Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-28 / 202. szám

1971. augusztus 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KISZ KB levele a% ifjúsági sxövetség taggyűlései előtt A KISZ VIII. kongresszusára készülnek megyénk ifjú­sági szervezetei. A kongresszus előkészítését szolgálják az augusztusi taggyűlések is Ezeken két napirendi pont szere­pel. Megvitatják a KISZ Központi Bizottságának, a KISZ- tagokhoz intézett kongresszusi levelét, a szövetség további munkájáról, feladatairól szóló tíz kérdést; megbeszélik a szeptemberi vezetőségválasztó taggyűlések előkészítését. Ellátogattunk a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat és a szajoli Vörös Csepel Tsz KISZ-tag- gyűlésére, összefoglaljuk ezek tapasztalatait. Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat A hatvankilenc tagú KISZ-szervezetben alig van férfi — a helyiséget főként fiatalasszonyok, lányok töl­tötték meg. A tagok fele ta­nuló. A Vosztok úti ABC áruházban, a többiek a vál­lalat központjában és Szol­nok kereskedelmi egységei­ben dolgoznak. A KISZ- isták összejövetelén Frank Tiborné párttitkár és Ko­vács Béla igazgató is meg­jelent. Mindketten dicséret­tel szóltak a fiatalok szor­galmáról, kezdeményező készségéről. Az udvarias ki­szolgálásra buzdították a KISZ-istákat. A résztvevők érdeklődés­sel hallgatták Szikszai Fe- rencné KISZ-titkár beszá­molóját. Az előadó a KISZ KB leveléről többek között ezeket mondotta: kerek programot ad, vitakészségre serkent, az ifjúság különbö­ző rétegeihez szól, a hangja nyílt, őszinte. A taggyűlés felszólalói is azok voltak. A KISZ KB tíz kérdéséhez kapcsolódva őszintén szóltak saját mun­kájukról, gondjaikról. A pályakezdők gondjaitól Mocselini Ilona 'beszélt. A táhűlók korszerű, jól felsze­relt, gépesített boltban sajá­títják el a szakma ismere­teit. A kisebb boltok viszont elavultak, gyakran nehéz fi­zikai munkát is kell végez­ni, zsákokat emelni. Nem mindegy, milyen a kezdő szakmunkások első munka­napja. Több helyen a szo­cialista brigádok szívesen látják a fiatalokat, de bizal­matlansággal is találkoznak. A jó légkör kialakításához a vállalat vezetőinek segít­ségét kérte. Szeberényi Éva a szakmai továbbképzést sürgette. S azt, hogy indítsák meg a Bzakma Ifjú Mestere vetél­kedőt. Választ is kapott ja­vaslataira: rövidesen boltve­zetői, árcédulaíró, s a fel­nőttek részére eladói tanfo­lyam kezdődik. Az ifjúsági munkaversenyt, a vetélke­dőt is megszervezik a vál­lalatnál. A társadalmi munkáról Besenyei Teréz szólott. Fel­ajánlotta, hogy szabad ide­jükben szívesen segítenek a mikulási és karácsonyi áruk előre csomagolásánál. A nyelvtanulást Faragó Irén sürgette. Szolnokon egyre nagyobb az idegenforgalom, sok a külföldi vásárló. „Gyakran csak mutogatni tudunk a külföldieknek. Ta­nulnunk kell”. A vállalat igazgatója ebben is segítsé­get ígért. „Nyelvpótlékkal is ösztönzünk a tanulásra!” — mondotta. Tehát a fiatalo­kon van a sor. „Ne csak speciális kép­zést kapjanak a tanulók — mondotta Juhász Katalin — minden osztályon — cseme­ge, zöldség-, gyümölcs- — osztályon dolgozhassanak”. Tehát ne egyoldalú szak­emberekké neveljék őket. A vállalat szűkös helyen