Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-23 / 224. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. szeptember 23. Csáki Istvánt Gondolatok a tudományos és műszaki forradalomról Néhány fontos következtetés A fejlett tőkés államok mezőgazdaságában zajló folyamatokból adódik számunkra néhány fontos következtetés: — A nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés a kor követelménye. Ezt össz-társa- dalmi és egyéni érdek szempontjából a marxizmus—le- ninizmus tanítása szerint, Lenin útmutatása szerint lehetett és lehet legjobban megoldani, éspedig a munkásállam, a proletárdiktatúra keretében. A magyar mezőgazdaság helyzete, jelene és jö jje számunkra erre kézzelfogható példa. Az a folyamat, ami a fejlett tőkés mezőgazdaságban zajlik, nem oldja fel a kapitalizmus alapvető ellentmondását, arra nem képes, az kapitalista rendszeren belüli folyamat. — Űj helyzet teremtődik a fejlett tőkés államokban a munkás—paraszt szövetség kérdésében. A parasztság létszáma gyorsan csökken. Az Amerikai Egyesült Államokban a lakosság 6, Kanadában 10, Nagy-Britanniá- ban 5, Svédországban 9, Franciaországban 18 százaléka foglalkozik mezőgazda- sági termeléssel. A parasztságnak az a szerepköre, ami volt a századfordulón, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején, megváltozott. A parasztság nem olvan tömeg többé, amilyen ebben az időszakban volt, ugyanakkor változatlanul fontos — sőt növekvő fontosságú — szerepe a munkásosztály harcában, küzdelmében, különösen nagy sorsfordulók, nagy politikai változások és változtatások időszakában. Ezért a munkás—paraszt szövetség, a munkásosztály harcának továbbra is fontos feltétele, így jelentős kérdése is marad. — Amikor a fejlett tőkés államok mezőgazdaságának eredményeiről írunk, szinte minden gondolatkör után oda kívánkozik, hogy mi abban a kérdésben a helyzet a szocialista országokban. Ami nálunk ilyen szempontból van, biztató. Semmilyen úgynevezett „vertikális integráció” nem tudja a fejlődésnek azt a tempóját biztosítani, mint amit a szocialista rendszer biztosít, mert itt a szerkezet teljesen szabad utat nyitott a fejlődésnek, az össz-népi érdekek pedig követelik is ezt a fejlődést. Jogosan lehetünk optimisták a mezőgazdaság jövőjét illetően. Hosszan lehetne sorolni azokat a változásokat, amelyek a harmadik világ országainak gazdasági életében folyamatban vagy kibontakozóban vannak. Kétségtelenül igaz, hogy ezek az országok a függetlenség kivívása után sok területen eszközöltek változást. Az elmaradottságot — amit a gyarmatosítás okozott — azonban ezekben az országokban még korántsem számolták fel. Nem alakult ki több országban az a stabilitás a politikai életben, ami a gazdasági élet egyirányú fejlődésének tendenciáját kiformálta volna. Ezzel korántsem becsüljük le azokat a változásokat, amelyeket a haladó kormányzatú arab országok — Egyiptomi Arab Köztársaság, Szíria, Algéria és más államok — elértek. A jövő évtizedeiben az egész emberiségre nézve sorsdöntő, hogy mi történik' a felszabadult országok gazdaságában, mi történik a harmadik világban. Ezek az országok nagy területekkel, kincsekkel rendelkeznek, de a termelés, az új termékek előállításának színvonala iparban, mezőgazdaságban egyaránt elmaradt. A szocialista világ és a magasan fejlett tőkés országok között a mérkőzés e kérdésben is folyik. A szocialista világtábor országai minden erővel segíteni kívánják — politikai feltételek kikötése nélkül — ezeknek az országoknak a gazdasági fejlődését. Nem így a magasan fejlett tőkés országok. A tudományos és műszaki forradalom hatása népgazdaságunkban Nem vitás — ezt a negyedik ötéves tervről szóló törvény bizonyítja, a Politikai Akadémián elhangzott előadások magyarázzák —, hogy a magyar népgazdaság tervezésében hosszú-, közép- és rövidtávon egyaránt számolnak a párt- és állami vezetés részéről a tudományos és műszaki forradalom követelményeivel és hatásávaL Ezt egyébként a KGST komplex programja is előírja. Most készül népgazdaságunk hosz- szútávú terve. Közvéleményünk 1—2 év leforgása alatt megismerkedhet ezzel a tervvel és tapasztalni fogja a leírtakat. A negyedik ötéves terv is megfogalmaz sok irányú feladatot és folyamatot. — Folyik az ipar termelési struktúrájának átalakítása, amiben követelmény, cél a lakossági igény, a KGST szükséglet és a nemzetközi piacon való helytállás és érvényesülés. Az ember — szükségleteivel és igényeivel — társadalmunk központi gondolata. Ezért az eszközgyártó és a közszükségletre gyártó iparban ezt messzemenően figyelembe veszi a terv. Hosszútávon a lakossági személyes igényekkel együtt különösen dominál a KGST-program, az integrációból következő feladat. — Rendkívüli erőfeszítések történnek a vegyipar fejlesztése érdekében. Ebben az ötéves tervben a közvélemény sokszor fogja hallani Leninváros fejlesztését, a „Barátság II” kőolaj- vezetékkel összehangoltan épülő hőerőmű, finomító és olefintermelő kapacitás ki- fejlesztését. Ez a beruházás értékben körülbelül ötszöröse annak, amit a Tisza- menti Vegyiművek állóeszközértékben képvisel. Ez új ágazattal is kapcsolatban van, mert az olefin a műanyaggyártás nélkülözhetetlen alapanyaga. — Szélesen kibontakozik a közúti járműgyártás ebben az ötéves tervben. Autóbuszaink KGST-igényt is kielégítenek. A gépipar szélesen részesedik a KGST járműfejlesztési programjából. Gépkocsi hátsóhíd és személykocsi alkatrészgyártásunk ebben az ötéves tervben kifejlődik és lényegesen megnövekszik. — Folytatódik az ország közlekedéshálózatának minden eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztése. A kelet—nyugati villamosított vasútvonalak után az észak—déli vonalak kiépítése kezdődik el és valósul meg. Megyénkben a tervidőszak végére a Budapest—Lökösháza-i vonal villamosítása is befejeződik, a megyén átvezető közutak teljesen kiépülnek. — Sok híradást hallhatunk a számítógépek gyártásáról. Az ötéves tervben ez teljesén kialakul és a szakosítás keretében magyar számítógépeket használnak a KGST partner országok. — Tovább folytatódik az építés iparosítása. A tervidőszak végére az üzemi lakásgyártás, a házgyári hálózat kifejlesztésére befejeződik és ez veti meg az alapját a 400 ezer lakás megépítésének. — A mezőgazdaság gépesítése és technikai fejlesztése most jut el arra a szintre, hogy a továbbiakban célul lehessen kitűzni az ipari szintet. Ma — és az ötéves terv időszakában — még az a fontos, hogy folytatódjon a növénytermelés gépesítése, valósuljon meg a műtrágyagyártás tervezett megduplázása, és hogy jussunk előbbre az állattenyésztés gépesítésében, a komplex állattenyésztő telepek hálózatának kiépítésér ben. Ez részben a hosszabb távú terv programja is. A mezőgazdaságban a tervben megfogalmazottnál több lehetőség van. Kimerítése, kihasználása rendkívül fontos népgazdasági és szocialista együttműködési kérdés. — Folytatódik az előrehaladás a tudományban, a kutatásban is. Kiemelem ebből a szegedi „Biológiai Központ” megépítését, mert ez sok fejlesztési programmal lesz kapcsolatban. Szinte lehetetlennek tűnő feladat a negyedik ötéves terv időszakának a tudományos és műszaki forradalom követelményeivel való összefüggéseit és kapcsolódását ennyiben vázolni. A felismerés tény — a törekvés megvan. Erre alapozódik az is, hogy népgazdaságunk a tervidőszak végére a fejlett országokat megközelítő rangra emeli hazánkat, s a nemzeti jövedelem egy főre eső termelése mintegy egyhar- maddal fog növekedni. ■ír A cikksorozat bevezetőjében arról írtunk, hogy segíteni akarunk a tudományos és műszaki forradalom kérdéséről szóló gondolatok egységének formálásában, a folyamat megítélésében és értelmezésében. Sommázásként hangsúlyozni szeretném a következőket: — A tudományos és műszaki forradalom folyamat, ami az emberi társadalom fejlődésében, a műszakitechnikai haladásban elért magas műszaki színvonalon bontakozhatott ki; — a tudományos és műszaki forradalom szervesen kapcsolódik a szocializmushoz, a szocialista gazdasághoz. A két folyamat egyesülése meggyorsítja a szocialista országok és együttesen a szocialista világrendszer fejlődését, a szocializmus világméretű előrenyomulását; — A fejlett tőkés országokban a második világháború befejezesd" mEan szinte' azjönnal rátértek a termelő- bérendezések felújítására, s így bizonyos előnyt szereztek a műszaki-technikai haladásban, a tudományos és műszaki forradalom kibontakozásában. A szocialista országokban először meg kellett teremteni a magas műszaki színvonalat,, az ‘ipari hátteret ahhoz, hogy ez a folyamat teret nyerjen; *— a harmadik világ műszaki-technikai feilődése az elkövetkező évtizedben alapvetően beleszól a jövő alakulásába, az emberiség szükségleteinek, főleg pedig élelmezési szükségleteinek kielégítésébe. Ezért támogatja ezeket az államokat a szocialista világrendszer. A tudmányos és műszaki forradalom nagy elméleti, politikai kérdés, sok minden beletartozik, amit sem egy, sem több cikk keretében kimeríteni nem lehet. Örömmel vennénk propagandistáink hozzászólását, ismereteik kifejtését a témával kapcsolatban. (Vége) Botanikus kert A budapesti Eötvös Ló- ránd Tudományegyetemet Nagyszombat (ma Trnava, Csehszlovákia) városában 1635-ben alapították, 1770- ben bővült orvosi karral. Akkor hívták meg első kémia és botanika tanárnak Winterl József Jakab (1739 —1809) osztrák származású orvost. A professzor kívánságára már a következő nyáron telket vásároltak, amelyet Winterl keserves munkával bozótból virágzó botanikus kertté varázsolt A füvészkert 200 éves jubileumát a Magyar Posta októberben nyolc értékből álló sorozattal köszönti, amelynek első bélyegén Winterl arcképét és aláírását látjuk. A kertben több mint 2500 féle növény pompázik^ néhány különleges fajtával a jubileumra kiadott sorozaton ismerkedhetünk meg. A 40 filléres értéken hazai virágot, a tavasszal vadon burjánzó Waldstein-pimpót látjuk. Ez a virág Wald- stein grófról nyerte elnevezését, aki nagy támogatást nyújtott Winterl, különösen pedig Kitaibel Pál növénytani kutatásaihoz. A következő két érték melegházi növényeket ábrázol, a virágzó-kő levelei megtévesztésig hasonlítanak földön heverő kőzetdarabokhoz. Az 1 forintoson a pusztai meténg virágjában gyönyörködhetünk, ezt a növényt tudó-, Wwm mányosan először Winterl ismertette. A sorozatban ezután a kármin-sünkaktusz, majd a kék tündérrózsa következik. Az utóbbi növény víz színén úszó, hatalmas, kellemes illatú virágának szépsége sok látogatót vonz a füvészkertbe. A mezők helyett már inkább a díszkertek lakója lett az utolsó két bélyegen látható nőszirom és bazsarózsa. A homoki nőszirom felfedezése is Winterl nevéhez fűződik. Az indiai gabonatermés Indiai becslések szerint az 1970—71-es évben rekord gabonatermésre lehet számítani. A földművelésügyi minisztérium szerint gabonafélékből és hüvelyes növényekből az idén 106 millió tonnát takarítanak be. Ezzel kapcsolatban érdekes összehasonlító adatokat is említenek. Tíz évvel ezelőtt Indiában gabonából és hüvelyesekből mindössze 820 ezer tonnát, húsz évvel ezelőtt pedig 508 000 tonnát takarítottak be. Csökkent a világ kukoricatermelése Az USA Földművelésügyi Minisztériumának jelentése szerint 1970-ben a világ kukoricatermelése 251 millió tonna volt, azaz 3 százalékkal kevesebb mint az 1969. évi 258,2 millió tonnás rekordszint. A jelentés rámutat, hogy Kanada az elmúlt évben rekordtermést takarított be — 2,6 millió tonna kukoricát, míg az USA a? előző évhez képest 10 százalékkal kevesebbet 104,4 millió tonnát. Burgonyafogyasztás a Szovjetunióban Központi statisztikák szerint a Szovjetunióban az étkezési burgonya- és a kenyérfogyasztás az utóbbi években csökkent, az olyan értékesebb élelmiszerek javára, mint a hús, a tej és tejtermékek, tojás, hal, cukor, gyümölcs és zöldség. 