Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-18 / 220. szám

1971. szeptember 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ami a századforduló óta probléma az iskola- egészségügyben Interjú dr. Róna Borbálával Szeptemberi határ SZEPTEMBER VAN, ŐSZI ÉVAD. A HATÁR MOST HÁLÁLJA MEG A PARASZTEMBEREK EGÉSZ ÉVI SZOR­GALMÁT. FIZET A MUNKÁÉRT. JÓL, VAGY ROSSZUL, AMILYEN A MUNKA, MEG AZ IDŐJÁRÁS VOLT. A rákóczifalvai Rákóczi Termelőszövetkezetben vöröshagyma szüret járja. Kora reggeltől ötven asszony szorgoskodik a földön. Telnek a ládák. S ha a süldők is szépen gömbölyűd­nek már az ólakban, a rákóczifalviakon nem múlik, hogy hagyma is jusson a szalonnához Ez nem szüret, ez csak szedés. így nevezik a cukorrépa be­takarítását. Sőt a felvételünkön látható munka nem is sze­dés, hanem rakodás. A jászkiséri vasútállomásén naponta 18—20 vagon cukorrépa indul Hatvanba. A Táncsics és a Kossuth Tsz szállítmánya ez Megérett a mandula Az országos iskolaegész­ségügyi vándorgyűlés Szol­nokon tegnap folytatta mun­káját. Három szekció — va­lamint egy plenáris ülésen — 36 előadást hallgattak és vitattak meg a résztvevők. A vándorgyűlésen dr. Róna Borbála kandidátus, az Or­szágos Közegészségügyi In­tézet osztályvezetője, a Fo­dor József Iskolaegészség­ügyi Társaság főtitkára elő­adást tartott oktatásügyünk néhány egészségügyi problé­májáról. Módot találtunk arra, hogy e témáról inter­jút kérjünk dr. Róna Bor­bálától. — Kedves főorvosasszony! Előadásában feltűnt és meg­lepő volt az összehasonlítás: a századfordulón éppúgy, mint napjainkban az okta­tó-nevelő munkában egyik legnagyobb gond volt és maradt a gyermekek túlter­helése. — Sajnos, így van. Gya­korlatilag ma ugyanezekkel a problémákkal állunk szemben, gondjaink azonban a tudományos-technikai for­radalomban még súlyosab­bak. Igaz, hogy ma már or­szágosan a tanulócsoportok létszáma nem ötven-hatvan, de általános iskoláinkban még mindig harmincegy­negyven személyes tanuló- csoportok vannak, összesen 11 364. Nyolcszáznegyvenhat tanulócsoportban a létszám 41—45, 79-nél pedig 46—50. A kedvező átlaglétszámot azonban csak váltott taní­tással tudtuk biztosítani. Tavaly a tantermek 31,5» százalékát váltakozó mű­szakban használták hazánk­ban. Ezen belül Budapesten Bz arány 45,6. Debrecenben 55, Miskolcon 63, Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmár me­gyékben 59,8 százalék. A vál­tott tanítás a gyerekek szá­mára legalább annyira ked­vezőtlen, mint a magas osz­tálylétszám. A magas heti óraszám ma is súlyos prob­léma, különösen veszélyes méreteket öltött a tagozatos gimnáziumok és szakközép­iskolák egy részében. Sok időt kell fordítani még ma is a házifeladatok végzésére. Van más probléma is: a feleltetés és osztályzat he­lyes megoldását még mindig nem találtuk meg. Az osz­tályzat ma sem méri a tény­leges iskolai teljesítményt, emellett állandó forrása a félelemnek, a szorongásnak. Hozzájárul ehhez, hogy a (Tudósítónktól) Pénteken, Szolnokon tar­tották területi választmányi ülésüket a közép ti sza vidéki vízgazdálkodási társulatok. A négy megyét érintő szer­vezet munkájáról Katona Ernő választmányi elnök számolt be. ő beszélt arról is, hogy egyre nagyobb szerepük van a társulatok­nak a mezőgazdasági üzemek öntözővízellátásában, a te­lepülések csatornázásában, a falusi lakosság ivóvízellátá­sában. A tevékenységi köröknek megfelelően tagozódnak