Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-04 / 182. szám

1971. augusztus 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Űj tanárok fogadása Augusztus 9-én nyit a jászfény szarui új postahivatal, mely­nek emeleti részén két szolgálati lakás épült Megalakult Túrkevén a városi NEB Vizsgálja a tsz nyugdíjasok helyzetét az épitőanyagelosztást Bolgár NTESZ küldöttség Szolnok megyében A Szolnok megyei MTESZ szervezet egy éve baráti kap­csolatot létesített a bulgáriai Silistra megye NTESZ elnök­ségével. Tavaly Szolnok me­gyeiek látogattak Budgáriába. E látogatás viszonzásaként hétfőn reggel két tagú bol­gár NTESZ küldöttség érke­zett a megyébe: Jakim V. Petkov NTESZ elnök, a Si­listra megyei pártbizottság titkára és Sztojan J. Dan- csev, a NTESZ titkára. A vendégek egy hétig tar­tózkodnak megyénkben. Lá­togatásuk során elmennek a martfűi Tisza Cipőgyárba, a törökszentmikólsi baromfi- feldolgozóba és a jászberényi Hűtőgépgyárba. Programju­kon több találkozó is szere­pel: így megbeszéléseket folytatnak a bőripari és a gépipari tudományos egyesü­letek elnökeivel. A bolgár vendégeket teg­nap délután fogadta Soós Ist­ván, a megyei tanács elnök- helyettese, csütörtök dél­előttre pedig Váczi Sándor, a megyei pártbizottság tit­kára hívta meg őket. Ugyan­aznap délután ünnepi MTESZ ülésen találkoznak a megyei szervezet elnökségé­vel, ahol a további együtt­működésre megállapodást írnak alá. „EURÓPABUS" ez évben ünnepli 20. szüle­tésnapját az „Európabus”, amelyet 1951-ben hoztak lét­re a vasutak saját hálózatuk kiegészítéseképpen. Megala­pításával az európai vasutak lehetőséget kívántak nyújtani utasaiknak olyan tájak meg­ismerésére, amelyek vasúton nem közelíthetők meg: A MÁV 1965-ben lépett be a szervezetbe, amelynek je­lenleg 15 ország a tagja. Az „Európabus” hálózata ma már annyira kiterjedt, (Skóciától a Közel-Keletig, az Északi Sarktól Szicíliáig, Portugáliától a Szovjetunió­ig húzódik), hogy a vonalak összes hosszúsága meghalad­ja a 100 ezer kilométert. A hálózatot az utazóközönség igényeitől függően fokozato­san bővítik. Lázár Ervin: Etus soha nem kért Csa­pótól semmit, — ebben ta­lán csak egyetlen kivétel volt: néha, amikor Csapó meg­látogatta őt, arra kérte, ma­radjon még. Ilyenkor megdü- hödött: „Mit tartóztatsz?” — mondta ingerülten. De ami­kor egyszer aztán nem szólt neki a lány, az rosszul esett. Etus bent volt a munka­helyén — egy hetedik kerü­leti fodrászatban dolgozott, kitűnően keresett —, meg­beszélték a találkát. — Menjünk hozzám — mondta a kocsiban Csapó — nem árt, ha néha kiszellőz­tetem azt a rohadt lakást. A Belgrád-rakparton la­kott, az ablakból a Dunára lehetett látni. Az előszobában egy lap' meg egy levél feküdt a szőnyegen. Csapó előbb a képeslapot nézegette. — Nairobi — mondta. — Ki írta? — kérdezte a lány. — Karcsi. — Még mindig a Luft­hansánál van? — Nem, már fél éve egy Költözik a KASZ Jelenleg a város szívében, a Vöröshadsereg útja 1—5. számú telken sok kis ócska épületben dolgozik a megye egyik leghíresebb ktsz-e, a Karcagi Általános Szerelő- ipari Szövetkezet. Felépült azonban kinn, aBerefürdőre vezető út mentén az új tel­kükön az első modern épület. Egyemeletes irodaház. Szürke, egyszerű épület, így kívülről. Mellette csak a falak jelzik, meg alapok, hogy más is épül. A készülő rakátrépület határideje ugyan szeptember 30. lett volna, de ahhoz már nem sokat bíznak. Az elektromos műhely és az öltöző—fürdő­sor, meg az ebédlő még ké­sőbb lesz készen. Az autó— motorszerelők mégis kiköl­töztek már és megkezdték az esztergapadok áttelepíté­sét is, valamint szétszedték a régi helyen a panellépüle- teket. Más újdonságról is hírt ad­hatunk: augusztusban meg­nyitják az AFIT