van, a szobák zsúfoltak. Iro­dában tartják a különböző rendezvényeket. A fiatalok­nak nincs klubja, fóruma, ahol kicserélnék véleményü­ket, összejönnének, s szóra­kozhatnának. Átmeneti meg­oldást nyújtanak a nyári hónapokban a Tiszaligetben levő víkendházak. A fiatal kereskedők tag­gyűlése aktív volt. Mind­annyian átérezték a KISZ KB levelének fontosságát és felszólalásaikkal gazdagítot­ták annak tartalmát. Szajol. I őrös Csepel Tsz A jól gazdálkodó szajoli Vörös Csepel Tsz-ben mint­egy hetven fiatal dolgozik. Közülük alig harmincán tagjai az ifjúsági szövetség­nek. A KISZ-isták többsége nő, főként az állattenyész­tésben foglalatoskodnak. A szajoliak is megtárgyalták a KISZ KB hozzájuk inté­zett levelét. Taggyűlésükön ott volt és felszólalt Kozma Imre, a pártalapszervezet titkára és Nánai Tibor, a já­rási KISZ-bizottság titkára. A KISZ KB leveléről Péntek Erzsébet agronómus, az alapszervezet KISZ-tit- kára tartott rövid bevezetőt. A helyi sajátosságokhoz iga­zodva nem a tíz pont egé­széhez, hanem annak a me­zőgazdasági fiatalokat érintő kérdéseihez szóltak hozzá a fiatalok. A Vörös Csepel Tsz KISZ- tagjai szívükön viselik a tsz—tagok utánpótlásának helyzetét. Erről többen is szóltak a taggyűlésen. Pó­lyák Lajos, Magyar István és Török Sándor javasolta: vegyék fel a kapcsolatot a helyi általános iskolával. Hívják meg a VII—VIII. osztályos úttörőket a szö­vetkezetbe. Szervezzenek ré­szükre szakkört, segítsék elő, s kísérjék figyelemmel pá­lyaválasztásukat. Készítsék fel őket a KISZ-tagságra. E kérdésről a KISZ KB levele a következőket mondja: „A KISZ szervezeteinek és tag­jainak megtisztelő feladatuk az úttörők segítése, nevelé­se...” A szajoliak tehát meg­értették, magukévá tették e fontos megbízatást. Sok szó esett a továbbta­nulásról. A tsz-ben mintegy nyolcvan szakmunkás dolgo­zik. A párttitkár arra ösz­tönözte a KISZ-istákat; ta­nuljanak a középiskolában, szerezzenek magasabb képe­sítést. Példaként említette Pólyák Lajos gépszerelőt, aki most fejezi be a mező- gazdasági gépészeti techni­kumot. A felhívás nem volt hatástalan. A taggyűlés vé­gén Nagy Klári baromfigon­dozó szakmunkás bejelentet­te: szeretne továbbtanulni a mezőgazdasági technikum­ban. A taggyűlésen szóvá tették: a fiataloknak nincs képvi­seletük a gazdaság vezetésé­ben. A párttitkár erre fel­kérte a KISZ-titkárt, vegyen részt az igazgatóság ülésein. Az augusztusi taggyűlé­sekkel befejeződik a KISZ- kongresszus előkészítésének első szakasza. Szeptember­ben megkezdődnek a veze­tőség- és küldöttválasztó taggyűlések. 1 — m. 1. — 25 ezer mű*orperc tanításra Huszonötezer műsorperc­ben 11 tantárgyat tanít az 1971—72-es tanévben az is­kolatelevízió. Mint Kelemen Endre, az iskolatelevízió ve­zetője elmondta, a fő cél to­vábbra is az iskolai nevelő­munka hatékonyságának fo­kozása. Az új tanévben már csaknem valamennyi tan­tárgyhoz kapcsolódik valami­lyen adás-sorozat. — Az idén először bekapcsolják a magyar irodalom oktatásá­ba a nyolcadikosokat is. Itt első alkalommal Ady Endre életét, munkásságát tanítják. „A magyar ugaron”, illetve „Én nem bűvésznek, de min­dennek jöttem” címmel ne­ves irodalmárok, írók, költők