Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-21 / 222. szám

\Vn. szeptember Sí; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 \ Bányászati Aknamélyítő V állalat dolgozói építik a Halimba III. nevű új bauxit- oányát. A 800 millió forintos beruházással készülő bánya a legnagyobb lesz Kiizép- Európában. A szakemberek szerint a bánya érckészlcte 40 évre elegendő. Az épí­tők jelenleg a fővágatokat betonozzák. A bányanyitás 1966-ban kezdődött, azóta több kilométernyi vágatot mélyítettek. A termelés 1973 elején kezdődik. Az új bauxit­bányának fontos szerepe lesz a magyar—szovjet alumínium egyezményben, ugyan­is a negyedik ötéves terv végére évente 600 ezer tonna banxitot ad a népgazdaság­nak Halimba III. Képünkön: 250 méter mélyen a föld alatt üzemelnek ezek a mammutszivattyúk az új bányában. (MTI foto — Jászai Csaba felv. — KS) A meggyőző szó ereiével A jászberényi járási párt- végreha j tóbizottság legutób­bi ülésén egyik napirendi pontként a termelési agitá­ció helyzetét tárgyalták. E téma ritkán szerepel ha­sonló pártfórumok előtt, pe­dig aktualitását senki sem vitathatja. Újszerű az is, hogy egyszerre két nagyköz­ség — Jászkisér, Jászárok- szállás — községi párt-vég­rehajtóbizottsága adott je­lentést a felsőbb pártfórum­nak. Szekeres László, a já­rási pártbizottság első tit­kára erről így vélekedett: „Kísérletnek szántuk ezt a módszert.” Túlzás nélkül ál­A termelési agitáció a gaz­daságpolitikai célok elérését segíti elő. A gazdaságosabb termelés, a nyereség növeke­dése kihatással van a dol­gozók életszínvonalának emelkedésére. E tényezők kölcsönhatásban vannak egy­mással. A termelést fejlesz­teni azonban csak öntuda­tos dolgozókkal lehet. Korábban a termelés sar­kalatos kérdése volt a köz­ponti tervmutatók teljesítése*. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta — 1968. január 1. — ez meg­változott. Az üzemek önál­lóbbak lettek termelési ter­veiket — a termékeik ke­resletének megfelelően — önállóan készítik. Fő kér­dés lett a nyereség növelé­se. De nem mindenáron. Nem mindegy, hogy a na­gyobb nyereséget árdrágítás­sal, vagy a gazdaságosság, a Jászkiséren és Jászárok- szálláson is az éves, vagy a középtávú tervek készítésé­vel kezdődik a termelési agi­táció. Az ipari üzemekben, tsz-ekben, ktsz-ekben és az ÁFÉSZ-ekben a gazdasági vezetők üzemegységenként, kisebb csoportonként ismer­tetik az elképzelés .két, s véleményt kérnek a dolgo­zóktól. Az operatív tervek ezek figyelembevételével ké­szülnek. A megvalósítás módszereit a kollektívák elé terjesztik. A termelő jellegű párt- szervezetekben a termelési tervvel párhuzamosan éves politikai intézkedési tervek készülnek. Ezek a termelés- politikai célok megvalósítá­sát segítik elő, a pártmunka sajátos eszközeivel. Rendszeressé vált. hogy a tervek megvalósításáról a szocialista brigádokkal is ta­nácskoznak. E mozgalom mindkét községben egvr<= jobban terjed, szélesed'''­líthatjuk, hogy sikerrel. A két nagyközség egyre jobban iparosodik, mindket­tőben jelentős az ipari fog­lalkoztatottság, a kisipari, s h mezőgazdasági termelő- szövetkezetek termelése és számottevően fejlődött a ke­reskedelem is. A választás tehát tudatosan esett Jász- kisérre és Jászárokszállásra. A járási párt-vb ellenőrizte most a felsőbb pártszervek korábban hozott határozatai­nak Végrehajtását, s tájé­kozódni' akart, hogy céltuda­tosabban ráirányítsa e kér­désre a járás pártszerveze­teinek figyelmét. munka termelékenysége ré­vén érik el üzemeink. Az úgynevezett hármas érdekeltség — népgazdasági, csoport- és egyéni érdek — bizonyos ellentéteket szül. Ám az érdekeket egyeztetni kell. A termelőszövetkeze­tekben nem lehet például az egész jövedelmet szétoszta­ni, a jövőre is gondolni kell. A béreket sem emelhetik az üzemekben tetszésük sze­rint. A gazdasági szabály­zók sem teszik ezt lehetővé, mert progresszívan megadóz­tatják a túlzott jövedelmet, a