vevőszolgá­latot. afrikai postagéppel jár. Va­lami kis vacak kétfedelűvel. Azt írja, ez jobb. Ember­szabásúbb, mint a Constella­tion. A lap sarkával szakította fel a levél borítékát. — Hát ez? :— kérdezte Etus. — Anyám — mondta ki­csit feszélyezetten, valami olyasmit lehetett kiérezni a hangjából, hogy „egy kurvá­nak nem beszélek az anyám­ról”. Etus, úgy látszik, más­nak tulajdonította a feszé- lyezettséget, mert nyomban megkérdezte: / — Neked van anyád? — Nem, a gólya hozott. — Mit hülyülsz?! Sohasem mondtad, hogy él az anyád. — Nem kérdezted. — Az anyjáról az ember akkor is beszél, ha nem kérdezik. — Ügy látszik én kivétel vagyok. — Haragban vagytok? — Miért lennénk? ö is él magának, meg én is. Rendes öregasszony. Szeretem. Ez minden. És néha gondolok rá. Meg ő is rám. De nem hiszem, hogy nagyon hiány­zóm neki. A lány a bélyegzőre né­Tizenhét frissen végzett középiskolai és zeneiskolai tanár jelent meg tegnap dél­előtt a megyei tanácsnál, ahol a művelődésügyi osz­tály dolgozói fogadták őket A fiatal pedagógusok a me­gye középiskoláiban és zene­iskoláiban kezdik meg ősz­szel a tanítást. * Tóth Tibor a megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tályának vezetője köszöntöt­te a megjelenteket, majd fel­olvasta az eskü szövegét, amelynek elmondása után a fiatalok a megye pedagógus társadalmának tagjai lettek. Borgula Ilona a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem könyvvitel—sta­tisztika szakán végzett. Me­zőtúron a Teleki Blanka szakközépiskolában fog taní­tani. Elmondta, hogy Mező- berényből származik, össze­sen háromszor járt Mezőtú­ron. Megyei ösztöndíjas volt, így került Szolnok megyébe. A pályakezdés nemcsak iz­galommal, örömmel, de gon­dokkal is jár. Borgula Hona zett, leolvasta a falu nevét. — Micsoda? Kacsola? Nem is tudtam, hogy ilyen muris nevű falu is van. — Legalább száz murisabb nevűét nem tudod! A lány elnevette magát: — Morcnak tetszik ma lenni, főpilóta úr! — Hova tetted a múltkor a konyakot? — Én? N — Ügy csinálsz, mintha nem lettél volna itt három hete. — Azért csinálok így, mert nem voltam. De a nőid mindig a szekrény mellé rakják a konyakosüvegeket. Az üreseket is, meg a töb­bit is. Már amelyik takarít A szemetet meg a heverő alá söprik. Szép kis nőid van­nak, hallod?! — A megfigyelőképességed tüneményes — nevetett Csa­pó és még akart mondani valamit, de megszólalt a te­lefon. Villámgyorsan ugrott fel, mintha régóta ezt a csör­gést várta volna, fölkapta a kagylót a hangtól megeny­hült az arca, s azt mondta: — Magánlakás. Téves. — Telefont vársz? — kér­dezte Etus. elsősorban a lakásgondot em­lítette. Idegen a városban, a lakáskeresés nem lesz egy­szerű dolog számára. Az idén sok zeneiskolai tanár jött a megyébe. Sza- lóczy Miklós hangszere a harsona. — Hogyan lesz valaki har­sonás? — Gyermekkaromban a pisztont szerettem, majd a zeneiskolában trombitálni tanultam. A szakiskolában is trombitára felvételiztem, de hatan voltunk. Hat trom­bitásra nem volt szükség. Rábeszéltek, hogy legyek harsonás. Vállaltam és most már nagyon örülök neki, hogy így alakult. — Hol végzett? — Miskolcon. — Hol fog tanítani? — Jászberényben. Néhány­szor voltam ott és nagyon megszerettem a várost. Me­hettem volna Ózdra és Sá­rospatakra is, de Jászberényt választottam. B. A. — Isten mentsl Remélem; azt a telefont megúszom. — Miféle telefont? ■ Csapó elkomorodott. — Emlékszel tavaly kará­csonyra? Etus ráncolta a homlokát. — Ja igen. A Luxor után a Béluséknál voltunk. Na­gyón undok voltál. Amiatt a medveszerű barátod miatt borultál ki, azt mondtad. — Na, annak a medvesze­rűnek éppen haldoklik a gye­reke. S ha meggondolom, én ezt a medveszerűt nagyon szeretem. Kevesen jártak az utcán; a villamosok árván és siető­sen cipelték a néhány dider­gő utast. Komor karácsony volt, latyakos, didergős. Már nyoma is alig akadt a pár napja hullott csenevész hó­nak, a párás hideg átjárta az A népi ellenőrzés másfél évtized alatt bebizonyította létjogosultságát. Munkája szerves részese lett az or­szágban folyó termelő-, épí­tő- és nevelőmunkának. Szer­vezete kiszélesedett, évről- évre tisztább formát öltött. Az 1971. évi 9 tvr.