Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-19 / 195. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971: augusztus 19. Negyed- milliós iparváros a sivatagban Alig öt éve annak, hogy a kazahsztáni Mangislak félszigeten megkezdődött az olajbányászat. Azóta az édesvízben és növényzetben rendkívül szegény sivatagban felépült a modern Sev- csenko és Novij Uzeny városa, valamint Zsetibaj és Jeralijevo munkástelep, és elültették az első oázisokat is. Eltűnik o sivatag Az olajban gazdag sivatagot vasút, műút, elektromos távvezeték, olaj- és gázvezeték szövevénye szeli át. Megépültek a vízvezetékek is. Az egyik hatalmas csővezeték a Kaspi-tengerből viszi az ipari vizet az olajkutak kiaknázásához. Más vezetékeken ivóvíz folyik a sivatagi lakótelepülésekhez. Mindezt az a hatalmas ipari komplexum keltette életre, amelyet a múlt ötéves tervidőszak alatt telepítettek Mangislakra. Az óriási létesítmény több olaj- és földgázkitermelő telepből, műtrágya gyárból, hőerőműközpontból, gépesített tengeri kikötőből, víztisztító üzemekből és több építőiapri vállalatból áll. Rövidesen üzembehelyezik az atomerőművet,‘amely olcsóbbá teszi az édesvízgyártást, és egyidejűleg megjavítja Mangislak energia-; ellátását is. • ' I- I Gigászi ipari körzet Alma-Ata-i közgazdászok kiszámították, hogy a közeljövőben célszerű és indokolt lenne, ha a mangislaki kőolajra és földgázra különböző vegyipari üzemeket telepítenének. Még teljesebb elképzelést nyújt a félsziget jövőjéről a mangislaki ipari körzet tervvázlata, amelyet a kijevi tervezőintézet munkatársai dolgoztak ki. A terv hatvanezer négyzetkilométernyi terület természeti kincseinek komplex kiaknázását irányozza elő: a terület hétszer nagyobb, mint Belgium. Fejlesztik a kőolaj és földgáz kiaknázását. Párhuzamosan megszerveznék az édesvízgyártás melléktermékeinek yegyi feldolgozását Hidrogeológia „lelet” A tervezők megoldották a' lakosság élelmiszerellátását is. Az élelmiszereket egyelőre többszáz kilométer távolságról kell ide szállítani. A hidrogeológusók Kazahsztán élettelen homoksivatagjában tízezer hektárnyi olyan területre bukkantak, amely öntözéssel termővé tehető. Ezáltal már a közeli években megkezdhetik a gyümölcs- és zöldségtermesztést. A nagy földművelő oázi- s'-’: létrehozása összefügg a Kaspi-tenger partján lévő sevcsenkói édesvíz-üzem továbbfej lesztésével. Víz-szállítás az Amu-Darjából Terveket dolgoztak ki az édesvíz szállítására az Amu- Darjából. Előzetes számítások szerint a víztelen Usztjurt fennsíkon és a Kas- pi melléki sivatagon a Kö-' zép-Ázsia—Közép-Oroszor- szág gázvezeték mellé lefektetnék a Kungrad—Gurjev vízvezetéket is. Mangislakra egy elágazás vezetne és ez szállítaná a félszigetre az Amu-Darja vizét. A mangislaki városokban és telepeken százezren élnek. 1975-ig a városi lakosság lélekszáma 250 000-re növekszik. Már megkezdődött az erőteljes ütemű lakás- építkezés; az új telepesek kényelmes, összkomfortos lakásokat kapnak. Rövid néhány év alatt elérhető áruvá lett az a készülék — az ún. képmagnó, — amely lehetővé teszi, hogy bárki, bármikor, tetszése szerinti műsort nézhessen saját tv-készülékének képernyőjén. A készüléket joggal tekinthetjük a magnetofon „testvérének”, hiszen azzal csaknem azonos módon működik, de a hanggá átalakítható jelek mellett elektromágneses képjelek is vannak a szalagon. Megfelelő tv-kamera birtokában bárki maga is készíthet később visszajátszható S hazai egyetemi