Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-10 / 187. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. augusztus 10. Négyhatalmi tárgyalás Nyugat-Berlinről A Nyugat-Bérlinről folyó négyhatalmi tárgyalásokkal kapcsolatos különböző híresztelésekből arra lehet következtetni, hogy a diplomaták túljutottak a munka nehezén. Legalábbis, ami a munka meny- nyiségét illeti. Arról van ugyanis szó, hogy a tárgyalássorozat első jubileumi üléséig — a július 23-án lezajlott 25. találkozóig — a nagyköveteknek sikerült közös nevezőre jutniok a rendezésre váró kérdések többségében. A szakértők július 8-a óta hetenként több alkalommal is találkoznak, és a késő esti órákba nyúló megbeszéléseiken a megegyezés előtt álló akadályok elhárításán fáradoznak. Ez ugyan biztatóan hangzik, mégis korai lenne belőle azt a következtetést levonni, hogy most már gyorsan és akadálytalanul jutnak el a megegyezésig. A még megoldásra váró problémák ugyanis nehezebb fajsúlyúaknak látszanak, mint az eddigiek, mert olyan területeket érintenek, amelyek minden érdekelt fél számára rendkívül kényesek. Bizonyára ezt akarta érzékeltetni Abraszimov is a 25. találkozó utáni találó megjegyzésével: „Nincsen rózsa tövis nélkül” — mondta a szovjet nagykövet a nyilatkozatot kérő újságíróknak. Azt is hozzátette ugyan, hogy a csokorban több a rózsa, mint a tövis, a jelenlévők közül azonban valaki megjegyezte, hogy az a néhány tövis még szúrósnak bizonyulhat. És ebben alighanem van valami igazság. Ez mindjárt kiderül, ha sorra vesszük a még rendezésre váró problémákat. Az egyik legfontosabb közülük az NSZK nyugat-berlini jelenléte. Megfigyelők szerint a bonni kormány hajlik arra, hogy leépíti demonstratív nyugat-berlini jelenlétét. Ezzel szemben, és ez a második problémakör, jogot formál rá, hogy a nemzetközi fórumokon képviselje az önálló politikai egységet képező várost, illetve annak lakóit. Mi több, azt szeretné elérni, hogy a város lakói nyugatnémet útiokmánnyal — útlevéllel — utazhassanak a szocialista országokba is. Ebben a kérdésben azonban még a három nyugati hatalom sem egységes. Végül, a tárgyaló feleknek mindezideig nem sikerült közös nevezőre jutniok a Nyugat-Berlinben létesítendő szovjet főkonzulátus ügyében. E ponton a nyugatnémetek részéről tapasztalható bizonyos engedékenység. Erre vall Brandt kancellár legutóbbi sajtónyilatkozata, amit viszont Bahr államtitkár egy későbbi televíziós nyilatkozatában szinte megkontrázott. A nyugati partnerek — és itt elsősorban az Egyesült Államokról van szó — egyelőre vonakodnak. Az amerikaiak kezére játszik a bonni ellenzék is, amely a megegyezés késleltetésén fáradozik. Az ellenzék már a soron következő választásokra spekulál, törekvése tehát azzal magyarázható, hogy a gazdasági és belpolitikai nehézségekkel küzdő kormány pozícióit szeretné gyengíteni. Ebbéli igyekezetében attól sem riad vissza, hogy időről időre a nyilvánosság elé tárja a Brandt- kormány taktikai elgondolásait, vagy a tárgyalások ma még titkosnak minősített okmányait. Ez történt legutóbb is, amikor a Quick című nyugatnémet hetilap kiteregette a négyhatalmi tárgyalás bizalmas anyagát. Nem kétséges, hogy ez az — enyhén szólva — tisztességtelen játék, bonyolítja a helyzetet, és azok kezére játszik, akik szeretnék elodázni a nyugatberlini kérdés rendezését és megakadályozni az európai feszültség csökkentését. A tárgyalás, az említett nehézségek ellenére is úgy tűnik, jó ütemben halad. A dolgok mostani állása mellett elképzelhető, hogy a négyhatalmi tárgyalás őszre befejeződik. Ha ez bekövetkezik, felgyorsulhatnak az NDK—NSZK, illetve az NDK—nyugat-berlini megbeszélések. Az általuk kidolgozandó részmegállapodásokat azután a négy hatalom képviselői újabb tárgyalásokon szentesítenék. Ezzel lépne életbe a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi megállapodás. Ha e menetrend beválik, akkor a megegyezést még az idén tető alá lehetne hozni. Ez azonban elsősorban attól függ, hogy a még meglévő vitás kérdésekben sikerül-e olyan kompromisszumos megoldást találni, amely az érdekelteket egyformán kielégíti. Vagonok—gumikeréken... Az ipari forradalom az első gőzmozdony „síp-szavával” kezdődött és most a tudományos-technika forradal- lom időszakában az áru- szállítás „teherviselői” megváltoznak. Ismét nagyobb szerepet kapnak a folyók, de legerősebb az előretörés, a közutakon. Az országutak forgalma sokszorozódik. Elég végignézni a 4-es főútvonalon, hogy ennek a változásnak a „röntgen-leletét” lássuk. Teherautók ezrei tartanak a nap minden percében értékes terheikekkel a céljuk felé; robosztusságuk mellett is elegéns kamionok hozzák- viszik, feszített tempóban a fontos termékeket; valóságos gumikerekeken haladó vagon-sornak tűnik sokszor egy-egy teherautó oszlop. Lehet valamivel gyorsabb ? ... A közutakon bonyolódó áruforgalom növekedése azt jelenti, hogy ma már — átlagosan — minden negyedik tonna áru gumikerekeken teszi meg az útját rendeltetési helyére. A gazdasági számítások azt is igazolják, hogy még közepes távolságon is kifizetődő a teherautó alkalmazása. A szállításra fordított idő jelentékenyen összezsugorodik és a kényesebb árut — az esetek nagy többségében — biztonságosabban lehet eljuttatni. Mostani ötéves tervünk azonban még gyorsabb „fejlesztési-sebességre” kapcsol. 1975-re már 120 ezer tehergépkocsival számolhatunk és a közúti közlekedés által elszállítandó áruk súlya 22— 23 százalékkal növekszik. Érdemes megjegyezni, hogy az elszállításra váró összes áruk mennyisége „csak” 18 —19 százalékkal emelkedik, tehát a közúti szállítás az átlagosnál gyorsabban fejlődik. Mindez azonban tennivalókra is figyelmeztet. Csak a legfontosabbakat soroljuk fel: mindenekelőtt jó utak kellenek, aztán a járműállomány jobb összetétele következik, ha már az úton vagyunk a teherautóval, akkor kell a szolgáltatás, mert bizony az áruszállításnál még mostohább a szerviz, mint a személygépkocsiknál és végül rangot kellene végre adni a szakmának. Ha a tennivalóknak ez a „négy-hengere” zavartalanul működik, akkor zökkenőmentes lesz a teherszállítás is. öt év alatt a költségvetés 30 milliárdot szán a közúthálózat fejlesztésére. Az útépítés minden kilométerét csak millió forintokban lehet mérni és utána is jelentős összeget követel a karbantartás. A terv-törvény szerint minden 200 lakosnál nagyobb települést be kell kapcsolni az országos úthálózatba. Az elkövetkező évek teherautó vásárlásainál jobban figyelembe kellene venni az eddigi tapasztalatokat, és elsősorban a már jól bevált típusokhoz ragaszkodni. Az is igaz, amit sokszor félig tréfásan, félig keserűen mondanak a „pilóták”, hogy rozoga autóval nem lehet célba érni!... A szervízellátás hű „tükörképe” az országút, ahol tehetetlenül vesztegelnek az árukkal megrakott gépkocsik. A tehergépkocsi javító műhelyekből sorra mennek el a szerelők, mert a személygépkocsi-javításnál jobban megtalálják a számításukat. S végül a régi gondok ismétlése; a gépkocsivezetők szakmai elismerése. Tulajdonképpen nem is a pénzzel van legtöbbször baj, mert, aki sokat dolgozik, tisztességesen is keres. De, mégsincs megfelelő rangja a szakmának... A korszerű termelés szimbóluma Korunk egyik szimbóluma a gépkocsi. Nemcsak a sebesség, a XX. századi tempó jelképe, hanem a korszerű ipari termelésé is. Ugyanis ahhoz, hogy egy gépjármű elkészüljön többszáz vállalat óramű pontosságú együttműködése szükséges, ezért sokan a járműgyártást egy ország ipari fejlettségének, szervezettségének mércéjeként is emlegetik. Az elmúlt esztendők beruházásai — a közúti jármű- gyártásra fordított erőfeszítések — hazánkban most kezdenek beérni. Külföldi szabadalom alapján már sorozatban készülnek a nagyteljesítményű motorok, európai méretekben is figyelem- érbesztő autóbusz gyártás formálódik és a tehergépkocsik speciális fajtáira országhatáron túlról is gyarapszik az érdeklődés. De, ehhez éppen az kellett, hogy ennek az üzemi alapját előbb megteremtsük! erre aztán lehetett építkezni... A közúti járműgyártás termelési kultúrában is magasabb szintet jelent. Az egymáshoz kapcsolódó alkatrészek ezreiből áll össze a végtermék és egyetlen hanyagság és elmaradás „defektessé” teheti az egész termelést. A Az ősszel hazánkban megnyíló Budapesti Vadászati Világkiállítás emblémájával díszített tálakat készít Pázmány József balatonfüredi népi kerámikus. (MTI foto: Jászai Csaba felvétele — KS) Harmincezer látogató Szegeden A Szegedi Idegenforgalmi Hivatal jelentése szerint a hét végén mintegy 30 000 látogató érkezett a városba a szabadtéri játékok soronlévő előadásaira, a képzőművészeti, a foto-tárlatokra, a mezőgazdasági jellegű növény- és állatbemutatókra. A menetrend szerint közlekedő járművek mellett Nyíregyházáról különvonat, Győrből, Budapestről, Tatabányáról és több tucat más városból különautóbuszok vitték az érdeklődőket Szegedre. Bolgár, lengyel, osztrák, szovjet, finn, jugoszláv vendégeket is nagy számban fogadott a város. gyártási fegyelem megszilárdítása többszörös haszonnal is kecsegtet, nem csupán a járművek elkészülésére garancia, hanem ennek előnyeit saját üzemen belül is érezhetik. A gépjárműgyártás „tálcán kínálja” a nemzetközi együttműködés előnyeit is. Azt nem is kell bizonygatni, hogy hazánk például képtelen lenne az összes igénynek megfelelő „autóparádét” felvonultatni a vevőinek; de az országhatáron túltekintés a termelésre is vonatkozik. Egy-egy ország egy-egy termék gyártására specializálhatja magát és abból elátja — a hazai igények mellett — a külföldi érdeklődőket is. Ha a közúti áruszállításról, a gumikerekeken száguldó „vagonokról” beszélünk, akkor nem elegendő csak ezekre a modern és egyre nagyobb teljesítményre képes gépjárművekre gondolni, hanem mindarra, ami lehetővé és indokolté tette, hogy a szerepük a jövőben még jobban növekedjék.., Barlang szanatórium 1952-ben fedezték fel az öt és fél kilométer hosszú „Béke” barlangot Jósvafőn. Száz százalékos relatív nedvességtartalmú levegő gyógyítja az asztmás és idült hörghurutos betegeket. 11 éve gyógyászati célra használják a barlangot. (MTI foto — Kunkovács László felv. — KS) „Atom órák” Vajon hány évesek a Szu- déta hegység gránitsziklái ? Hogyan határozzák meg a mazowiai, vagy podlasiei vidéken folytatott mélyfúrások helyét? A varsói Geológiai Intézet geokronológiai részlegének munkatársai ilyen és hasonló kérdésekre keresik a választ. Ez a néhány éve működő tudományos részleg a földrétegzés életkorának meghatározásával foglalkozik. A sziklák korát viszonylag egyszerű megállapítani. Megtalálhatók ugyanis az adott korra jellemző növény- és állatmaradványok. Ezek alapján a sziklát besorolják a megfelelő csoportba. A földrétegek korának meghatározása már jóval nehezebb. Ilyenkor az izotopok és a geokronológia siet a tudósok segítségére. A varsói Geológiai Intézet „atomórája” segítségével meg tudják határozni a 100 millió évesnél régebbi sziklák életkorát. A közeljövőben az intézet még korszerűbb műszereket kap. Ezek segítségével megállapíthatják majd az időszámításunk előtt kb. 1 millió évvel keletkezett kőzetek korát is. Technika és a művégtagok A művégtagok szerepe napjainkban jelentősen megnövekedett. Nemcsak a gyógyászatban használják ezeket az elveszített emberi szervek pótlására, de egyes iparágakban, különösen az atomiparban, nagy szerepet kapnak a távvezérelt műkezek olyan sugárveszélyes területeken, ahol az ember hoz, vezérléséhez az Izomra elektródákat rögzítenek, amelyek a bőr alá helyezett tekercseket táplálnak. A tekercsekben folyó árammal keltett mágneses teret a bőrön kívül elhelyezett másik tekercs érzékeli. Az ebben keltett feszültség tranzisztoros erősítőn átvezetve már használható. személyes jelenlétét helyettesíthetik. Német kutatók az utóbbi években mind a gyógyászat, mind az atomipar számára jól használható különféle műkéz típusokat fejlesztettek ki. A művégtagok mozgatásá’lOKúm Képünkön új típusú műkezek láthatók. A jobb oldali „kibernetikus kéz” érzékelő szervvel van ellátva, míg a bololdalj bio-árammal vezérelt műkéz érzékelés nélküli. Művese-központok az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma 1967-ben hozta létre a művese-állomáso- kat és a veseátültetési központokat Bevezette az új diagnosztikai eljárásokat is. Az állomáshálózat 1970-ben tovább bővült: az év végén 25 ilyen dialízis központ (művese-állomás) működött az NDK-ban. Á központok egységes műszerekkel történő ellátásában jelentős tényező, hogy az NDK orvosműszaki ipara minden tekintetben elsőrangú műveséket gyárt. A felhasznált anyagok költségeit az állami biztosító fedezi, így a betegek kezelése teljesen ingyenes. A speciális klinikai és kórházi vesegyógyászati osztályok száma 1967 óta évente megkétszereződött és 1970-ben már 96-ra emelkedett. Ezek az osztályok főként a terminális veseelégtelenségben szenvedő betegeket kezelik, ismét munkaképessé teszik őket. A felállított dialízis-osztályok az akut veseelégtelenségben szenvedők (a kezeltek 10 százaléka) gondozását vették át. Függő autósztráda a sivatagban Az észak-iraki Tikrit környékén a lengyel plocki hídépítő vállalat szakembereinek vezetésével építik a Tigris folyó legnagyobb híd- ját. A bekötőutakkal ellátott híd a sivatag közepén helyezkedik el. A Tigris folyó ezer kilométer hosszúságú „függő-autósztrádája” rendkívül nehéz geológiai körülmények között épül. A vastag homok és a kavicsréteg alatt iszap van. Ezért a hídlábakat és a pilléreket UO darab, másfél méter ámérőjű vasbeton oszlopra támasztják, ezeket a folyó medrébe és az iszapos parton 25 méter mélységben helyezik el. A vasbeton cölöpöket acél védőpáncéllal látják el. A híd építése a befejezéshez közeledik. A 200 helyi iraki hídépítő 60 lengyel szakember vezetésével dolgozik. A szénpor feldolgozása A „Bergbauforschung” és „Lurgi” cégek, valamint Klaustahl város egyeteme (NSZK) olyan módszert szabadalmaztattak, mellyel szénporból kokszolható szenet lehet nyerni. Az eljárás lényege a következő: a kokszolásra alkalmatlan, gyenge minőségű szenet el- porlasztják és 750 Celsius fokra felmelegítik. Ekkor kokszolható szenet kevernek hozzá. 500 Celsius fok hőmérséklet esetében a kokszolható szén plasztikus állapotban van és a keverékből könnyen lehet brikettet képezni, melyet aztán a szokásos módon kokszosítanak. Az így készült brikettek fizikai jellemzői — szilárdsága, ellenállóképessége, porosodása, stb. — nem különböznek a kokszétól és kielégítik a kokszolható szénnel szemben támasztott követelményeket, — írja a New Sciencist című angol újság.; • «r __...J
