Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-23 / 197. szám

1971. augusztus 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Gyermek muzsikusok Kétszázhetven ifjú zenész vendége volt Pécsnek a ket­tős ünnepen, akik a II. út­törő fúvószenekari találko­zón vettek részt. Az ország különböző részeiből érkezett gyermek muzsikusok az al­kotmány napján Pécs kü­lönböző részein, egyes cso­portok pedig a megyében, Babarcon és a nagy idegen- forgalmú Harkány gyógy­fürdőn szórakoztatták hall­gatóságukat. Este pedig a kapunyitás tizedik jubileu­mát ünneplő mecseki vi­dám park szabadtéri szín­padán tíz perces önálló mű­sorral szerepeltek a meghí­vott szakemberek és a nagy­számú nézőközönség előtt. Új állomás épül Balatonfüreden Szombaton a kis vendég­muzsikusok városnézéssel töltötték a délelőttöt. Ez idő alatt a találkozóra eljött zeneszerzők és karnagyok szakmai tanácskozást tar­tottak a Doktor Sándor Művelődési Központban. Á Balaton északi partjának legszebb állomása épül Balatonfüreden, amely ötszintes toronyépületből és 140 méter hosszú fogadócsarnokból áll majd. A toronyépület felső szintjein a vasútüzem szolgálati helyiségei, a máso­dik szinten étterem és posta kap helyet, míg az első emeleten a bisztrót helyezik el. A földszint egy része a Volán pályaudvara lesz, ahonnan a helyi és a távolsági autóbusz járatokat irányítják. (MTI foto — Hadas János felvétele — KS) Alkotmánynapi ünnepségek Húszezer ember a Tisza-parton — Döntött a zsűri Szavazott a közönség (Folytatás az 1. oldalról) Becslések szerint legalább húszezer embert vonzott Szolnokon a Tisza-parti sé­tányra, a gátoldalakra a hagyományos augusztus 19-i vízikarnevál. Pontosan nyolckor felber­regtek a híd alatt a moto­rok, fény áradt szét a fo­lyón, elindult a vízikaraván. Kis motorcsónakok szelték elsőnek a habokat, nyomuk­ban úsztak a ötletesebbnél ötletesebb monumentális de­korációk. Még szemünk az óriássá nőtt forintos érmére tapadt, mikor már sok színben pompázó tutaj hátán utazó betű fényét verte vissza a víztükör. Mögötte néhány méterre méltóságteljesen siklott a hullámok hátán a mozgó földgömb. A kék tengerei, s a barnán kirajzo­lódó kontinensei körül ezüs­tösen csillogó szputnyik ke­ringett. A földgömb után sárkány úszott. Torkából kékes tüzet szórva. A mozgó szörnyeteget színes égőkből kirajzolt feliratok követték. Majd egy hosszú tutajon hatalmas KISZ-jelvény, mögötte magasba szökő fe­hér vízsugarat világított meg a reflektor fénye. Az­tán. a jelképes, fénylő Kis­körei Vízlépcső úszott el előttünk, nyomában egy lomha nagytestű fehér bál­na. A látványos parádét csónakosok, kajakosok cso­portja zárta. Az egyórás karnevál után döntött a zsűri a három díj sorsáról és szavazott a kö­zönség is: Az értékelésen a következő eredmények szü­lettek : A XIV. Tiszai Vízikame- válon a legjobb dekorációt felvonultatott szervek közül a pálmát — a vele járó 5000 forintos sportszervásárlási utalvánnyal — a járműja­vító vitte el. Második helyre a VÍZIG került, jutalma 4 ezer forintos vásárlási utal­vány, harmadik díjat a 3000 forintos utalványt a Vas­ipari Vállalat nyerte. A dekorációk közül az öt legötletesebbet díjazták. EL­SŐ helyezett a mozgó föld­gömb (járműjavító), máso­dik „Éljen a 25 éves úttörő- mozgalom” feliratú transz­parens, harmadik a KISZ- jelvény lett (mindkettőt