Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-24 / 198. szám

1971. augusztus 24. 8ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szentiványi Kálmán: LOTTÓZ Hogy művelt munkások tegyenek Emeltszintű szakmunkásképzés Cibakházán A Nap felkelt, megpislog­ta az éjjeli esőtől fénylő vá­rost, elbújt a komoran ereszkedő felhők mögé. A férfiak szájában cigaretta, a nők mosolya szürke így ko­ra reggel, mint párától ho­mályló ablaküveg. A gyárkapunál sokan meg­torpannak. — Hé, lottóárus! Bújj már elő... Hol az öreg? Biztosan elcsábították a lá­nyok! A nők a portást kérlelik, vegyen nekik valahonnan, vagy fizesse be, ha előkerül az öreg, töltse is ki, itt van­nak a biztos nyerőszámok. Két perc múlva hét óra, mászik a nagymutató, vala­ki kiabál, hogy siet ez a vekker. Torlódnak most már, csenget szüntelenül a bé­lyegzőkar. Együtt jön a ti­zenegy szép lány — az if­júsági brigád — de nem mernek bemenni, mert ott áll oldalt Bácskai, a mű­helyfőnök, harmincöt éves kopaszodó agglegény, olyan tömör és mozdulatlan a kék köpenyben, mint egy felöl­töztetett szobor. Meg kell várni a brigádvezetőt, Mo- nokinét, nélküle nem mer­nek elvonulni a műhelyfő­nök előtt, mert cikket írtak az üzemi ' újságba, éppen tegnap jelent meg, hogy ők szakközépiskolában érettsé­giztek, műszerész szakmun­kások s itt csak betanított műszerészként dolgozhat­nak. Talán a szerkesztő is gorombította a cikket, volt ott néhány kemény meg­jegyzés, a műhelyfőnökről. S alatta mind a tizenkét név, elöl Monokiné, aztán sorban a lányok. Hát nem mernek most bemenni, mert szó sem volt arról, hogy a nevűig is megjelenik. A napközi épülete felé pislog­nak : Monokiné odaviszi minden reggel hatéves kis­fiát, — mert elvált, a gye­rekkel él, s nincs, aki vi­gyázzon rá, amíg dolgozik. Már itt is van, szidja a to­longást a napközinél, aztán a nyomában lehajtott fejjel beosonnak a lányok. A mű­helyfőnök előlép, s azt mondja: — Miattam nem mernek bejönni? Nem ettem én még embert. Az a lottóárus ké­sőbb visszajön. A maguk szelvényeit elkértem, tessék. — S átadja a köteget. Köpenye zsebéből kiáll az üzemi újság. Lerobban a zápor, a ma­gas épületek felett menny­dörgés és villámlás öklelő- dik. Némelyik lánynak van a táskában orkán kabátja. Hárman elférnek, ha szét­terítik. Így rohannak a lift­hez. Bácskai műhelyfőnök azértis lassan megy, de a liftnél eléri a brigádot. Együtt szállnak be a szobá­nyi teherliftbe. A lányok számolják a szelvényt, aztán abbahagyják, a nyeremény fontosabb. — Ha lesz pénz, meges­küszünk Tibivel... Nekem autó kell!... Befizetek tár­sasutazásra ... Ha nyerek, szakítok az udvarlómmal... Maga mit csinál a pénzzel, Margit néni? Monokiné hat-hét évvel lehet idősebb náluk, s nem is üt ki a bokorból. A mű­helyfőnökre pillant, aki nagy kockás zsebkendővel vizes fejét törli, s szeme tréfásan villan: — Itthagyom a gyárat, ve­letek együtt —- Jaj, miért? Csak nem? ■— Bácskaira oillantanak. Más gyárba megyünk, ahol megbecsülnek. Szakközépis­kola? Itt szakmai tudás kell, elvtársnők — utánoz­ta a műhelyfőnök lassúsod- j-ásu beszédét, Bácskai meg úgy tett, mintha elmerülten beszélgetne a liftkezelő öregasszonnyal. — Elme­gyünk innen, de előtte egy undok embernek a fejére ütünk egy jó nagyot, vala­mennyien ... Aztán a nye­reményből kifizetjük a bün­tetést! Riadt csend lett, majd a nevetés szinte szétvetette a liftet. A lányok egy bokor­ban kapaszkodtak. Nagy dpccenéssel felértek a har­madik emeletre. Az ifjúsági műhely tágas csarnok, fiú kevés van itt, azok is tanulók — s vagy száz női szakmunkás. Bács­kait azért helyezték ide, mert a többi pályázó szok­nyabolond hírében állt, ő komoly, megfontolt ember, s agglegény, — ha éppen elveszíti a fejét, nősüljön meg! De — úgy hírlett —, nem érdeklődik a nők iránt, öreg anyjával él Óbu­dán, s még mindig tréningre jár a Vasasba, birkózik. Minek ment le a kapu­hoz? Semmit sem intézett el. Hirtelen ötlettel nekilát, írja a pársoros jellemzése­ket, a tizenegy lányból nyolc — már a jövő héten szakmunkásként dolgozhat, a többi három tanuljon még — maradjanak egyelőre be­tanított műszerésznek. S az újságcikkel nem törődik. Ki­csit igaz, amit írtak; leg­jobb volna a gyárban is le­vizsgáztatni a belépőket: ki, mit tud? A legtöbb baj a besorolással történik, idejön némelyik, kiköveteli a tíz forintos órabért — hogy elő­ző helyén ennyit kapott — s rosszabbul dolgozik, mint az itteni nyolcforintosok. Régóta javasolni akarja ő, hogy minősíteni kell, aki nem veti alá magát, annak baj van a szaktudásával, úgysem nyernek vele sokat, jobb, ha kívül marad a ka­pun. Az ifjúsági brigád megint bokorban van, mintha tud­nák, hogy a főnök ővelük foglalkozik. S jön Monoki­né — mintha gyászban len­ne, fekete a köpenye, kendő­je — s benyit. Azt mondja: — Elnézést.. I Biztosan megharagudott rám. A főnök tud mosolyogni. — Megírtam a jellemzé­seket, ha akarja, olvassa el. Három lány betanított mű­szerész marad... Monokiné nem mozdul közelebbre. — A késést behozzuk. Ma úgyis próbál az énekkar. Utána tánc lesz, mint a múltkor. Oda készülnek a lányok. — Maga is? — Igen. Bácskai hirtelen a tele­fonhoz nyúl, az igazgatót tárcsázza, hangsúlyozva mondja, hogy olvasta az új­ságot, elkészítette a brigád minősítését. S kéri a maga áthelyezését, más műhely­be. Lehet hallani, hogy az igazgató értetlenül kiabál — évfolyamtársa Bácskai­nak a Műszaki Egyetemen, most utolsó évesek a leve­lező tagozaton, s a műhely­főnök vizsgái jobban sike­rültek. A minisztérium bontja a vonalat. Monokiné mégis közelebb lép. — Miattam akar elmenni innen? Bácskai hallgat. — Nem tehetek semmi­ről... A cikk... A műhelyfőnök legyint. — Hát akkor? Ugye, mert a múlt próba után, mikor a tánc kezdődött... magá­val beszélgettem és felkért a volt férjem és... maga miért nem kért fel? ÓK — Nem tudok táncolni. Az asszony elmosolyodott. — Nem nagy ügy. Mo­dern tánc, néhány lépés, egy-két figura, s maga kü­lönben olyan jó mozgású ... Ha kérte volna, hogy tanít­sam, már tudna. — Azt mondják, a volt férje újra elvenné magát — Lehet... de a kisfiám­ra maga sem kíváncsi... Udvarol, kísérget, de a gye­rek? Hozzám tartozik... hatéves ember. Az ilyen apa nélkül növök, amúgyis ér­zékenyek. — Nem akartam, amíg... — Ne haragudjék... men­nem kell... Bácskai is észrevette, hogy már odanézegetnek a csar­nokból. Nagy sebbel-lobbal csörtetett ide az igazgató. Fehér köpenyes, testes fia­talember. — Jó napot, szervusz öreg! Már megint ijeszt­getsz? Az egész gyár irigy­li... ennyi szépség! Amilyen fafejű, ezt nem érdeklik a lányok. No ... örülök elv­társnő, hogy... megértik egymást, nyugtassa meg a brigádot, minden rendben lesz! Monokiné azt mondta: — Erről beszéltünk éppen. De még valamit... Három­mal több lottószelvényt adott főnök elvtárs... Van­nak saját számai, vagy be­száll hozzánk? A lányoknak van egy szisztémájuk, azt hiszik, azzal nyerünk. — Köszönt az igazgatónak és elment. Annak szélesre nyílt a ké­pe, amint kettesben ma­radtak. — Már együtt lottóztok? Ügy megijedtem, hogy ... Mesélték, hogy Monokiné megviccelt a liftben, hogyan mondta a nyereményről?! Hogy a fejedre ütne, öreg? Haha... Világos, hogy tré­fa, de ha te is benne vagy a lottózó brigádban... f?o, szervusz. Engem az előbb szépen felültettél az áthelye­zéssel. Te! Szóltak nekem, hogy van néhány jegy, hajó- útra, Pozsonyba, Bécsbe... nyolc nap! Ha úgy fordul­na, s megházasodsz, öreg. Isten az atyám, kifizetjük az igazgatói alapból a nász­utak Elmehettek a költsé­günkön. Majdnem elfelejtet­tem, hogyan állsz az egye­temi anyaggal, én megint semmit sem tanultam! Men­nem kell. Örülök, hogy minden rendben van, szer­vusz öreg! — Visszakézből odacsapott a műhelyfőnök domború mellére. S már ment is. A csarnokban szólt a tás­karádió. A jó számot dúdol­va kísérték a lányok. A zi­vatar egészen elvonult, fé­nyesség tündökölt a vilá­gon. A bábművészek nemzet­közi szövetsége (UNIMA) 2 évenként Pécsett rendezi meg a felnőtt bábfesztiválo­kat. Az UNIMA ezzel a döntésével fejezte ki elisme­rését a nagyhírű pécsi Bó­bita bábegyüttesnek a fel­nőtt bábjátszás népszerűsí­tése és a modern előadási forma megteremtése terén kifejtett úttörg munkásságá­ért. Az első felnőtt bábfesz­tivált 1969-ben rendezték, a másodikra az idén — októ­ber 20—24. között — kerül sor a Mecsek-aljai városban. Az idei fesztivál valósá­gos parádéja lesz a világ­hírű bábművészeknek. Hét országból 18 együttes lép fel Pécsett. A fesztivál Ob­A pályakezdők helyzetéről Az országos ifjúságpoliti­kai és oktatási tanács egyik bizottsága széleskörűen ta­nulmányozza a pályakezdő fiatalok helyzetét. Nyolcezer fiataltól, a legkülönbözőbb rétegekből, véleményt kér­tek a pályakezdés tapasz­talatairól, a bérezésről, a munkafelételekről, a szociá­lis ellátásról, a képzés és továbbképzés helyzetéről, az üzemi légkörről, továbbá arról, hogy milyennek látják érvényesülésük lehetőségeit. Ugyanezeket a kérdéseket a vállalatok igazgatóinak, KISZ-szervezeteinek, a ta­nácsok munkaügyi osztályai­nak és a szaktárcáknak is feltették, s így a helyzetet különböző szemszögből is­merhetik meg. Százötven fiatallal külön interjút is készítettek, fel­tárva családi helyzetüket, anyagi körülményeiket, ta­nulási lehetőségeiket, kíván­ságaikat, terveiket. A bősé­ges anyagot a Munkaügyi Misztériumban — más tár­cák és az érintett társadal­mi szervek közreműködésé­vel — feldolgozzák, s utána javaslatokat dolgoznak ki a tapasztalatok hasznosítására. Lapunk 1971. július 24-i számában „Jó ha tudjuk a lakástörvényről” címmel megjelent egy írás, amely­ben különböző kérdésekre válaszoltak az illetékesek. A cikk után több olvasónk fordult hozzánk és részle­tesebb tájékoztatást kért. Ezért a kérdéseket most megismételve két folytatás­ban igyekszünk kimerítő választ adni azokra. Kérdés: Mennyi lakbért fizet az, akinek a vállalata nem folyósította még a lak­bérhozzájárulást? Mit tegye­nek azok a nyugdíjasok, akik. szintén nem kapták még meg a lakbérhozzájáru­lásukat? Válasz: Általános tétel, hogy a bérlő 1971. július 1- től a teljes összegű új lak­bért köteles megfizetni a bérbeadónak. Az 1971 július—szeptember hónapokra járó hozzájáru­lást az igazolólap alapján legkésőbb szeptember 10-ig kell folyósítaniok a vállala­toknak. A bérlő ezekre a hónapokra a régi és az új lakbér közötti különbözetet legkésőbb szeptember 25-ig köteles megfizetni. A régi lakbérnek megfe­lelő öszeget természetesen ebben az időszakban is min­den hó 15-ig kell kifizetni. (Csupán a különbözet meg­fizetése húzódhat addig, míg a jogosult a vállalati lak­bérhozzájárulást meg nem kapja.) Az 1971. július 1. után lé­tesített bérleti jogviszony razcovnak, a moszkvai Köz­ponti Bábszínház igazgatójá­nak szóló előadásával nyílik meg. A világhírű szovjet bábjátékos egyúttal díszel­nöke is lesz a II. nemzet­közi felnőtt bábfesztiválnak. A záróműsorban ugyancsak világhírességek lépnek a színpadra: Yves Joly párizsi és Jan Bussei londoni báb­művész, az UNIMA elnöke. A vendéglátó pécsi bábcso­port — a Bóbita együttes — Bartók „A kékszakállú her­ceg vára” című operáját mutatja be a fesztiválon. A bábfesztivál előadásaira a pécsi Kamaraszínházban kerül sor, egyidejűleg a ha­zai és a külföldi bábművé­szek szakmai tanácskozáso­kat tartanak. (Tudósítónktól) Nagy változások napjait éli a Törökszentmiklósi MEZŐGÉP Vállalat cibak- házi gyáregysége. Szeptem­ber 1-vel áttérnek az emelt­szintű szakmunkás oktatás­ra. Az üzem ipari tanulói­nak nevelése összevontan történik. Eddig gyáregységi szakoktató — Gachal Sán­dor — oktatta a jövő szak­munkás nemzedékét. Szep­tember 1-től a MŰM ipari szakmunkásképző intézeté­nek tiszaföldvári iskolája két függetlenített szakoktatót ad a gyárnak. Az emeltszintű program­nak megfelelően a gyáregy­ség profiljának figyelembe vételével sajátítják el a fia­talok a szakmát három év­folyamon. Az üzem egy megnagyobbított tanműhelyt is kialakít a tanulóknak. A forgácsolók, a gépszerelők, a hegesztők külön műhely­ben tanulnak. A fiatalok művelődését a gyáregység KISZ-szervezete is figye­esetén a bérlő havonta egy összegben legkésőbb 15-ig köteles lakbérét rendezni. Kérdés: Mi történik akkor, ha valaki szeptember 30-a után sem fizeti a felemelt lakbért? Válasz: A lakbérfizetési kötelezettség elmulasztása­kor a bérbeadó az 1/1971. (II. 8.) korm. számú rende­let 71. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 72. §, 73. § és a 74. § alapján járhat el. Ennek értelmében a bérbeadó a szerződést fel­bonthatja, ha a bérlő a lak­bért a fizetésre megállapí­tott határidőn belül nem fi­zeti. Ezt megelőzően a bér­beadó köteles a bérlőt a kö­vetkezményekre figyelmez­tetni és írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólítás kéz­hezvételétől számított 8 na­pon belül nem fizet, a bér­beadó további 8 napon belül írásban felmondhat. Nem állami lakás esetén, ha a bérlő nem fizet időben, a bérbeadó — másik meg­felelő lakás biztosítása nél­kül is — felmondhatja a la­kásbérleti szerződést, ameny- nyiben ezt a megállapodás­kor kikötötték. Míg az előbbi esetben a felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál, a