közreműködésével. Újdonság, hogy a történe­lem oktatásához — ezentúl rendszeresen felhasználják a televízió különféle adásaiban bemutatott, — pedagógiailag hasznos, érdekes műsorokat is. Így például Bokor Péter a „századunk” néhány epi­zódjából készít az iskolatele- vizió számára „leckéket”. Az általános iskola alsó tagozatai számára nemsoká­ra új mezőgazdasági progra­mok kerülnek képernyőre, így az ipari növénytermesz­tés, az állattenyésztés, a ta­karmánynövény-termesztés je­lenéről, jövőjéről forgatnak a következő hetekben filme­ket. A középiskolai életbe való zökkenőmentesebb be­illeszkedés érdekében a ma­tematika szemléltető anyagát ugyancsak szinte teljesen ki­cserélik az új tanévben. Ál­talános tapasztalat ugyanis, hogy itt a legnagyobb a le­maradás a tanulók között. Üj adásidőben jelentkezik ezentúl szombatonként a reg­geli órákban a filmesztétika. A negyedik osztályos film- esztétika anyagát ezentúl ki­zárólag csak a magyar film­művészet legkiválóbb alko­tásaival szemléltetik. * Cikkünk nyomán Először augusztus 1-i lap­számunkban írtuk meg, hogy a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megtárgyalta és a KNEB elnökének büntető feljelentésre javasolta a jász- ágói Kókai Termelőszövetke­zet vétkes vezetőinek ügyét. Augusztus 24-én hírül ad­tuk, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke gazdasági ellenőrzés akadá­lyozása, pénzügyi bűntett, a társadalmi tulajdon sérel­mére elkövetett sikkasztás, csalás és hűtlen kezelés ala­pos gyanújában büntető fel­jelentést tett a Szolnok me­gyei főügyésznél. Tegnap — mint arról Pet­rányi József, a termelőszö­vetkezet elnöke szerkesztő­ségünkben tájékoztatást adott — vezetőségi ülést tartottak a Kókai Termelőszövetkezet­ben. a vezetőségi ülésen be­jelentették, hogy a Pénzügy­minisztérium Bevételi Fő- igazgatósága 2 327 000 forint Mezőtúron, Kunsezntmár- tonban, Tiszafüreden és Kis­újszálláson tíz új üzem kezd­te meg működését, hét üze­met pedig továbbfejlesztet­tek az elmúlt években. Mind­ez jelentősen csökkentette az elvándorlást. Kisújszálláson mintegy háromszázra tehető azoknak a száma, akik fel­hagytak az ingázással és a Gyógyászati Segédeszközök Gyárban, az automatizált / Uj erőmű Százhalom­battán A már meglévő Dunai Hő­erőmű szomszédságában zz eddiginél kétszer nagyobb teljesítményű erőművet épí­tenek. a berendezések egy- része csehszlovák, másrésze hazai gyárakban készül. Az erőmű 1976-ra épül fel. Ge­nerál-tervezője az ERŐ­TERV, kivitelezője pedig a 22. számú és 26. számú Ál­lami Építőipari Vállalat. — (MTI foto: Balassa Ferenc felvétele—KS) adóhiány, illetve jogtalan állami támogatás visszafize­tésére kötelezte a termelő­szövetkezetet. — A megyei szerv vizsgálata és határoza­ta ellen augusztus 27., pén­tek volt a fellebbezés lehe­tőségének utolsó napja. A termelőszövetkezet vezetősé­ge tegnapi tanácskozásán úgy döntött, hogy él fellebbezési jogával. A vezetőségi ülésen egyéb­ként — amelyen részt vettek a tanács járási hivatalának munkatársai is — a vezető­ség úgy határozott, javasolja a termelőszövetkezet közgyű­lésének, indítson fegyelmi vizsgálatot Petrányi József elnök ellen. Serester Kálmán főmérnök-főagronómus ezen a