a VÍZIG készítette.) Negyedik helyre a sárkány (járműja­vító), ötödik helyre a fehér bálna (VÍZIG) került. Jutal­muk öt-négy, három-kettő és egyezer forintos sport­szervásárlási utalvány. A vízikamevál legaktí­vabb sportegyesületének já­ró különdíjat a velejáró 2 ezer forintos utalványt a Munkás Horgász Egyesület­nek ítélte a zsűri. A 3455 közönségszavazat közül a legtöbbet a Kiskö­rei Vízlépcsőt jelképező de­koráció kapta. (VÍZIG). Má­sodik helyre a szavazatok alapján a földgömb került, (járműjavító), jutalmuk két, illetve egyezer forintos sportszervásárlási utalvány. Zagyrarékason Is lehet jó hagymát termelni (Tudósítónktól) Megyénk nem tartozik a nagy hagymatermesztő kör­zetekhez, hiszen a közös gazdaságok mindössze 1400 holdon foglalkoznak e nö­vény nagyüzemi termeszté­sével. Mégis az élmúlt két év alatt néhány termelő- szövetkezetünk — így a rá- kóczifalvi Rákóczi és a zagyvarékasi Béke Tsz neve egyre inkább ismertté vá­lik hagymatermesztéséről. Az érdeklődést az keltette fel, hogy úttörőként vállal­ták az egyéves vöröshagy­ma-termesztést. Nagy terü­leteken magról termelik az étkezési hagymát. Tegnap a MAE Kerté­szeti Társaságának zöldség­termesztési szakosztálya, a Kertészeti Kutató Intézet és a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya rendezésében or­szágos jellegű, bemutatóval egybekötött „Egyéves vö­röshagyma-termesztési ta­pasztalatcserét” rendeztek Zagyvarékason, a Béke Ter­melőszövetkezetnél. A ter­melőszövetkezet vezetői és szakemberei gondosan elő­készültek a bemutatóra, hi­szen az ország különböző részeiről érkeztek neves ku­tatók, gyakorlati szakembe­rek és kéreskedelmi veze­tők. Tóth Lajos, a tsz terme­lési elnökhelyettese tájékoz­tatta a megjelenteket a hagymatermesztés eddigi ta­pasztalatairól. 201 holdon termesztenek egyéves vörös­hagymát. Ennek 51 száza­léka a rövidebb tenyész­idejű Bolero, 49 százaléka pedig a hosszabb tenyész­idejű Alsógödi és Dorata-di Párma fajták. A hagyma­táblákat úgy helyezték el, hogy azok könnyen megkö­zelíthetők legyenek és ön­tözni lehessen. A talajelőkészítéstől a termés betakarításáig, illet­ve értékesítéséig szóló tech- nolgiai tervet dolgoztak ki a kutató intézetek közremű­ködésével. Sajnos, nincs megfelelő gépsor, amellyel a nagyüze­mekben termelni és betaka­rítani lehetne a vöröshagy­mát. Mégis 200 hold átla­gában ezekben a napokban 120—130 mázsa holdankénti átlagtermést takarítanak be. Az új eljárással termelt hagymafajták sem a hazai, sem a külföldi piacon nem eléggé ismertek még. A ta­nácskozáson résztvevők fel­szólalásaikban azt hangoz­tatták, hagy nemcsak Szol­nok megyében, máshol is nagy jövője van az egyéves vöröshagyma-termesztésnek. Kár, hogy a MEZŐGÉP küldötte csak négy-öt év múlva ígért a termesztéshez való korszerű gépsort. (V. K.) Négyezer nő eredményes társadalmi munkája A „Takarót Vietnamnak!” — elnevezésű országos moz­galom 1971. május 12-én in­dult. Az országos felhívásra Jászberényben 37 szerv 4000 nődolgozója szorgos munká­ba kezdett. A fürge ujjak két hónap alatt 84 darab kötött, horgolt, hímzett ta­karót készítettek, mintegy 40—42 ezer forint értékben. A kész takarókból a párt­ós a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága szervezett háromnapos kiállítást, ame­lyet augusztus 19-én nyitot­tak meg a pártszékház nagytermében. A