Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-17 / 219. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. szeptember 17. Csáki István * Gondolatok a tudományos és műszaki forradalomról Á forradalom lényegét kifejező vagy arra utaló jegyek II. 4. A tudomány mind szé­lesebben lép ki régebbi, zárt köréből, kutatásaival, felfe­dezéseivel egyre növeli az ember hatalmát a természet erői felett, s mind fonto­sabb tényezőjévé válik az emberiség fennmaradásáért, az emberi társadalom és az ember környezete fejleszté­séért folytatott küzdelemben. A folyamat — a tudomány hatalmas előretörése — nem mostanában kezdődött. Lé­tezése óta állandóan széle­sedik és új területekre ha­tol be, új témákat old meg. Közben új problémákat vet fel és keresi azok megoldá­sát. A tudomány a századfor­dulóig aránylag szűk ember- csoportot ölelt fel. Egy-egy tudományos felfedezés óriási vonzerővel bírt és rendsze­rint valakinek a nevéhez fűződött. A nagy tudomá­nyos felfedezések ma is 1km> dozzák felfedezőik nevét. Korunkban a folyamat — különösen a legutóbbi 2—3 évtizedben — rendkívül fel­gyorsult. Az emberiség tu­dósainak — előbb éltek és ma is élők — 90 százaléka kortársunk. Ezeknek egy­negyede szovjet ember. A találmányok, a felfedezések most már nem csupán egyes kiváló tehetségek alkotásai — noha a személyes tehet­ség és képesség ma sem vész el, sőt; ma is megvan és növekszik annak jelentő­sége. De a tudományos ku­tatás és felfedezés egyre inkább kollektív tevékeny­séggé válik és ez minden tudományágban meggyorsít­ja a folyamatot. Egyes szá­mítások szerint napjainkban az emberi ismeretanyag 5— 7 évenként megkétszerezi önmagát és egy év alatt több tudományos közlemény jele­nik meg, mint 1914 előtt az emberiség történetében ösz- szesen. Évente mintegy 60 ezer szakkönyv, százezer ku­tatási beszámoló készül el, s a felsőfokú tanintézetek mintegy 700 ezer doktori diplomást bocsátanak ki a Föld különböző országaiban. A tudomány az ismeret- anyag ilyen gyors növeke­désével a tanulás, az isme­retanyag-szerzés állandó el­lentmondásban van. Ki ké­pes ezt a töméntelen isme­retanyagot megszerezni és fejleszteni? — tulajdonkép­pen ez veti fel minden or­szágban az iskolai oktatás és képzés problémáját, külö­nösképpen a közép- és fel­sőfokú oktatás korszerűsíté­sének kérdését. Ez téma a fejlett tőkés országokban, de méginkább téma nálunk, a szocializmus építés mene­tében, hiszen a társadalom, a gazdaság nagyon mélyről indult el, mélyről ível és ez állandó, új és új ismeret- anyagot követel. A megoldás helyesebb út­ját azok járják, akik a tö­méntelen ismeretanyag köz­ben a szükséges tudás meg­szerzését -nem az oktatási idő to\. bbi hosszabbításá­val, hanem a tanulás, a ta­nítás korszerűsítésével akar­ják elérni. Az emberi isme­retanyag növekedését tanul­mányi idő hosszabbítással tulajdonképpen nem is lehet lefedezni. A célszerű oktatás Az oktatás korszerűsítése akkor vezet célra, ha a ta­nulót megtanítja az iskola az ismeret megszerzésének és továbbfejlesztésének mód­szereire. A lexikális ismeret- szerzés és tanítás nem felel meg korunknak, méginkább nem felel meg a jövő köve­telményeinek. A párt nálunk is, mint minden szocialista ország­ban, rendkívül nagy figyel­met fordít e területre. Nagy jelentőséggel bír ilyen szem­pontból, hogy a Központi Bi­zottság tudománypolitikai irányelveket dolgozott ki és bocsátott közre. A kormány tudománypolitikai bizottsá­got hozott létre a tudomá­nyos munka színvonalának emelése, a tudományoknak a gyakorlattal való mind szo­rosabb összekapcsolása ér­dekében. Közoktatásunk 26 eszten­dős változásaival messzeme­nően igazodott a kor és a szocializmus követelményei­hez. Ennek hatása meg is van. A követelmények azon­ban fokozódnak, s ezek igénylik a nagy felmérő munkát, helyzetelemzést, amit az állami oktatás terü­letén ma végeznek. Ezzel a felméréssel kapcsolatban sokféle vélemény alakult ki Vannak, akik úgy fogják fel, hogy nem felel meg okta­tási rendszerünk a követel­ményeknek. Ez így nem igaz. A valóság az, hogy a távlatok —■. a szocializmus építése magasabb szinten, majd a kommunizmus épí­tése — kívánja meg a fel­mérést, az elemzést, a követ­keztetést és ezek alapján ä további változásokat. Nem „kényszerintézkedésekről” van tehát szó, hanem olyan lépéssorozat előkészítéséről, ami az oktatásban biztosítja a tudományos és műszaki forradalom követelményeit, a szocialista társadalom ma­gasabb szinten való építését, az áttérést a kommunizmus építésére. Régebben a nagy felfede­zések és találmáynok évtize­dekig, sőt századokig ki­használatlanok maradtak. Ha elindult hasznosításuk, a megvalósítás, további töké­letesítés volt lassú. Manap­ság egyik legnagyobb gond, hogy a kivitelezés, a tudo­mány nagy alkotásainak al­kalmazásában lassú, annak ellenére, hogy a tudomány ezt a kivitelezést is viszi előre. Ma igen gyakori jelenség, hogy az épülő új üzem korszerűtlenné válik, mielőtt a termelésbe lépne, mert a tudomány újabb utakat, újabb, korszerű el­járásokat tár fel. A tudománnyal való fog­lalkozás, a tudományos bá­zis fejlesztése, a tudományos kérdés, a magas képzettség­gel rendelkezők számará­nya, tevékenysége, társadal­mi helyzete egy országban, egy nemzet életében nem­csak kultúrszínvonalat je­lent, hanem az általános előrehaladásban, a műszaki­technikai színvonal fejlesz­tésében is meghatározó je­lentőséggel bír. A magyar társadalom története nem volt szegény az előző századokban sem nagyhírű felfedezőkben. Pus­kás Tivadar, Eötvös Lóránd, Kandó Kálmán, Bolyai Já­nos neve a tudomány nagy személyiségeinek listáján szerepel. Korunkban — kü­lönösen a szocialista építés teljes kibontakozása óta — a magyar műszaki élet ku­tatásban és alkotásban nem marad el a fejlett országok- tóL Gyorsan megtérülő beruházás A tudomány ilyen nagy­arányú fejlődése azt is je­lenti, hogy a fejlett orszá­gokban a tudományra való beruházás a legfontosabb, a leggyorsabban megtérülő be­ruházási ágazattá vált. A Szovjetunióban például 1970-ben 10,5 milliárd ru­belt — a nemzeti jövede­lem 4,2 százalékát — fordí­tották kutatási célokra. A tudományos akadémiákon, a mintegy 500 tudományos kutató intézetben közel egy­millió tudományos fokozattal rendelkező ember dolgozik. ígért nagymértékben nö­velik a kutatási beruházáso­kat a fejlett tőkés országok. Az USA-ban az 1940-es években a költségvetési ki­adások körülbelül 11 száza­léka szolgált kutatási célo­kat. Ma már mintegy 25 százaléka, s ehhez hozzá kell számítani a költségve­tés abszolút összegének ha­talmas növekedését is. Igaz, hogy ezekben a polgári tu­dományos kutatás egy része is a hadviselés céljait szol­gálja. Népgazdaságunkban is egyre fontosabb szerepet tölt be a tudományos kuta­tás. 1969-ben például erre a célra mintegy 6,4 milliárd forint került felhasználásra és ez nemzeti jövedelmünk­nek 2,7 százaléka. Három év alatt — 1966-hoz viszonyítva 1969-re — a növekedés 50 százalékos, ami már jelen­tős, de nem elég. A helyzet — kitűzött céljaink, népgaz­daságunk fejlesztésének táv­latai, nemzetközi gazdasági kapcsolataink és a belőlük következő kötelezettségek, továbbá a dolgozó emberek anyagi jólétének emelése — e téren is újabb erőfeszíté­seket, volumenének lényeges növelését követeli meg. A tudomány a jövőben még többet igényel, hogy többet is nyújtson az ember­nek. A tudományos és mű­szaki forradalom eredetét, kibontakozását ezekre a té­nyezőkre lehet visszavezet­ni. Számunkra — és a szo­cialista építés útját járó minden nép és nemzet szá­mára — a lelkesítő, a pers­pektívát erősítő az, hogy a folyamat egybeesik a nagy társadalmi átalakulás cél­jaival. Nálunk és a szocia­lista országokban a tudo­mányos és technikai forra­dalom nem ütközik társa­dalmi akadályokba és a tu­lajdonviszonyok is teljes szabad utat nyitnak neki. Ez a folyamat a szocializ­mussal egyesülve az embe­riség anyagi felemelkedésé­nek óriási tényezője máris, és a jövőben még inkább az lesz. A magasan képzett szak­emberek szerepének ilyen formán való hangoztatása nem azonos azzal a revizio­nista politikai tétellel, ami korunkban a munkásosztály vezető szerepének tagadásán alapul, hogy helyébe az ér­telmiséget emelje. A szoci­alizmusért, a szocializmus, a kommunizmus felépítéséért folyó küzdelem vezető ereje jelenleg is és a jövőben is a munkásosztály. De ennek a munkásosztálynak a műsza­ki, technikai ismerete sem egy állandó, változatlan té­nyező. Ellenkezőleg, ahhoz, hogy a tudomány nagy al­kotásai valóra váljanak, a munkásosztály általános mű­szaki műveltségének színvo­nalát is emelni kell. Igaz — és a mi szocialista építőmunkánk tapasztalata ezt is igazolja —, hogy a munkásállam a szocialista építés programját, a hatal­mat kézben tartó munkás- osztály politikai célját úgy tudja valóra váltani, ha a termelésben, a társadalmi és közéletben megteremti a tu­domány megfelelő szintjét és bázisát. Ez a szocializ­must építő országokban a párt politikájának része, s csak dicsérően szólhatunk arról, ahogyan a mi népi demokratikus államunk, munkásosztályunk a tudo­mányért, annak fejlesztésé­ért, a tudományos szintű munka megjavításáért és megbecsüléséért küzd. Ér­telmiségünk — köztük tudó­saink — ezt értik, érzik és tevékenységükben viszonoz­zák. Hosszú lenne felsorolni mindazt, ami a tudomány szerepének és előretörésének mutatója. Lényeges viszont, hogy a párt, a kormányzat a folyamatot felismerte és az ország, a népgazdaság, a szocialista építés, a lakosság anyagi helyzetének javítása szolgálatába törekszik állí­tani. (Folytatjuk) Jászén 4ntovt Nincs több pénzem! Elhívtam egy szobafestőt, pingál- ná ki a lakásom. Miközben festege- tett, összekente a parkettet is, hív­nom kellett hát egy parkettást is. A mester kezdte bütykölgetni a parkettet, s eközben nagy ravaszon elvágott valamiféle vezetéket, úgy­hogy sürgősen villanyszerelőt kellett fogadnom. A villanyszerelő, az isten tartsa meg jó egészségben, egy pillanat alatt megjavított mindent, -de sike­rült levernie a falat. Hívtam egy' kőművest. > A kőműves igen hozzáértőn rakta helyre a téglákat, de az egyik el­szabadult és eltörte a mosdókagylót. Rohantam a szerelőért. A lakatos, miközben kicserélte a mosdókagylót, leverte az egész csempét, úgyhogy szaladhattam egy burkolómunkásért. Az meg — me­netrend szerint — leverte a tükröt, hívtam hát egy üvegest. Az üveges, munkája közben, újból megsértett egy vezetéket, s a villanyszerelő ismét megjelent hajlékomban. A mester, hogy visszailleszthesse a vezetéket, lemetszett egy darabkát a vízvezeték csőből. Kereshettem hát egy vízvezeték-szerelőt. Utána hív­nom kellett egy vakoló szakmun­kást, aki betömködte a lyukakat, aztán már csak az maradt hátra, hogy ismét felkutassam a szobafes­tőt hogy újból kifesse a lakást. Megjött a piktor. Megjött és ki­festette a lakást. Ezzel aztán min­den be is fejeződött, s már csak a parkettásnak akadt dolga, mivelhogy a parkett elveszítette korábbi kiné­zetét. A mester rögtön megjelent és sebesen munkához látott, de ér­dekes módon, valamiért állandóan dohányzott. Ennek eredményeként lángot fogott a forgács és az egész ház leégett. Jelenleg szállodában lakom, s végre teljes a boldogságom. Csak egy dolog idegesít: míg égett a há­zam, sikerült kimentenem a lángok­ból a rádiómat, de egy kissé meg­sérült és hívnom kellene egy rádió­szerelőt. Csakhogy ugrott az egész pénzem. Egyébként, lehetséges, hogy jobb is ez így, hogy nem jön a rá­diószerelő. Ugyanis egy leégett szál­lodát aztán már végképp nem tud­nék megfizetni. MOLNÁR SÁNDOR fordítása Felfedezés az Antarktiszon Szenzációs leletre bukkan­tak nemrég az Antarktiszon: olyan megkövesedett tőzeget találtak a permi időszakból (250—300 millió év), amely­ben jól láthatók a növényi Harisnyák Első ízben került haris- nya-divathetekre sor a Né­met Szövetségi Köztársaság­bán, melyet a Német Haris­nyakötők Munkaközössége a kereskedelemmel karöltve rendezett meg. A jövő sze­zon újra többet mutat majd a nők lábaiból mint a ta­valyi. Ezúttal azonban a fér­fiakat sem hanyagolják el, s ők is a divatirányzatnak megfelelően választhatják ki zokniaikat. Az ipar kínálata mind a két nem számára olyan bőséges, hogy a kis­kereskedelem kirakatai nem lenyomatok. A további ku­tatások részletes informá­ciókkal kecsegtetnek az An­tarktisz régen kihalt növé­nyeinek felépítésével és éle­tével kapcsolatban. bizonyultak elegendőnek az árucikkek bemutatására. A divatbemutató céljaira ko­runk művészeinek példáján ba vették. A jövő szezon­okulva az utcát is birtokuk­ban mindent viselni lehet, ami kombinálható. A jelszó: egyeztessük össze a színeket és a mintákat öltözetünk többi darabjaival! Ez külö­nösképpen vonatkozik a fér­fiakra. A hölgyek számára időközben már elkészültek a pulóverek és blúzok mintá­jával megegyező harisnya- nadrágok is. Néma ötvözet üj felfedezés a fémkohá­szatban: „a néma” ötvöze­tek. Feltételezik, hogy a jö­vőben ezeket széles körben fogják használni. Például a 70 százalék mangánból és 30 százalék rézből öntött ha­rang nem kong. A harang esetében ez természetesen fogyatékosság, a síneknél és vasúti kocsik kerekeinél azonban óriási előny. Az új ötvözet segítségével —■ amelynek szilárdsága nem marad el a legjobb acélfaj­ták mögött — ' jelentősen csökkenthető a zaj a műhe­lyekben és az utakon. Emancipáció amerikai módra A statisztika tanúsága sze­rint az Egyesült Államokban a bűnözés a nők körében sokkal gyorsabban terjed, mint a férfiak körében. Los Angeles térségében például a különféle bűncselekmé­nyek miatt letartóztatott férfiak száma 1970-ben 10 százalékkal, ezzel szemben a nőké 23 százalékkal emelke­dett. Az FBI adatai szerint a súlyos bűncselekményekért letartóztatott férfiak száma 1960 és 1969 között 61,3 szá­zalékkal, a nőké 156,2 szá­zalékkal ugrott meg. A fia­tal férfiak körében a bűnö­zés 78,2 százalékkal, a fiatal lányok körében azonban 211,8 százalékkal növekedett. Az amerikai nők a korábbi­nál gyakrabban törnek be, késeinek és követnek el bűncselekményeket ittas ál­lapotban. A szakértők ennek okát a kábítószer-élvezet széles elterjedtségében lát­ják. Mások viszont úgy vé­lik, hogy ez az emancipáció következménye. Elefánt és fehér orrszarvú állandóan kapható! Ez nem tréfa. A Dél-afri­kai Köztársaság a legkomo­lyabban megvételre ajánlja ezt a „nehézsúlyú” árut. Nem egészen két év alatt 80 elefántot exportáltak, a ke­resletet azonban még min­dig nem sikerült kielégíteni. A világ legtöbb állatkertje szeretne szert tenni ezekre a szimpatikus és okos álla­tokra. Annak, aki fehér orr­szarvút kíván vásárolni, nem Afrikába, hanem Lon­donba kell mennie. A védett terület igazgatóságával kö­tött megállapodás értelmé­ben a Londoni Zoológiái Társaság lett a fehér orr­szarvúak európai forgalma­zásának fő közvetítője. Ez nem azt jelenti, hogy a köz- tiszteletben álló tudományos társaság közönséges kereske­delmi szervezetté alakult, hanem a ritka állatok vé­delmének elősegítésére vo-' natkozó szerződés értelmé­ben vállalkozott erre a fel­adatra. így hát tessék vásá­rolni : elefánt és fehér orr-, szarvú állandóan kapható! Készülék a nehézelemek meghatározására A Bolgár Tudományos Akadémia Fizikai Intézeté­ben Nikolaj Bicsvarov mér­nök új készüléket állított elő a nehéz elemek (ólom, cink, vas, bárit) százalék- arányának meghatározására ötvözeteikben, vegyületeik­ben, érceikben és érckon- centrátumaikban. A készülék ezenkívül meg tudja hatá­rozni a szén hamutartalmát. A találmány alapja az érc fényvisszaverő-képessége és spektrális sugárzása, ha béta sugarakat bocsátanak rajta keresztül. Virágmegőrző A lengyelek, ha szabad­ságra, vagy hosszabb ideig tartó kiküldetésre mennek, szobanövényeiket úgyneve­zett virágmegőrzőkben he­lyezhetik el. Ezek a virág* megőrzők lényegében nagy­méretű melegházak, ahol a megbízók virágaikat szak­képzett munkások gondoz­zák.

Next

/
Thumbnails
Contents