Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-23 / 197. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. augusztus 23. Hétfő: Nixon bejelentése a dollárral kapcsolatos intézke­désekről válsághangulatot teremt a nyugati pénzvilágban. Kedd: Raul Roa kubai külügyminiszter tárgyalása Santiagó- ban a chilei vezetőkkel. Szerda: Megkezdődött Egyiptom, Líbia és Szíria államfői­nek damaszkuszi értekezlete. Csütörtök: Kudarcba fulladt a Közös Piac miniszteri érte­kezlete a dollárválsággal kapcsolatos nyugat­európai magatartásról. Péntek: Anvar Szadat egyiptomi elnök Szaúd-Arábiába látogatott, miután Damaszkuszban aláírták az arab konföderáció alapokmányát. Szombat: Bolíviában a jobboldali katonai lázadás teret ódít; hírek érkeznek torres tábornok buká­sáról. Vasárnap: Harcok Indokínában.. így látta a hetet kommentátorunk, Pálfy József: Az elmúlt hét bővelkedett drámai eseményekben. __ Az­zal kezdődött, hogy Nixon eine., a dollár védelmére tu­catnyi olyan fontos pénz­ügyi intézkedést jelentettbe, amelyek közül korábban egyetlen egy is a nyugati világ egészében óriási vissz­hangot, nem kevés megráz­kódtatást keltett volna. S most — ismétlem — tucat­nyi ilyen döntést hoztak Washingtonban! Az a hatá­rozat például, hogy többé nem lehet aranyat követelni dollárokért az amerikai kincstártól, gyakorlatilag azt jelenti, hogy megszűnt az „aranydollár”. Az a döntés, hogy az amerikai kikötők­ben 10 százalékos többlet­importadóval sújtják a be­érkező külföldi árukat — a japán textiltől a nyugat­német Volkswagen-autókig — az Egyesült Államoknak szállító országokat és cége­ket rendkívül hátrányos helyzetbe hozza, ugyanakkor természetesen igen kedvező az amerikai iparnak. És így tovább. Nem túlzás azt állítani, hogy a második világháború óta ilyen kaotikus helyzetbe még nem került a nyugati pénzvilág, mint amilyen a Nixon döntések után ki­alakult. Se szeri, se száma az ebből levonható követ­keztetéseknek. Kezdve azon, hogy Amerika dölyfe, gőgje, önzése minden eddigit felül­múl: a Nixon kormányzat­nak kisebb gondja is na­gyobb volt, semminthogy a szövetségeseivel konzultál­jon a döntések meghozata­la előtt. Ugyanakkor nyil­vánvaló az is, hogy Amerika pénzügyei — a hatalmas or­szág minden gazdagsága el­lenére — egyre ziláltabbak. Ami 1893 óta nem fordult elő: az idén az első félév­ben már a kereskedelmi mérleg is hiányt mutatott, azaz az USA kevesebb árut tudott exportálni, mint amennyit importált, A fize­tési mérleg már évek óta deficites, amit elsősorban a vietnami háború miatt kül­földre özönlő dollármilliár- dok, a Nyugat-Európában fenntartott amerikai hadse­reg költségei idéznek elő. Nemcsak mi mondjuk, ha­nem minden józan nyugati gazdasági szakértő is egybe­hangzóan azt mondja, hogy a vietnami háború befejezé­se nélkül, a külföldi katonai kötelezettségeinek csökken­tése nélkül Washington nem tudja rendbehozni pénz­ügyeit. A nyugati világ reagálása egyébként azt jelzi, hogy növekszik Washingtonnal szemben az ellenérzés. Té­vedés lenne persze azt hin­ni, hogy ez a nyílt ellensé­ges magatartást diktálná — együttvéve ugyan az NSZK, Franciaország és Japán pél­dául már erősebb az USA- nál, de érdekeik különböz­nek a legalapvetőbb kérdé­sekben, nem is tudnak hát egységes álláspontot kialakí­tani ... Még valami: az egész nyugati pénzrendszer a dollárra épül, így tehát aki a dollárra támad Párizs­ban, Bonnban, vagy Tokió­ban, számolni tartozik olyan kockázattal is, hogy saját tőkés pénzügyi és gazdasági rendjét ingatja meg ... Ha szabad jósolnunk, azt mondhatjuk csupán: szep­temberben fogcsikorgatva valamilyen kompromisszu­mot kötnek Amerika szövet­ségesei a tengeri nagyhata­lommal. De egy okkal több lesz arra, hogy legközelebb vagy azután, már erőtelje­sebben lépjenek fel a wa­shingtoni kormánnyal és kincstárral szemben. A