megnyitó beszéd után — melyet Petrt András, a Hazafias Nép­front városi bizottságának elnöke tartott — a közön­ség megtekinthette a sok színben pompázó takarókat. Jászberényben ezzel ered­ményesen befejeződött a „Takarót Vietnamnak” ak­ció. A nyolcvannégy takarót augusztus 22-én — egy me­leghangú levél kíséretében — indították útnak Buda­pestre az Országos Nőta­nácshoz. ahonnan továbbít­ják majd Vietnamba. Gondolatok a propagandista munkájáról ,,Az egész propagan­dát a gazdasági építés politikai tapasztalatá­ra kell felépítenünk”. (Lenin) A pártoktatás szerves ré­sze annak az ismeretbővítő' és nevelő tevékenységnek, mely egész társadalmunk­ban a szocialista ember ki­alakítása érdekében végbe­megy. Ma már a szocialista ok­tató és nevelő munkáról a magyar szerzők tollából is sok-sok kötet áll rendelke­zésünkre, sőt a felnőttokta­tásnak — ezen belül a párt­oktatás módszertanának is — kialakulóban van a ma­ga sajátos irodalma. Arra nincs lehetőség, hogy e szűk keretek között a legfonto­sabb alapelveket külön-kü- lön is érintsük. Éppen ezért e gondolatébresztő sorokkal az a célunk, hogy rámutas­sunk néhány olyan általános vonásra, melyekkel a pro­pagandistának feltétlenül számolnia kell, ha munká­ját tudatosan és eredmé­nyesen akarja végezni. I. Á páifoktatás sajátosságai A pártoktatás a felnőtt- oktatás szerves része, és szemben a tanköteles ko­rúak oktatásával nemcsak az a feladata, hogy a jövőre készítsen elő, hanem, hogy alkalmassá vagy a jelenle­ginél alkalmasabbá tegye az embereket a párt előtt álló közvetlen feladatok megva­lósítására is. Sajátosságánál fogva az ismeretközlésen és a gyakorlati életre való fel­készítésen belül — különö­sen a pártoktatás alacso­nyabb formáin — nagyobb hangsúlyt kap a felkészítés a társadalmi és politikai életben való aktív részvé­telre. Ezért a pártoktatás főként a jelenre irányul ak­kor is, amikor a belső fej­lődésünk kérdéseit, a nem­zetközi helyzetet, a szellemi élet egyes területeit világít­ja meg Mivel azonban ideológiát tanítunk, a fel­adat nemcsak a jelenségek magyarázata, hanem azok megváltoztatása, így a párt­oktatás nem cél, hanem eszköz a párt előtt álló fel­adatok megoldásában. A vi­lág megváltoztatása azon­ban szükségessé teszi a tár­sadalom fejlődéstörvényei­nek a megismertetését is. Ennyiben viszont a pártok­tatás a jövő felé irányul. A pártoktatás a marxiz­must oktatja. A marxizmus —leninizmus nemcsak a vi­lágnézet tudománya, hanem a világ megváltoztatásának a módszere is, a cselekvés vezérfonala, ezért a gyakor­lattól nem lehet és nem is szabad elválasztani. A fen­tiek indokolják, hogy a pártoktatásban kiemelt he­lyet kapjon a jellemformáló folyamat. Az ismeretek pótlásában is fontos szerepe van a pártoktatásnak. Ezt több ok is indokolja: A letűnt tár­sadalmi rendben a dolgozók nagy részének nem volt le­hetősége az általános alap­ismeretek megszerzésére sem. Különösen vonatkozik ez a tudományos világnézet elsajátítására, melyhez csak a legöntudatosabbak juthat­tak el az illegalitás nehéz körülményei között. Általános- és középisko­láinkban hosszú ideig bizo­nyos nehézséggel küzdött a világnézeti oktatás és még ma is elég kezdeti stádium­ban van. Következésképpen: a munkások, parasztok törzsgárdája között is van a pártoktatásnak pótolni va­lója a világnézet formálá­sában. Egyetemeinken, főiskoláin­kon