Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-04 / 182. szám
1971. augusztus 4. SZOLKOK MEGYEI KÉPLAP s és szövetség Segítség a belvízkárosultaknak v Még lehet kamatmentes kölesönt kérni Forint • ■> Az MSZMP politikájában mindig jelentőségének megfelelő helyet kapott a munkás-paraszt szövetség fejlesztése, erősítése. Ma már évtizedek tapasztalatai igazolják, hogy akkor szilárd a munkásosztály hatalma, akkor sikeres a szocialista társadalom építése, amikor a párt olyan politikát folytat, amely erősíti a munkás-paraszt szövetséget, s amely egyaránt kedvező a munkásosztálynak és a parasztságnak. A munkás-paraszt szövetség fejlesztése azonban nem csupán deklarációk kérdése, hanem „Tudnunk kell,... hogy a munkás-paraszt szövetség erősítése nemcsak szándékon és politikai kijelentésen múlik, hanem mindenek előtt népgazdaságunk arányos fejlesztésének meg- . felelő gazdaságpolitikát is '’kíván és a két alapvető dolgozó osztály érdekeinek helyes összehangolását követeli meg..olvashatjuk a IX. kongresszus anyagában. A 'termelőszövetkezetek fellendítésére tett intézkedések egyfelől a munkások, a városi lakosság ellátásának megjavítását eredményezi, másfelől a parasztság életszínvonalát növeli, ily módon döntő feltételei a munkás-paraszt szövetség további erősítésének. | Több élelmiszer 1 A szocialista útra lépett mezőgazdaság fejlődése bizonyítja, hogy a termelés fejlesztésére fordított milli- árdok jól gyümölcsöztek. A mezőgazdasági termelés növekedésének üteme meggyorsult, a munka termelékenysége jelentősen emelkedett. A mezőgazdaság évről- évre egyre több élelmiszert, nyersanyagot bocsát a népgazdaság rendelkezésére. Ugyanakkor a termelő- szövetkezetek megerősödése, a nagyüzemi termelés, a közös munka színvonalának az emelkedése növelte a parasztság jövedelmét, javította életkörülményeit. A valóság tényei arról győzik meg a munkások többségét, hogy az MSZMP agrárpolitikája helyes, eredményes politika. Egyaránt jól szolgálja a parasztság, a munkások, az egész társadalom érdekét. Helyenként azonban találkozhatunk még ma is meg nem értéssel azzal, hogy a munkás-paraszt szövetség erősödését célzó politikát helytelenül értelmezve, annak csak egyik oldalát figyelembe véve „paraszt-politikának” minősítik. A kivételeket általánosítva néha azt állítják, hogy a parasztok életszínvonala már jóval meghaladta a munkások életszínvonalát. Szolnokon többek között a Járműjavítóban hangzottak el többször olyan megjegyzések, hogy a parasztság élet- körülményeinek a javítása a munkásosztály rovására történik. . Mi hót az Igazság? színvonalát és ellátottságát tovább közelítsük a munkás- osztályéhoz.’’ A paraszti jövedelmek vizsgálatánál azt is számításba kell venni, hogy jelenleg 1,7—1,8 millió ember olyan kettős jövedelmű családban él, amelyben a jövedelmek egyaránt származnak az iparban, illetve a mezőgazdaságban végzett munkából. Ez rendkívül megnehezíti a tisztán mezőgazdaságból származó paraszti jövedelmek megállapítását. A közvélemény pedig általában az ilyen kettős, általában az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkező családok helyzetéből ítél leghamarabb. A jövedelmek növekedése egyébként is csak egyik — igaz legfontosabb — összetevője az életszínvonalnak. Számításba kell vennünk azt is, hogy a kiegyenlítődés elsősorban a reáljövedelem szintjében következett be. Közismert, hogy az életszínvonalnak még számos olyan tényezője van, ami a faluban, a mezőgazdaságban még ma is lényegesen kedvezőtlenebb, mint a városban vagy a népgazdaság más területein. Javuló gazdasági eredmények A termelőszövetkezeti parasztság jövedelmének gyorsabb ütemnövekedését, természetesen segítették a termelőszövetkezetek megszilárdítására, önálló vállalat- szerű gazdálkodásának megteremtésére hozott intézkedések. De az is tagadhatatlan tény, hogy a gyorsabb növekedés anyagi forrását, éppen ezeknek az intézkedéseknek a nyomán javuló gazdasági eredmények alapozták meg. Tehát a parasztság jövedelemnövekedése nem a munkásosztály rovására végrehajtott jövedelem átcsoportosításból fakadt, hanem a mezőgazdaság, gabonában, húsban, gyümölcsben, zöldségben is lemérhető teljesítményébőL 1965-ben például Szolnok megyében a rizs termésátlaga 7,5 mázsa volt holdanként, 1968-ban már 11,6 mázsa. E két évszám közötti időben a cukorrépa termés holdanként mintegy 10 mázsával növekedett, sőt közebeesően 1967- ben csaknem 30 mázsával volt több a holdankénti termés, mint 1965-ben. Az említett években egyaránt növekedett a megye gazdaságaiban a száz anyára jutó borjú, malac és bárány szaporulat is. Mind az állami gazdaságokban, mind a tsz- ekben egyaránt többet termeltek olyan fontos zöldségfélékből, mint a zöldborsó, a paradicsom és a zöldpaprika. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek bruttó termelési értéke folyó áron számolva 1968-ban 50, 1969-ben pedig 73 százalékkal volt magasabb mint 1965-ben. Ebben az időszakban a termelőszövetkezetek bruttó jövedelme évi átlagban 15 százalékkal, részesedési alapjuk mintegy 11 százalékkal, fejlesztési alapjuk pedig 25 százalékkal emelkedett. Az egy dolgozó tag által teljesített 10 órás munkanapok száma 1965-ben átlagosan 188, 1968-ban 221, 1969-ben 214 nap volt országosan. Az ipar is mezőgazdaság közös érdekei Mezőgazdaságunk szocialista átszervezése óta hatalmas mennyiségi és minőségi átalakuláson ment keresztül. A kisparaszti termelőeszközöket fokozatosan és gyorsuló ütemben váltják fel a korszerű nagyüzemi termelő- eszközök. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy a mezőgazdaság termelési költségeiben évről-évre növekvő részt képvisel az ipari eredetű eszközökre, gépekre, vegyszerekre és más termékekre fordított összeg. Jellemzően szemlélteti ezt, hogy 1960-ban még a mező- gazdaság anyagi ráfordításainak csak 34 százaléka volt ipari eredetű, 1970-ben már elérte az 55 százalékot Ezzel együtt egyre jobban terjed a mezőgazdaságban is az iparszerű termelés. Mindezekből következik, hogy a mezőgazdasági termelés növekedésének, az önköltség s az árak kedvező alakulásának alapvető feltétele, hogy a mezőgazdaság korszerű, jóminőségű és olcsó termelőeszközt Kapjon. Ez pedig elsősorban az iparon múlik, az ipari munkások teljesítményétől, munkájuk minőségétől függ. A korszerű, gazdaságosan alkalmazható olcsó ipari termékek megalapozzák a mezőgazdasági termelés növelését, amely nem kizárólag paraszti, hanem elsőrendű munkásérdek is. hiszen a munkások kiadásainak csaknem a felét teszik ki az élelmiszer vásárlásra fordított összegek. A mezőgazdaság a IV. ötéves tervben ismét jelentősei lép előre. Közelebb kerül egymáshoz a falu és a város. Tovább folytatódik a kiegyenlítődés a paraszti és az ipari munka és az élet- körülmények között. Ez a kiegyenlítődés mindkét dolgozó osztály érdekeit és élet- színvonalának emelését egyaránt szolgálja. Az utóbbi években megyénkben is sok gondot okozott a belvíz. Főként nagyon sok családi ház rongálódott meg. A károsultak gondjain az állam kedvezményes kölcsönökkel is enyhít. Az idén a belvízkárok méretei a múlt évihez képest csökkentek, a megye több területén így is jelentősek voltak. Néhány adat: Karcagon 56, Jászapátiban 55, Törökszentmiklóson 62, a tiszafüredi járásban 27 és Kunmadarason 27 családi házat ért belvízkár. A károk felmérését a heAz élelmiszergazdaság — eredményeit, gondjait összegezték, a