-el módo­sított 1968. évi V. tv. értel­mében most már a NEB-nek tagjait a tanácsi ciklussal azonos időszakra választják meg. Erre a választási aktusra került sor Túrkevén, a városi tanács legutóbbi ülésén. A városi testület tagjaira a megyei NjEB nevében a vá­rosi tanács végrehajtóbizott­ságával egyetértésben Csib- rány Mátyás, a megyei NEB elnöke tett javaslatot. A függetlenített elnöki tisztre Busi Istvánt, az elnök­helyettesi posztra Finta La­jost, tagjai sorába pedig Csáki Sándornét, Fazekas Istvánnét, Madarász Sán­dort, Tari Jánost és Tóth La­jost választották meg egy­öntetű kézfelnyújtással a városi tanács tagjai. A városi NEB új tagjainak eskütétele után Busi István, (aki március 15-től megbí­zott elnöke volt a bizottság­nak) beszámolt első félévi munkájukról és előterjesz­tette a bizottság második félévi saját kezdeményezésű munkatervét. A program ■ előterjesztését vita követte és annak kiegészítésére tettek javaslatot a résztvevők. Így a két tervezett téma — az embert. Csapó a körúti kira­katokat nézegette, egyik­másik előtt tíz percig is el- ácsorgott. Pedig nem érde­kelték az almahalmok, a konzervdobozok gúlái, még a íonott-kosorakból előkandi­káló palackok sem. Nagyon árvának,’ magá­nyosnak érezte magát, azt hitte a hirtelen föltámadó emlék miatt — pedig azért érezte, mert tényleg az volt. Nem volt határozott célja, aztán mégis a Luxorban kö­tött ki. Ez volt a pesti törzs­helye. Megállt mindjárt a bejáratnál, a pincér barát­ságos, jóismerősnek kijáró cinkos meghajlással fogadta: „Jóestét Csapó úr, nálunk tetszik eltölteni a szentes­tét?” Ettől elkedvetlenedett. Végigpásztázta a gyér me­zőnyt — néhány magányos lány, két-három kisebb tár­saság ült csak a presszóban, g basztva, rosszkedvűen, mintha fáztak» volna. Csapó legszívesebben elment vol­na, de aztán a hátsó aszta­lok egyikénél észrevette Etust. Egy szőke lánnyal ült, s mikor meglátta Csapót, od.intett neki. „Leülhetek?" — kérdezte az asztalnál Csa­pó. A szőke lány hirtelen az órájára nézett, Etus bólin­tott. „Vártok valakit?” „Nem biztos ügy, lehet, hogy a Bélusék jönnek” — mondta Etus. (Folytatjuk) idős nyugdíjas tsz-tagok helyzetének, valamint a vál­lalatok, tsz-ek gépkocsi- és erőgépparkja rendeltetéssze­rű használatának a vizsgála­ta — kibővült. Ducza Kata­lin tanácstag, javaslatára felvették programjukba a TÜZÉP telepek kislakásépí­téshez szükséges építőanyag el ^ztásának felülvizsgálatát. Természetesen — mint azt Busi István felszólalásában elmondotta — nemcsak az említett három program meg­valósításából tevődik majd ösesze a bizottság második félévi munkája. Hiszen az első félévben is egy vizsgála­ti a KNEB, kettőt pedig a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság tervei alapján vé­geztek el. Hasonlóképpen lesz ez a második félévben is. A közérdekű bejelenté­sek vizsgálatával még tovább bővül, szélesedik programjuk. Ilyen kezdeményezés alap­ján kerül majd sor többek között a vállalatok túlszám­lázásainak vizsgálatára is. Pesti író ? — Dehogy! A 75 éves Lengyel Józse­fet ünnepli az ország. Az író életművét méltató cikkek sora jelent meg a sajtóban. A népszerű Tükör is egész oldalt szánt az ünnepeltnek. A hetilap munkatársa Mo- noszlón kereste meg az Igéző és más örökbecsű alkotások Íróját. Szép, igényes mélta­tás, amit Lengyel Józsefről, a lapban olvashatunk, de egy — reméljük csak rosszul fogalmazott — mondatot úgy hisszük vétóznunk kell. Azt írja a cikk szerzője a vendéglátóról, hogy „.