Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-21 / 222. szám
\Vn. szeptember Sí; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 \ Bányászati Aknamélyítő V állalat dolgozói építik a Halimba III. nevű új bauxit- oányát. A 800 millió forintos beruházással készülő bánya a legnagyobb lesz Kiizép- Európában. A szakemberek szerint a bánya érckészlcte 40 évre elegendő. Az építők jelenleg a fővágatokat betonozzák. A bányanyitás 1966-ban kezdődött, azóta több kilométernyi vágatot mélyítettek. A termelés 1973 elején kezdődik. Az új bauxitbányának fontos szerepe lesz a magyar—szovjet alumínium egyezményben, ugyanis a negyedik ötéves terv végére évente 600 ezer tonna banxitot ad a népgazdaságnak Halimba III. Képünkön: 250 méter mélyen a föld alatt üzemelnek ezek a mammutszivattyúk az új bányában. (MTI foto — Jászai Csaba felv. — KS) A meggyőző szó ereiével A jászberényi járási párt- végreha j tóbizottság legutóbbi ülésén egyik napirendi pontként a termelési agitáció helyzetét tárgyalták. E téma ritkán szerepel hasonló pártfórumok előtt, pedig aktualitását senki sem vitathatja. Újszerű az is, hogy egyszerre két nagyközség — Jászkisér, Jászárok- szállás — községi párt-végrehajtóbizottsága adott jelentést a felsőbb pártfórumnak. Szekeres László, a járási pártbizottság első titkára erről így vélekedett: „Kísérletnek szántuk ezt a módszert.” Túlzás nélkül álA termelési agitáció a gazdaságpolitikai célok elérését segíti elő. A gazdaságosabb termelés, a nyereség növekedése kihatással van a dolgozók életszínvonalának emelkedésére. E tényezők kölcsönhatásban vannak egymással. A termelést fejleszteni azonban csak öntudatos dolgozókkal lehet. Korábban a termelés sarkalatos kérdése volt a központi tervmutatók teljesítése*. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta — 1968. január 1. — ez megváltozott. Az üzemek önállóbbak lettek termelési terveiket — a termékeik keresletének megfelelően — önállóan készítik. Fő kérdés lett a nyereség növelése. De nem mindenáron. Nem mindegy, hogy a nagyobb nyereséget árdrágítással, vagy a gazdaságosság, a Jászkiséren és Jászárok- szálláson is az éves, vagy a középtávú tervek készítésével kezdődik a termelési agitáció. Az ipari üzemekben, tsz-ekben, ktsz-ekben és az ÁFÉSZ-ekben a gazdasági vezetők üzemegységenként, kisebb csoportonként ismertetik az elképzelés .két, s véleményt kérnek a dolgozóktól. Az operatív tervek ezek figyelembevételével készülnek. A megvalósítás módszereit a kollektívák elé terjesztik. A termelő jellegű párt- szervezetekben a termelési tervvel párhuzamosan éves politikai intézkedési tervek készülnek. Ezek a termelés- politikai célok megvalósítását segítik elő, a pártmunka sajátos eszközeivel. Rendszeressé vált. hogy a tervek megvalósításáról a szocialista brigádokkal is tanácskoznak. E mozgalom mindkét községben egvr<= jobban terjed, szélesed'''líthatjuk, hogy sikerrel. A két nagyközség egyre jobban iparosodik, mindkettőben jelentős az ipari foglalkoztatottság, a kisipari, s h mezőgazdasági termelő- szövetkezetek termelése és számottevően fejlődött a kereskedelem is. A választás tehát tudatosan esett Jász- kisérre és Jászárokszállásra. A járási párt-vb ellenőrizte most a felsőbb pártszervek korábban hozott határozatainak Végrehajtását, s tájékozódni' akart, hogy céltudatosabban ráirányítsa e kérdésre a járás pártszervezeteinek figyelmét. munka termelékenysége révén érik el üzemeink. Az úgynevezett hármas érdekeltség — népgazdasági, csoport- és egyéni érdek — bizonyos ellentéteket szül. Ám az érdekeket egyeztetni kell. A termelőszövetkezetekben nem lehet például az egész jövedelmet szétosztani, a jövőre is gondolni kell. A béreket sem emelhetik az üzemekben tetszésük szerint. A gazdasági szabályzók sem teszik ezt lehetővé, mert progresszívan megadóztatják a túlzott