sorónkövetkező tennivalókat tárgyálták meg kedden a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban az élelmiszeripari vállalatok vezérigazgatóinak értekezletén. Dr. Lénárt Lajos, mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes beszámolójában megállapította, hogy bár az 1970-es esztendő nem mindenben volt jó bázisa az ideinek — a gyengébb termés miatt kevesebb volt a gabona, az élelmiszeriparnak kevesebb nyers- és félkészáru állt rendelkezésére — különféle intézkedésekkel elérték, hogy az év első felében a lakosság szükségleteit az alapvető élelmiszerekből országosan és i területenként is kielégítették. örvendetesen javult a húsellátás, húsból és húskészítményből 5 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint tavaly ebben az lyi tanácsok építési osztályai — a helyi vízügyi szervek közreműködésével — már befejezeték, az adatfelvételi lapokat kiállították. A felmérések szerint 300 családi házat teljesen újjá kell építeni, 60-at pedig helyreállítani. A belvízkár akció gyors és eredményes lebonyolítása érdekében a tanácsok és a takarékpénztári fiókok szorosan együttműködnek, és így 1971 július hó végéig az építkezések jelentős része megkezdődött. A takarékpénztár a károidőszakban. Annak ellenére, hogy a tejipar 27 millió literrel kevesebbet vásárolt fel, országosan kedvezően alakult az ellátás, az igényeket a városokban, a nagyobb helységekben kielégítették, a tejfogyasztás 10 százalékkal emelkedett. A miniszterhelyettes beszámolója az élelmiszeripar eredményein kívül foglalkozott a hiányosságokkal és az ezekből adódó tennivalókkal. Kevés a csomagolt liszt és cukor, hiány van csomagolt zsírból, és a meglévő csomagolás minősége sem megfelelő. Az ellátással kapcsolatos jelzések egyben meghatározzák az élelmiszeripari vállalatok feladatait, egyebek között a minőségvédő csomagolás fejlesztését. Továbbra is fokozott gondot kell fordítani az úgynevezett olcsó cikkek termelésének növelésére, — a kereskedelem megfelelő ellátására. A beszámoló külön tájékoztatást adott az élelmisült családokat nagyösszegű kamatmentes kölcsönnel tá mogatja, melynek összege a 100 ezer forintot is elérheti. A károsult kaphat ezen felül további kettő és hat százalékos kamatozású kölcsönt Az 1971-es belvízkárok felmérése a megyénkben befejeződött, a segélyezési akció lezárásra került. A takarékpénztár és a tanácsi szervek felhívják azoknak a károsultaknak a figyelmét, akik ezidáig még nem nyújtották be kölcsönigényüket, hogy azt legkésőbb 1971 augusztus 31-ig juttassák el a helyi takarékpénztári fiókokhoz. Az említett határidő lejárta után a károsult nem részesülhet kamatmentes kölcsönben, a kölcsönigényt csak az általános építési köl- csönakció keretében tudja kielégíteni az OTP. Csúcsforgalom s A M^V a késő esti órákban mindennap hét expressz tehervonatot indít a fővárosba többek között Nagykanizsáról, Szegedről, Kecskemétről és Nyíregyházáról, megrakva a napközben szedett — friss paradicsommal, paprikával, káposztával, — dinnyével. A vasút naponta mintegy 280 vagonnyi zöldárut szállít, ennek egy részét exportra. A nemzetközi tehervonatok 17 óra alatt érnek Münchenbe és Stockholmban is megkezdhetik az indulás utáni reggelen a vonatok kirakását. E hosszú utat hűtőkocsikban „teszik meg” a gyümölccsel telt rekeszek. szeripari nyersanyagellátás szempontjából fontos terméskilátásokról. Az idei termés kedvezőbb a tavalyinál. A kalászosok betakarítása szervezettebb, gyorsabb. A gabona tröszt vállalatai július végéig csaknem 200 ezer vagon kenyérgabonát és egyéb gabonafélét vásároltak fel. A kapásnövények az ország legnagyobb részében jól fejlődnek és kedvező termést ígérnek, akárcsak a zöldsége félék, amelyekből azonban a nagyobb hozam sem tudja pótolni a termőterület csökkenését. A paradicsom és a fűszerpaprika jó terméskilátásai ellenére — ugyancsak a vetésterület erőteljes csökkenése miatt — nem lehet a tervezett mennyiség felvásárlására számítani. Változatlanul kedvező viszont a sertéstenyésztés és hizlalás helyzete, i összességében a tavalyinál kedvezőbb terméshozamokra, egyes cikkekből nagyobb árualapokra lehet számítani. A kérdés jogos Nem tudora mikor és ki válaszolt először így valamilyen feltett kérdésre, tény, hogy azóta klasszikussá vált: a kérdés jogos. Ha a tévé, vagy a rádióriporter azt kérdezi a vállalat igazgatójától, hogyan lehetséges, hogy bár a vállalatnál rosszak a munkakörülmények és kevés a bér, mégis nagy a fluktuáció, szinte természetes, hogy az igazgató valamiféle végtelen bölcsességtől áthatva így kezdi válaszát, hogy a kérdés jogos. „Vonalasnak” tekinti az ilyenfajta válaszadást az a brigádvezető is, akitől az újságíró az iránt érdeklődik, miért van az, hogy brigádjának tagjai szociaista módon élnek, dolgoznak és tanulnak, vagy a goromba művezető, akitől azt kérdi a riporter, hogyan lehetséges, hogy őt olyan sokan utálják. Bevallom, az én füleim is hozzászoktak ezekhez a mondatokhoz olyannyira. hogy már aggaszt, mi lesz ha egyszer valaki úgy válaszol a hozzá intézett kérdésre, hogy a kérdés nem jogos. Mi lesz ha ez a mondás Is — akárcsak elődje — tért hódit, divattá válik és ennek a divatnak hódolva a többszörös rablógyilkos, a tanácsvezető bírónak arra a kérdésére, hogy miért ölt, szemrehányóan odaszól, hogy a kérdés nem jogos. Vagy a diák, akitől felvé- téli vizsgán megkérdik, Waterloonál a franciák, vagy az osztrákok győztek, felháborodva kapja hóna alá a jegyzeteit és az ajtóból visz- szaszól: nem ér az egész, a kérdés nem jogos. Arra már nem is merek gondolni, mi lesz akkor, ha a cipőboltl dolgozót olvan kérdéssel háborgatja majd a vásárló. — hogy van-e 4-es gyermekszandál. Az e’adó pirulva minden bizonnyal a raktárba vonul vissza, miután elmondja, hogy Igazán ilyen kérdést nem várt volna a kedves vásárlótól, mert- hát ez a kérdés nem is jogos. Szorongva kérdezgetem maiamban: igen. mi lesz akkor? És gondolom, hogy ez a kérdés jogos. I. A. Növekszik a kínálat az év második felében-,V>T p -sí " > lAt" Az élelmiszeripar vezetőinek tanácskozása A párt és a kormány -célkitűzéseinek megfelelően a parasztság ezen. belül a tsz tagság jövedelmei az utóbbi tíz évben valamivel gyorsakéban emelkedtek, mint a munkás és alkalmazotti jövedelmek. Míg a munkások és alkalmazottak reáljövedelme I960 és 1970 között 55 százalékkal emelkedett, a paraszti reáljövedelmek 65 százalékkal nőttek. A paraszti jövedelmek növekedése főképpen a harmadik ötéves terv időszakában gyorsult fel, amikor is a munkás ás alkalmazotti jövedelmek 33 százalékkal, a paraszti jövedelmek pedig 43 százalékkal haladták meg az 1965. évi színvonalat. Tekintve, hogy 1965-ben a paraszti reáljövedelem mintegy 18 százalékkal maradt el a munkásokétól, ezzel jelentős részben megvalósult a IX. kongresszusnak az a célkitűzése, hogy „A következő években jelentékeny lépést teszünk mért, hogy a parasztság életMegnyílt a turisták előtt a gém énei erdő A világhírű gemenci vad- gazdaság fontos szerepet kap a budapesti Vadászati Világkiállítás tartama alatt. A most felépített vadászkastélyában trófea-kiállítást rendeznek. A rezervátum idegenforgalma máris fellendült, ugyanis a hétvégeken sokan keresik fel a vadak rejtett világát és az erdő kisvasútján végig utazva bepillanthatnak a híres ártéri erdő rejtekelbe. Halásztauya Kiilső-Uemencen A most (elépült vadászkastély (MTI (ötök)