-75 évesnek még kevésbé lát­szik, mint pesti írónak”, A gondolatmenet alapján bizony — feltételezhetően — van pesti író, vidéki író— Mi Lengyel Józsefet nagy magyar írónak tartjuk.- ti -i Táskarádió Kétéves a rádió egyik leg­népszerűbb ifjúsági műsora, a táskarádió. Átlagos hall­gatottsága csaknem 50 szá­zalék. a táskarádó sikerének legnagyobb titka az, hogy nincs előre „megtervezve”, tehát semmiféle kötöttség nem fékezi készítőinek a fantáziáját. A következő hetek újdon­ságainak ígérkezik az a „mi­ni-sorozat”, amelyet Sándor György, az ismert fiatal hu­morista készít. A villanásnyi epizódok egy rejtett mikro­fon „közreműködésén” ala­pulnak a legfurább helyze­tekben, J j FILMJEGYZET EPER ÉS VÉR Az FBI jelentése szerint az elmúlt tan­évben összesen 1758 diáktüntetés volt az Egyesült Államok egyetemein. Ha más nem, ez az egyetlen adat tökéletesen in­dokolttá teszi Stuart Hagmann filmjének témaválasztását. Bizonyára a téma rendkí­vül időszerű volta is közrejátszott abban, hogy az elsőfilmes rendezőt tavaly a zsűri különdíjával tüntették ki a cannes-i fesztiválon. Századunkat — sok egyéb mellett — az ifjúság századának is szokták nevezni, s ez a meghatározás különösen gyakran bukkan elő az utóbbi évtizedben. Világ­szerte, pontosabban nyugati világszerte — megélénkült és mélehetősen zajossá vált a fiatalok, elősorban az értelmiségiek po­litikai tvékenysége. A történelmi párhuzamokkal el lehet játszadozni, de az ifjúság sajátosan mai politikai jelentőségét tagadni, vagy sze­mélyiségi problémákra redukálni épp olyan hiba lenne, mint nemzedéki ellentétekké bűvölni a forrongások mögött húzódó osz­tályellentéteket, amint azt gyakran meg­teszik a nyugai sajtópróféták. Sajnos, az Eper és vérnek is ilyesféle hatása van, noha a tények elkendőzésével egyáltalában nem vádolhatok a szerzők. Csak éppen nem elemző módon láttatják a diáktüntetések sistergő áradását. Mint­ha ők maguk is sodródnának a Maótól kezdve Che Guevaráig mindenkire hivat­kozó, tiszta szándékú, de teljes ideológiai tarkaságban, taktikai és stratégiai képzet­lenségben leledző egyetemista lázadókkal. / Ez a belülről láttatás azonban — hiába írta meg James Kunén diákmozgalmi ve- vezető feljegyzései alapján a forgatóköny­vet Israel Horovitz — nem a dokumentu­mok egyszerű kemény beszédével hat Ralf Woolsey kamerája virtuóz idegenként görkorcsolyázik, kissé mesterkélt csodál­kozással tágítja-szűkíti pupilláját a fegy­veres hatalom eluralkodása ellen tüntető egyetemisták között, akik egészen úgy hatnak dallamos énekeikkel a Nemzeti Gárda állig fegyverzett, könnygázfecsken­dős rendcsinálói ellenében, mint a ma­gyar kuruzsló, amikor síppal, dobbal, ná­dihegedűvel gyógyította a török handzsár ütötte sebet. Ö, selymes fürtű, kifinomult intelligen­ciájú ifjak, akiknek romantikus álom a forradalom, és akiknek többségét a papa csekktömbjéből kitépett óvadék ellenében biztosan szabadlábra helyeznek egy-egy kirándulás számba menő letartóztatás után! Harccá acélosodhat-e törékeny békevá­gyatok néhány rendőri gumibotcsapástól? Nem minősítitek magatok is ifjonti hő- börgésnek néhány év múlva a tüntetései­teket? Így bizony, bármennyire varázslatos Is a technikolor, akárhogy máguskodik is az operatőr, és hiába győz meg hihetetlen játékérzékenységéről a főszereplő Bruce Davison: csupán a forradalom revüjét lát­hatjuk. (Igaz, hogy olyan pazar kivitel­ben, ami már-már a revű forradalma.) i 4 I | SZ. Ja Zuhanórepülés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents