Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-24 / 198. szám
4> SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. augusztus 24. i Száz éves a Vándorkiállítási Társaság A ti zen négyek lázadása — A realista műrészét alapjai — Emlékezés világhírű festőkre A Szovjetunióban idén nagyszabású rendezvényekkel emlékeznek meg a Vándorkiállítási Társaság megalakulásának 100. évfordulójáról. A csoporthoz tartozó művészek: Repin, Szu- rikov, Vasznyecov, — Kramszkoj, Ge, Perov, Vasziljev, Kuidzsi és társaik annak az orosz demokratikus kultúrának a képviselői, amely forradalmi gondolatokkal és művekkel járult hozzá az emberiség kulturális kincseihez. Pétervárott, a Képzőművészeti Akadémia termeiben 1871. november 28-án nyílt meg a Vándorkiállítási Tárratikus, hivatalos esztétikai kánonja ellen (éppen ez a lázadás indította el a Vándorkiállítási Társaságot), — megnyitotta a „partiKuláris”, az oroszországi önkényuralmi rendőrállamtól független művészeti életet. A csoport létrehozását Iván Kramszkoj, Vaszilij Perov és Grigorij Mjaszodejov kezdeményezte. A Társaság történetének hőskora az 1870—90 közötti két évtized volt, amikor a legnagyobb városokban megjelenté« az orosz realista festészet ma világszerte ismert művei, amelyek nem az ideális világot, hanem a hatalmas tömegek életét, munkáját, bánatát és örömét, hétköznapjainak prózáját és a történelem tragikus pillatelen nehéz munkájukat. — Egyben azt is feltárta, milyen törhetetlen a nép fizikai és szellemi ereje. A kép eszmei mondanivalója egyben az orosz demokratikus realista festőiskola programját is adja. Ez az iskola az orosz nép kitartását, állandó ellenállását és harcát hirdette az elnyomással, az igazságtalansággal szemben. Az orosz ember erkölcsi hőstetteinek témája is ez. Iván Kramszkoj kifejezésével élve „az ember belső harca és győzelme ez az élet igazságtalanságai felett”. A kiváló orosz történelmi festő, Szurikov monumentális vásznain tett tanúbizonyságot róla, hogy vállalta ezeket a gondolatokat. SzuV. Szurikov: Morozova bo járaszony című kompozíciója sasághoz tartozó fiatal, haladó művészek első tárlata. Hivatalosan ezt a napot tekintik a csoport megalakulá- si dátumának. — Valójában azonban erre az időpontra már összekovácsolódott az azonos nézeteket valló művészek társasága, s a tárlat művekbe öntve képet adott e tehetséges fiatalok világnézetéről. A cári Képzőművészeti Akadémia 1863-ban végzett 14 növendékének „lázadása” a késői klasszicizmus büroknatait elevenítették meg. A XIX. század második felének orosz realitásában fogant képek mindig filozófiai töltésűek, bármilyen műfajban jelentkezzenek is: történelmi tabló, portré, életkép, vallásos téma, vagy tájkép tornájában. Amikor az ifjú Repin a napsütötte végtelen tájban életre keltette „Hajóvontatók a Volgán” című képét, megrázó erővel kifejezte a hőseire nehezedő súlyos terhet, a jogtalanságot, és végrikov a nép történetének olyan drámai pillanatait örökítette meg, mint a Nagy' Péter-i reformok kora, a népfelkelések, a lázadások, a múlt súlyos háborúi. Hasonló témák foglalkoztatták Repint Jarosenkót, Makovsz- kijt is. Az önfeláldozó hősiesség, a megalkuvás nélküli küzdelem— mindez jelen van Szurikov képein. Repin: „A gyónás visszautasítása” és „Nem várták”, Kramszkoj: „Krisztus a pusztában”, JarosenV. Perov; F. Dosztojevszkij portréja ko: „A diák” és „A tanfolyamista lány” című képein is. A XIX. század második felének mesterei a realista portréművészetben egyéni ecsetkezeléssel, de egyforma eltökéltséggel tárták fel a nemzeti jellem mélységeit. — Perov Dosztojevszkij arcképén megragadja a nézőt a megalkuvás nélküli önelemzés, a gondolkodó elme állandó feszültségének döbbenetesen megkapó ábrázolása. Kramszkoj portréja, amelyet Lev Tolsztojról festett, sugárzó mélységekből vetíti elénk a történelmi általánosítás képességét, a bölcsesség lényegét. Repin és Jaro- senko más más eszközökkel idézi fel a híres színésznőnek, Sztrepetovának igényességét és művészi alázatát. A Vándorkiállítási