hosszú ideig nem, vagy részben volt megoldott a marxizmus oktatása. Ezért a felszabadulás után felnőtt értelmiségiek egy jelentős része sem rendelkezik a tu­dományos világnézet ma már nélkülözhetetlen alap­jaival sem. Az átnevelés feladata — bizonyos mértékig — a párt­oktatásra is hárul. A felnőt­tek hamis, idealista tudat­elemeit kell átalakítani, a marxizmus—leninizmus vi­lágnézetének tudományos szintjére felemelni. A tőkés rendszer a maga polgári vi­lágnézetét nyíltan, vagy burkoltan terjesztette és ter­jeszti. Ennek következmé­nye, hogy a történelem ha­mis értékelése folytán erő­sek voltak és ma is megta­lálhatók a nacionalizmus különböző formái, a vallá­sosság propagálása ma is létezik és emellett még erős az idejétmúlt hagyományok visszahúzó ereje is. Napjainkban az átnevelés funkciója különös szerepet kap a pártoktatás mellett a tömegszervezetek és mozgal­mak oktatásában; elősegíti a munkásosztály világnéze­tileg elmaradottabb és új rétegeinek, a termelőszövet­kezeti dolgozóknak, valamint más rétegeknek erkölcsi­politikai fejlődését. Fontos funkciója a párt­oktatásnak a továbbképzés. Ez a feladata egyre fejlődő és egyre nagyobb jelentő­ségre tesz szert. Az általá­nos és középiskolai oktatás ma már nyújt bizonyos po­litikai és világnézeti alapo­kat és ebben további fejlő­dés várható. Ezek kiegészí­tése és további tökéletesíté­se viszont a pártoktatás egyik fontos feladata ma­rad, mert a politikai és vi­lágnézeti biztonsághoz olyan élettapasztalatokra is szük­ség van, mely iskoláskorban nem szerezhető meg. A marxizmus—leninizmus nem lezárt, hanem szaka­datlanul fejlődő tudomány, mely folyamatos és rendsze­res tanulmányozást igényel. Erre a lehetőséget a párt­oktatásnak is meg kell te­remtenie. A pártoktatáson belül a hiánypótló, az átnevelő funkció természetszerűen egyre inkább háttérbe szo­rul és a legnagyobb helyet a továbbképzési jelleg fog­lalja el. Éppen ezért min­den más oktatással szemben a legnagyobb hangsúlyt a kiemelt tudatosság elve kapja. A pártoktatiás sajátossá­gai közé kell sorolni azt is, hogy a hallgatók tapaszta­lattal, kialakult szokás- rendszerrel rendelkező fel­nőttek. Így gazdag a párt­oktatás motivációja (indok­lás, igazolás, megokolás), következésképpen; más-más lehet az indíték a pártok­tatásban való részvételre. (Érdeklődés a marxizmus iránt, szükségességének be­látása, belső kényszer, mun­kaköri kényszer, anyagi ér­dek, stb.). Joggal felvetőd­het itt egy kérdés: vajon az önkéntességnek nem mond-e ellent a motivációnak ez a gazdagsága? Véleményünk szerint nem, különösen ak­kor, ha a pártoktatás szer­vezésénél a hangsúlyt az érdeklődés felkeltésére, a szükségesség beláttatására helyezzük. Feltétlenül fon­tos viszont, hogy a propa­gandista mindjárt a párt­oktatási év kezdetén mérje fel a csoportja helyzetét, mert így jobban megtalál­hatja a lehetőségét a to­vábbi sikertelenségek elke­rülésének (lemorzsolódás, közömbösség). II. A páftoktatás folyamata A pártoktatásra is érvé­nyes az az általános elv, hogy nem más, mint a ta­nítás és a tanulás egysége. A tanítás funkcióját a pro­pagandista, a tanulás köve­telményeit a hallgató telje­síti. Ez a pártoktatásban nem válik el ilyen mereven egymástól, hiszen a pártok­tatás folyamatában egyaránt aktív a propagandista és a hallgató is. A propagandista