Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-10 / 187. szám

1971. augusztus 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Arra Van a nehézségekből Kezdődik egy munkáshét 1. A bejáró munkások ko­ránkelő emberek. Hétfőn reggel hat órakor befutott Tanulságok a szolnoki Vas- és Fa'pari Szövetkezetnél egy munkásvonat a szolnoki állomásra. Várakozás a gyártelepre induló autóbusz­ra: 2. Reggel fél hétkor még k sorba is állnak. A sütőipari vállalat új kenyérboltja, az ötös két hete áll a bőrös ktsz központja előtt. A friss kenyér, kalács jó szaga messze árad. — Még nem szokták meg az emberek a boltot, — panaszkodik a boltvezető. Mindössze két­ezer forint a napi forgalom. 3. Mentőautó jön Jászla- dányról. Nyolczas Jenő hozta feleségét Az autó mögött áll, s csak azt hajtogatja: mindegy, mi lesz, csak egészség legyen. A mentő­sök jókedvvel biztatják, a második gyerek mindig könnyebben világra sírja magát... 4. Hétfő van — a Beloian­nisz úton még beszélgetni is van ideje a hentesnek. A jégszekrény tele áruval. Hiá­ba, ma nincs olyan tüleke­dés, mint szombaton. Korszerű népművelési intézmény-hálózat Kiskunságban, Bácskában Az utóbbi évek sikersoro­zata után szokatlan volt a az első félévi hiányos telje­sítés okait és tanulságait mérlegelni a szolnoki Vas- és Faipari Szövetkezet leg­utóbbi közgyűlésén. Alkalom volt ez a tanácskozás a kiút keresésére is, hogy az év második felében javuljon a szövetkezet gazdasági hely­zete. Alapfeltétele ennek a ter­melés jelentős növelése. Az első félévi előirányzatnak csupán 85.2 százalékos telje­sítéséről adhatott számot a vezetőség a közgyűlésen. Az elmaradás főként a kazán- gyártásnál számottevő, s azt több ok is előidézte. A vas­ipari részleg áprilisban ki­költözött a Landler Jenő úton felépült új üzemcsarnokba. Ezáltal az ott dolgozók és az Ostor utcában maradt fa­munkások is a korábbinál lényegesen jobb munkakö­rülményekhez és kedvezőbb szociális feltételekhez jutot­tak. Van miből okulni Az áttelepülés azonban időkiesést okozott a terme­lésben. A vasipari létszám is csökkent. Nem kapták meg idejében a készülő kazánok olyan tartozékait, amelyeket máshonnan szerez be a szö­vetkezet. A kazánlemez szál­lításában is többször volt fennakadás, ami szintén kor­látozta a gyártást és a kész­termék értékesítési lehető­ségét Miközben a vasipari ter­melő létszám csökkent, nem sikerüt a szövetkezetnek — rajta kívül álló okokból — megszabadulnia olyan lét­számfölöslegtől, amely már 1967—68 óta terhet jelent. Hasztalan sürgette például több műszaki tanácsadónak a KISZÖV állományába tör­ténő átvételét. (Ebben a kér­désben a KISZÖV döntésre hivatott küldöttközgyűlése e hónap 17-én állást fogai.) ök is és egy szövetkezeti egye­sülés kereskedelmi alkalma­zottai is a ktsz létszámába tar­toztak. (Az utóbbiak műkö­dését június 30-ával meg- szünették.) Mindezek folytán a nem kielégítő hatékonyság következtében a bérfejleszté­si adó befizetése után alig marad valami abból a része­sedési alapból, ami a terve­zettnél kevesebb I. félévi nyereségből futja. Ebben a helyzetben vitat­hatatlanul jó lenne a múlt évi nyereségrészesedésnek az a 10 százaléka, amelynek tar­talékolását ajánlotta a gaz­dasági bizottság a ktsz-eknek. Itt azonban elvetették ezt, és most számolniok kell a következményekkel. Okulhat­nak ebből ők is, mások is. Sok múlik az embereken i össze kell fogni minden erőt ahhoz, hogy a termelés fokozásával eredményesen zárhassa az évet a szövet­kezet. Evégett a faipari üzem­ből szükség szerint átirányí­tanak embereket a kazán- gyártás elősegítésére, amely az összteljesítményben 80 százalékot képvisel. E célból a TMK-üzem dolgozói közül is többen a vasasokhoz ke­rülnek. A nem termelőknél pedig körültekintő felülvizs­gálat alapján a létszám csök­kentését tervezi a vezetőség. Gazdaságos árutermeléssel fokozzák a faipari üzem hozzájárulását az eredmény növeléséhez. E szakmában egyes műhelyek áttelepítésé­vel javítják a munkafeltéte­leket. A pénzbevételeket pe­dig olyan állóeszközök to­vábbi értékesítésével is nö­velik, amelyeket ma már nélkülözhet a szövetkezet. Sok múlik az embereken is. Elsősorban a szocialista brigdába tartozókon, akiktől nagyobb helytállást követel a közösség érdeke. Több vál­lalásuk még be nem váltott teljesítésével és a brigádve­zetői értekezleten elhatáro­zott feladatok végrehajtásá­val egyaránt előmozdíthatják a termelést. Alkalmat ad er­re az OKISZ közelgő VI. kongresszusa, amelynek tisz­teletére munkafelajánlásokat tehetnek. A példaadásukra azonban más tekintetben is szükség van. A szövetkezeti vagyon megbecsülése a munkavéde­lem és a minőség is több­ször volt elégtelen, a bizton­ságtechnikai előírások meg­szegése halálos balesetet okozott. Súlyos intelmekből ckulve kell tehát leszámolni a bajokat előidéző fogyaté­kosságokkal és mulasztások­kal. Mindehhez a közgyűlés kritikus és önkritikus szám­vetése jó alapot ad. Felelős­ségtudattól áthatott szellemi­ségének elsősorban a szocia­lista brigádok lehetnek ápo­lói, erősítői a mindennapi munkában. M. L Magasabb szinten, mint korábban Négyéves p ár tokfa tási terv Kisújszálláson Az idén elsőízben nem egy, hanem négy évre szóló párt­oktatási tervet készítenek megyénk járási,- városi, községi és nagyüzemi pártbizottságai, pártszervezetei. Az 1971/72— 1974/75-ös oktatási tervek új vonása, hogy hosszabb távra szabják meg a kommunisták marxista—leninista képzését, továbbképzését. Az oktatási formák változatosabbak lettek, a hallgatók két alapfokú és hat továbbképző tanfolyam között választhatnak, előképzettségüknek, s érdeklődési körüknek megfelelően. Változatos programok Az említett időszakban a tanfolyamok tematikája sem változik. Az alapfokú tanfo­lyamokon a szocializmus építésének kérdéseit, illetve a magyar forradalmi mun­kásmozgalom történetét, a továbbképzőkön pedig gaz­daságpolitikát, a társadalmi és állami életet, a világné­zetet és etikát, a kulturális kérdéseket, a pártirányítás és pártélet módszereit, s a nem­zetközi politikai élet kérdé­seit tanulmányozhatják a tanfolyamok résztvevői. A tematikák változatossága a korábbiaknál nagyobb lehe­tőséget nyújt a párttagság és a pártonkívüliek továbbkép­zésére. Aki az idén alapfokú tanfolyamon tanult, jövőre, s azután tervszerűen maga­sabb szinten képezheti ma­gát. A pártoktatás tématerve a párt X. kongresszusán meg­határozott elvi-politikai kér­désekre épül. Felöleli u X. kongresszus főbb célkitűzé­seit, állásfoglalásait és ha­tározatait. A tanulás, a továbbképzés minden kommunistának — a szervezeti szabályzatban elő­írt — kötelessége. Csak a megfelelő képzettség birto­kában adhatnak választ a naponta felmerülő vitás kér­désekre, csak így képesek terjeszteni a párt politikáját. Ezeknek a gondolatoknak jegyében készítették el a kisújszállási pártalapszerve- zetek négy évre szóló párt­oktatási tervüket. A városi pártbizottságtól ehhez meg­felelő tájékoztatást és segít­séget kaptak. Az új mód­szerek néha nehezen törnek utat maguknak, A kisújszállási tervekben elsősorban a párttagok, s a pártonkívüli vezetők elméleti képzését tűzték célul. A résztvevők között ezért is növelik, a párttagol?, arányát. törekedtek, minél több fizikai dolgozó és termelő­szövetkezeti tag, nő és fiatal kapcsolódjon be a tanulásba. Helyes törekvés ez. De 1 az is, hogy gondoltak a kultu­rális területen dolgozók to­vábbképzésére. Ezért a két pedagógus pártszervezetben s a kulturális intézmények­ben dolgozók részére világ­nézeti és etikai kérdések tanfolyamát szervezték meg. Évről évre többen lanulnak A város pártszervezeteiben évről évre többen tanulnak. Tavaly a párttagság 59,4, az idén 67—70 százalékát von­ták be a tanulásba az 1974— 75-ös oktatási évben szeret­nék elérni a 75—80 százalé­kos arányt. Kisújszálláson az 1971/72- es oktatási évben 25 alapfo­kú és 26 továbbképző tan­folyamot szerveznek. Eze­ken a résztvevők száma ki- lencszáz körül -lesz. A párt­bizottsági tagok és a külön­böző helyen dolgozó vezetők részére elméleti konferenciá­kat szerveznek. A városban évenként nyolcvan—kilenc­ven hallgató tanul a mar­xista—leninista középiskolán, az esti egyetemen pedig nyolc—tíz elvtárs. f Kőgát DunaíŐId váron Dunaföldvárnál 1970 szep­temberében 1 km hosszan le­omlott a löszfal. A föld egy része a Dunába zuhant, aka­dályozta a hajózást. A part megkötésére most kőgátat rabnak, hogy elejét vegyék a víz további rombolásának. (MTI foto: Kunkovács László felvétele — KS) Jól {elkészült propagandisták A tanfolyamok színvonalá­nak emelése feltételezi a megfelelő képzettségű pro­pagandistákat is. A hetven pártoktató közül tizenhár­mán egyetemet végeztek, negyvenhatan érettségiztek, A többiek közül többen vé­geztek esti egyetemet, párt­iskolát. Néhány propagan­dista ennél alacsonyabb vég­zettségű, de egyéni képzett­ségük, sokéves gyakorlatuk lehetővé teszi, hogy sikerrel helytálljanak, s megfelelje­nek a növekvő követelmé­nyeknek. A városi pártbi­zottság egyébként jelentős elvi és módszertani segítsé­get nyújt munkájukhoz. M. L, A tanácsok erőfeszítéseinek eredményeként Bács-Kiskun me­gyében befejező szakaszához ér­kezett a művelődési központok és otthonok hálózatának kiépí­tése. A községek közül öregcsertőn, Soltszentimrén és Jánoshalmán építenek új művelődési házat a jövő években. Több helyen bő­vítik, korszerűsítik a meglevő­ket, s folytatják a klubkönyv­tárak létesítését, a könyvtárak, filmszínházak modernizálását. Üj művelődési központ épí­téséhez kezdtek Kiskőrösön, Petőfi szülőhelyén és épül az új művelődési palota Kecske­mét új városközpontjában is. Kiskunfélegyházán ugyancsak a rekonstrukció alatt levő ÚJ vá­rosközpontban 1973-ban kezdik meg a művelődési központ épü­letének kivitelezését a helyi gazdasági szervek támogatásá­val. A gyors ütemben fejlődő, iparosodó kiskun város kultu­rális életéből nagyon hiányzó intézmény átadását 1976-ban tervezik. öt év múlva *» két kis falu. Úszód és Imrehegy kivételével — valamennyi kiskunsági és Bácska vidéki településen lesz megfelelő művelődési intézmény. Ekkorra az alföldi megye olyan korszerű művelődési létesít­mény-hálózattal rendelkezik, amely messzemenően alkalmas lesz a népművelés még maga­sabb szinten történő szervezé­sére. Művészeti kalauz A TIT országos művé­szeti választmánya nagysze­rű válogatású, nagyon jól hasznosítható kézikönyvet jelentetett meg. A művésze­tek társadalmi funkciója cí­mű bibliográfiát Az összeállítás az utóbbi nyolc évben megjelent, a té­makörbe tartozó publikációk ajánló jegyzékét gyűjti össze.

Next

/
Thumbnails
Contents