héten Damaszkuszra is figyelt a világ. A szíriai fő­városban ült össze Szadat egyiptomi, Kadhafi líbiai és Asszad szíriai elnök, hogy végső formába öntse a há­rom ország konföderációjá­nak alapokmány-tervezetét, amelyet szeptember 1-én népszavazásra bocsátanak. Ezenkívül megvitatták a Szí­ria és Jordánia között ki­alakult feszültség kérdését, a palesztin felszabadító mozgalom helyzetét, s min­den bizonnyal szó esett a szudáni eseményekről, te­kintettel arra, hogy Szudán szintén csatlakozni kíván majd az államszövetséghez. Egy-két megjegyzés kíván­kozik a konföderációhoz. Ez az államszövetség tulajdon­képpen még viszonylag laza kötelékeket teremt Kairó, Tripoli és Damaszkusz kö­zött. Nem is lehet másként, ha arra gondolunk, hogy 1958-ban Egyiptom és Szí­ria egyszer már szövetségi államba tömörült, föderáció­ba, de ez a szoros kapcso­lat nem bizonyult tartósnak, három év alatt felbomlott az első Egyesült Arab Köz­társaság ... Kairó _ azért őrizte meg az EAK betűket, hogy jelezze: az első ku­darc ellenére sem adta fel a reményt az arab egység részeként fontos tömörülés újrateremtésére. Szadat elnök előtt egyip­tomi államfő tíz éven át nem fordulhatott meg Da­maszkuszban. Szaúd-Arábiá­ban sem — a kairói elnök villámlátogatást tett annál a Fejszál királynál, aki an­nak idején Nasszer egyik fő ellensége volt... Szadat szudáni útja pedig azért vonta magára a figyelmet, mivel Nimeri ellenpuccsa és a khartoumi vérengzések óta először tárgyalt a két nílusi ország vezetője négy- szemközt. A hét harmadik nagy ese­ményét egy dél-amerikai or­szág, Bolívia szolgáltatta. Jobboldali katonatisztek fel­lázadtak Juan Jósé Torres tábornok haladó rendszere ellen. Az idén három sikertelen puccskísérlet történt, a ne­gyedik — az, amely a bra­zil határ mentén elterülő Santa Cruz tartományban és a hasonló nevű nagyváros­ban robbant ki — úgy tű­nik, alaposabban meg volt szervezve. Szovjet üdvözlet Romániának A szovjet vezetők vasárnap baráti üdvözletüket és leg­jobb kívánságaikat tolmá­csolták a román vezetőkhöz intézett táviratukban Romá­nia nemzeti ünnepe — a fasismus alóli felszabadulás 27. évfordulója alkalmából. Az üdvözlő távirat megál­lapítja; „Az együttműködés további elmélyítése a Varsói Szerződés szervezete és a KGST keretein belül az or­szágaink közötti sokoldalú kapcsolatok tökéletesítése, amelyek az 1970. július 7-i szovjet—román barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésben tükröződnek — mindez szi­lárd alapot szolgál a szovjet­román kapcsolatok fejleszté­séhez mindkét ország népei, a szocializmus és a béke ér­dekében. Az SZKP KB és a szovjet kormány a jövőben is szilárdítani törekszik a pártjaink, országaink és né­peink közötti barátságot és együttműködést.” Vád Áli Szabri ellen Musztafa Azu Zajd egyip­tomi főállamügyész vasár­nap kizárólag egyiptomi új­ságírók számára sajtóérte­kezletet tartott. Bejelentet­te, hogy a Szadat elnök el­len szőtt májusi összeeskü­vés során összesen 129 em­bert tartóztattak le. Ebből 91-et — köztük Ali Szabri volt alelnököt, Favzi volt hadügyminisztert és az egyiptomi kormány öt volt másik tagját, továbbá az ASZÚ egykori egyéb ma­gasrangú funkcionáriusait — hazaárulás vádjával bí­róság elé állítanak, A többi 38 letartóztatottat — bizo­nyítékok híján — még va­sárnap szabadon bocsájtot- ták. A főügyész hangsúlyozta, hogy az összeesküvés „lel­ke” Ali Szabri volt, aki a Szadáttal szembeni ellenál­lási mozgalmat szította, s aki a Központi Bizottság­ban Szadat elnök ellen fog­lalt- állást, ö kérte Favzi hadügyminisztert, hogy fo­ganatosítson csapatmozdula­tokat az EAK elnökének megbuktatására. A Szabri és társai elleni bűnvádi eljárás augusztus 25-én, szerdán kezdődik. A megnyitó ülés nyilvános lesz. Favzi volt hadügyminisz­ter ügyét külön tárgyalja egy katonai bíróság. A Fav­zi elleni per időpontját még nem hozták nyilvánosságra. INDENFELÖ ÜJ DELHI Az indiai kormány éjszaka tartott rendkívüli ülés után vasárnap közölte, hogy vál­tozatlanul tartja a rúpia dol­lárhoz viszonyított árfolya­Katonai lázadás robbant ki Bolíviában Juan Jose Torres elnök polgári demokratikus kormányának megdöntésére. A helyzet rendkívül bonyolult, több helyen fegyveres összecsapások voltak a- lázadók és a kormányt támogató erők között. — Képünkön: munkások és diákok gyülekeznek a lázadók által megszállva tartott hadseregfőpa- rancsnokság közelében. — (Teleioto—AP—MTI—KSJ mát. HELSINKI Teuvo Aura, Helsinki pol­gármestere vasárnap Helsin­kiben ünnepélyes keretek között megnyitotta az egy­mással baráti kapcsolatokat tartó finn és szovjet városok képviselőinek találkozóját. A résztvevőket táviratban üd­vözölte Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnöke. A megnyitón jelen volt Urho Kekkonen finn köztársasági elnök. HAVANNA A kubai Matanzas város­ban munkás-paraszt újság­íróiskola nyílt. Kubában ez az első ilyen oktatási intéz­mény. A munkás- és paraszt­származású kezdő újságírók négy évig tanulnak az isko­lában. SANTIAGO A Chiliéi Kommunista Párt Központi Bizottsága vasár­nap Victor Diazt választotta meg a párt főtitkár helyet­tesévé Hosszú ideig Oscar Astudillo volt a párt főtitkár helyettese, aki, mint isme­retes, augusztus 14-én hunyt di Jobboldali junta Bolíviában LA PAZ A jobboldali katonatisztek juntája gyakorlatilag akkor került hatalomra, amikor a Torres elnökhöz hű utolsó egység, amelyet a lázadók 4000 fős hadserege zárt kö­rül La Paz egyik laktanyá­jában, és letette a fegyvert. A 16 órás utcai harc ezáltal véget ért. A La Paz-i rádió, amelyet a lázadók már korábban el­foglaltak, bejelentette, hogy Hugo Banzer ezredes, a ka­tonai triumvirátus vezetője hamarosan beszédet intéz a nemzethez. Az ezredes (a bo­líviai katonai akadémia volt vezetője) — aki a hírek sze­rint egy ideig a Torreshez hű erők foglya volt — elindult az elnöki palotába, hogy megtartsa a beszédet. A rá- dó később közölte, hogy Ban- zert kinevezték az ország el­nökének. A hatalmat átvevő junta másik két tagja Andres Se- lich ezredes és Florentina Mendieta ezredes (korábbi kiadásainkban tábornokként szerepelt, az első nem pontos hírügynökségi jelentések alapján. — Szerk.) a cocha- bambai hetedik, illetve nyol­cadik hadosztály parancs­nokai. A Santa Cruzban csütörtökön kirobbant láza­dás döntő fordulata a jelek szerint szombatról vasárnap­ra virradó éjjel következett be, amikor a légierő, amely végig Torres elnök első szá­mú támasza volt, átállt a lázadók oldalára és támadást indított az elnökhöz hű egy­ségek ellen. • Juan Jósé Torres, a meg­buktatott baloldali elnök egy egyházi szóvivő közlése sze­rint a La Paz-i pápai nun- ciaturán (a vatikáni diplo­máciai képviseleten) kért menedékjogot és jelenleg ott tartózkodik. A magát „nemzeti forra­dalmi mozgalomnak” és „szo­cialista falangénak” nevező új katonai rendszer vasárnap éjféltől az egész országra ki­terjedő tűzszünetet rendelt el. Az új hatóságok első in­tézkedései közé tartozott még vasárnap este, hogy letartóz­tattak számos baloldali és kommunista szervezethez tar­tozó diákot. Ugyancsak rend­őri hajsza indult azok után a baloldali politikai és szak- szervezeti vezetők után, akik Torres tábornok kormányá­nak legfőbb támaszát jelen­tették és haladó intéz­kedéseinek mozgatói voltak. Demokrafapárti ellentámadás Egy hétbe telt, amíg az amerikai demokrata párt vezérkara magához tért Nixon elnök gazdasági „sokk-kezeléséből” s úgy döntött, hogy csatlakozik az elnök gazdasági intézkedé­seivel szembeforduló szak- szervezetekhez, amelyek a demokrata párt legfontosabb szavazó-bázisát alkotják. A demokrata párt orszá­gos bizottsága szombaton este kiadott terjedelmes nyi­latkozatában „a lehető