nem állami lakás­nál 3 hónapos felmondási időről beszélünk. Amennyiben a bérlő a felmondást elfogadta, de nem költözött ki időben, a bérbeadó a lakás kiürítése iránt a határidő lejártától számított 30 napon belül pert indíthat. Ha a bérlő a felmondást nem fogadta el akkor a bér­beadó a felmondás érvé­nyességének megálapítása és a lakáskiürítése iránt már a határidő lejárta előtt, de legkésőbb az azt követő 30 napon belül pert indíthat. A perindításra előírt ha­táridők elmulasztása jog­vesztéssel jár. Kérdés: Hogyan szüntet­hető meg, illetve mondható fel a bérleti viszony? Válasz: Az 1/1971. (II. 8.) korm. sz. rendelet 70. § ér­telmében a lakásbérleti jog­viszony megszűnik? lemmel kíséri. Legutóbb két tanulmányi kirándulást szer­vezett nekik. Többek kö­zött a Dunai Vasműbe is ellátogattak. E kirándulá­sokra azokat a szakmunkás tanulókat viszik el, akik tanulmányi előmenetelükkel és magatartásukkal azt ki- éi’demlik. Az intézet rendszeresen látogatja a gyáregységet. Az üzem és az iskola jó kap­csolatára vall, hogy a kö­zelmúltban Tiszaföldváron közös kiállítást rendeztek az ipar tanulók termékeiből. A cibakházi gyáregység szakmunkástanulói borjú­szoptató tankkocsit, s más technikai berendezéseket, vagy azok fényképeit vitték a tárlatra. Az üzemben kü­lönben a harmadéves ipari tanulók a VI. félévben már szép keresethez is jutnak. Cibakházán a gazdasági és a mozgalmi vezetők együt­tes célja, hogy három év múltán minél képzettebb fiatal munkások kezdjék meg a termelést. Ha a felek a lakásbérleti szerződést közös megegye­zéssel megszüntetik, illetve felbontják. Ha a lakás elpusztul, vagy egyébként megsemmisül; Ha a jogosult felmond; Ha a bérlő meghal, vagy a lakásról lemond és nincs olyan személy, aki a lakás- bérleti jogviszonyt folytatja; A bírósági ítélet, illetőleg határozat alapján; Szolgálati lakás esetén a szolgálati lakásjogosultság megszűnésével; A határozott időre szóló valamely feltétel bekövet­kezéséig tartó lakásbérleti jogviszony a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetve a feltétel bekövetke­zésével. Ugyanezen kormányrende­let 74. §-ában állapította meg azokat az eseteket, ami-; kor a bérbeadó a lakásbér­leti szerződést felbonthatja: Ha a bérlő a lakbért a meghatározott időpontig nem fizeti meg, vagy a la­kás karbantartására vonat­kozó kötelezettségét nem tel-; jesíti. Ha a bérlő, vagy a vele együtt lakó személyek a bér­beadóval, a ház kezelőjével,' a házfelügyelővel, vagy a lakókkal szemben a szocia­lista együttélés követelmé­nyeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást ta­núsítanak, vagy a lakás kö­zös használatra szolgáló he­lyiségeit, a területet, az épü­let állagát rongálják, ren­deltetésükkel ellentétesen használják. Az épület kar­bantartásával, felújításával helyreálításával, átalakítá­sával, bővítésével, vagy kor-; szerűsítésével kapcsolatos munkák elvégzését akadá-; lyozzák. Bérlőtársi jogviszony ese- tén a bérbeadó felmondása (a házastársak kivételével) valamennyi bérlőtársra csak abban az esetben terjed ki,’ ha valamennyien okot ad­tak a felmondásra és azt kö­zölték is velük. (Folytatjuk.), j Felnőtt bábfesztivál c/L Qléplap laUíhiigtjL tanáesadója Válaszok olvasóink kérdéseire

Next

/
Thumbnails
Contents