és a hallgató viszonya egy egé­szen sajátos kapcsolat. Az állami oktatásban a tanár jogát a neveléshez az állami törvényektől, a szülők aka­ratából kapja, következés­képpen; a hallgató köteles magát alávetni a tanár kö­vetelményeinek. mert ellen­kező esetben a szankciók egész sora következik. A pártoktatásban viszont a propagandista és a hallgató között egy kölcsönös biza­lom alapján meglévő vi­szonyról lehet csak beszélni. A hallgató kiforrott erköl­csi érzékkel rendelkező fel­nőtt, így a propagandista felfogását, nézetét, magatar­tását, saját erkölcsi normái­val veti egybe. A nagy élet- tapasztalat, a saját munká­jából fakadó speciális és alapos ismeret a hallgatót bizonyos kérdésekben a ta­nár fölé emelheti. Melyek azok a nehézsé­gek, amivel a propagandista a hallgatók aktivitása során szembetalálhatja magát? Nem számol azzal, hogy a hallgató aktivitása nem minden esetben az egyetér­tést jelenti. Az aktivitás lehet ellenállás is. Nem fo­gadja el a propagandista ál­láspontját. Ennek megnyil­vánulása lehet: elzárkózik a propagandista által kez­deményezett hatásokkal szemben. Nem mond véle­ményt, de korábbi nézeteit fenntartja (vallásosság, po­litikai közömbösség, stb.). Külsőséges alkalmazkodás, alakoskodás, egyetértés han­goztatása, de a mindennapi életben nem akar, vagy nem képes aszerint élni (na­cionalizmus, tömegkapcsolat erősítése, stb.). Dac. tuda­tos szembeszegülés a pro­pagandista véleményével (személyi kultusz hibái fel­számolásának elismerése, kételkedés a párt vezeti szerepének érvényesülésé­ben, szövetségi politikánk helyességében, stb.). Ezzel a veszéllyel természetesen a propagandista „jobbról és balról” is szemben találhatja magát. 01yan feladattal való meg­bízása a hallgatóknak, amit előző élményei alapján ér­zelmileg még nem fogadott el, érzelmileg megsérti an­nak végrehajtása. Például: tartson kiselőadást az ateiz­mus tudományos jellegéről és a vallásról, mint „a szel­lemi pálinka egyik nemé­ről” az, aki maga még val­lásos. A példákat és a buktató­kat tovább lehetne még so­rolni, de talán célszerűbb arra a veszélyre felhívni a figyelmet, ami ilyen esetben a propagandista részéről fe­nyegeti a pártoktatás haté­konyságát. Ezek a követke­zők lehetnek: Türelmetlenség a hallga­tó lassú fejlődésével szem­ben. Ennek alapján egyol­dalú és elítélő vélemény ki­alakítása az egyes hallga­tókról. Elvtársi vita helyett a hangsúly eltolódása az er­kölcsi prédikációk felé. A megfélemlítés, a pszi­chikai drill alkalmazása. (Hogyan lehet ma még ilyen ember? „Húsz év alatt csak idáig jutott el a politikai fejlődésben?”) Jogos itt egy kérdés. Mit tegyünk akkor? Mondjunk le az emberek neveléséről, vagy nyugodjunk bele abba, and van? Nem, nem erről van szó! Hanem arról, hogy a propagandista minden esetben ügyeljen politikai nevelőmunkája során a fo­kozatosságra, arra, hogy hallgatóit értelmileg és ér­zelmileg csak olyan felada­tok elé állítsa, melyeket ké­pesek megoldani, melyek természetes kísérő jelensége a sikerélmény és nem a kudarc. Ez nem eszmei, vagy érzelmi megalkuvás, hanem az emberi mivolt tiszteletbentartása, a bennük lévő pozitív emberi és kom­munista tulajdonságok fo­kozatos kibontakoztatása, sarkallás és megtanítás az önnevelésre. Dr. Majoros Károly a megyei pártbizottság osztályvezetője

Next

/
Thumbnails
Contents