a társulatok is. A vízitársula­tok összekötő szerepet tölte­nek be a mező-azdasági üzemek és az állami, víz­ügyi hatósági szervek kö­zött. Tulaidonkénoen ők gondoskodnak az állami ön­tözőrendszerek vizének az üzemi táblákra juttatásáról. Tíz vízitársulat működik a Közép tisza vidéken, kezelé- 6 ók ben Jiáromezerkétszáz-. középiskolai, egyetemi fel­vételeknél nagy jelentősége van az átlagos tanulmányi szintnek. Mindezek, vala­mint a családi nevelésben elkövetett hibák magyaráz­zák, miért olyan sok a neu­rotikus tanuló. — Sokszor hallunk még napjainkban olyan panasz­ról is, hogy az iskolákban elsősorban a lexikális tudást követelik meg a gyerekek­től, ami szintén fokozott megterhelést jelent és ke­vésbé neveli őket az önálló gondolkodásra. Mi erről az önök tapasztalata? — Az oktatási reform be­vezetése óta ebben kedve­zőbb a helyzet. Nem alakul­tak ki azonban még meg­felelő módszerek arra vo­natkozóan. hogyan kell ön­álló gondolkodásra nevelni gyermekeinket. Nem közöm­bös, hogy a növendék a ta­nítási nap melyik részében és milyen mértékben fárad ki. Számtalanszor javasol­tunk már egyszerű eljáráso­kat bevezetni, amelyek se­gítik a tanulók teljesítőké­pességének fenntartását, dő sajnos sokszor eredményte­lenül. Így például javasol­tuk a reggeli gyülekezési időben a 10—15 perces test- nevelési gyakorlatok tartá­sát. Bár erre miniszteri uta­sítás is van, ez mégsem vált általánossá az iskolákban. Sajnos még mindig ott tar­tunk, hogy sokszor magya­ráznunk kell még az óra­közi szünetek megtartásának fontosságát is. — Miben lehet összefog­lalni az iskola-egészségügy­ben végzendő legfontosabb feladatokat, tennivalókat? harminchat kilométer csa­tornahálózat van. Több mint kétszáz munkást foglalkoz­tatnak, 1070-ben az egy munkásra jutó termelési ér­ték meghaladta a 95 ezer forintot. Évről évre gyaranodnak a vízmű társulatok is. Amíg 1969-ben tizenhat volt tá­junkon, tavaly már huszon­kettő. A közreműködésükkel épült vízművek harminchét­ezer embernek biztosítanak Ivóvizet közművekből. A IV. ötéves tervben az érin­tett megyei tanácsokkal — köztük a Szolnok megyeivel Is — együtt további tizen­négy község vízművesítését és öt teleoülés csatornázá­sát tervezik. A választmányi ülés négy évre újjáválasztotta tisztség- viselőit. Többek között a kilenctagú elnökséget is. A választmányi elnöki tisztet Ismét a jászkiséri Katona Ernőre bízták. — vágási — — Véleményűn^ szerint az általános iskola alapozó jel­legét jobban szolgálja a ko­rai szakerendszerű oktatás — a matematika, a testne­velés, stb. — s azt már az alsó tagozatban is fokozott mértékben kellene bevezet­ni. A tanórák számának nö­velése nélkül helyesebb di­daktikai módszerekkel kel­lene biztosítani az intenzív tanulást, a tanulásra szol­gáló idő jobb kihasználá­sát. A középiskolákban is számításba kellene venni az intenzív oktatás módszerta­ni kérdéseinek felülvizsgá­latát. Szeretnénk még egy problémára felhívni a fi­gyelmet : Fiataljaink jelentős része súlyos csapásnak tekinti, ha nem végezhet egyetemet, ha nem kaphat íróasztalt, ha „csak” fizikai munkás lehet belőle. Magasabb szintre kell emelni a fizikai mun­ka, a szakmunkások meg­becsülését. Természetesen ehhez emelni kell a szak­munkásképzés színvonalát is. A szakmunkásképző is­kolák környezeti viszonyait olyan szintre kell emelni, mint amilyen a középisko­láké és az oktatáshoz ki­tűnő pedagógus-gárdát