Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-31 / 204. szám

1971. augusztus .31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Emlékezés Hámán Katóra Á vadászati világkiállítás első vasárnapja imán Kató falusi lány volt. 1884-ben született. {fi) Szülei korán meghaltak. A nagy család minden terhe rázuhant ekkor... Tanulni szeretett volna. A vasútnál pénztáros volt, naponta tíz órán át, a másik nyolc órát otthon dolgozta. Harmincnégy esztendős volt, amikor Budapestre, a Nyugati pályaudvarra helyezték. Aránylag későn ismerkedett meg a szervezettség ere­jével. És mindjárt a magyar munkásmozgalom egyik nagy alakja, a vasutasok kedvelt szónoka, dr. Landler Jenő fi- v gyeit fel rá. Első beszélgetésük nem tartott hosszú ideig, de meghatározó jelentőségű volt Hámán Kató fejlődése szempontjából. Bekapcsolódott a szakszervezeti mozgalom- ' ba, és néhány hónap múlva már sztrájkot szervezett. Landler megajándékozta az érdeklődő nőt egy sokat forgatott, szakadozott könyvvel is. Hámán Kató egész éjjel ezt olvasta, és ezután százszor elővette még Marx és En­gels gyújtó hatású Kommunista Kiáltványát. A Tanácsköztársaság idején Landler Jenő népbiztos volt, Hámán Kató forradalmi szervező. A fehérterror Landlert menekülésre kényszerítette. Hámán Kató itthon maradt és a vegyiparban helyezkedett el. Nem volt erős fizikumú; a mérgező anyagok belégzése gyorsan aláásta egészségét. Ke­gyetlenek voltak az üldözések, amelyekben forradalmi tevé­kenysége miatt volt része: összesen tízszer tartóztatták le és ítélték el hosszabb-rövídebb börtönbüntetésre. De minden új megpróbáltatás csak a kommunista meggyőződést szilár­dította benne. Az újjászerveződő Kommunista Párt az illegalitásban jelentős feladatokkal bízta meg. Nagy nehézségek árán el­jutott a párt első kongresszusára, Bécsbe is, ahol az a fel­adat várt a küldöttekre, hogy kidolgozzák az itthoni ille­gális és legális harc stratégiáját és taktikáját. Hámán Kató többször hozzászólt a vitához. Az akkor negyvenegy éves asszony sokoldalúan elemezte a magyar- országi helyzetet. Ekkor lett az illegális Központi Bizottság tagja. Az I. kongresszus határozatainak itthoni alkalmazásában Hámán Kató nagy sikereket ért el. A féllegális Magyar Szocialista Munkáspárt egyik vezetőjeként azonban tömér­dek üldözést kellett elviselnie. Egészségi állapota mind elvi­selhetetlenebbé vált; a börtönből is feltételes szabadságot kapott emiatt. A nagyszerű kommunista asszony még ezt a lehetőséget is arra használta fel, hogy a párt külföldi ve­zetőihez, Bécsbe utazzék. 1927 különösen hideg telén, ember­csempészek segítségével, ment át a hóval és jéggel borított határmenti erdőkön. Magas lázzal, teljesen elcsigázva érke­zett meg az osztrák fővárosba, ahol tanítómesterét, Landler Jenőt a kórházban látta utoljára viszont: a súlyos szívbaj már akkor elhatalmasodott a párt kiváló vezetőjén. (Egy ' év múlva halt meg Franciaországban.) Hámán Kató, a ma­gyarországi börtönviszonyokkal kapcsolatos, személyes ta­pasztalatairól számolt be ezen az utolsó beszélgetésen. Land­ler azt a tanácsot adta neki, hogy hazatérése után széleseb­ben szervezzék meg a bebörtönzöttek megsegítésére szolgáló társadalmi mozgalmat, a Vörös Segélyt. Hámán Kató erejéből sok mindenre telt; az újjászer­vezett Vörös Segély ezidőtől egyik nagy támasza lett a párt­nak. De többet volt kínzókamrában, börtönben, mint szaba­don. Utolsó, 51 éves korában készült arcképéről már egy megtört, 70 év körülinek tűnő öregasszony néz ránk. A ti­zedik letartóztatást és a börtönt csak kevéssel élte túl. 35 évvel ezelőtt, augusztus 31-én nagy fájdalmak között, kór­házban halt meg. /D andler Jenő, a