oktatás szerves kiegészítője: a hallgatók nyaranként szakmájuknak megfelelően két-há- rom hetes gyakorlaton vesznek részt. Korábban már minden szocialista országgal létrejött a szakmai gyakorlat csere, s az idén először Franciaországba is indult egy tíz tagú budapesti csoport A legnagyobb számban jelenleg is a műszaki egyetemekről utaznak külfelvételeket á képszalagra; ugyanakkor kész műsorokat tartalmazó kazetták is kaphatók a külföldi üzletekben. Adás közben a kép bármikor megállítható, így egyes képek tetszés szerinti ideig nézhetők, illetve meg is ismételhetők. Egy lejátszóról több tv-készü- lékre is vezérelhető a műsor, aminek a képmagnóval való oktatásban van különös jelentősége. Az 1,2 cm vastag és 17J5 cm átmérőjű tekercsekről egyórás műsor játszható le a képen látható angol gyártmányú képmagnó segítségével. földre; Áz idén nyáron a budapesti műszaki egyetemről például 25 csoport indult, illetve indul a baráti országokba, s a részvevők száma együttvéve meghaladja a 350-et. A csoportos gyakorlatok három hetesek. Az érvényben lévő megállapodások alapján az utazási költséget az egyetemek térítik, egyéb kiadásaikra pedig a diákok psztöndíjat kapnak. Baradla barlang Ä cseppkőcsodáiról híres aggtelek-jósvafői Baradla barlangot eddig huszonhárom kilométernyi szakaszon tárták feL A geológusok és barlangkutatók felmérései és vizsgálatai alapján feltételezik, hogy az egymás fölött három szinten elhelyezkedő barlang-rendszernek folytatása is van. A kutatókat elsősorban a legalsó szint foglalkoztatja. Ez a rendszer napjainkban is aktív patakos barlang, ahonnan nagyobb esőzésekkor hatalmas mennyiségű víz ömlik a felszínre. Az innen előtörő víz táplálja többek között a jósvafői tengerszem-tavat is. Az 1950-es években sikerült kétszáz méterre hatolni az alsó barlangrendszerben. Tovább azonban a vízzel teli földalatti patakmederbe nyúló sziklafokok, úgynevezett szifonok zárták el az utat. A Budapesti Vörös Meteor sportegyesület barlang- kutató könnyűbúvár csoportja az id?n további feltárásokat végzett. A csoport tagjai alámerültek a kristálytiszta, hideg vízbe, s víz alatt kerülték meg a szifonokat. Így sikerült újabb száz méternyi szakaszt felderíteni. A víz sodrása nagytömegű hordalékkal zárta el a szifonokat, s a könnyűbúvárok vízalatti bontással lépésről lépésre tudtak csak előre haladni. A kőzettan! vizsgálatok szerint még nyolcszáz-ki- lencszáz méteres szakaszon kell ilyen módszerrel áthatolni. hogy aztán olyan kőzetrétegbe jussanak, ahol a karsztosodás feltételei adottak, s így az évezredek során tágas földalatti üregek és járatok alakulhattak ki. A geológusok feltételezik, hogy az új járatok feltárásával a barlang ismert hossza megközelíti majd |a harminc kilomé- f tért. Nyári gyakorlatok Szíveskedjenek felelni á következő kérdésre: Mi most a divat? 1. A mini. 2. A maxi. 3. A teszt. Kitalálták: a teszt most a divat. Tesztrendszerrel kutatják a jelöltek képességeit a pályaalkalmassági, a felvételi, a gépjárművezetői vizsgákon, fedik fel az árucikkek minőségi jellemzőit az elbíráló fórumokon és így tovább. A tesztrendszer fő előnye: a játékosság. A kérdések mellett, ugye, ott vannak a válaszok, — két helytelen, egy helyes —, csak jó helyre kell tenni az x-et, akár a totóban, vagy mint a bevezető sor példájánál láttuk. A jelölt kitölti a tesztlapot, ha aztán rossz helyre rakosgatta az x-eket, és befucs- csol a vizsgán, vállat von: megbuktam, de