tervezettnél magasabb bé­reket. Ezekben a kérdésekben szót kell érteni a dolgozók­kal. Személyes párbeszéd ez. Egyéni vagy csoportos be­szélgetés, véleménycsere, melyet sem a termelési ta­nácskozás, sem a párttag­gyűlés nem helyettesíthet. Jászárokszálláson 1968-ban 32 szocialista brigádban 354 dolgozó tömörült, most 53 brigádnak 507 tagja van. Jászkiséren ugyanebben az időszakban a szocialista bri­gádok száma 27-ről 77-re, a tagoké pedig 233-ról 897-.re emelkedett. E számok önma­gukért beszélnek. Ám a szá­moknál is szemléltetőbbek azok a munkasikerek, terme­lési eredmények, melyek a mozgalom révén születtek. A versenymozgalom széle­sebb a szocialista brigád - mozgalomnál. A különböző versenyformákba mind több ember bekapcsolódik. Az eredmények értékelésében nagy szerepe van a verseny- bizottságoknak. Értékelik a verseny eredményeit. több helyen sokszorosított híradót adnak ki, s a legjobbak népszerűsítésére a szemlél­tetés eszközeit is felhasznál :*k Sajnos nem eléggé /*-»rsenyhíradók. 'TÍ30Q ...... Több helyen a versenybi­zottságok is formálisan „mű­ködnek”. Értékelő munkájuk nem rendszeres, sokkal töb­bet tehetnének a verseny nyilvánosságáért. A járási párt-vb értékelé­se szerint a községek, s az üzemek között is jelentős az eltérés. Jászkiséren jóval előbbre tartanak, a munka is tartalmasabb, mint Jász­árokszálláson. A pártalap- szervezetek reszort vezetői, — ágit. prop. felelősei — ön­állóbban dolgoznak Jászkisé­ren. Egyeztetik a feladato­kat a tömegszervezetekkel. Mindkét községben azt ta­pasztalják, hogy a szakszer­vezetek szívesebben foglal­koznak az érdekvédelemmel, mint a termelés kérdései­vel. Bár az előbbi fontos fel­adatuk, de a termelés segí­téséről sem szabadna meg­feledkezniük. A községekben új terme­lési eljárások alkalmazásá­val, mely könnyíti az em­berek munkáját, s termelé­kenyebbé teszi azt. Az árok- szállási tsz-ekben akadnak olyanok, akik ellenzik a na­gyobb mennyiségű műtrágya alkalmazását, idegenkednek a cukorrépa, kukorica ter­melés komplex gépesítésétől. Nemcsak a kétkezi dolgo­zók, hanem egyes középve­zetők is. Pedig nem bővel­kednek munkaerőben. A jó munka meg becsülése A jól dolgozó embereket mindkét jászsági község üzemeiben egyre jobban megbecsülik. Anyagilag és erkölcsileg is elismerik a jól dolgozókat. Jászkiséren 1968- ig 72 dolgozót, 1971-ig 143 dolgozót tüntettek ki. Jász­árokszálláson hasonlóan. Népszerűsítésükért azonban többet tehetnének. A juta­lom és a kitüntetés átadása után gyakran elfelejtik őket. A járási párt-vb értékelé­se szerint a Párttagok túl­nyomó többsége példásan helytáll a termelő munká­ban. A pártcsoportok bekap­csolódnak a termelési agitá- cióba. Politikai munkájuk azonban tartalmasabb le­hetne. Többet kellene tenni­ük a népgazdasági, csoo^rt- és egyéni érdek tisztázásáért. Az emberek elismerik a népgazdasági érdek fontos­ságát, de esetenként a cso­port (szövetkezeti, vállalati) érdek különösen az egyéni árdek túlzottan előtérbe ke­rül. A községi párt-végrehaj- j főbizottságok felmérték a I '-elyi termelési agitáció ta- asztalatait. meghatároz'- ■>vábbi tennivalóikat. — m. 1. — Párbeszéd a dolgozókkal A tervkészítéssel kezdődik Áz élet sürgette (í'olytatás az 1. oldalról.) igen, de az ott dolgozó em­bereknek, ahol ez a művelő­dési otthon van, már koránt­sem. Az efféle eset sajnos még azt bizonyítja, hogy sok helyütt a művelődési ház igazgatói funkciónak nincs meg a kellő súlya, még ke­vésbé kellő becsülete az igazgatónak. Az se nevezhe­tő szerencsés megoldásnak, sőt kifejezetten negatív pél­da. ami az egyik jászsági nagyközségben van. Az tud­niillik, hogy a művelődési ház egyik munkakörét vala­mint a községi KlSZ-bizott- ság titkári tisztét egyazon személy látja el. Mégha száz karja volna, akkor sem tudná ellátni maradéktala­nul a két feladatkörrel járó minden dolgát; hiszen mind­két munkakör, illetve be­osztás ömagában