Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-16 / 218. szám
1971. September IS. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ií G) ermekköúyvtáros Napok Könyvek a múzeumban A Gyermekkönyvtáros Napok alkalmából kiállítás nyílt Szolnokon a gyerekeknek szánt olvasmányokból. Az anyag változatos és gazdag: betölti a Damjanich Múzeum egész földszinti nagytermét. A témában kevéssé jártas látogatót bizonyára meglepi, hogy milyen bőséges az utóbbi évek gyermek- és ifjúsági könyvkiadásának termése. Még a mennyiségnél is imponálóbb hogy a kiadók mennyire sokoldalú ismeretek és sokféle forrásból eredő élmé> nyékét igyekeznek nyújtani a jövő nemzedékének. A rendkívül ízléses logikus elrendezés egyszerűvé teszi a könyvek közötti tájékozódást. Az apaságoknak szánt színes leporellók vezetik be a kjfSllítást, majd magyar és ijálföldi népmesék, illetve ismert szerzők meséi következnek. Külön sorakoznak a kisiskolások által nagyon kedvelt regényes életrajzok, a művészeti és természettudományos ismeretterjesztő munkák, a Delfin- és Sirály-sorozat kötetei, a csíkos és pöttyös lányregények, no és természetesen Jókai, Mikszáth, Gárdonyi, Móricz munkái, hiszen ezek a gyerekeknek is legalább annyira gyakori olvasmányai, mint a felnőtteknek. A tanfolyamon résztvevő könyvtárosok nagy tetszéssel fogadták a bemutatót/ buzgón jegyezgették, melyik könyvet rendelik meg saját könyvtáruk részére az újdonságok közül. A múzeumi kiállításnak bizonyára szerepe lesz benne, hogy ezek a könyvek nem válnak múzeumi tárgyakká, eljutnak ifjú olvasóikhoz. Az egymilliomodik látogatót várja a világkiállítás A második félidőhöz érkezett a vadászati világkiállítás, amelynek eddigi tapasztalatairól és további programjáról Földes László miniszterhelyettes, a VVK kor- mány-főmegbízottja szerdán tájékoztatta az újságírókat. Elmondotta, hogy az igazgatóság eredetileg arra számított, hogy hozzávetőleg egymillió látogatója lesz a világkiállításnak. Az érdeklődés azonban olyan nagymértékű, hogy várhatóan már ezen a héten elérik ezt a „kerek számot”. A rendezők 50 000 külföldi vendégre számítottak a világ- kiállítás egész idejére, és az idegenforgalmi szakemberek adatai szerint a világkiállítás már „teljesítette” is ezt a? előirányzatot. Földes László kiemelte, hogy eddig több mint 40 magasrangú külföldi közéleti személyiség látogatta meg u vadászati világkiállítást, számosán olyan országokból jöttek, ahonnan hazánkban még eddig nem fogadtak hasonlóan magasrangú vendégeket. A rendezőirodához a világ minden részéből érkeznek az elismerő vélemények, levelek és nagyon kedvező a világkiállítás külföldi sajtóvisszhangja is. A külföldi kiállítók egyébként dicsérik a nézőközönség kulturáltságát, véleményük szerint a vadászati világkiállítás . ezen a téren is elviszi a pálmát. A világkiállítás rendezőinél egyébként igen sokan érdeklődnek a VVK zárása utáni programok iránt. A KISZ például azzal foglalkozik, hogy a természetvédelmi és vadászati témáról állandó mozgó kiállítást szerveznek. Az úttörőszövetség arra kéri a rendezőket, hogy azokat a trófeákat, amelyeket a kiállítók a zárás után nem visznek magukkal, adományozzák az úttörőtáboroknak, úttörőszakköröknek. A kecskemétiek a városi állatkert megszervezéséhez kérik a világkiállítás rendezőinek segítségét. A vadászati világkiállításon Spanyolország nemzeti napja alkalmából szerdán Thomas Allende mezőgazda- sági miniszter jelenlétében fogadást adott Carlos Gá- mir meghatalmazott miniszter, Spanyolország konzuli és kereskedelmi képviseletének vezetője. Tanácskozott a KIOSZ megyei küldöttgyűlése Tegnap tanácskozott Szolnokon a KIOSZ megyei küldöttértekezlete, amelyen részt vett Tóth János, a megyei pártbizottság titkára és Oláh János országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára is. A választmánynak az V. küldöttgyűlés óta végzett munkáról írásban adott jelentéséhez Szoboszlai István, a KIOSZ megyei titkárságának vezetője szóbeli megajánlást tett. Az ebben adott belpolitikai áttekintéshez kapcsolódott Tóth János elvtárs felszólalása is. Nagy jelentőséget tulajdonított a VI. megyei küldöttgyűlésnek több okból. Ezek közül a legfontosabb, hogy a kisiparosok szerepe nőttön nő a lakossági . javítási-szolgáltatási igényeinek ellátásában. Számszerűen is kitűnik ez a jelentésből, amely hű tükre a megyénk kisiparosai által négy év alatt elért sikereknek. Ezeknek az eredményeknek általánosabb előfeltételei voltak. Nagymérvű gazdasági fejlődés tanúi és cselekvő részesei lehettünk Szolnok megyében a III. ötéves tervidőszak alatt. S nemcsak új létesítményekkel, 18 ezer új ipari munkahellyel gyarapodtunk, ha-. nem a jövedelmek felhasználásánál, a fogyasztásban, közelebbről: a háztartási gépek és más, tartós fogyasztási cikkek forgalmazásában is nagy haladást értünk eL Mindezek folytán rohamosan nőttek a lakosság igényei a szolgáltatások iránt, ami eleve megkövetelte, hogy a magánkisipar dolgozói is többet vállaljanak azokból magukra. Másfelől, hogy újabb és újabb társakkal — másodállásban kisipari tevékenységet is folytató — szakmunkásokkal gyarapodjanak. A beszámoló sokrétű megvitatása után a küldöttgyűlés — újabb négy esztendőre — 17 tagú megyei választmányt, a KIOSZ VI. országos küldöttgyűlésére 13 küldöttet választott. A küldöttgyűlés elnöksége: Gonda Sándorné mond elnöki megnyitót Betonóriás, hét nap alatt Az épülő szolnoki kenyérgy ár most elkészült liszttároló tor nya Nem veszi talán rossz néven Dósa János, a szolnoki sütőipari vállalat igazgatója, ha elmondjuk, hogy a múltkoriban volt egy csekélyke, baráti vitánk — az olvasók panaszos levelei alapján — a vállalat áruinak minőségéről... A közvéleménynek is tartozunk azzal, hogy közreadjuk a vállalat igazgatójának álláspontját: az áruikat ért panaszok többségét jogosnak tartja, sajnos a technológiai lehetőségek számottevő minőségi kifogásokat okoznak. A központi üzemben az osztógép csaknem teljesen elhasználódott, a kemencék szükségszerű kiselejtezés előtt állnak; csak teljes rekonstrukcióval, vagy új üzem építésével kiküszöbölhető gyártási zavarok rontják a minőséget. Majd ha elkészül az új, a modem kenyérgyár, nem lesz ennyi panasz, mondta Dósa János. Nos, a sütőipari vállalat szakemberei és az építők tájékoztatása nyomán örömmel adjuk hírül, hogy az új szolnoki kenyérgyár építése jelentős munkafázisához érkezett. Egy jó héttel ezelőtt fény- képfelvételt jelentettünk meg lapunkban a 33 méter magas liszttároló torony betonozási munkáinak megkezdéséről. Akkor — előzetes óvatos vélemények alapján — azt írtuk, hogy az óriás-siló két hét alatt készül el. Ez esetben felesleges volt az óvatoskodás, mert a betonkolosszus — csúszózsalus technológiával — hét nap alatt épült meg. Rekordidő! Igyekezniük is kellett az építőipari vállalat ács- és betonozó- kubikos brigádjainak — akik Komáromi István és Bencsik Ferenc művezetők közvetlen irányításával dolgoztak — hiszen a kenyérgyár első munkagépei tegnap már megérkeztek az építkezésre. A 2000 négyzetméteres műhelycsarnok építése is jó ütemben halad, az építők remélik, hogy mielőbb helyet adhatnak a szerelőknek. Milyen is lesz az új kenyérgyár? A zárt szállítókocsikból csőrendszeren át jut be a liszt a tárolótoomyba, majd onnan, kellő pihenés után, léglazításos módszerrel „megy tovább” a feldolgozócsarnokba. Az üzem más részei is teljesen automatizáltak lesznek, emberi erővel csak a készáru szállítása történk. A modern gépek — a sütőipari szakemberek irányításával — reméljük finom kenyeret sütnek majd — naponta 38 tonnányit — és a jövő éy szilveszterekor már minden bizonnyal ebből szelhetünk az újévi malac mellé. — ti — meddig még ? Ugyan A statisztikát böngészem: a teljes kiskereskedelmi forgalom tavaly 14 százalékkal, a szövetkezeti szektorban 17 százalékkal növekedett. Az élelmiszer-iparcikk forgalom 48:52 arányban alakult. A kereskedelmi dolgozók száma, a forgalomnál jóval, kisebb mértékben, csak 6 százalékkal gyarapodott. Ez utolsó adatot azért citáltam, hogy lássuk nem könnyű a pult másik oldalán sem. De, ne sértődjék meg egyetlen becsületes kereskedő sem, ha a felsorolást egy most készült tanulmány néhány számával megtoldom. Százból — tizenhét szabálytalanság Az Országos Kereskedelmi Felügyelőség az elmúlt esztendő során több mint huszonnégyezer vizsgálatot végzett az ország területén. Ennek az eredménye, hogy száz esetből átlagban tizenhét helyen tártak fel szabálytalanságot; összesen 4153 esetben. Szolnok megyében az Állami Kereskedelmi Felügyelőség tavaly 926 vizsgálatot végzett. Nálunk valamivel rosszabb az arány. A vizsgálatokat 159 felelős- ségrevonás követte. Milyen okokra vezethető vissza?... A „dobogó” legfelső csúcsán a „saját zsebre” elkövetett árdrágítás kerül, több mint 23 százalékkal, ezt követi a hamis mérés, mintegy húsz százalékkal, és „bronz-érmes” a minőségrontók igen tekintélyes tábora, majd 19 százalékkal. Ne feledjük ki a felsorolásból a hamisan számolókat sem, ugyanis minden nyolcadik vizsgálatra jutott belőlük is egy!... A fogyasztók megkárosítása — bűntett! Ezért nagyon lényeges a felelősségrevonás is. Ahol az ellenőrzések során hiányosságokat tapasztaltak. mindenütt megtették a kellő lépéseket. íme a mi megyénk példája: pénzbírságot szabtak ki 102 esetben, vállalati eljárásra utaltak 12 ügyet, büntetőfeljelentést tettek két vétő ellen. Az országos adatok elgondolkoztatóak: több mint kétezerötszáz esetben vetettek ki pénzbüntetést, együttes összesük meghaladja az 1,4 millió forintot. A vállalatok felelősségrevoná- sát 500 alkalommal javasolta a főfelügyelőség. Természetesen a vizsgálat alapján az árdrágításból, illetve a minőségrontásból származó többletbevételt elvonták, ez több mint négymillió forint. Mindezek mellett elgondolkodtató, hogy csak 45 esetben történt büntető feljelentés. Hiszen a fogyasztók megkárosítói ellen nem csupán az anyagi fegyelmezés módszereivel kellene élni. Ide kívánkozik viszont az a tény, hogy a megkárosított vevőknek — ahol vissza lehetett keresni, hogy ki vásárolta az árut — az ellenőrök kezdeményezésére 840 ezer forintot visszatérítettek a kereskedelmi vállalatok. Nálunk, 95 ezret a megyé-. ben. Kérem a panaszkönyvet A tanulmánykötet külön fejezetben beszámol a panaszirodához érkezett bejelentésekről is. 1970-ben 3770 panasz érkezett. (Megyénkben a panaszok száma nem nagy. Egy év alatt mindössze 119 panasz, bejelentés érkezett a Szolnok megyei kereskedelmi felügyelőséghez.) Feltűnő, hogy minden második észrevétel iparcikkel kapcsolatos, az élelmiszerek 20 százalékkal szerepelnek, a vendéglátás és a ruházat „holt-versenyben” 15—15 százalékkal képviselteti magát A számszerűségnél azonban sokkal több tanulságot rejtenek az indokok és ebből nemcsak a kereskedelmi vállalatok okulhatnának, hanem a gyártó cégek is. Tennivalóra sürgető ugyanis, hogy milyen sok a panasz a tartós fogyasztási cikkek minőségére és a garanciára. A háztartási gépek sokasodása automatikusan megköveteli, hogy ezzel párhuzamosan fejlődjön a szolgáltatás is. Sajnos, gyakori jelenség. hogy a meglévő rendeleteket sem tartják be sok helyütt és nem tudnak cserekészüléket sem adni a szervizekben. Figyelemébresztő az is, amit az élelmiszer vizsgálatok mutatnak: 2000 laboratóriumi elemzés 300 minőségi kifogást fedezett fel. Országos jelenség az óvatos megrendelés következménye: aj áruhiány is. Akár az üveg-visszaváltás, amely mindenütt szócsatákkal és idegeskedéssel párosul. A vendéglátóiparban a megkárosítás „hármas-fogata”; az adagok, az árképzés és a számolás. De meddig...? Hiszen évek óta visszatérő gondok ézek, és úgy tetszik, csak a törvény szigorának mindennapi érvényesítése hozhat gyökeres változást. Ennek, gondolom, a becsületesen dolgozó kereskedelmi és vendéglátóipari alkalmazottak örülnének a legjobban, mert így bizony ártatlanul is gyanakvás légkörében kénytelenek élni. Éljünk a jogainkkal Közgondolkodásunk sokszor el is fogadja, hogy az élelmiszerboltban egyes eladók kevesebbet mérnek és többet számolnak, úgy veszik meg a készüléket, hogy már ott sejtik a hibát, nem szólnak az indokolatlan áremelések ellen. Nekünk vásárlóknak is többet kellene tenni — és jobban élni a jogainkkal. Mert nem lehet mindenki mögött egy ellenőr és egy vizsgálatot végző ember. Egyrészt nem szabad a közvéleménynek elfogadni a vásárlói jogok megsértését, másrészt, ha a tanulmányban felsorolt okokat nézzük, arra is rá kell jönniük, hogy az elemzés a megoldás kulcsát is adja. A 3770 panasz tanulsága szerint: 33 százaléknál az ok visszavezethető a minőségi reklamációra (ez egyaránt asztala az iparnak és a kereskedelemnek (!), 23— 25 százaléka fogyasztói megkárosítás (ez az üzletek „há- za-táját” érinti) és 20—22 százaléka áruellátási panasz (erre a kis- és nagykereskedelemnek együttesen kell válaszolnia.) E három fő indok megoldása nem pénz kérdése. Csak egy kicsit jobban oda kellene figyelni a munkánkra; hol az üzemben, hol az íróasztal mellett, hol az eladó pultnál. A fogyasztókat tudatosan megkárosítókról nem beszélek most, hiszen ez már a bíróságok dolga, de, ami a miénk, abban nem ártana keresni a magunk szerepét... > ' ' B. J. Az ifjú olvasók könyvújdonságokkal ismerkednek