legalább egy jót játszottam. Hagyjuk most a teszt- rendszer komoly oldalát (mert persze az is van), hanem említsük meg azt a nagy előnyét, hogy sokkal könnyebb kihirdetni az eredményt, mint a szokványos vizsgák végén. Éppen ebből indultam ki, amikor javasolom: használjuk fel a teszt játékosságát az életnek olvan mozzanataiban, amikor közlendőink tartalma valami okból feszélvez bennünket.. vagvis mondónké nkat szénen körül óhajtjuk írni. Vegyük például azt az esetet, amikor az ifjú gépírónőnek nehezére esne megmondani éltesebb főnökének, miszerint szerelmi ajánlata nincs a kedvére. Ilyenkor csak átadná a következő tesztlapot. Kérdés: Mit érzek én, ha meglátom magát? 1.' Elönt a forróság. 2. Langyos meggylevest kívánok enni. 3. Végigfut a hátamon a hideg. Nos, ha az őszülő gavallér nem tudja, hová tegye az x-et, magára vessen. Ezzel a módszerrel simábban lehetne szabadulTESZT ni, mondjuk, egy alkalmatlan tisztviselőtől. Példa. Kérdés: Mit vesz ön még ma? 1. Megvesz egy új kocsit. 2. Felvesz a földről egy villamosjegyet. 3. Kiveszi a munkakönyvét. Vannak olyan kardigánkészítő kisiparosok, akiknek megrázkódtatást okoz, ha készítményeik árát meg kell mondaniuk a vevőknek, szégyenérzet lesz rajtuk úrrá. Rajtuk könnyítene, ha tesztlapos módszerrel közölhetnék a kardigán árát, így. Kérdés: Mi az ára ennek a kardigánnak? 1. Százezer dollár. 2. Egy leva. 3. Ezerkétszáz forint. (Ugyanez a zöldpaprika, az autóalkatrész vagy az éttermi ételadag árának közlésénél is alkalmazható.) Van úgy, hogy két haragos valami lélekbemarkoló gorombaságot szeretne mondani egymásnak, de erőt vesz rajtuk a jó nevelés, nincs szívük istenigazából beolvasni egymásnak. Ez is könnyebben menne azonban a tesztláppal. íme. Kérdés: Mikor üsse meg magát a guta? 1. Ráér 1989-ben. 2. A neve napján. 3. Most, azonnal. Végül még egy esetben remekül lehetne alkalmazni a tesztrendszert: amikor a vizsgáztató, hogyismondjam, mindenáron segíteni szeretne a jelöltnek. Ilyenkor a lényeg az, hogy célravezetőén kell megfogalmazni a válaszokat. Erre is lássunk egy példát. Kérdés: Miben található a legtöbb C-vita- min? 1. A kapanyélben. 2. A gőzmozdony kerekében. 3. A csipkebogyóban. Ha a kis rokon eléggé találékony, semmi baj sem lesz a vizsgán. Ez az utóbbi példa már a teszt jövőjébe mutat. Mert a teszt lehet szigorú és kíméletlenül tárgyilagos, de azért minálunk az a hátsó kiskapu előbb- utóbb „meg lesz találva”. Horváth József A pozsonyi Mezőgazdasági Akadémia kutatómunkája A mezőgazdaság, az állatorvostudomány és az élelmezéstudomány további fejlődésének elősegítésére két esztendővel ezelőtt Pozsonyban létrehozták a Szlovák Mezőgazdasági Akadémiát, ahol 57 kiváló szakember és tudományos munkatárs végez tudományos kutató tevékenységetJelenleg az ország 17 tudományos kutató intézetével tartanak fenn kapcsolatot és folytatnak eredményes együttműködést. Az Akadémia kutatási eredményeit főleg az öntözési és a szőlészeti tudományos kutató intézetek hasznosítják. Eredményes együttműködés bontakozott ki az élelmezéstudományi és mezőgazdasági üzemgazdaságtani, az élelmiszeripari a talajtani és növénytermesztési tudományos kutató intézetekkel is. Az akadémia munkatársai rövid idő alatt több mint 700 tudományos kutató feladatot oldottak meg. Az Akadémia ajánlásokat tesz a hegyvidékeken az intenzív gazdálkodási módszerek bevezetésére, a kukorica biológiai értékeinek hasznosítására, a kukorica-betakarítás új módszereinek