Társaság tagjai józanul felmérték a tudomány jövendő századának realista festészete elé tornyosuló akadályokat. §. az orosz demokrata művészek formakeresésükben az oroszországi felszabadító mozgalomban találták meg bázisukat. A népről festettek, a népnek, esztétikai programjukban pedig realizmust, népi és nemzeti vonásokat hirdettek. Munkásságuk jelen-- tősége éppen abban rejlik, hogy tevékenységük része voít annak a nagy történelmi folyamatnak, amelyben megszületett a forradalmi orosz művészet. Tevékenységük jelentőségét emeli, hogy Oroszország ekkor sajátos történelmi szerepet töltött be, a világforradalmi folyamat központjává lett. Az orosz demokrata művészek ekkor rakták le a nagy társadalmi felelősséget, forradalmi rea- lizust hordozó realista művészet alapjait. Alekszandra Juferova A Gornij-Badahsan autonóm terület fővárosa: Horog, a tengerszint felett 2000 méter magasan fekszik. Közelében, 2320 méter magasban, egy termcszetadta teraszos területen találjuk a Pamirvidéki Biológiai Kutatóintézethez tartozó botanikus kertet, amelynek telepítését 30 évvel ezelőtt kezdték meg. A kutatók azt vizsgálják, hogy magaslati körülmények között a világ mely burgonya-, zöldség- és takarmánynövény fajtái, díszcserjéi élnek meg legjobban. Kísérleteik eredményét az autonóm terület gazdaságai alkalmazzák. Most hidropóniai kísérleteket folytatnak, — kutatják hogyan hat a nap sugárzása a különféle növényekre. A hörögi botanikuskert ökológai kísérleti telepe. A bolgár vendéglátó ipar A bolgár vendéglátóipar az utóbbi években erőteljesen fejlődött, — több mint 2,5 millió munkás, alkalmazott és tanuló veszi igénybe szolgáltatásait. A vendéglátóipari hálózatot kibővítették, a választék megnövekedett, kultúráltabb lett a kiszolgálás. Az üzemi konyhák és kantinok üzemi költségeit — a társadalmi fogyasztási alap terhére — az állam fedezi. A dolgozók a nagykereskedelmi árat fizetik. A hatodik ötéves terv időszakában a vendéglátás fejlesztését ipari alapokra helyezik; az éttermekben áttérnek a félkész hús- és zöldségfélék. valamint a készételek használatára. Az üzemi konyhákat, az iskolai étkezdéket, a csemeSzkopje Hét év telt el a tragikus szkopjei földrengés óta, amelynek híre az egész világot megrázta. A szinte elpusztult jugoszláv város ma már újjászületett. A munka beható vizsgálatokkal indult; kijelölték az építkezés szempontjából legbiztonságosabb területeket. Az új Szkopje városépítési tervének kidolgozásával három intézményt bíztak meg: a szkopjei Tervezési és Építészeti Intézetet, a lengyel Városépítészeti Intézetet, amelynek vezetője Adolf Ciborowski, az ismert varsói építész, valamint az geboltokat, a félkész és készételeket árusító bolthálózatot korszerűsítik és jelentékenyen bővítik. Ez területi vonatkozásban éppúgy érvényes, mint az ételnerrrűek változatosságában, különösen a kantinok és az iskolai éttermek választékát bővítik. Étkezdéket létesítenek a mezőgazdasági dolgozók (traktorosok, gépvezetők stb.) számára is. Jobban kiépítik a városok, fürdőhelyek, turistaközpontok és a nagyobb falvak étteremhálózatát. 1975-ig az éttermekben a tanulók 35 százaléka reggelit és meleg ebédet kap; az étkeztetésben részesülő munkások és alkalmazottak aránya az 1970. évi 38 százalékról 1975-ben 45 százalékra emelkedik. r mm r r Hl, újjáépült athéni Daskojadis tervezőirodát. A legkedvezőbb értékelést a lengyel újjáépítési terv nyerte el, amelynek megvalósítását a szkopjei városi hatóságok hivatalosan jóváhagyták. Az újjáépítés hat évig tartott. Az építészek rajztábláin megszülettek az új épületek, utcák, negyedek, parkok tervei. A fontosabb létesítményekre a városi hatóságok nemzetközi verseny- pályázatokat hirdettek: a városközpont beépítésének tervpályázatát a japán Kenzo Tange nyerte, Megapolisz — svéd módra „Nagy-Stockholm” tervei már kezdenek kibontakozni a tervezőintézetek rajzasztalain. 