Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-04 / 182. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. augusztus 4. Rakéták — ellenrakéták Szovjet ellenrakéta szállító-indítótartályban A ballisztikus rakéták és ellenrakéták kifejlődése tu­lajdonképpen a lövedék — páncél örök versenyének leg­újabb megnyilvánulása. Az atomfegyver 1945-ös megje­lenése a mérleget erősen a lövedék oldalára billentette. Ez a kiegyensúlyozatlanság csak tovább növekedett az­zal, hogy az atomtölteteket rakéták segítségével juttat­hatják el távoli ellenséges célpontokba. Az egyensúly visszaállítása érdekében keresték a „pán­célt”, hogy bevált eljáráso­kat alkalmazhassanak és a támadó fegyverrendszer gyengeségeit kihasználhas­sák. Ugyanakakor a támadó rakétarendszereket módosí­tották, tökéletesítették és növelték bonyolultságukat, hogy hatásosságukat meg- őrizVAssék. Ez a rakéta-ellen- rakéta versengés váltakozó sikerrel folyik és még távol van a befejezéstől. A jelenlegi rakétaelhárító rendszerek alapvető elve sze­rint ellenrakéták alkalmazá­sát tervezik a támadó raké­tákkal való találkozás meg­valósítására. Az ellenrakéta keresőfeje készíti elő a talál­kozást vagy a megközelítést, hogy robbanótöltetével a támadó rakéta megrongálása útján feladatának teljesítését megakadályozza. A rakéta­elhárító rendszerek felderí­tő- és irányító rádiólokátoro­kat, számítógépeket és kü­lönböző ellenrakétákat fog- lalkoztatniok. Mindezek közül azonban a tényleges pusztí­tó fegyver az ellenrakéta nukleáris töltete, amely tevékenységét a világűrben fejti ki. Milyen viszontagságok érik a támadó rakétát az ellenrakéta nukleáris tölte­tének robbanásakor? Maga a robbanási energia mecha­nikai, hő és sugárzási ener­gia formájában mutatkozik meg. Ezek a formák kevered­nek, felváltják egymást vagy pontosabban gyorsan átala­kulnak. A szóbanforgó ener­giákról akkor alkothatunk képet, ha arra gondolunk, hogy az 1 megatonnás termo­nukleáris robbanás alig egy ezredmásodperc alatt annyi energiát szabadít fel, ami egy 300 ezer kW-os vízierő­mű félévi energiatermelésé­vel egyenértékű. Jóllehet a hővédőpajzs kiállhatja a légkörbe való visszatérés hő­hatását és elviselheti a ron­gálódásokat, de ha a robba­nás hőhatásai mindehhez hozzáadódnak, akkor már kétséges lehet a feladat za­vartalan teljesítése. A hőha­tás az irányító elektronika működését is megzavarhat­ja, de zavarok léphetnek fel a robbanófej elektronikájá­ban vagy magában a nukleá­ris töltetben is. Jelenleg az elektronikus berendezések képezik a bal­lisztikus rakéták legsebezhe­tőbb pontjait. Az áramkörök ellenállóképessége jelentős láncszem a rakéták atom­robbanással szembeni túl­élőképességének láncolatá­ban. A rakéta-ellenrakéta ver­sengés tehát tovább tart és egyre többe kerül. Mindkét versenytárs újabb és újabb módszereket és eszközöket vet be. —L L — A gépkocsitúrára külfödre készülők közül sokan nem tudják, hogy a meghatározott valutaösszegen felül üzem­anyagköltség címén is vált­ható idegen fizetőeszköz. Az is irt, hogy egy személy­nek a szocialista országok­ba napi 150 forintnak meg­felelő, az érintett országok­ban érvényes valuta jár, egy éven belül összesen 6000 fo­rint végső értékig. Nyugati országokba személyenként napi 7 dollár értékű forint váltható be, összesen 100 dollár, vagy ennek megfelelő értékű más nyugati valuta. Ezeken az összegeken felül a gépkocsival utazók plusz valutát is kaphatnak. A Szovjetunióba 14 rubelt, Ro­mániába 250 leit, az NjDK-ba 230 csehszlovák koronát és 140 márkát, Csehszlovákiába 230 koronát, Lengyelországba 230 csehszlovák koronát és 720 zlotyt, Jugoszláviába 240 dinárt, és utasonként plusz 6? dinárt, Bulgáriába, Romá­nián keresztül 200 leit és 20 levát, Jugoszlávián keresztül 240 dinárt és 20 levát. A nyugati országok közül Franciaországba 85, az NSZK-ba 54, Ausztriába 21, Angliába 102, Olaszországba 48, Svájcba 41 dollár váltha­tó üzemanyagköltség címén a 100 dolláron felül. A nyugati országokba mo­torkerékpárral utazók a sze­mélyautóra adható valuta fe­lét kaphatják, a szocialista országokba motorozok ugyan­annyit, mintha gépkocsival utaznának. A kiváltott összegeket — az utazásra kapott valutát és az üzemanyagköltséget — bevezetik a valutanyilván­tartási könyvbe, amelyet az IBUSZ irodákban lehet vál­tani 100 forintért. Ezt a kis négyoldalas könyvet az uta­zás során meg kell őrizni, mert a határállomáson el­lenőrzik. Hazaérkezés után is őrizzük meg, mert a ki­állítás dátumától. számított egy évig érvényes és minden külön hosszabbítás vagy il­leték lefizetése nélkül ismé­telten váltható rá valuta 6000 forintos végösszegig. Természetesen minden pénz­beváltáskor érvényes útle­véllel, betétlappal kell ren­delkezni. 2r A MERKUR jelentése a gépkocsisorszámok ról: állásá­Trabant Limousine 35 987 Trabant Kom,bi 4130 Wartburg Limousine 16 410 Wartburg de Luxe 12 213 Moszkvics 26 253 Skoda 100 MB 22 753 Wartburg Túr ist 1 577 Polski Fiat 1300 7 236 Polski Fiat 1500 2 306 Zasztava 2 106 Zaporozsec 2 284 Volga 797 Zsiguli Budapesten 1 856 Debrecenben 1061 Radar-légy Szovjet Közép-Azsiában és a kazahsztáni sivatagokban érdekes, nagy testű légy­fajta él, amelynek viselke­dését dr. Marikovszkij ento- mológus hosszabb ideje ta­nulmányozza. Megfigyelése szerint ezek az ízeltlábúak biológiai „rádió adó-vevő érzékszervvel” és „radar- letapogatóval” rendelkeznek. Zsákmányukra lesve sajátos mozgást végeznek. A vizsgá­lat időszakában a „zsák­mány” maga a tudós volt. Marikovszkij egy takaró mögé bújt, ott ült mozdu­latlanul, — a rovarok mégis rátaláltak. Amikor azonban autójában aludt, csak akkor indultak feléje? ha felébred­ve, fejét kidugta az ablakon. Ha a kocsi ülésén feküdt végig és ezáltal a fémváz teljesen „blokkolta” a testét, az állatok abbahagyták a hajszát és nem találtak rá. Kiderült az is, hogy a légy felhagy az üldözéssel, mi­helyt áldozata bádoglemez mögé menekül. Ez vezetett ahhoz a feltételezéshez, hogy ez a légyfajta felfogja az élő agy elektromos kisugár­zásait. — Ennek a légyfajtának mellső lábain megtalálható az úgynevezett Haller-szerv, — mondja dr. Marikovszkij. Kis gödröcske ez, alján né­hány apró duzzanattal. Zsák­mány után kutatva, a rovar magasabb pontra mászik és mellső lábait felemelve, úgy mozgatja őket, ahogy a ra­dar letapogató karjai mo­zognak. Ha a lábakat levág­ták, megszűnt a zsákmány­kutatási lehetőség és az állat csakhamar elpusztult. képernyője ELŐTT Az akaraterő csodája A lengyel Jaroszlav Or­lovszki művészete ékes pél­dája annak, hogyan tud győ­zedelmeskedni az élet szere. tete és a művészet iránti szenvedély a súlyos testi sérülés felett. A 30 éves művész a toru- ni nemzetközi könyv- és saj­tóklubban állította kj műve­it: a néző számára hihetet­lennek tűnik, hogy az alko­tónak hiányzik mindkét ke­ze és súlyos betegségben szenved — süketnéma. Más­féléves korában agyhártya gyulladás következtében tel­jesen elveszítette hallását. 1957-ben fejezte be a süket­némák iskoláját. Tíz év múl­va baleset következtében el­veszítette mindkét kezét. A poznani ortopédiai klinikán művégtagot kapott és ezután Vanda Suman, az ismert pe­dagógus támogatásával és vezetésével, hozzákezdett a festészethez. A rajzzal indult, majd ke­mény munka árán sikerült elsajátítania az akvarell és a plakátkészítés technikáját. Jarosek képei színgazdagsá­gukkal, kifejezőerejükkel és mozgalmasságukkal az élet szinte fanatikus szeretetét és az alkotó elfojthatatlan te­hetségét bizonyíják. / At a »kísértet szoroson" Lengyelországban egyre nagyobb a népszerűsége a vitorlás-sportnaK. Az elmúlt évben a lengyel zászló alatt futó vitorlások több mint 500 nyilt-tengeri utat tettek meg; ezek közül jónéhány világviszonylatban is jelentős eredmény. Ezek közé tartozik többek között Izland körülhaj ózása. A len­gyel sportolók a vitorlázás történetében elsőnek hajózták körül a szigetet nyugatról keleti irányba, a tapasztalt izlandi vitorlázók nagy meg­lepetésére és elismerésére. Ezzel csaknem egyidőben az „Euros” nevű lengyel jacht több mint 3000 tengeri mér- földes utat tett meg Gdanszkból az Atlanti-óce­ánra. Visszafelé áthaladt az Észak-Skócia és az Ork­ney szigetek közötti veszé­lyekkel teli szoroson. A len­gyel vitorlás volt az első motor nélküli hajó, amely ezen a „kísértet-szoroson” átjutott. Ezen a héten nem panasz­kodhatunk az időjárásra, hogy szeszélyes lett volna... A tv heti műsora is egyen­letesen „nyárias” volt, jól alkalmazkodott a kánikulá­hoz, nem sokszor hozta tűz­be a nézőket Ax eltorxított Piramis A Novella a képernyőn sorozatban Jókai Anna egyik legjobban sikerült elbeszé­lésének tévéváltozatát lát­hattuk, a Piramist. Az író­nő három család életét ref- lektorozza, sokatmondó el­lentmondásokra világít rá. A műsor megnézése után mindenkinek azt ajánljuk, hogy olvassák el az eredeti művet. A bemutatott Pira­mis ugyanis eltorzult, mert az adaptáció kevésbé sike­rült. A remek szereplőgárda sem tudott ezen segíteni. Jó­kai Anna műve sokkal mé­lyebb mondanivalóid ennél az agyondramatizált képsor­nál. Golding;: RéxpUlangó A legyek ura világhírű írója újabb arcát ismer­tük meg a Rézpillangó című tévéjáték jóvoltából. Gol­ding színművét kitűnő ér­zékkel alkalmazta képernyő­re Göncz Árpád, igyekezett hűen és sokatmondóan visz- szaadni az írói szándékot. William Golding játékos, groteszk alapötlete jó alkal­mat adott a különböző tör­ténelmi, társadalmi és tudo­mányos kérdések boncolga­tására, — különösen szelle­mes volt az időbeni lehetet­lenségének, humorának vil­lódzása. A telibe talált rendezés Esztergályos Károlyt dicséri, a darabban Sinkovits Imre és Páger Antal „elemében volt”, kitűnő alakítást lát­tunk tőlük. Vend• gségben Sxabó Magdanái Nem érezhettük magunkat elég otthonosan az Írónőnél, mert a műsor szerkesztése erre nem adott elég alkal­mat. Csak nagyon közvetve ismerkedhettünk a házigaz­dával, alkotóműhelyét nem mutatták meg kellőképpen a látogatóknak. A műsor alcí­me: „Irodalom és muzsika A látottak, hallottak alapján mondjuk: „Muzsika és iro­dalom” sikerült. Vagy még- inkább: „Kedvenc lemezei között válogat Szabó Mag­da.” Nagyon „rádiósnak” si­került ez a tévéműsor. Nem mondjuk, vendégség sokféle van, — de ha a hí­res szőlősgazda meghív ben­nünket a birtokára, a pincé­jébe és jófajta borai helyett elsősorban — a maga nemé- mében kitűnő — flippel, vodkával vagy bajor sörrel kínál, csodálkozunk. Ügy gondoljuk, nem Szabó Magdán múlott, hogy ez így történt Még egyszer mondjuk: sokféle vendégség van, a csalódást legfeljebb az okoz­ta, hogy ezúttal mást vár­tunk. Másfél óra unalom A Táncdalfesztivál, 1971 második elődöntőjéről — mentsük, ami menthető — elsősorban a nagy meleg ju­tott eszünkbe. Fogjunk rá mindent a kánikulára, ,, jie írjunk arról, hogy a bemu­tatott sikerületlenebbnél si- kerületlenebb, általában csap­nivalóan rossz, szóra sem érdemes táncdalok feltehe­tően nem az utóbbi hetek szaharai ege alatt készültek. Reméljük a java még hát­ra van, lesz ez még jobb is, — de ha nem: még az áram­ért is kár. — ti — f Érkezik a ... A budapesti ferencvárosi állomás dunaparti teherpályaudvarára naponta 30—40 va­gon búza érkezik. A nagy mennyiségű gabonát a hagyományos pneumatikus szállí­tó-rendszer nem képes eljuttatni a ferencvárosi malombr ezért speciális, szemes­terményt szállító teherautókat állítottak munkába, hogy a vagonok állásidejét csök­kentsék. (MTI fotó: Bara tván felvétele — K£j)

Next

/
Thumbnails
Contents