is igényt tarthatna az illető személy valamennyi karjára. Fél em­ber, mert ennyi jut egy-egy munkakörre, fél munka. A művelődési házak és a mű­velődési otthonok még a legkisebb községekben is teljes embert kívánnak. A népművelők fizetését együtt rendezték a közel­múltban a pedagógusok fi­zetésével. Ennek —a fizetés­rendezésnek kétségkívül megvannak a kedvező hatá­sai, vonzóbbá vált a nép­művelői, könyvtárosi pálya. —s egyben ez a fizetésrende­zés — a lehetőség határain belül — a társadalmi meg­becsülés jele is. Ami azon­ban sok szempontból tovább­ra is gond: a népművelők közvetlen megbecsülése ott, azon a helyen, ahol dolgoz­nak. Sajnos nem mindenütt áldoznak energiát, hogy élet- és munkakörülményeiket könnyebbé_ tegyék, javítsák. Előfordul, hogy a művelődési ház szolgálati lakását egy­szerűen fel akarják számol­ni. mondván, hogy más cé­lokra alkalmas volna, pél- 'dául az öregek napközijére. Mikor egyéb jó megoldás is kínálkoznék a napközi meg­építésére. Azzal azonban már nem számolnak, hogy a művelődési ház szeren­csétlen igazgatója hogyan fogja ellátni a későesti zá­rással együtt járó minden­napi feladatot. Továbbá a takarítás munkáját ki fogja elvégezni? Mert a község­ben, amelyről szó van. éonen a gondnoki lakás ellenében akadt az igazgatónak segítő­társa. aki az említett nehéz­ségekben segítségére tudott lenni. Mi lesz, ha megszűnik a gondoki lakás? Az, ami a szóiásbeli pappal, aki ha­rangozó híján maga volt kénytelen harangozni. Nem sorolom tovább, hi­szen a most induló tagozat bizonyára segít majd abban, hogy minél kevesebb ha­sonló eset fordulhasson elő megyénkben. A jó szakmai felkészülés, a népművelők felelősségének növekedése garancia lehet rá. Valkó Mihály Fellendül a baromfipiac Műszaki konferencia Tórökszentmkloson (Tudósítónktól) Év elejétől önálló egység a törökszentmiklósi Barom­fiipari Vállalat. Hétfőn mű­szaki konferencián értékel­ték a termelés és értékesí­tés idei tapasztalatait. Meg­állapították : a tenyésztő gazdaságokkal jó a kapcso­lat, s az üzem korszerűsíté­se révén az idén 9 ezer tonna baromfit vásároltak és dolgoztak fel. Ez, tavaly­hoz mérten 123 százalékos növekedést jelent. A nagy­üzemi gazdaságokból, illetve a háztájiból év végéig ösz- szesen 15 ezer tonna barom­fit vesznek át. Az utóbbi években több­ször visszatérő értékesítési gondjuk megszűnt. A ba­romfinak, kacsának, libának és pulykának megvan a megfelelő hazai és külföldi piaca- A tőkés piacokon a vállalat hízottliba termékeit szívesebben vásárolják da­rabolva és jobb árat is fi­zetnek érte. Ezért az év hátralévő részében már zömmel darabolt libahúst exportálnak. A tanácskozáson bejelen­tették, hogy műszaki fej­lesztéssel tovább javítják termékeik minőségét, szebb, korszerűbb csomagolásban hozzák forgalomba az ízle­tes szárnyashűsokat, ezzel az exportpiacokon is kedvezőbb árbevételre számítanak. KÜLÖN JÁRAT özvegy Losonczj Józsefné, fegyverne- ki parasztasszony kiszállt a különjárat feliratú autóbuszból a Rétes csárdánál és bement egy feketére. Utitársaival ment be, útközben a vadászati világkiállításra. Nagyon sokat kellett várni a kávéra. Tele volt a csárda környéke utazókkal, nagyrészt éppen Szolnok megyei kirán­dulókkal. Csak a szolnoki IBUSZ öt cso­portot vitt fel ezen az egy napon a fő­városba. Manapság az utazó parasztem­berek napjait éljük. Az én jászsági kis falumban a szövet­kezeti gazdálkodásig a parasztemberek nem kis csoportja úgy élt, s úgy is halt meg, hogy legfeljebb Jászberénybe, vagy Szolnokra eljutott, ha éppen ügyes-bajos dolgában hivatták. Főképpen az idősebbek. Aki katonának nem maradt be közülük, az a környéket is onnan ismerte, hogy a legközelebbi községekbe elment a vásárra malacot venni, vagy tehenet eladni. Nem kevés parasztasszony még oda se. Nem mintha nem érdekelte volna őket. Sokszor eszem­be jut egy 1944. évi, késő őszi különös történet. A hozzánk talán ötödik faluba lovaskocsival, meg gyalogosan felkereked­ve ment a nép, hogy belülről is meglát­hassa a tarnaőrsi báró kastélyát, kriptáját. És volt is, akinek csak erre futotta már az életéből, hogy ennyivel is többet meg­tudjon az 64 körülvevő világról. Az a falusi nemzedék, amelynek fiai, lányai, vagy éppen ők maguk is még, autóbusz- szal parkolnak azóta a keszthelyi Feste- tich kastély előtt, s visszatérve örömmel beszéli hány szobát sikerült ott megszá­molnia. Találkoztam már szövetkezeti ta­gokkal ebben a megyében, akik éppúgy tudtak Sopronról mondani valamit, mint Egerről, Debrecenről, Budapestről, vagy a Balatonról. Utaztam Szegedre a szabad­téri játékokra a tsz-tagok különvonatán, jártam veük Szekszárd utcáit is. És tu­dom, hogy a dohánypajtákban, a tehén­istállókban, a géptelepeken kirándulás előtt és után még hetekig az élmény visszaldézése járja. Utazni, országot látni. Bérelt busszal, vagy a szövetkezetével. Túrkevei Táncsics, besenyszögi Kossuth, mezőtúri Magyar— Mongol, tiszaföldvári Lenin, rákóczifalvi Rákóczi, zagyvarékasi Béke — viselik ol­dalukon a tulajdonos cégtábláját az autó­buszok. Nem tartja számon senki, hány szövetkezetnek, hány állami gazdaságnak van már saját, busza csak ebben a me­gyében. S hánynak lenne még, ha köny- nyen hozzájutnának? Nemes, jó cél érde­kében. Az ötvenes évek ponyvás teher­autóin lócákon szorongva utaztak az első szövetkezetek tagjai ide-oda, ismerkedni az országgal. Aztán, mikor már jobb ru­hára is csak több tellett, az egyik igény kielégítése, megszülte a másik szükség­letet. Csúnya kifejezés ez így, de nagyon szép valóságot foglal magába. Azt, hogy a jóllakó, a felöltöző, a családi házat építő falusi embereket most már a látni-, a tudniakarás vágya is hajtja. És oyan egyszerre és olyan mindent be­pótolni akarással tört fel az utazás, a haza megismerésének vágya a faluban, hogy nem egy jobban gazdálkodó szövet­kezet tagjai valóban több helyre eljutot­tak, mint a városlakók egyrésze. Csak sose teljenek el vele. Csak hadd fussa­nak a szövetkezeti különjáratok ország­útjainkon. Csak hadd csodálják a paraszt- emberek hegyeink. folyóink szépségét, munkásaink teremtette új városokat, gyorsan arculatot cserélő tájainkat. van ez jól. Tíz esztendeje még a teljes kollektivizálás utánj első esz­tendőkben, országos lapok is megírták, egy-egy szövetkezeti csoport kirándulását. Sokszor éppen ebből a megyéből. Most, hogy tömegméretű a jelenség, szinte ter­mészetesnek is vesszük. B. L. Magyar napok Olaszországban Szeptember 25—október 2. között az olaszországi Sor- rentóban és Nápolyban ma­gyar kulturális napokat ren­deznek : a két olasz város közönsége ízelítőt kap a magyar film-, zene- és kép­zőművészet legkiválóbb al­kotásaiból. A gazdag prog­ram néhány érdekessége: Sorrentóban hat magyar já­tékfilm kerül a közönség elé, köztük Makk Károly: „Szerelem”, Fábri Zoltán: „Isten hozta őrnagy úr” cí­mű produkciója. Levetítik a „Fából faragott királyfi”» a „Kékszakállú herceg vára” és a „Csodálatos mandarin” magyar tv-változatát is. Szeptember 26-án a San Francisco palota udvarában ifj. Bartók Béla nyitja meg a „Bartók élete és munkás­sága” című dokumentum- kiállítást. Másnap a Hotel Tre Montana szalonjában „Bartók a kortárs magyar képzőművészetben” címmel nyílik tárlat. Ugyanebben az időben a tervek szerin), két ílkalommal a népszerű Ex '»nt'ouis együttes ad mű- ,ort. Betegek szakmai képzése Miskolcon, a szentpéteri- kapui megyei kórházban öt éve kezdték meg a mozgás- szervi megbetegedésben szenvedők szakmai képzését. Azóta csaknem félezren sze­reztek szakmunkásbizonyít­ványt és teljes értékű mun­kaerőként dolgoznak külön­böző üzemekben. A mozgásszervi sérültek rehabilitációjáról, sportolá­sukról most kisfilmet készí­tettek, amelyet először a balatonfüredi nemzetközi re­habilitációs kongresszuson mutatnak be « s7Rkembe- I reknek.

Next

/
Thumbnails
Contents