beveAlpesi búza Ä búzatermesztés lehetőségét ma még bizonyos klimatikus feltételek szabják meg, de remélhetőleg már nem sokáig. A Kirgiz Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársai azon fáradozz zetésére, a növények sajátos agrotechnikai öntözésének meghonosítására, valamint a szőlőskertek és gyümöics- kertek új öntözőberendezéseinek alkalmazására. A szarvasmarha tenyésztők körében nagy elismerést kapott az állomány termelékenységének emelésére és a fejőstehenek betegségeinek megelőzésére kidolgozott módszer. Az új tudományos kutató intézetekkel való együttműködés kiszélesítésével kapcsolatban a Szlovák Mező- gazdasági Akadémia munkatársai a gazdasági matematikai módszerek alkalmazásával kutatják a mező- gazdasági termelékenység növelésének lehetőségeit. A kutatások legfontosabb része a növénytermesztés és az állattenyésztés technológiájának javításával és az öntözés gépesítésével és automatizálásával kapcsolatos. Az Akadémia a keietszlo- vákiai síkság mezőgazdasági termékeinek növelési lehetőségeit, a halászat, a természetes és mesterséges víztárolók, valamint a szlovákiai vizek halgazdaságainak fejlesztési kérdéseit is vizsgálja. eredményeket értek el. Munkájuk gyümölcse egy olyan fajta, amely hektáronkénti 100 mázsás termést ígér, a betegségekkel, kórokozókkal szemben sokkal ellenállóbb, mint az ednak, hogy öntözéses gazdálkodással alpesi viszonyok között is termelhető törpe- búzafajt nemesítsenek ki. Szovjet, francia, indiai és mexikói törpefajták keresztezésével máris jelentős A kubai szőlő Kuba éghajlata nagyon kedvező. Talán nincs is olyan gyümölcs, mely itt ne teremne meg. Ám a citrus- és ananász-félék ültetvényei, a nagy kávételepítések csak a népi hatalom győzelme után jelentek meg Kubában. Pinos szigete vált a narancs, citrom, grape-fruit termesztésének központjává, a hegyvidékeken pedig kávécserjét honosítottak meg. A kubai növénynemesítők most azt a célt tűzték ki maguk elé, hog,y szigetükön „bejelentik” a szőlőt is. Ba- racoa városától nem messze, egy partszakaszon, amelyet a hegyek megóvnak a szóidig ismert fajták, s nem dől meg. A nemesítek a munka meggyorsítása érdekében nemcsak a szabad ég alatt folytatják kísérleteiket, hanem üvegházban is. tői, már zöldellnek az ország első szőlőskertjei. Miguel Ramirez agronó- mus, a köztársaság új kultúrájának egyik lelkes terjesztője meséli: „Olyan területet találtunk, ahol a hőmérséklet állandóan 24—25 Celsius fok. Éppen ezt a hőmérsékletet „szereti” a szőlő, amelynek sem a hideg, sem a hőség nem kedvez.” A Baracoa melletti kísérleti ültetvényeken már 14 fajta csemege- és borszőlőt találunk. A szőlővesszők elsősorban Bulgáriából és Madeira-szigetéről érkeztek. A növények jól akklimati- zálódtak. Harc az aszállyal Moldavában A Moldavai Köztársaságban befejeződött a Dnyesz- terhez kapcsolódó öntöző- rendszer kiépítése. Ezzel 26 000 hektár aszályos területet öntözhetnek rendszeresen. A kilencedik ötéves terv időszakában 1971 és 1975 között átfogó öntöző- rendszer kialakítási programját hajtják végre Moldavában. Ennek eredményeképpen a jelenleginél Jobb mint másfélszer nagyobb terület öntözése válik lehetővé. A költségek jelentékeny részét az állam viseli. A Dunához és a Pruthoz csatlakozó öntözőrendszereket a helyi kolhozok saját erőből építik fel. Az új öntözőrendszerek üzemeltetésével az öntözött földek terméshozama csaknem megkétszereződik, ___/ T etszés szerinti tv-műsor