leg­utolsó pillanatban végrehaj­tott lépésnek nevezi Nixon elnök gazdasági „csomag­tervét”, amire — a nyilat­kozat szerint — „az Egye­sült Államok elnöke csupán a legutóbbi 40 év legsúlyo­sabb gazdasági válságával szembekerülve” szánta el magát. A nyilatkozat hosszú lajstromban sorolja fel Ni­xon eredeti „gazdasági já­téktervének” egymást követő kudarcait, amelyek — 31 hónap elpazarlása után — „végülis rákényszerítették Nixon elnököt, hogy bedob­ja a törülközőt és beismer­je gazdaságpolitikájának tel­jes csődjét.” A demokrata párt állás- foglalása csupán annyi „di­cséretet” * utal ki Nixon el­nöknek, hogy „súlyosan megkésve bár, de végre cse­lekedett”. A demokratapárti vezetőség a továbbiakban maga is „régóta szükséges intézkedésnek” nevezi az ár- és bérbefagyasztást és a dollár „lebegő” árfolyamra helyezését, de ugyanakkor azonosítja magát a szak- szervezeteknek azzal a bí­rálatával, hogy a Nixon* kormány a bérből és fizetés­ből élő dolgozók rovására hajtja végre „nadrágszíj- megszorító” intézkedéseit, miközben mentesíti a be­fagyasztás alól az osztalé­kokat, a kamatokat és ál­talában a profitokat. Arab államszövetség Kairó Szadat, egyiptomi, Kad­hafi líbiai és Asszad szíriai elnök pénteken Damaszkusz­ban aláírta az Arab Köz­társaságok Szövetségének alkotmánytervezetét, amely a szeptember 1-i népszava­zás eredményeként emelke­dik törvényerőre. A tervezet kiemeli, hogy az államszövetséghez csat­lakozhatnak „mindazok az arab köztársaságok, amelyek hisznek az arab egység és a szocializmus eszméjében”. Az államszövetség egysé­ges külpolitikát folytat nemzetközi kapcsolataiban, s összehangolt külképviseleti rendszert hoz létre. Háború és béke kérdésében az El­nöki Tanács dönt egyhangú szavazattal. Az alkotmány- tervezet értelmében az El­nöki Tanács tervet dolgoz d az egyes tagállamok nem­zetbiztonságának védelmére. Az államszövetség nem­zetgyűlésébe mindegyik tag­állam húsz képvoselőt küld. A közös parlament évente két ülést tart. Katonai téren a védelem szervezése és irányítása az államszövetség hatáskörébe tartozik. Közös parancsnok­ság alá helyezik a katonai kiképzést és összehangolják a három ország hadiipari termelését. Az egyes tagállamok poli­tikai szervezeteinek képvi­selőiből közös politikai fron­tot hoznak létre a damasz­kuszi csúcstalálkozó végez­tével közzétett nyilatkozat azt a meggyőződést fejezi ki, hogy az államszövetség létrehozásával az arab egy­ség szilárd magját termetik meg, az arab népek nagy reményét váltják valóra. Nyugtalan vasárnap Észak-Ír országban Vasárnap délután bomba robbant a belfasti börtön ka­puja előtt. A merényletért feltehetően az ír köztársasá­gi hadsereg (IRA) tagjai fe­lelősek, akik úgyszólván a rendőrség és a brit csapa­tok orra előtt helyezték el a bombát. A robbanástól — négy személy — köztük egy tiszt, két börtönőr és egy járókelő sebesült meg. A fenti incidenstől elte­kintve is meglehetősen nyugtalanul telt el a va­sárnap Észak-lrországban. Kora hajnalban brit katonák egy razzia során hét „ter­roristagyanús” személyt — katolikusokat — tartóztattak le, akiket bírósági eljárás Beikül internálnak’!; A sorozatos letartóztatá­sok és bírósági eljárás nél­küli internálások előidézte feszültségről mi sem tanús­kodik jobban, minthogy a belfasti kikötőben horgony­zó Maidstone nevű börtön­hajó foglyai éhségsztrájkot határoztak el. Az Észak-írországból ér­kező jelentések többször be­számoltak azokról a kegyet-; len módszerekről, s kínzá-1 sokról, amelyeket a brit ka­tonák alkalmaznak az in­ternáltakkal szemben. Ért­hető tehát, hogy az angol hadügyminisztérium szom­bati nyilatkozata szerint a brit kormány bizottságot meneszt Észak-lrországba,' hogy kivizsgálja a brit ka­tonák kegyetlenkedéséről érit kező panaszokat ______J*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents