlan az if­júsági mozgalomtól. A jogok gyakorlásának alapja a jólvegxett munka Ilyen és ehhez hasonló gondolatok jegyében folyt a vita. amelynek során végül- Is a jogok és a kötelességek szoros egysége kapta a leg­erősebb hangsúlyt, abban az értelemben, hogy az ifjúsági komócsin Zoltán, Péter Já nos és Fock Jenő a folyosón (MTI fotó: Szebe llédy Géza felvétele — KS) zási-jegy bevezetését; a csa­ládalapítás megkönnyítésére hosszúlejáratú vállalati se­gély rendszeresítését és a sport szükséges támogatása mellett, az ifjúsági testneve­lés sokkal hathatósabb elő­segítését. Hiszen, mint mon­dotta, a kettő korántsem azonos. Városok, vállai átok a tömegsportért A sport és a testedzés, ezen túlmenően a bővülő szabadidő hasznos eltöltésé­nek problémái, mint a fel­szólalásokból kiderült, sok képviselőt foglalkoztatnak. Pullai Árpád ezzel kapcso­latban egyenesen aggasztó­nak mondotta, hogy iskolák épülnek tornaterem nélkül, és a lakótelepeken nem te­remtik meg a kulturált test­edzés helyi feltételeit. Az if­júság jó erőnléte, állóképes­sége van olyan fontos, sőt, fontosabb, mint nemzeti lab­darúgó tizenegyünk szerep­lése, amiről annyi vita zaj­lik — jelentette ki. Voltak, akik jó eredményekről szól­hattak e téren. Szomszéd Gy. István üzemigazgató. Nógrád megyei képviselő például a salgótariáni fiata­lok szépen fejlődő sportle­hetőségeiről szólott. jogok gyakorlásának is kizá­rólagos alapja a jól végzett munka. Ez szabja meg az ifjúsági törvény megfelelő értékelését is, a törvényét, amely — mint számosán hangsúlyozták — nemcsak a mának, mégcsak nem is a # holnapnak, hanem mespze- mepően a jövőnek szól. Min­den egyes tételében, utalásá­ban a nagy lehetőségek rej­lenek, ezek teljes megvaló­sítása azonban jelentős anyagi áldozatokat kíván, amelyek nem valósíthatók meg máról-holnapra. , > Az áldozatokat azonban. nem szabad félreérteni. N°m arról van szó, — amint azt Pullai Árpád hangsúlyozta —. hogy a felnőtt társada­lom valamiféle ajándékot ad az ifjúságnak. Egvszerűen a jövőről van szó. arról, hogy az ifjúság újabb rétegeit te­gyük fogékonnyá a közügvek iránt. Válás% axinierpellációkra Ebben is. mint a törvény- javaslat más fontos mon­dandójában, a képviselők teljesen egyetértettek, s így Ilku Pál válasza után a ja­vaslatot törvénnvé emelték. Ezután került sor az in­terpellációkra adott minisz­teri válaszokra, maid bere- kesztették az országgyűlés őszi ülésszakát. ÍKSÍ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents