Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-16 / 218. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. szeptember 16. Csáki István: Gondolatok a tudományos és műszaki forradalomról A forradalom lényegét kifejező — vagy arra utaló — jegyek 1. A tudományos és műszaki forradalomról, annak lényegéről, értelméről már sok mindent felismertünk, sok lényeges jegyét meg tudtuk fogalmazni. Pillanatnyilag azonban akkor járunk el he- helyesen, ha ezeket a jegyeket, mint lényegére utalókat kezeljük, nem fetisizáljuk őket, mert minden bizonynyal kiegészülnek, esetleg módosulnak is a jövőben, ahogyan a folyamat szélesedik. A rendelkezésre álló anyagok szerint a tudományos és műszaki forradalom leglényegesebb vonásai, jegyei a következők szerint csoportosíthatók: 1. Részben máris megváltozott és további változáson megy keresztül a gép, a gépesítés helye, szerepköre a termelés folyamatában, az irányító munkában, az ember egész életében. A gép, a gépesítés rendkívül nagy jelentőségre tett szert a kapitalista termelés alapjainak megteremtésével, a munkamegosztáson alapuló tőkés üzemek létrejöttével. A kézműiparon alapuló régi manufaktúrákkal szemben itt bizonyos termelési folyamatok elválnak, megkezdődik az üzemen belüli munka társadalmasítása, az üzemben mechanikai hajtóerő jön létre, amely a transzmissziók útján meggyorsítja a termelés folyamatát, ütemessé teszi az ember tevékenységét. Ehhez járul az üzemen belüli termelőmunka szervezettsége. Óriási az út az első tőkés üzemektől a mai fejlett gyáróriásokig, az első termelési részfeladatot elvégző gépektől az automatizált üzemit. Ezzel együtt óriási a különbség a mai üzem és a kezdetiek termelési tevékenységi mutatói között. Most gyáron belül és iparágakban az egész ipari termelés területén — a szocialista országokban is, a fejlett tőkés államokban is — mind szélesebben valósul meg a termelés automatizálása, amelynek keretében a számítógépek és irányító berendezések átveszik és garantálják a szellemi munka nagy hányadát — sőt egyre jobban az egészet — és az embernek a programozást, az ellenőrzést, a hibaelhárítást hagyja. Nap mint nap olvashatunk a folyóiratokból, az újságokból, különösen pedig a tudományos szaklapokból, azokról a nagy teljesítményű számítástechnikai és irányítástechnikai gépezetekről — géprendszerekről —, amelyek folyamatosan kapcsolódnak be a termelő- munkába. Ezzel együtt természetes, nagy átcsoportosulás megy végbe az üzemen belüli élő munkaerő között is. A termelés technikai fejlődése és automatizálása minden eddiginél nagyobb szakértelmet követel az embertől. Nemcsak a munka egyes fázisainak, a technológia egyes folyamatainak a mozzanatát kell megismernie, hanem lényegesen nagyobb áttekintéssel kell bírnia az egész termelő folyamatról. Ez még fontosabbá teszi a termelő tevékenységet folytatók műszaki-technikai képzését és továbbképzését. Az üzemi termelésben á most hódító gépesítési és automatizálási folyamat sokszorosára növeli a termelékenységet. A folyamat tehát az üzemi termelékenység nagvarányú emelését hozza magával. A tudományos és műszaki forradalom __ tehát meggyorsítja a munka termelékenységének emelkedését, éspedig a íudományos vívmányok és alkotások bekapcsolása ötjáli^ ' Ezek alapján méginkább érthetővé válik számunkra, hogy miért került a mi népgazdaságunkban annyira előtérbe a műszaki, technikai fejlesztés, a gyártástechnológia korszerűsítése és miért küzdünk az ellen, hogy új( építéssel hozzanak létre új kapacitásokat úgy, hogy a réginek a színvonala marad a kialakult állapotban. Régebben úgy hittük, akkor dolgozunk gazdaságosan, h>a a technikai berendezéseket teljes elhasználódásig működtetjük. Ma már világos — és ez egyre jobban előtérbe kerül —, hogy a műszakilag elavult technikai berendezések működtetése egyik legdrágább termelési tevékenység. 2. Változás megy végbe a munka tárgyában. Az emberiség termelő tevékenységének kibontakozása óta a termelés alapját képező anyagok mindig természeti eredetűek voltak. A felhasznált anyagok neme szerint kerül az emberi társadalom története is megjelölésre (kőkorszak, bronzkorszak, vaskorszak). Most olyan időket élünk, hogy a munka tárgyát képező anyagok között is egyre szélesebben hódítanak az ember által tervezett és létrehozott, előre meghatározott tulajdonságú anyagok. A közszükségleti cikkek listáján már régen ismertek ezek az új, ember által tervezett tulajdonságú anyagok. A PVC, a nylon, a perion — és ezeknek széles skálája — már ismert szinte minden állampolgárunk előtt. Ezek az anyagok nem egyszerűen pótolják a természeti eredetűeket, hanem annál jobb tulajdonságokkal rendelkeznek és így felhasználásuk után nagyobb értéket képviselnek. Ma már ott tartunk, hogy a szerszámgépek anyagaiban is egyre szélesebben hódít a műanyag, s a nemzetközi piacon nem csak a természeti eredetű — vas, acél — anyagokból konstruált és gyártott szerszámgépeket keresik. Méginkább így van ez a közvetlen használati célra készült közszükségleti cikkekben. A szocialista országokban és a fejlett tőkés országokban tízévenként a közszükségleti cikkeknek mintegv 40 százaléka cserélődik ki újra, olyanra, ami előtte nem volt, nem is létezett. Á világgazdasági kutatóintézetek megállapítása, prognózisa szerint számolhatunk azzal, hogy tíz esztendő múlva használatos közszükségleti cikkeinknek mintegy 40—45 százaléka olyan lesz, ami ma nem létezik. Ne hagyjuk ki az elemzésből az élelmezéstechnikát sem. Nem vitás, hogy az emberiség élelmiszer-ellátása szempontjából legfontosabb ágazat a mezőgazdaság. Ez alapjaiban a jövőben sem változik meg. A mezőgazdaság termelvényeit mással helyettesíteni az élelmezéstechnikában aligha lehet. A mezőgazdaság ter- melvénye azonban alapanyag, amit az ipari tevékenység menetében nagyra sokféleképpen lehet feldolgozni, feldúsítani, értékben megnövelni. Ahhoz, hogy a világ mai élelmezési gondjait enyhíteni lehessen és a gyorsan növekvő emberiség élelmezés szükségletét ki lehessen elégíteni, alapvetően fontos a mezőgazdasági termelés színvonalának további fejlesztése. De legalább ilyen fontos, hogy ezen a területen törjön magának utat a tudományos és műszaki forradalom, hogy a mezőgazdaság által megtermelt alan- anyag a vegyipar, a műanyagipar __ felhasználásával fninél több célt szolgálhasson és minél nagyobb igényt elégíthessen ki. Megfigyelve hazánk lakosságának élelmezéstechnikai változását, megállapíthatjuk, hogy a negyedszázaddal ezelőtti ellátás egyre jobban megszűnik. Akkortájt a házilag levágott egy-két — sőt néha több — hízottsertés, a házilag sütött kenyér, szinte be is határolta a napi élelmezés sávját. Ma már a városokban általában, de falun is egyre szélesebb körben használják szükségleteik kielégítésére az élelmiszergazdaság feldolgozott termékeit. Mindezt a változást a vegyipar mérhetetlenül gyors előretörése nélkül aligha lehetne elképzelni. Saját helyzetünkből is ismerjük, hogy a vegyipar a népgazdaság termelő ipari ágazatai között a leggyorsabban fejlődik. Hazánkban már nemcsak megal.apozó- dott a vegyipar, hanem termelése egyre nagyobb volumenű lesz, s a negyedik ötéves terv új beruházásai ezt az ágazatot még tovább viszik előre. Jellemző például, hogy 1965 és 1970 között a vegyipar termelésének növekedése az ipar átlagos termelésének mintegy kétszerese volt. Egyre híresebbé válnak az új vegyipari üzemek — Borsodi Vegyi Kombinát, Tiszai Vegyi Kombinát, Tiszamenti Vegyiművek — és a többi vegyipari üzem. Örömmel említjük ezek között a Tiszamenti Vegyiműveket, mert az ország kénsavtermelésének nagyobb hányadát, a szuperfoszfátnak felét adja s ezen túl nagy mennyiségben gyárt festék- alapanyagot és a „Tomi” mosószereivel már beírta nevét a fejlődő vegyipar történetébe. Hangsúlyozom, hogy az új folyamat — a tudományos és műszaki forradalom — keretébe tartozó ebből, hogy új, ember által tervezett tulajdonságú anyagok készülnek és hódítanak teret a termelésben, a közszükségleti cikkek gyártásában. 3. Egyre szélesebb mértékben változik meg a termelési és emberi szükségleteket szolgáló energiák neme, forrása. Itt is arra kell utalni, hogy az emberiség életéhez, fennBELYEGSAROK f Hősök emlékére A Magyar Posta legközelebbi kiadása a Szojuz 11 pilótáira emlékezik. Előreláthatólag szeptember végén 10 forint névértékű légiposta blokk jelenik meg, amelynek közepén V. Volkov, G. Dobrovolszkij és V. Pacajev nemes arcvonásai tűnnek elénk. Háttérben a világűrben száguldó járművük, a Szojuz—11 és a Szaljut űrállomás látható. A felső részen a szörnyű tragédia időpontja, 1971. június 30. olvasható, amikor a küldetésüket legpontosabban teljesítő, minden tudományos feladatot elvégző űrhajósok Földet érve életüket vesztették. Az alsó díszítő szalagon latin szöveg: „Pro genere humano, progressio- ne et scientia” (az emberiségért, a haladásért, a tudományért.). A blokkot Kékesi László grafikusművész terve alapján az Állami Nyomda készíti. Századunk egyik legnagyobb eredményét, a kozmosz meghódítását a Magyar Posta már számos bélyegen, blokkon mutatta be. Ezek sorában már 1968-ban kénytelenek voltunk a világűr kutatása során eddig &W!M Az európai faanyag import tartásához, a termeléshez, az egész társadalom fejlődésének biztosításához az energiát ősidők óta a természet szolgáltatta. Legkorábban felhasznált energiaforrások a szél, a víz hajtóereje. A későbbiek során a gőz, a nafta eredetű folyadékok, szén, villanyáram, stb. Korunkban tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a természeti eredetű energiaforrások strukturális változáson mennek keresztül, ebben a fejlettebb — szénhidrogének — felé haladunk, de tanúi és részesei vagyunk annak — és ez a legfontosabb —, hogy az energia egyre szélesebben alapozódik az anyag szerkezeti megbontására. Közvetlenül a második világháború után még vita tárgyát képezte, hogy lehet-e az atomot energiatermelésre széles sávban felhasználni. Ma már erről vita nincs, tucatjával épültek meg atomerőművek és anyagi lehetőség, beruházási kérdés, hogy egy- egy országban milyen gyorsan épülnek meg ilyen energiaforrások. Ismeretes, hogy hazánkban is megkezdték a paksi atomerőmű építését. A közvélemény az atomról több ismerettel rendelkezik úgy, mint pusztító, romboló erőről. Azt hiszem, bővebben kell szólnunk az atomról — az anyag szerkezeti megbontásáról — úgy, mint energiaforrásról. Ez egyébként óriási perspektívát nyit meg a békés élet, a békés alkotás, az emberiség igényeinek jobb kielégítése szempontjából. Ez a kérdés dönti el és oldja meg azt a tudós körökben tartó vitát, hogy meddig futja a Föld természeti eredetű energiakészleteiből. Meddig lehet szenet bányászni, kőolajat kitermelni és más energiahordozót nyerni a Föld mé- héből? Az atomerőművek máris, a jövőben pedig méginkább választ adnak ezekre a kérdésekre az emberiségnek. A tudomány tehát megoldja az emberiség energia-szükségletét hosszú perspektívában, nagy távon és ebben a pillanatban még nem is tudjuk felfogni, mit fog jelenteni ilyen szempontból a világűr további meghódítása. Nem véletlen tehát, hogy korunkat „atomkorszaknak” is nevezik. Ennek a korszaknak teljes kibontakoztatása a tudomány előtt álló nagy és óriási feladat. De ez a kibontakozás megkezdődött és a tudományos és műszaki forradalom ezen az úton viszi előre az emberiséget. (Folytatjuk) Az Európai Gazdasági Bizottság összesített adatai szerint, amelyek nem tartalmazzák a Szovjetunió adatait, az európai faimport az elmúlt évben 6 százalékkal emelkedett és elérte a 173 millió köbmétert. Az export, amely megközelítőleg 127 millió köbméter volt, csupán 3 százalékkal nőtt. A bizottság értékelése szerint ez évben az európai faaanyag kereslet kisebb mértékben nő mint 1970-, ben. A szovjet rizstermesztés jövője A szovjet mezőgazdaság egyik gyorsan fejlődő ága a rizstermesztés. A legutóbbi pártkongresszus határozata szerint 1975-re 2 millió tonnára kell emelni a termelést, hogy egészében kielégítsék a belföldi piac igényeit. E feladat megoldását segíti az öntözés fejlesztése. Az előző tervidőszakban kezdtek rizst termeszteni Dél-Ukrajnában, a Krímben, a Volga deltavidékén, a Don-mentén és Dél-Kazah- sztánban. A központ azonban továbbra is a Kubány marad, ahol öt év múlva 60o ezer tonna rizst aratnak, vagyis a jelenlegi mennyiségnek csaknem a kétszeresét. A másik nagy rizses vidék — Kazahsztán, amely 1970-ben 264 ezer tonna termést adott. Most a köztársaság fővárosától, Alma- Atától 80 km-nyire, a Bal- has-tó menti félsivatagos lapályon teremtik meg az új rizstermesztő központot, s ezért az Ila-folyónál létrehozzák a Szovjetunió legnagyobb, öntözést szolgáló kapcsagaji víztárolóját. 1975- ben Kazahsztán 440 ezer tonna rizst ad majd. Üj rizstelep a Balhas-tó mentén. Fokhagyma mint rovarirtószer? A többi mediterrán országhoz hasonlóan Spanyol- ország mezőgazdaságában is fontos szerepet tölt be a fokhagymatermesztés. A háztartások fokhagymafogyasztása azonban az utóbbi években jelentősen csökkent Az Egyesült Államokban újabban azt vizsgálják, hogyan lehet a foghagymaolaj- eszenciát rovarirtásra felhasználni. Az új szer a betiltott DDT-t pótolná. Megállapították, hogy e szerből egészen híg oldat is elegendő a moszkitók rendkívül veszélyes lárvájának elpusztításához. Amennyiben a kísérletek teljes sikerrel járnak, Spanyolország teljesen váratlanul nagy fokhagymákon junktura elé nézhet. A silókukorica levéltrágyázása A Szovjetunióban kísérleteket folytattak a silókukorica levéltrágyázásával. Repülőgépről történő permetezéssel 16 százalékos karba- midoldatot juttattak a növényzetre két vegetációs időszakban. Az oldatból hektáronként 200 litert használtak. A kezelés eredményeként a kukorica zöldanyagának fehérjetartalma 25,4 százalékkal haladta meg a kontrollparcellákon termett, nem permetezett kukorica fehérjetartalmát. A trágyázott kukorica színe sötétzöld volt, levelei nagyobbak voltak és növekedésben messze elhagyta a kontrollnövényeket. A trágyázott kukoricából készített silótakarmány 68,7 százalékkal több fehérjét tartalmazott, mint a kontrolihoz felhasznált más silóanyagok. Tejsav és karotin tartalma is jóval magasabb volt Burgonyafeldolgozó üzem Hollandiában áldozatul esett hősök emlékére blokkot kiadni. Légrá- dy Sándor tervező hősiességüket a görög mondákból ismert Ikarusz sorsával pélkészételek csomagolására is használják a polietilén fóliákat. A csomagolás két részből áll: a 0,6 mm vastag, fehérre festett ú. n. héjfólia (alsórész) és az átlátszó fedőfólia. Az alsórésznek a fedőfóliával történő lezárása után kissé el kell válnia a héjtól, különben a csomadázta. Gagarin, Komarov és White arcképe mellett akkor is a latin, mint közös kultúrnyelv szolgált az egye- -temes gyász kifejezésére. golás felnyitása nehézkes. A készételek műanyagedényekbe való csomagolása és mélyhűtése lehetővé teszi a készételek nagy tömegben történő előállítását, a vendéglátóipar számára. Az eddigi alumíniumfóliából készült alsórészek helyett ma már a plaszfóliát használják, mert előnyösebb és olcsóbb. Burgonyakészítményeket gyártó új üzemet épít a Hollandia NV, a Nestlé Ali- mantana S. A. társaság leányvállalata. Az új üzemet Venrayben, Limburg tartományban hozzák létre. Az új gyárban a termelés ez év novemberében indul. Az alkalmazottak számát fokozatosan növelik és 1973— 1976 között a gyárban már mintegy 400 embert foglalkoztatnak. A venrayi gyár burgonyapürét fog gyártani (poralakban és burgonyape- hely alakban), minthogy a burgonyapüré-fogyasztás az utóbbi időben jelentősen emekedett. A Nestlé cég azért választotta Venrayt az új gyár székhelyéül, minthogy ez a vidék szolgáltatja a legtöbb burgonyát: a Hollandiában termesztett burj gonya 70 százalékát Készételek csomagolása polietilén fóliába Az NDK-ban 1970 óta a