kell biztosítani. Feltétlenül szeretnék szól­ni a pedagógusképzésről: az ideges, türelmetlen, agresz- szív, pszichésen sérült em­ber nem való pedagógusnak, mert a gyermekek ezreit traumatizálhatja. Gondolni kéül arra is, hogy á peda­gógus túlterhelése visszahat magára a gyermekkolelitívá- ra. örvendetes a pedagógu­sok fizetésemelése, a tervbe vett óraszám csökkentés, de ez még nem old meg min­dent. Több jó segédanyagot kell központilag biztosítani számukra az oktatáshoz. Ar­ról sem szabad megfeled­kezni, hogy a nevelők közül sokan jelenleg mostoha kö­rülmények között dolgoz­nak. A nevelőszobák kicsik, zsúfoltak, nem lehet elmé­lyültem nyugodtan dolgozni azokban. Tudjuk, hogy e problémákat nem lehet egyik napról a másikra meg­oldani. De komplex team­munkával meg lehet állapí­tani a helyes tennivalókat, azok megvalósítását reálisan ütemezni, — mondta befeje­zésül dr. Róna Borbála. V. V. Az oktatásügy kiváló dolgosói Hárman a kunszentmártoni járásban A kunszentmártoni járás három pedagógusát tüntette ki az Oktatásügy Kiváló Dolgozója címmel a Műve­lődésügyi Minisztérium. Do- bozy Sándor igazgatóhelyet­tes és Dóka Dezső szakfel­ügyelő nyugalomba vonulása. Gulyás Gyula igazgató pe­dig igazgatói működésének 25. évfordulója alkalmából kapta meg a megtisztelő cí­met. A kitüntetéseket és vele járó pénzjutalmat dr. Kará- di Béla, a Megyei Tanács kunszentmártoni járási hiva­talának helyettes vezetője bensőséges ünnenség kereté­ben adta át a három peda­gógusnak. Százmillió rubeles kooperáció A szovjet Autopromimport Külkereskedelmi . Vállalat képviselői a közelmúltban a NIKEX-nél arról tájékozód­tak, hogy a magyar vállalat tudna-e nagy tételekben szállítani autók és mezőgaz­dasági gépek felületkezelésé­re alkalmas teljes gépsoro­kat. A NIKEX azonnal tár­gyalásokat kezdett a Hajtó­mű- és Felvonógyárral, ahol az említett berendezések je­lentős része készül. Mivel a szovjet partnervállalat jel­zése szerint a következő négy évben mintegy 100 millió rubel értékű berende­zésekről van szó, s a Haj­tómű- és Felvonógyár egye­dül nem képes ilyen nagy­szabású többlet-exportra, a tárgyalásokba bevonták a KGM Gépexport Vállalatot is, amely további 15—20 vállalatot kért fel, hogy kapcsolódjék be az export- szállításokba. Pártmegbízatása: képezze magát Egy fiatal segédmunkásnő pártba való felvételét tár­gyalta a jászberényi járási párt-végrehajtóbizottság. A felszabadulás után, 1948-ban született. Édesapja korán meghalt, segítenie kellett két kistestvére nevelésében, eltartásában. Baromfigondo­zó lett az egyik termelőszö­vetkezetben. A tanulásra nem sok ideje maradt, csu­pán a hatodik osztályt vé-' gezte el az általános iskolá­ban. Most férjnél van és gyár­ban dolgozik. Ajánlói mond­ják róla: szorgalmas, lelki- ismeretes munkás. Szocialis­ta brigádban dolgozik. Ki­érdemelte munkájával, ma­gatartásával, hogy a párt tagja legyen. Igen, de a párttagokkal szemben tá­masztott követelmények ma­gasabbak. A szervezeti sza­bályzat nem írja elő ugyan az iskolai végzettséget a fel­vételkor. De azt igen, hogy a párttag „...gazdagítsa mű­veltségét”. A fiatalasszony pártba való felvételét a járási párt vb megerősítette. Ám felté­telként szabta, hogy végezze el az általános iskola nyolc osztályát. Az új párttag pártmegbízatása: tanuljon, képezze magát. — m. I. — A Balaton-felvidéken meg­érett a vidék jellegzetes csonthéjas gyümölcse, a mandula. A kopár sziklás területeken is jól termő gyümölcsfajta az idén köze­pes terméssel fizet; a man­dula is megérezte az ötven napos szárazságot. Szerte a tó partvidékén sokezer fáról szedik ezekben a napokban a termést. A mandula védőburka már kinyílt, s nem várják meg amíg a szemek lehullanak, hosszú póznákkal verik le a termést. Megkezdődött a szedés a nagyüzemi mandu­lásokban, Küngös és Akaii környékén is. A könyv az ember nélkülözhetetlen társa R Gyermekkönyvtáros Napok Tegnap befejeződött a Gyermekkönyvtáros Napok előadássorozata, amelynek keretében Nógrád, Heves és Szolnok megye gyermek­könyvtárosai részére tartot­tak elméleti és gyakorlati továbbképzést. A gondosan összeállított program igen nagy segítsé­get nyújthat a könyvtáro­soknak, hogy munkájuk még eredményesebbé váljon a jövőben. Szó esett a gyer­mekek számára készülő is­meretterjesztő művek jelen­tőségéről, D. Major Klárá­nak, a Móra Ferenc Könyv­kiadó szerkesztőjének elő­adásában. Barbara Bialkow- ska, a Lengyel Állami Könyvtár munkatársa a gyermekkönyvtárak csopor­tos foglalkozásának lehető­ségeit ismertette, korrefe­rense Vargha Balázs iroda­lomtörténész, a klubfoglal­kozások, szellemi játékok ismert szakértője volt. Igen alapos, elmélyült elemzését adta G. Donáth Blanka pszichológus a gyer­mekkori olvasás lélektani hatásának. Tánczos Gábor szociológus a serdülő korú Az első nap után, amely­ről már beszámoltunk, a tanfolyam résztvevői a me­gye más városaival és mű­velődési intézményeivel is megismerkedtek. A szerdal foglalkozásokat Mezőtúron, a csütörtökieket Jászberény­ben tartották. olvasók körében végzett fel­méréseinek eredményéről számolt be. Fábián Zoltán, a jászberényi Felsőfokú Ta­nítóképző Intézet tanára az önálló olvasás iskolai meg­alapozásának módszereivel ismertette meg a hallgató­ságot. Rendkívül tanulságos volt Varga Domokos író személyes hangvételű elő­adása, amely az irodalmi élmény megszületésének fo­lyamatát szemléltette. Darvas József • író zárta be a taniolyamot A Gyermekkönyvtáros Na­pok utolsó foglalkozását teg­nap délelőtt Szolnokon, a Szolnoki Állami Gazdaság alcsiszigeti üdülőtelepén rendezték meg. N. Rácz Arankának a gyerekek befejezése könyvtári ellátására vonat­koztató tájékoztatója után Darvas József Kossuth-díjas író, a Magyar írók Szövet­ségének elnöke zárta be a tanfolyamot. Beszéde leghangsúlyosabb részében arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy véleménye szerint a jövőben még lé­nyegesebbé válik a könyv és az olvasás szerepe. „A technikai tökéletesedés a kultúrát is bizonyos elgépie- sedéssel fenyegeti” — mond­ta az író. — „Az informá­ció-tömegek olyan hulláma zúdul az emberre, hogy a kultúra áldása átokká vál­hat, ha nincs az emberben belső integrációs erő, amely segítségére lehet a helyes választásban. Éppen a könyvvel való magáramara- dás adhatja meg az ember­nek a nélkülözhetetlen gon­dolati elmélyülést.” Befejezésül Darvas József elsősorban lelkesedést kívánt a könyvtárosoknak munká­jukhoz, arra célozva, hogy anyagi és erkölcsi megbe­csülésük még korántsem éri el a kívánt szintet, s ezt egyelőre csak a lelkesen végzett munka öröme pótol­hatja számukra. Az erkölcsi megbecsülés teljesebbé téte­lére Darvas József írótársai nevében is ígéretet te ti Gondosan összeállított program ■ Vízit áraulátok számadása Választmányi ülés Szolnokon

Next

/
Thumbnails
Contents