1971-től ugyanis egész Stockholm és az összes külvárosok, továbbá az új szputnyik városok egy egységet fognak alkotni. Megszűnik az eddigi laza kapcsolat az egyes városrészek közigazgatási, városépítési, kommunális szolgáltató szervei között. A közlekedés, a lakásépítés, a betegápolás, parkok és zöldövezetek létesítése kikerül az egyes községi szervek — így a mai Stockholm városa — kezéből és egységes irányítás alá kerül. Ennek a rendelkezésnek legnagyobb hatása az építkezésre, a városkép kialakítására lesz, továbbá a közlekedésre. A nagyjából már elkészült Skärholmen szput- nyikvárosban az autókat már csak a föld alatt szabad parkolni, az üzletekbe széle gyalogjárókon, forgalma csomópontokon szabadba: elhelyezett mozgó járdáko; jut a vevő, a mozgó járdák állandóan, még télen is közlekednek. A belvárosban viszont oly módon oldják meg a parkolási problémákat hogy a díjakat felemelik és parkolni rövidesen a legnagyobb luxus lesz. Stockholm óvárosában ősztől kezdve megszűnik az autóközlekedés. Az áruszállítást délelőtt 11-ig le kell bonyolítani. A svéd fővárosban úgy tervezik, hogy a fő közlekedési eszköz a földalatti vasút lesz. A földalatti hálózata jelenleg 64 kilométer hosszú, ehhez további 30 kilométert építenek oly módon, hogy senkinek se kelljen 500 méternél többet gyalogolnia az egyik megállótól a másikig. Európa legnagyobb URH-álIomása Európa egyik legnagyobb URH-állomása épül Ettrin- genben (NSZK). Az első szakaszban, mely 1974-ben fejeződik be, 12 egyenként 500 kW teljesítményű adó épül. Az első öt adót még az 1972-es müncheni olimpia előtt üzembe helyezik. A nagy kapacitás mellett különösen érdekes, hogy az állomás teljesen automatikusan működik. Hó'erőművek jelentősége Az Amerikai Tudományos Akadémia egyik különbizottságának jelentése szerint az emberiség a Föld összes szerves tüzelőanyagkészletének (szén, földgáz, olaj) eddig mindössze 10 százalékát használta csak el. A föld mélye még igen jelentős tartalékokat rejt magában. Át kellene kutatni a Spitzber- gákat, a Szaharát, az Antarktiszt, Szibéria' egy részét stb. Az energetikusok szerint a hőerőművekre ebben az évezredben, tehát még jelentős szerep vár az emberiség energiaigényének biztosítása területén. A Szovjetunió energia- szükségletének jelentős hányadát ma is még a hőerőművek szolgáltatják, annak ellenére, hogy az ország jelentős kiaknázatlan vízi energiával rendelkezik és az atomerőművek fejlesztése is folyik. A képen látható villamos hőerőmű a Volga partján épül Koszroraa város mellett Építését 1964-ben kezdték eL Jelenleg három, egyenként 300 ezer kilowattos energetikai blokk működik itt; a negyedik blokk 1970 novemberében lépett működésbe. 1975-re az erőmű már teljes kapacitással üzemel. Szovjet tudósok felfedezései Két szovjet tudóscsoportnak nyújtottak át oklevelet a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Tanulmányügyi Bizottság ülésén. M. Makarov, a Lebegyevről elnevezett akadémiai fizikai intézet főmunkatársa, és V. Hohlova a Szovjetunió Tudományos Akadémiája csillagászati tanácsának főmunkatársa értékes holdfelszín megfigyeléseket végeztek az infravörös színképtartományban. Speciális készülékeket dolgoztak ki és érdekes mérésciklust hajtottak végre a Krími Asztrofizikai Obszervatórium 50 hüvelykes reflexiós teleszkópjávál. A két tudós speciális, kétcsatornás rádióméter segítségével különböző megvilá- gítottsági fázisokban vizsgálta a holdkorongot, miközben új fizikai hatásokat fedeztek fel. Megállapították például, hogy új hold idején a holdbéli „tengerek” infravörös sugárzása kétszer intenzívebb, mint a „kontinenseké”. Ez a tény a „tengerek” kőzetanyagának jó hővezető képeségére utaL Oklevelet kapott E. Kor- nyeva; az orvostudományok doktora és L. Haj az orvos- tudományok kandidátusa is — mindketten a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Kísérleti Orvostudományi Intézetének munkatársai. A szovjet kutatók fedezték fel a világon először az agyvelő szigorúan lokalizált és pontosan elkülöníthető szakaszát, amely jelentős befolyást gyakorol a szervezet egyik legfontosabb védelmi jellegű életműködésére rá az antitestek termelésért von