jövedelmet, a tervezettnél magasabb béreket. Ezekben a kérdésekben szót kell érteni a dolgozókkal. Személyes párbeszéd ez. Egyéni vagy csoportos beszélgetés, véleménycsere, melyet sem a termelési tanácskozás, sem a párttaggyűlés nem helyettesíthet. Jászárokszálláson 1968-ban 32 szocialista brigádban 354 dolgozó tömörült, most 53 brigádnak 507 tagja van. Jászkiséren ugyanebben az időszakban a szocialista brigádok száma 27-ről 77-re, a tagoké pedig 233-ról 897-.re emelkedett. E számok önmagukért beszélnek. Ám a számoknál is szemléltetőbbek azok a munkasikerek, termelési eredmények, melyek a mozgalom révén születtek. A versenymozgalom szélesebb a szocialista brigád - mozgalomnál. A különböző versenyformákba mind több ember bekapcsolódik. Az eredmények értékelésében nagy szerepe van a verseny- bizottságoknak. Értékelik a verseny eredményeit. több helyen sokszorosított híradót adnak ki, s a legjobbak népszerűsítésére a szemléltetés eszközeit is felhasznál :*k Sajnos nem eléggé /*-»rsenyhíradók. 'TÍ30Q ...... Több helyen a versenybizottságok is formálisan „működnek”. Értékelő munkájuk nem rendszeres, sokkal többet tehetnének a verseny nyilvánosságáért. A járási párt-vb értékelése szerint a községek, s az üzemek között is jelentős az eltérés. Jászkiséren jóval előbbre tartanak, a munka is tartalmasabb, mint Jászárokszálláson. A pártalap- szervezetek reszort vezetői, — ágit. prop. felelősei — önállóbban dolgoznak Jászkiséren. Egyeztetik a feladatokat a tömegszervezetekkel. Mindkét községben azt tapasztalják, hogy a szakszervezetek szívesebben foglalkoznak az érdekvédelemmel, mint a termelés kérdéseivel. Bár az előbbi fontos feladatuk, de a termelés segítéséről sem szabadna megfeledkezniük. A községekben új termelési eljárások alkalmazásával, mely könnyíti az emberek munkáját, s termelékenyebbé teszi azt. Az árok- szállási tsz-ekben akadnak olyanok, akik ellenzik a nagyobb mennyiségű műtrágya alkalmazását, idegenkednek a cukorrépa, kukorica termelés komplex gépesítésétől. Nemcsak a kétkezi dolgozók, hanem egyes középvezetők is. Pedig nem bővelkednek munkaerőben. A jó munka meg becsülése A jól dolgozó embereket mindkét jászsági község üzemeiben egyre jobban megbecsülik. Anyagilag és erkölcsileg is elismerik a jól dolgozókat. Jászkiséren 1968- ig 72 dolgozót, 1971-ig 143 dolgozót tüntettek ki. Jászárokszálláson hasonlóan. Népszerűsítésükért azonban többet tehetnének. A jutalom és a kitüntetés átadása után gyakran elfelejtik őket. A járási párt-vb értékelése szerint a Párttagok túlnyomó többsége példásan helytáll a termelő munkában. A pártcsoportok bekapcsolódnak a termelési agitá- cióba. Politikai munkájuk azonban tartalmasabb lehetne. Többet kellene tenniük a népgazdasági, csoo^rt- és egyéni érdek tisztázásáért. Az emberek elismerik a népgazdasági érdek fontosságát, de esetenként a csoport (szövetkezeti, vállalati) érdek különösen az egyéni árdek túlzottan előtérbe kerül. A községi párt-végrehaj- j főbizottságok felmérték a I '-elyi termelési agitáció ta- asztalatait. meghatároz'- ■>vábbi tennivalóikat. — m. 1. — Párbeszéd a dolgozókkal A tervkészítéssel kezdődik Áz élet sürgette (í'olytatás az 1. oldalról.) igen, de az ott dolgozó embereknek, ahol ez a művelődési otthon van, már korántsem. Az efféle eset sajnos még azt bizonyítja, hogy sok helyütt a művelődési ház igazgatói funkciónak nincs meg a kellő súlya, még kevésbé kellő becsülete az igazgatónak. Az se nevezhető szerencsés megoldásnak, sőt kifejezetten negatív példa. ami az egyik jászsági nagyközségben van. Az tudniillik, hogy a művelődési ház egyik munkakörét valamint a községi KlSZ-bizott- ság titkári tisztét egyazon személy látja el. Mégha száz karja volna, akkor sem tudná ellátni maradéktalanul a két feladatkörrel járó minden dolgát; hiszen mindkét munkakör, illetve beosztás ömagában is igényt tarthatna az illető személy valamennyi karjára. Fél ember, mert ennyi jut egy-egy munkakörre, fél munka. A művelődési házak és a művelődési otthonok még a legkisebb községekben is teljes embert kívánnak. A népművelők fizetését együtt rendezték a közelmúltban a pedagógusok fizetésével. Ennek —a fizetésrendezésnek kétségkívül megvannak a kedvező hatásai, vonzóbbá vált a népművelői, könyvtárosi pálya. —s egyben ez a fizetésrendezés — a lehetőség határain belül — a társadalmi megbecsülés jele is. Ami azonban sok szempontból továbbra is gond: a népművelők közvetlen megbecsülése ott, azon a helyen, ahol dolgoznak. Sajnos nem mindenütt áldoznak energiát, hogy élet- és munkakörülményeiket könnyebbé_ tegyék, javítsák. Előfordul, hogy a művelődési ház szolgálati lakását egyszerűen fel akarják számolni. mondván, hogy más célokra alkalmas volna, pél- 'dául az öregek napközijére. Mikor egyéb jó megoldás is kínálkoznék a napközi megépítésére. Azzal azonban már nem számolnak, hogy a művelődési ház szerencsétlen igazgatója hogyan fogja ellátni a későesti zárással együtt járó mindennapi feladatot. Továbbá a takarítás munkáját ki fogja elvégezni? Mert a községben, amelyről szó van. éonen a gondnoki lakás ellenében akadt az igazgatónak segítőtársa. aki az említett nehézségekben segítségére tudott lenni. Mi lesz, ha megszűnik a gondoki lakás? Az, ami a szóiásbeli pappal, aki harangozó híján maga volt kénytelen harangozni. Nem sorolom tovább, hiszen a most induló tagozat bizonyára segít majd abban, hogy minél kevesebb hasonló eset fordulhasson elő megyénkben. A jó szakmai felkészülés, a népművelők felelősségének növekedése garancia lehet rá. Valkó Mihály Fellendül a baromfipiac Műszaki konferencia Tórökszentmkloson (Tudósítónktól) Év elejétől önálló egység a törökszentmiklósi Baromfiipari Vállalat. Hétfőn műszaki konferencián értékelték a termelés és értékesítés idei tapasztalatait. Megállapították : a tenyésztő gazdaságokkal jó a kapcsolat, s az üzem korszerűsítése révén az idén 9 ezer tonna baromfit vásároltak és dolgoztak fel. Ez, tavalyhoz mérten 123 százalékos növekedést jelent. A nagyüzemi gazdaságokból, illetve a háztájiból év végéig ösz- szesen 15 ezer tonna baromfit vesznek át. Az utóbbi években többször visszatérő értékesítési gondjuk megszűnt. A baromfinak, kacsának, libának és pulykának megvan a megfelelő hazai és külföldi piaca- A tőkés piacokon a vállalat hízottliba termékeit szívesebben vásárolják darabolva és jobb árat is fizetnek érte. Ezért az év hátralévő részében már zömmel darabolt libahúst exportálnak. A tanácskozáson bejelentették, hogy műszaki fejlesztéssel tovább javítják termékeik minőségét, szebb, korszerűbb csomagolásban hozzák forgalomba az ízletes szárnyashűsokat, ezzel az exportpiacokon is kedvezőbb árbevételre számítanak. KÜLÖN JÁRAT özvegy Losonczj Józsefné, fegyverne- ki parasztasszony kiszállt a különjárat feliratú autóbuszból a Rétes csárdánál és bement egy feketére. Utitársaival ment be, útközben a vadászati világkiállításra. Nagyon sokat kellett várni a kávéra. Tele volt a csárda környéke utazókkal, nagyrészt éppen Szolnok megyei kirándulókkal. Csak a szolnoki IBUSZ öt csoportot vitt fel ezen az egy napon a fővárosba. Manapság az utazó parasztemberek napjait éljük. Az én jászsági kis falumban a szövetkezeti gazdálkodásig a parasztemberek nem kis csoportja úgy élt, s úgy is halt meg, hogy legfeljebb Jászberénybe, vagy Szolnokra eljutott, ha éppen ügyes-bajos dolgában hivatták. Főképpen az idősebbek. Aki katonának nem maradt be közülük, az a környéket is onnan ismerte, hogy a legközelebbi községekbe elment a vásárra malacot venni, vagy tehenet eladni. Nem kevés parasztasszony még oda se. Nem mintha nem érdekelte volna őket. Sokszor eszembe jut egy 1944. évi, késő őszi különös történet. A hozzánk talán ötödik faluba lovaskocsival, meg gyalogosan felkerekedve ment a nép, hogy belülről is megláthassa a tarnaőrsi báró kastélyát, kriptáját. És volt is, akinek csak erre futotta már az életéből, hogy ennyivel is többet megtudjon az 64 körülvevő világról. Az a falusi nemzedék, amelynek fiai, lányai, vagy éppen ők maguk is még, autóbusz- szal parkolnak azóta a keszthelyi Feste- tich kastély előtt, s visszatérve örömmel beszéli hány szobát sikerült ott megszámolnia. Találkoztam már szövetkezeti tagokkal ebben a megyében, akik éppúgy tudtak Sopronról mondani valamit, mint Egerről, Debrecenről, Budapestről, vagy a Balatonról. Utaztam Szegedre a szabadtéri játékokra a tsz-tagok különvonatán, jártam veük Szekszárd utcáit is. És tudom, hogy a dohánypajtákban, a tehénistállókban, a géptelepeken kirándulás előtt és után még hetekig az élmény visszaldézése járja. Utazni, országot látni. Bérelt busszal, vagy a szövetkezetével. Túrkevei Táncsics, besenyszögi Kossuth, mezőtúri Magyar— Mongol, tiszaföldvári Lenin, rákóczifalvi Rákóczi, zagyvarékasi Béke — viselik oldalukon a tulajdonos cégtábláját az autóbuszok. Nem tartja számon senki, hány szövetkezetnek, hány állami gazdaságnak van már saját, busza csak ebben a megyében. S hánynak lenne még, ha köny- nyen hozzájutnának? Nemes, jó cél érdekében. Az ötvenes évek ponyvás teherautóin lócákon szorongva utaztak az első szövetkezetek tagjai ide-oda, ismerkedni az országgal. Aztán, mikor már jobb ruhára is csak több tellett, az egyik igény kielégítése, megszülte a másik szükségletet. Csúnya kifejezés ez így, de nagyon szép valóságot foglal magába. Azt, hogy a jóllakó, a felöltöző, a családi házat építő falusi embereket most már a látni-, a tudniakarás vágya is hajtja. És oyan egyszerre és olyan mindent bepótolni akarással tört fel az utazás, a haza megismerésének vágya a faluban, hogy nem egy jobban gazdálkodó szövetkezet tagjai valóban több helyre eljutottak, mint a városlakók egyrésze. Csak sose teljenek el vele. Csak hadd fussanak a szövetkezeti különjáratok országútjainkon. Csak hadd csodálják a paraszt- emberek hegyeink. folyóink szépségét, munkásaink teremtette új városokat, gyorsan arculatot cserélő tájainkat. van ez jól. Tíz esztendeje még a teljes kollektivizálás utánj első esztendőkben, országos lapok is megírták, egy-egy szövetkezeti csoport kirándulását. Sokszor éppen ebből a megyéből. Most, hogy tömegméretű a jelenség, szinte természetesnek is vesszük. B. L. Magyar napok Olaszországban Szeptember 25—október 2. között az olaszországi Sor- rentóban és Nápolyban magyar kulturális napokat rendeznek : a két olasz város közönsége ízelítőt kap a magyar film-, zene- és képzőművészet legkiválóbb alkotásaiból. A gazdag program néhány érdekessége: Sorrentóban hat magyar játékfilm kerül a közönség elé, köztük Makk Károly: „Szerelem”, Fábri Zoltán: „Isten hozta őrnagy úr” című produkciója. Levetítik a „Fából faragott királyfi”» a „Kékszakállú herceg vára” és a „Csodálatos mandarin” magyar tv-változatát is. Szeptember 26-án a San Francisco palota udvarában ifj. Bartók Béla nyitja meg a „Bartók élete és munkássága” című dokumentum- kiállítást. Másnap a Hotel Tre Montana szalonjában „Bartók a kortárs magyar képzőművészetben” címmel nyílik tárlat. Ugyanebben az időben a tervek szerin), két ílkalommal a népszerű Ex '»nt'ouis együttes ad mű- ,ort. Betegek szakmai képzése Miskolcon, a szentpéteri- kapui megyei kórházban öt éve kezdték meg a mozgás- szervi megbetegedésben szenvedők szakmai képzését. Azóta csaknem félezren szereztek szakmunkásbizonyítványt és teljes értékű munkaerőként dolgoznak különböző üzemekben. A mozgásszervi sérültek rehabilitációjáról, sportolásukról most kisfilmet készítettek, amelyet először a balatonfüredi nemzetközi rehabilitációs kongresszuson mutatnak be « s7Rkembe- I reknek.