1960-ban az egy lakosra jutó burgonyafogyasztás még 241 kg volt, 1967-ben már csak 141 kg, tavaly pedig mindössze 126 kg — fele annyi, mint tíz évvel ezelőtt. A cukorrépatermelés Európában A cukorrépa idei európai vetésterületét 6 371 992 hektárra becsülik. Ebből nem egészen 2 millió hektár jut a nyugat-európai orsezágok- ra, bár újabban Franciaországban, Dániában, Írországban és az NSZK-ban megnövekedett a vetésterület. A terméskilátásokat egész Európában kedvezőnek ítélik, annak ellenére, hogy egyes termőterületeken a hosszú ideig tartó szárazság miatt a terméshozam valamivel alacsonyabb lesz. Takarmányhiány Jugoszláviában Jugoszláviában elfogyott az a 400 000 tonna kukori- ca. -és 100 000 tonna rozs, amelyet a hazai abraktakar- mány-hiány pótlására külföldön vásároltak. Amennyiben legalább 200 ezer tonna további takarmánygabona mennyiséget nem importálnak, akkor az idei búzatermés jelentős részét takarmányozási célokra kell felhasználni. Takarmány hiányában ugyanis kénytelenek lennének a szarvasmarhaállomány egy részét levágni. Az olasz bortermő vidékek Olaszországban főként három vidéken termelnek kiváló minőségű faj borokat. E három vidék: Piemont, Velence és Toscana. A finom minőségi bor hideg telet és Belga zöldségkonzervek A belga konzervipar a zöldségkonzervek gyártására specializálja magát. A múlt évben ez az iparág a zöldségtermelés 40 százalékát — forró nyarat igényel. Az olyan vidékeken, ahol a tél enyhe és a nyár forró, mint Szicília és Uglia, a bor alkoholtartalma magas ugyan, minősége azonban nem a legjobb. azaz 737 200 tonna friss zöldséget — dolgozott fel. Legfontosabb készítményei: a zöldbab, a zöldborsó, és a karotta. Takarmánytáp Lengyelországban Lengyelország fokozatosan növeli az ipari takarmány- táp-gyártást: az idei 3,6 millió tonna takarmánytáppal szemben 1975-ben már 4,9 millió tonnát gyártanak. Elsősorban a magas fehérje- tartalmú koncentrátumok gyártását növelik: 135 000-ről 320 000 tonnára. Lengyelország azt tervezi, hogy önellátó lesz hallisztből és különböző vitaminokból. Ä műtrágyagyártás fejlődése Bulgáriában A Bolgár Népköztársaságban állandóan emelkedik a műtrágyatermelés. 1951-ben helyezték üzembe Dimitrov- grádban azt az új üzemet, ahol egyebek között karba- midot, ammónium-nitrátot, szuperfoszfátot, stb. gyártanak. 1960 és 1968 között további vegyiüzemek épültek. Stara Zagorában olyan új üzem épült, ahol más termékek mellett nitrogéntrágyát, karbamidot és ammóniumnitrátot gyártanak. A Vracá- ban létesített üzem nitrogéntrágyát és karbamidot gyárt. Várna közelében, Povelja- novban is épül egy nagy vegyiüzem, amely kevert műtrágyát ás szuperfoszfátot fog gyártani. A vegyipar termelése a Bolgár Népköztársaságban 1975-re a hétszerese lesz az 1965 évi színvonalnak és a kétszerese a tavalyi termelésnek. Módszer a levegő szennyezettségének megállapítására Holland szakemberei?' vizsgálják annak lehetőségét, hogy egyes növények segítségével határozzák meg a kéndioxid és a hidrogén- fluorid jelenlétét a szennyezett levegőben. Ez ugyanis lehetővé tenné annak megállapítását, milyen mértékkárosítják a gázok a hasznos növényeket. A kéndioxid jelenlétének felderítésére Hollandiában a lucernát, a lóherét, pohánkát és az árpát használják. A hidrogénfluoridra különösen jól reagál a gladiólusz. E módszernek természetesen csak informatív jellege van, előnye viszont az, hogy különösebb költségeket és munkabefektetést nem igényel, ugyanakkor lehetővé teszi egy-egy terület viszonylag pontos „feltérképezését”. t