vezetőségi ülésen kért fe­gyelmi vizsgálatot maga. és a távollévő dr. Szűcs János főkönyvelő ellen. — sj — téglagyárban és más helyi üzemben vállaltak munkát. Mezőtúron a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat, a Vil­lamos és Géptechnikai Cik­kek Gyára és négy ipari ktsz több mint kétszáz új munkahelyet biztosított a hazatérő munkásoknak. Kar­cagon, Kunszentmártonban és Tiszafüreden félezernél több helybeli munkás kérte felvételét az új üzemekbe. Szolnok megye az iparilag; leggyorsabban fejlődő területek közé került Visszaélések a j ászágói Kókai Tsz-ben Vezetőségi ülésen fegyelmi vizsgálatot javasoltak Petrányi József elnök ellen Serester Kálmán főmérnök-főagronómus fegyelmit kért Cibakházi kenyérszegés ín. A kecskeméti konzervgyár fembere köszönés nélkül vé­gigvonul a szövetkezeti iro­da folyosóján, a főkönyvelői szobába. Pár perc múlva Marika, a gépíró pénzzel a kezében keresi a kertben Sz. Nagy Istvánt — Tata szaladjon egy kis italért. Tata leteszi a vödröt, bi­ciklire kap. Tavasztól őszig kezében a vödör. Alapító ő is, kevéske nyugdíjjal. A tsz úgy tesz hozzá, hogy az iro­da előtti kis parkot ápolja Sz. Nagy István. Magasnö- yésű ember jön az úton. '„Miért nem a Tiszából lo­csolsz öreg?” „Messze van.” „A Hold messzebb van, mégis jámak-kelnek rajta.” Az ember elmegy. Bulgár Andris volt ez — mutat utána Sz. Nagy. Jordanov Andrást hívják így, mert valamikor valóban bolgár kertész volt Most a tsz já­radékosa. Cibakházán külön­ben talán nincs is ember, pld ne értene szőlőhöz, gyü- jjmölcshöz és kerthez. Diny­nyéikkel bejárják a fél or­szágot. Kovács Sándor Szol­nokra jár. Barna, jókötésű ember. — Maga írta a cikket a Hegyes Julikéról? Kár volt azt írni, hogy háromezret megkeres a dinnyés. — Nem keresi meg? — A traktoron se keve­sebb. Kovács Sándornak trakto­ros a szakmája. Nincs saját gépe, a szezonmunkában, ősszel ül rá. Három éve nyáron dinnyés. Így szól az egyezség a szövetkezettel. Kovács Sándornak meg mindegy. — Ez is szép. El­ülteti az ember azt a kis magot, aztán mi lesz belőle. A Kreisz József csapatá­ban dolgozik. Egyedül nem vállalná még. — A jó diny- nyés a napot is megfigyeli. Már a nap állásából is tud­ja, mit csináljon. Sok jó dinnyés van itt. Hegyes Bá­lint, nagy Petróczki Mihály, kis Petróczki Mihály. Kis Petróczki Mihály Kecskemé­ten tanulta a dinnyetermesz­tést Dinnyések, szőlősök, ker­tészek, traktorosok, kazlazók, állattenyésztők — hallom a megnevezéseket. Valamikor mindent csinált a paraszt- ember. A szövetkezetben ki­alakultak a szakmák A leg­többjéről nincs segédlevél. De az vaui, Herkó Sándorék nem tudnák úgy csomagolni az exportszőlőt, mint Posta Imrénéék. A Postánéé sző­lősbrigád, azt csinálja éve­ken út, azt gyakorolták be. Herkó Sándor a szállítóbri- gád vezetője. — Ahhoz is kell szakér­telem? — Mikor még a padlásra hordtuk a terményt zsákok­ban, akkor nem kellett. Mi­óta a szállítószalagokat ke­zeljük, persze, hogy kell. Magas, 46 éves férfi Herkó Sándor. Két pék is van a brigádban, Plavec Gábor és Holka Pál. Kitanulták a pékmesterséget elmentek rakodónak Herkó Sándor­hoz. Az hírlik, így megvan a havi négyezer. — De nem annyi munkával, mint a péknek — teszi hozzá Herkó. Itt még kaszálni is kelL — Kaszálni? — Hát mór csak a borsót. A férfiakat felszólította a tsz, gyerünk vágjuk le a borsót. — Pár napról volt csak szó. de sokan letagad­ták, hogy kasza van a ház­nál. Ügy kellett megpiron- gatni egyiket-másikat. Barta László mondja ezt. Neki két kaszája volt otthon, egyik fiának is adott egyet, a má­siknak is. Hátha kell még valamire. — Pali fiam a gátat tölti a traktorral az új úthoz. Barta László vezetőségi tag, 1961. óta. — D. Molnár elnök tolla egy hónapig is nálam volt Mikor alá kel­lett volna írni a belépést, mindig azt mondtam, nincs nálam ceruza. Pontosan idézi a dátumot. — 1961. március 1-én este 10 órakor kijöttem a tanács- házáról. Akkor mondtam, elestem, mint Nagyrév. Négy napra rá felvettem a munkát, egy napot sem ma­radtam még távol. Első nyáron a lakására ment vagy tizenöt ember: beszélje le az elnököt, ne engedjék a kombájnnak az aratást. — Idehallgassatok, a mindenit annak a gépnek, hadd vágja. Barta Lászlót az elnök is sokszor megkér­dezi: Laci bácsi maga hogy látja jónakt De a falu egy­kor legtekintélyesebb gaz­dáját is megcsalja az idő. — Jöttünk tavaly haza a Léderi gyepről, a kukorica mellett. A kukorica sárga. Nézd már Dezső — mondom a főállattenyésztőnek, le­égették a kukoricát. Veze­tőségi ülés lett, ott is el­mondtam. Guszti, a főagro- nómus nevet. Laci bácsi ez a vegyszerezés, várjuk ki a végét. Micsoda? Negyvenegy mázsával fizetett. Hát ilye­nek vannak. Barta László, a volt 15 holdas mintagazda idén odament Szeles Sándor értékesítési előadóhoz. — Nézzed már Sanyi, te csak jobban ér­ted, meddig lehet ezt a hib­rid krumplit elültetni? Az iroda előtti nyárfasor tetején ülnek már az eső­felhők. — Csak hadd hull­jon, nagyon kell, kapasz­kodna a felhőkbe Sz. Nagy István. Néhány csepp már le is esett. Pintér Sándor agrármérnök elnökhelyettes, bemegy megnézi a baromé­tert. — Nem lesz eső em­berek. — Nem? Hát. már esik is. Nem lesz, a barométer azt mutatja — erősködik Pin­tér. Az eresz alatt állók elé­gedetten nézik Boldog Al­bert agronómus csatkos in­gét. Elmehet Pintér a bar rométerével, hiszén máris hullik — ezt gondolja kár­örömmel mindenki. Aztán kisüt a nap. Sz. Nagy Ist­ván fogja a locsolókannát, néz az elvonuló felhők után. — Elment Teleknek, — ennyit mond. Az esőváró emberek csalódottan szét­szélednek. Keresik Pintér Sándort, hogy megmondják, neki lett igaza. Nincs benn. Mikor megnézte a baromé­tert. kapta magát és kiment a határba. Kacziba Imre kirendelte a Planicska József csapatát, kapálják meg a paprikát.' Kollár József kádárt pedig Anderko István főkönyvelő rendelte az elnöki szobába. Megrepedt a fal. csinálja­nak valamit az ajtóval. Kol­lár József, a nagy bőrkö­tényben nekifeszül az ajtó­félfának. — Mindenhol rendnek kell lenni — han­goskodik Anderko. A fóag- ronómusnak mutatja a le­velet: ciprusi professzor jön a közös gazlálkodást nézni. — Milyen professzor? — hülled el Raisz Gusztáv fő- agronómus. — Ciprusi, itt van a MÉM levele. De jön­nek a lengyelek is. Nekem rend legyen a határban, a kertészetben, mindenütt. Borzák Lajos ' (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents