Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-23 / 224. szám
1971. «September 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Parlamentből jelentjük Felvételünk a Parlament üléstermében készült (jobbról balra) Kádár János, Komócsin Zoltán és Gáspár Sándor (MTI foto (Folytatás az 1. oldalról.) dák segítségével. Az alapos ellenőrzés, a megelőzésnek, illetőleg az esetleges törvénytelenségek felfedésének legfőbb eszköze, hangsúlyozta a miniszterelnök- helyettes. Ezek a kérdések fölvetik az alá-, illetőleg a fölérendeltség problémáját, amely- ly 1 kapcsolatban Fehér Lajos határozottan kijelentette: a tagszövetkezetek nem alárendeltjei az érdekképviseleti szerveknek, a szövetségeknek, ellenkezőleg ők alakítják, és választják meg őket, tehát ez határozza meg viszonyukat. Az állami vállalatokkal folytatott együttműködésben pedig csakis egyenjogúságról lehet szó, ami pedig a felügyeletet illeti — dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke különösen hangsúlyozta ezt — azt a tanácstörvény is rendezte már, a jelenlegi javaslat pedig eleve kizárja az illetéktelen beavatkozást. A különböző fajta szövetkezetek, valamint más helyi vállalatok, együttműködésének fejlesztése terén azonban még sok a tennivaló. Radnóti László, Somogy megyei képviselő ezzel kapcsolatban főképpen az eszközök együttes jobb kihasználásának, a beruházások és a fejlesztés összehangolásának fontosságára és nagy lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Egyébként a szövetkezetek jórésze dinamikusan fejlődik, csak éppen, amint a képviselő megjegyezte, a legéletképesebbek nemegyszer nehézségekkel küszködnek, mert saját alapjaikat, pénzügyi forrásaikat teljesen kimeríti a nagyarányú fejlesztési szükséglet. Éppen ezért a lineáris adózás felülvizsgálatát javasolta. De ez csupán egy volt a sok érdekes javaslat és megjegyzés közül, amely a szerdai ülésen elhangzott. Fülöp László tsz-elnök, Tolna megyei képviselő és még jó- néhány képviselőtársa az idős, nyugdíjas tsz-tagok anyagi nehézségeiről szólott, mondván, hogy minél előbb szükség lenne a társadalmi juttatások ma még fennálló különbségeinek megszüntetésére. Az igazságügyminiszter egyébként már bevezetőjében utalt erre a problémára. mondván, hogy lépések történtek és történnek majd a jövőben is, hogy a még nem azonos társadalombiztosítási feltételek fokozatosan megközelítsék egymást, s végül azonossá legyenek. Az átlagosnál nehezebb helyzetű, szakszövetkezetekről is szó esett, főleg Szvi- ridov Ivánné, tsz-elnök tolmácsolásában, akinek választókerületében, Szabolcsban különösen sokakat érint ez a kérdés. Utalt egyes, különösen nehéz körülmények között gazdálkodó szakszövetkezetek csekély versenyképességére, a tagok elöregedésére, s az elvándorlásra. Itt említjük, hogy Vass József, egy másik tsz- elnök képviselő. Nógrád megyéből, ugyancsak foglalkozott a szövetkezeti tagok életkori viszonyaival, mondván, hogy jelenleg ugyan 58 év az átlag, de úgy látják, 1975-ben ez 55 esztendő lesz. Feltételezik ugyanis, hogy a kedvezőbb körülmények hatására és nem kis részben a törvényjavaslatban lefektetett ,,nyitott tagság” elvére való tekintettel (ez ugyanis megkönnyíti az esetleges kilépést), a fiatalság érdeklődése fokozódik a szövetkezetek iránt. Ugyancsak Vass József igen érdekes adatokat ismertetett a termelőszövetkezetek sokat emlegetett kiegészítő tevékenységéről, amiről számos felszólalásban szó esett, s amit éppen ezért tudósításunk végére hagytunk. A Nógrád megyei tsz-elnök elmondotta, hogy a területükön működő 76 mezőgazdasági szövetkezet közül, 35 kedvezőtlen körülmények között dolgozik és így múlhatatlanul szüksége van a jövedelmező kiegészítő tevékenységre. Egyébként, mint mondotta. elsősorban ennek tudható be, hogy a megyében igen kedvezően megélénkült az építkezés. E szövetkezeteknél a bevételek 30—4o százaléka származik e forrásokból, s az ilyen értelmű fejlesztést továbbra is indokoltnak tartja. Kovács Sándor, Pest megyei képviselő, aki mint konzervgyári igazgató számos szövetkezettel tart szoros kapcsolatot, más összefüggésben érintette ezt a kérdést Tagadhatatlan, mondotta, hogy van bérfeszültség állami vállalatok és szövetkezetek között, de tapasztalható ilyesmi az egyes szövetkezetek között is, sőt néhol magukban a szövetkezetekben. Hangsúlyozta azonban, hogy egyes szövetkezetekről van szó, és hiba volna általánosítani, hiszen többségük józanul gazdálkodik és tiszteletben tartja a társadalmi, állami érdekeket. Beszélt ezekről a kérdésekről Fehér Lajos minisz- terelnökhelyettes is. És eleve hasznosnak ítélte a kiegészítő tevékenységet ott, ahol ez a helyi igények jobb kielégítését szolgálja, arról nem is szólva, hogy versenyt támaszt a magánszektorral is. Szóvátette azonban, hogy sok a konjunkturális tevékenység, főleg az állami vállalatoknál végzett „bedolgozás” területén, ám a visszaéléseket a közvélemény ezzel kapcsolatban is eltúlozza. Ezek jelentős részénél is kölcsönös érdekek érvényesülnek. Körvonalazni kell azonban, hol, mikor és milyen esetekben kívánatos az ilyen tevékenység, és ahol ettől eltérően folytat — Pálfay Gábor felv. — KS) Ipart a mezőgazdasági tsz, azt bizonyos türelmi idő lejárta után meg kell szüntetni. Ezért idevágó tilalmi- lista is előkészületben van. Megjegyezte egyébként, hogy ahol a tsz indokoltan, túlsúlyban folytat ipari munkát, ott át fog alakulni ipari szövetkezetté. Szólt a miniszterelnök-helyettes a bérezési különbségekről is. A törvényjavaslatra utalva hangsúlyozta, hogy a bérek, a jutalmakkal együtt, a tsz-eknél legfeljebb 10 százalékkal haladhatják meg az állami iparban végzett hasonló tevékenység járandóságát. Ez a különbség azonban, a rosszabb munka- körülmények ellensúlyozásaként, számos helyen indokolt. A tanácskozás a késő esti órákig tartott, amikor dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter válasza után, az egységes szövetkezeti törvényről benyújtott javaslatot az országgyűlés elfogadta. (KS) Kongresszusi ifjúsági filmnapok Á KISZ kongresszusa liszté elére Tegnap a szolnoki Tisza moziban a Staféta című magyar film előadásával megkezdődött a kongresszusi ifjúsági filmnapok megyei programja. A filmnapok megrendezését a KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére határozta el a KISZ KB Agitációs, Propaganda és Kulturális Osztálya. Célja, hogy a fiatalok szervezett keretek között ismerjék és vitassák meg az utóbbi évek ifjúsági témájú magyar filmtermését. Megyénkben Kovács András Staféta, Sándor Pál Sárika, drágám, Bacsó Péter Kitörés és Gábor Pál Horizont című alkotásait mutatják be a kongresszusi ifjúsági filmnapok keretében — szeptember 22. és november 17. Között a jászapáti, jászberényi, karcagi,, kisujszólá- si, kunhegyesi. mezőtúri, kunszentmártoni, szolnoki, tiszafüredi, törökszentmiklósi és túrkevei filmszínházak. A íilmnapok előadásaira a moziüzemi vállalat bérleteket bocsátott ki. A filmnapokat országos pályázat kiírása is kíséri, amelyre a résztvevőknek a magyar filmek ifjúságábrá- zolásáról kell tanulmányt be- küldeniülc. A vetítéseket számos vita és művész—közönség találkozó követi. Fábián Márton Szolnok megyei képviselő felszólalása A törvényt az élet igazolja Szolnok megyében a szövetkezeti dolgozók nagy figyelemmel kísérték az egységes szövetkezeti törvény megalkotásának eddigi munkálatait, és várakozással tekintenek a törvény ország- gyűlési vitája elé. Ez a várakozás következik abból is, hogy eddig nem volt olyan törvény, amely egységes rendszerbe foglalta volna a szövetkezetek életére, gazdálkodására vonatkozó jogokat és kötelességeket Ennek hiánya sok ellentmondást okozott és többször azt eredményezte, hogy a szövetkezetek, mint mozgékony, rugalmas gazdálkodási formák nem elég hatékonyan töltötték be szerepüket szocialista társadalmunk építésében. A törvényjavaslat keretjellege — véleményem szerint — biztosítja a szövetkezeti tevékenység sajátosságainak mind teljesebb kibontakozását. és most már rajtunk, szövetkezőkön a sor, hogy ezzel a lehetőséggel az egész társadalom javára megfelelően éljünk. A termelőszövetkezeti parasztság szempontjából különösen megnyugtató, hogy a törvényjavaslat a szövetkezetek ársadalmi megbecsülését kifejezésre juttatja és a szövetkezetekben kifejtett tevékenységet a népgazdaság nás ágazataiban végzett mun- tával egyenrangúnak ismeri el. Fábián Márton a továbbiakban hangsúlyozta: A törvényjavaslat V szövetkezetei társadalmi, gazdasági rendszerünk szerves azének tekinti és kimondja szövetkezeti tulajdonnak társadalmi tulajdon nás formáival való gyenrangúságát is. A szövetkezetek. a szövetkezeti .ulajdon és munka egyenrangúságának deklarálásából következik az is, hogy élet- W munkakörülményekben. szociális ellátottságban a ma még meglévő különbségek megszűnjenek. Ennek érdekében a kormány számos, nagy jelentőségű intézkedést tett. Az elmúlt időszak ilyen irányú rendelkezései közismertek. A termelőszövetkezeti tagság jól tudja, hogy egyes szociális jellegű kérdésekben a különbség megszüntetése nem rendezhető egyik napról a másikra. Ahhoz, hogy a törvényjavaslatban kifejezett szövetkezeti egyenjogúság minden vonatkozásban tartalmat nyerjen, szükség van a társadalom segítésére és a szövetkezeti összefogás erősítésére is. A termelőszövetkezetek gazdasági életében, kapcsolataiban az egyenrangúság kérdése már az új gazdasági mechanizmus bevezetésével, illetve a III. Törvény megalkotásával deklarálást nyert. Azonban a gazdasági élet különböző területein a vállalatok és tsz-ek viszonyában neiry’ minden esetben jutott érvényre a jogilag biztosított egyenrangúság. Ezért nagyon lényegesnek tartom, hogy a törvényjavaslat egész szelleme, de különösen a 111. §-a biztosítja, hogy a szövetkezetek a gazdálkodás területén is az állami vállalatokkal azonos jogokkal bírnak. A minisztériumoknak és felügyeleti hatóságoknak biztdsítani kell. hogy a törvény rendelkezései a ayakor- lati életben megfelelően érvényesüljenek a közös cél érdekében. A kedvező fejlődés ellenére úgy érzem, — folytatta a képviselő — hogy tovább kell keresni azt a lehetőséget, amely a termelőszövetkezeti tagságot a jelenleginél jobban érdekeltté teszi a közös vagyon gyárapításában. Ez lényeges, mert a termelőszövetkezeti tagok élet- és munkakörülményeinek javítása, valamint a személyes jövedelem, az életszínvonal emelése csak a termelőszövetkezeti üzemek termelésének bővítésével, a közös vagyon gyarapításával, megfelelő gazdasági alapok létrehozásával érhető el. A törvény kedvező feltételeket biztosít a gazdasági és szövetkezetpolitikai célkitűzések gyakorlati megvalósításához azzal is, hogy egységes rendszerbe foglalja a közgyűlés és a választott vezetőség hatáskörét, de lehetővé teszi az ágazati sajátosságokból adódó külön szabályozást is. Fábián Márton befejezésül a következőket mon.' tta: A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben számos gond és probléma adódik abból, hogy a tagsági viszony keletkezését és megszűnését az 1967. évi III-as törvény a közgyűlés hatáskörébe utalja. A gyakorlatban ez az eljárás az esetek jelentős részében formálissá válik, mert a termelőszövetkezetekben a közgyűlést évente két- három alkalommal hívják össze. Célszerűnek mutatkozik, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsáei viszony keletkezése és megszűnése, kerüljön át a választott vezetőség hatáskörébe. Természetesen a tisztség- viselők kivételével. Ugyanakkor a tagsági viszonnyal kapcsolatos viták, fellebbezés elbírálása tartozzon a döntőbizottság, illetve a közgyűlés hatáskörébe. A fenti indokok alapján javaslom, hogy az 1967. évi III. Törvény vonatkozó része kerüljön maid módosításra. Az 19«7. évj ITT Törvéov alapvető módosítására véipménvem szerint nincs szükség. A III-as Törvény rendelkezéseit a termelőszövetkezetek örömmel és megelégedéssel fogadták. Ezek a rendelkezések ki is állták a gyakorlat próbáit. Cukoripari kutató központ Szolnokon Ebben az ötéves tervben országos intézménnyel gazdagodik a meg t e Felsőoktatási és kutató intézményben szegényes megyénk lakóival jó hírt közlünk. A megye vezetőtestü- leteinek következetes kérései a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban meghallgatásra találtak. A MÉM és megyénk vezetői között többrendbeli tárgyalás után megállapodás született: a negyedik ötéves tervben Szolnok kapja meg az országos cukoripari kutatóintézetet. Erről kértünk nyilatkozatot Haffner Gyulától, a MÉM Kutatás Szolgálati Központjának igazgatójától. — Még csak keveset mondhatok, mert 1972 első negyedévében történnek meg a végleges megállapodások. Nem kis dcMogról, s nem is kis pénzről van szó, ezért azt hiszem érthető, ha a minisztérium vezetése is óvatos. Azt már kimondták ugyan, akik ebben dönthetnek, hogy Szolnok kapja meg az országos cukoripari kutatóintézetet. Eddig két külön ilyen intézet működött hazánkban. Miután a Tisza 11. vízlépcső és öntözőrendszere 1973-tól elsősorban Szolnok megyét érinti, nyilván ez az öntözhető terviét lesz a legnagyobb cukorrépatermesztő körzet is. Sőt nemcsak a termelés van ott helyben, hanem a feldolgozás is, hi- szén a szolnoki cukorgyár felújítására tetemes pénzt költ a kormányzat. Mindebből logikus, hogy ilyen adottságokkal Szolnok ideális környezet a kutatóintézetnek. Ami eddig történt az, hogy a megye vezetői és a körzetben lévő állami gazdaságok nagy megértésével már megállapodtak a cukorgyár szomszédságában, Szolnokon egy nagyobb földterületről is. A tervek szerint ide települ majd az intézet. A laboratóriumok elhelyezésében segít a cukorgyár is, amely szintén helyet ad több laboratóriumi felszerelésnek. Ebben az évben az elvek rögzítése megtörtént, s úgy számítjuk, hogy még ebben az ötéven tervben megkezdődik a szolnoki kutatóintézet építése — fejeze be nyilatkozatát Haffner Gyula. Elavultak a tervek Visszavonták 11 tsz szakosított állattenyésztőtelep építési engedélyét (Tudósítónktól) A Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának határozata értelmében felül vizsgálták a szakosított állattenyésztő telepek építését a megye termelőszövetkezeteiben. Megállapították, hogy az építési engedéllyel bíró 51 termelőszövetkezet közül 17 nem kezdte meg a munkát. Annak ellenére, hogy az építésengedélyezési határozatot még 1968'69-ben megkapták. Ezért a még nem épülő szakosított sertéstelepek közül kettőnek, a szarvasmar- hatenyésztő telepek közül pedig kilencnek az építési engedélyét visszavonták. Az indok, hogy a 2—3 évvel ezelőtt készült tervek már elavultak, nem tartalmazzák a mai korszerű, gazdaságos építési követelményeket. Ha ezeket a telepeket a régebbi tervek szerint most megépítenék. a sorzatos tervmódosítás miatt jelentősen emelkednének a beruházás költségei. Erre lehet következtetni a már épülő szakosított telepek esetéből is, amelyek a tervmódosítás révén 30 millió forint többletköltséget emésztettek feL A megyei tanács vb az engedély visz- szavonással az érintett tízeket nem zárta ki a korszerű állattenyésztő telepek építésének lehetőségéből. Viszont feltételül szabta meg, hogy engedélyt csak olvan gazdaságoknak adnak, amelyek a legújabb műszaki megoldásokat, korszerű követelményeket tartalmazó új • tervek alapján építkeznek.