tanítómester, ha élne, 96 éves len- J) ne, Hámán Kató, a tanítvány 87; ilyen nagy tá­volságra a születés napjától elhalványul a hősi halál tragikuma, és az élők figyelme inkább az életműre irányul. Mindketten fiatalok maradtak a mi korunk emberé­nek szívében. Utcák, gyárak, intézmények, úttörőcsapatok, honvédalakulatok; vették fel nevüket. Művüket történelem- órán tanítják. Máté György Vasárnap reggel napos, derült időben népes csopor­tok várakoztak a nyitásra a vadászati világkiállítás bejáratánál. Többségük vi­dékről érkezett, a kedvez­ményes utazási igazolvány­nyal kombinált belépőjegy- gyei. A Rákóczi-induló kö­szöntötte a feltárult kapu­kon beáramló vendégeket, akik azonnal „megszállták” a pavilonokot, a jó étvá- gvúak pedig az éttermeket, büféket, hogy erőt gyűjtse­nek a sok látnivaló megte­kintéséi-e, a világkiállítás mintegy 20 kilométernyi út­hálózatának bejárására. — Hozzávetőleges számítások szerint már délelőtt jóval több mint 10 000 • vendéget fogadott a világkiállítás, te­hát többen látogattak el e nagy eseményre, mint az ünnepélyes megnyitó dél­utánján. A Könnyűipari Miniszté­rium pavilonjában sok cso- dálója volt a divatbemuta­tónak. Délelőtt i0 órakor kezdődött a program, ame­lyet kétóránként ismételtek meg. Középkori vadászatra induló táncos jelenet nyi­totta meg a műsort, majd 14 vállalat vadászati, turisz­tikai és sport divatruháit 15 manöken mutatta be egy olyan feltételezett vadászki­rándulás jegyében, amely reggeltől késő estig, a va­dászház közelében rendezett falusi lakodalommal pedig kivilágos virradatig tart. Sok látnivalót vonzott — s egy­úttal a gyaloglástól sajgó lábak pihentetésére is al­kalmat nyújtott — a baráti hadseregek 2. lovasbajnok­ságának és a Budapesti Honvéd 8. nemzetközi lovas- versenyének keretében az a vetélkedő, amelyen több mint 40 díjugrató lovas ver­senyzett a Szent György- díjért és a bajnokság minő­sítő versenyének első he­lyeiért. Nagy forgalmat bonyolí­tott le a világkiállítás két postahivatala is, eredménye­sen állták a bélyeggyűjtők rohamát. Eladták a megje­lent bélyegboríték kétezre­dik példányát és kétféle emlékbélyegzővel pecsétel­ték le a világkiállításon postára adott sok üdvözlő lapot, levelet. Cibakházi kenyérszegés V. Jó föld a cibakházi. Lel- keföld. Tavasszal ha lehú­zódnak a vadvizek, lecsurog a hóié, már hívja a föld az embert, őszig nem is en­gedi magától. Harsogó zöl­den csábítja, teltkalászú nyárral, mustízű októberek­kel. Az ember testvére a földnek. — Istenáldotta föld — vallja róla öreg Bede Já­nos. Ki-kicsoszog a szőlők­be. Gyalog megy, nem tud biciklizni­Derűs nyár falva ez. Tel­nek a magtárak, telnek jegy­zetfüzeteim. Portrék, egy- egy emberről, asszonyról. Nagy Mihálynéról is. Nagy Mihálynéval a paprikaföl­dön találkoztam, kapáltak az asszonyok. — Na Pircsi, most mondd meg a maga­dét — bíztatták. Pircsi le­gyintett. — Az újság úgyis csak a jót írja meg. Az elv­társnak csak az kell. A kertészet nem volt jó tavaly. Kevés termett, az asszonyok százalékra dol­goznak, kevés jutott. — Egy­szer yolt csak Budán kutya­vásár, de akkor minden ku­tya elkelt — mondja Pircsi. Egyszer nagyon jól ment a kertészetnek, azóta gyengéb­ben- Az idén bíznak. — Most nagyon jók az árak, a szőlőt is 15-ért adjuk. Sze­les Sándor mondja ezt. Vi­tázunk, mert a nekik jó árak nekünk nagyon borsosak. Kiskereskedők személykocsi­jai futnak be a kertészetbe. Ide lejárnak az áruért. Pir­csi nézi őket. —* Kell a pénz. Régi, vásáronvett bútor van még a házban. Most akarom kicserélni. Kora délután az asszonyok leteszik a kapát. Mennek haza. Lipták Károlyné cuk­rász kinyitja a Korzó presz- szót. Teltház van Tóth Sán­dor falatozójában is- Ala­csony, mozgékony ember jön egy fröccsel hozzám. — Ha nem tudná, ez itt a nyugdíjasok asztala. Szedelőzködni akarok. — Időzzön csak. Én úgyis olyan dolgokat tudok mondani, ami magának érdekes. En vagyok a Dékány bácsi. Dé- kány Mátyás vasboltosról valóban sokat hallottam Ci­bakházán. Barta László fo- gatos, Herkó Sándor brigád- vezető. Kuruc Antal „öreg­elnök” és mind úgy adta elő. még a Dékánv-boltban vették meg a kaszát. Az öreg Dékány tűzbe jön. — Háromszáz kaszát is elad­tam egy nyáron. Beiött a paraszt, hogy kasza kell. El­hajítottam messzire a ka­szát. Na lépjen rá. Ügy vet­ték, a csengése után. A 95-ös, a nagyméretű ka­szát vásárolták a cibakhá- ziak. Azzal nagy rendeket lehetett vágni. Dékány Mi­hály nem vágta, csak a mar­kot szedte kefeskedősegéd korában. Nyolcán voltak testvérek, aratáskor a ke­nyeret meg kellett keresni. — Nahát én csak azt mon­dom, egye meg a fene azt az embert, aki nem tiszteli, nem becsüli a másikat. Egészségére. A kasza meg a múlté. Nem veszik már. Kuruc Antalnak még meg­van, feldugva az eresz alá — Mészáros Mihály már kérte. Együtt arattam ezzel a Mészárossal hét eszten­dőben. Ismerte, hogy jó ma­gyaróvári kasza. Füvet, mit vágni megvenné. Kedves, azt nem tudod megfizetni, hogy odaadjam. Megmarad emléknek. Nyaranta a tagok Volgája elszalad Kuruc Antalért. — öregelnök, üljön csak be. Megy a mostani elnök, Ho- vodzák István és a tsz első elnöke Kuruc Antal dűlőről dűlőre. Járják, nézik együtt a birtokot. Szűkszavú ember az öreg Kuruc. — Jóra jött ez. minden jóra jött. Szép is ilyenkor a cibak­házi határ. A felszántott föl­deken már kizöldell a vad­kelés, a Sárszeg felől, a szőlőkből fanyar illatot hoz a szél a faluba. Reggelente kis harmat csapódik a ku- koricalevekre. Az élő Tiszá­ra, meg a holt Tiszára ki­járnak még delente fürödni a tisztviselők, de esténként már elkel a kiskabát. Nyár vége van. Telt teherautók hord iák a terményt. Szakmát tanult, okos fiatalok műve­A kongresszusi készülődés jegyében Isiterjú Fehér Józseffel, a KISS megyei bizottságának első titkárával A KISZ VIII. kongresszusára készülnek megyénk kom­munista ifjúsági szervezetei. E munka tapasztalatairól kér­tünk interjút Fehér Józseftől, a KISZ megyebizottság első titkárátóL — Megyénk KISZ szervezetei hogyan ké­szülnek a Vili. kong­resszusra? — Erre a kérdésre a leg­tömörebben az 1970. de­cember 29-i KISZ megye­bizottsági ülésen elfogadott jelszavunkkal lehet vála­szolni: „A X. pártkongresz- szus szellemében a VIII. kongresszus sikeréért!” KISZ-szervezeteink kong­resszusi felkészülését tehát ez év eleje óta az a törek- vér jellemzi, hogy ifjúsági szövetségünk minden egyes tagja értse meg, vallja ma­gáénak az MSZMP X. kong­resszusának határozatából az ifjúságra vonatkozó felada­tokat. A megyében lévő 1077 KISZ alapszervezet, 72 csúcsvezetőség, 34 üzemi, községi, tanintézeti KISZ bizottság, valamint a járá­si, városi, megyei KISZ ve­zetőszervek az MSZMP K. B. 1970. február 18—19-i ifjú­ságpolitikai állásfoglalásából a KISZ-re háruló feladatok megvalósításának tovább­folytatásával oldják meg ezt a feladatot. Ennek eredményeként me­gyénk csaknem harmincezer KISZ-tagja igényesebben dolgozik, példát mutat a munkában és a tanulásban. Fokozódott tehát tagságunk aktív részvétele az ifjúsági szövetség előtt álló felada­tok megoldásában. Ezt iga­zolják azok a tapasztalatok, amelyeket á sikeres ország- gyűlési képviselői és tanács­tagi választások, a szakszer­vezeti választások előkészí­téséből, az öt évre szóló kol­lektív szerződések megköté­séből magunkravállalt fel­adatok teljesítésének értéke­lése során szereztünk. Ha­sonló a tapasztalat a nyári építőtáborozásban, az Üttö- rőszövetség 25. jubileumának megünneplésében is. A fia­talokat eredményesen moz­gósítjuk, szervezzük az 1971. évi népgazdasági terv és a helyi feladatok telje­lik a földet. Az agronómia irányítása szerint. A cibakházi temetőben van egy nemrégi sír. Bánsz- ki József tsz-alapító pihen benne. Hervadó koszorú raj­ta. Hovodzák István elnök, Révész Benjamin párttitkár hozták a koszorút a szövet­kezet huszadik jubileumá­nak napján. A halottasház­tól pár méterre gazos, gyo- mos sír szélén megkopott fejfára bukkanunk a szem­üveges temetőcsősz segítsé­gével. A nyugdíjas, egykori demokratikus főbíró kí­sért el ide- Tőle tudom, a temetői sírsorok kilencediké­ben a földmunkásmozgalom halottja, a cibakházi Hegyes Gábor porlad- A saját laká­sában lőtték agyon a csend­őrök. Aratósztrájkokat szer­vezett, egy táborba fogott négyszáz cibakházi summást, cséplőmunkást. Azt mond­ják, az úttörők időnként ki­járnak sírjához. Augusztus 19-én, D. Mol­nár Mihály tanácselnök, ün­nepi beszédet mondott a községi kultúrházban. Az új kenyérről beszélt. Meg is szegték. Kosaras Lajos az öreg pék, a sport­köri elnök sütötte. Mindig 6 szokta. Búzakoszorú nem volt, aratási banket se, ví­galom se. Csak kevés részt­vevő előtt elmondta a ta­nácselnök; — Ebből az új kenyérből egyre jóízűbb karéj jut már a mi sokat szenvedett falunkban. Értettem, hogy mire gon­dolt. Eorzák Lajos sítésére. Az erre irányuló hagyományos mozgalmak mellett újak is születtek. A karcagiak, szolnokiak és a törökszentmiklósiak kezde­ményezték az „Ifjúság a vá­rosért, város az ifjúságért” mozgalmat, a tiszaföldváriak pedig „Fiatalok a tsz-ért, a tsz a fiatalokért” mozgal­mat. Több helyen alakultak szocialista brigádok, ifjúsá­gi szervezeteink az ipari, mezőgazdasági üzemekben munkasikerekkel is készül­nek a kongresszusra. Természetesen a kong­resszusi felkészülés olyan feladatokat is jelent szá­munkra, amelyek nem olyan látványosak. Ilyenek: szer­vezeti vezetési feltételeink javítása, a káderelőkészítő munka, a politikai és szer­vezeti előkészítő taggyűlé­sek. Idáig ezekkel a felada­tokkal is sikerrel birkóztunk meg. Ahogy fejlődött az idén is KISZ-szervezeteink belső tartalmi munkája — első­sorban tagságunk aktivitá­sának fokozódásával, — úgy fejlődött szervezeténítő mun­kánk is. Jelenleg ezeröt­százzal több KISZ-tag van a megyében mint 1971 ja­nuár 1-én. 1971 első félév­ben több KISZ-tagot aján­lottunk felvételre a pártba, mint 1970-ben egész évben. A dolgozó fiatalok körében 45 új KISZ alapszervezetet alakítottunk és 14 új csúcs­vezetőséget hívtunk életre. Megjegyzem, hogy ez az eredmény egy hároméves folyamatos tevékenység ré­sze, amely arra irányul, hogy erősítsük befolyásun­kat a dolgozó, mindenek­előtt a munkás és paraszt­fiatalok körében. A tudatos és folyamatos munka ered­ményességét, az alábbi két szám jelzi. 1967-ben 476 alapszervezetünk működött a diákok körében és csak 419 tömörített dolgozó fia­talokat. A hároméves mun­ka eredményeként megszűnt a tanintézeti szervezetek túlsúlya; ma már 38,7 szá­zalékos az arányuk, fagyon jelentős eredménynek tart­juk, hogy csaknem négy­szer annyi KISZ-vezetőt ké­peztünk ki az idén, mint 1967-ben. A káderelőkészítő munka tapasztalatai is kedvezőek. A KISZ vezetőségekben két­szer több fiatal párttagot és húszéven felüli KISZ-tagot kívánunk javaslatba hozni, hogy válasszák meg vezető­iknek KISZ-tagjaink. Je­lentősen megnöveltük a fi­zikai munkásfiatalok, a lá­nyok és fiatalasszonyok, az érettségizettek és mozgalmi iskolát végzettek arányát. Ezeket az eredményeket a pártszervezetek és vezető­szervek hatékony támogatá­sa, útmutatása és segítsége nélkül nem tudtuk volna megoldani. Ezért ezúton is megköszönöm a KISZ MB nevében a kapott segítséget és kérjük a további támoga­tást. — A választásoknak milyen szakaszai, tar­talmi és formai vonásai vannak? — A KISZ Központi Bi­zottság 1971. II. 25-i határo­zata szerint a VIII. kong­resszusra való felkészülést az eddigi gyakorlattól elté­rően több új módszerrel és formával oldottuk és oldjuk meg. A tanintézeti jellegű szervezetekben a választá­sokat két ciklusban kell megrendezni. Május 30-ig lezajlott a tanintézeti jellegű alapszervezetek vezetőségei­nek, csúcsve2etőségeínek és KISZ bizottságainak újjá- választása. Szeptember 1. és október 5-e közölt a tanin­tézetek taggyűlésen, kül­döttgyűlésen és küldöttérte­kezleten megtárgyalják a KISZ K. B. dokumentu­mait, elfogadják akcióprog­ramjaikat és küldötteket választanak a járási—városi KISZ értekezletre. A dolgozó fiatalok köré­ben működő KlSZ-szerve- zetek július 15—augusztus 31 közölt előkészítő taggyű­léseken vitatták meg a KISZ K. B. kongresszusi levelét és a szervezeti szabályzat ter­vezetét, valamint megvá­lasztották a vezetőség újjá­választó taggyűlés tisztség- viselőit. A vezetőségújjáválasztó taggyűlésekre és küldöttgyű­lésekre szeptember 1—30 között kerül sor. Október 1—25 között rendezzük meg az üzemi, községi, járási, városi KISZ értekezleteken A taggyűléseknek, küldött- gyűléseknek, küldöttértekez­leteknek — felsőbb vezető- testületi tagságra saját kül­dötteik közül ajánlási joguk van! Ezzel a joggá* minde­nütt élni fognak a megyé­ben. — Milyen eredmény­nyel zárult a középis­kolákban d KISZ veze­tőségek újjáválasztása? — Ez a feladat május harminccal befejeződött. Tartalmába általában jel­lemző volt, hogy a válasz­tások szervezeti kérdései és operatív teendői nagyobb súllyal szerepeltek, mint a politikai kérdések. Az alap­szervezeti vezetőségek be­számolóinak jórésze felsoro­lásszerű, krónikaízű volt. Az elemzések, következtetések levonása több helyen elma­radt. Tapasztalataink, sze­rint a beszámolók jelentős része nem kollektív munká­val készült. A beszámolókat követő vita változatos szín­vonalú volt. Az alapszerve­zetek 25 százaléka jelölőbi­zottságok közreműködése nélkül választotta meg ve­zetőit. — A kétezerkétszázkilenc vezető hatvan százalékát újraválasztották, több mint fele lány, de közülük csak négyen párttagok. A kül­döttértekezletek beszámolói­nak túlnyomó többsége jól tükrözte az adott intézmény ifjúsági munkáiának ered­ményeit és hibáit. A vitákban igényként fo­galmazódott meg a politizá- lóbb légkör, a követelmé­nyek fokozása, tartalmasabb szervezeti élet megteremté­se. Jelentős helyet kaptak a hazafias és internacionalista neveléssel összefüggő véle­mények. Többen úgy vélték, hogy ezen a területen bátor­talanok vagyunk, kevés még a tartalmas tevákenvoég és színvonalas rendezvény. A KISZ megyei vb ér­tékelte ezt a munkát és összességében eredményes­nek ítélte. Megállapította, hogy a jelentkezett gondok okai az előkészítés gyenge­ségeire utalnak. Túlnyomó- részt a tavaszi zsúfolt poli­tikai mozgalmi, kulturális program miatt volt az át­lagosnál gyengébb. Ezekkel a gondokkal együtt, eredményes volt a munka. A szervezetek döntő többségében alkalmas, cél­kitűzéseinket megvalósítani tudó fiatalok kerültek a vezetőségekbe, KISZ bi­zottságokba. Nem sikerült azonban maradéktalanul megvalósítani azt a törekvé­sünket, hogy jelentősen megnöveljük a fiatal pe­dagógusok és szakoktatók KISZ vezetésbe való bevá­lasztását. Ezeket a tapasztalatokat az őszi vezetőség újjáválasz- tások során hasznosítani szükséges, — tn. I. —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents