Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-19 / 195. szám
inn. augusztus ra. SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP s Messzi van a messzi Mezőiteken Gyakran mondjuk: manapság nincsenek távolságok. Mégis amikor a minap Me- zőhéken. jártunk, úgy éreztük nagyon messzi vagyunk a világtól. Ebben a községben, s a hozzátartozó tanyavilágban csaknem ezerötszáz ember él, gyerekek, fiatalok, öregek. Az országoshírű Táncsics Termelőszövetkezet és a szintén jól dolgozó állami gazdaság ad számukra munkát és tisztességes keresetet. A községben 2500 forint körül van az emberek havi jövedelme, a tsz-ta- goknak ehhez jön még a háztáji gazdaságból szerzett kereset. Mégis, ha élet- színvonalukat nézzük, mesz- sze elmaradt az a kívánalmaktól. Mpzőhéken a kereskedelmet négy vegyes bolt képviseli. Egy közülük a tanyavilágban lévő 10-es, a mezőtúri ÁFÉSZ-hez tartozik. Arra nincs is panaszuk az embereknek. Van ott minden, a rajzszögtől, a villany kávédarálóig. Bár kenyeret az a bolt is csak egy héten kétszer kap, hétfőn és csütörtökön, a hűtőszekrényben van tejtermék, töltelékáru. „Mi nagyon elégedettek vagyunk ezzel az üzlettel” — hangsúlyozták az asszonyok, amikor ott jártak. Ami elfér egy tenyérnyi boltban 3§em így a község másik három vegyesboltjával, amelyek a tiszaföldvári ÁFÉSZ-hez tartoznak. Az állami gazdaság központjában tenyérnyi bolt van. Az üzletvezető Menkó János. 150 ezer forintos árukészlettel rendelkezik. A boltban előtte egy lista: arra kel előre felíratni, hogy ki mennyi kenyeret kér és ki is fizetni. Előre! Így jut biztosan a „mindennapi” kenyérből. Hűtőszekrény nincs, ezért semmilyen töltelékárut nem kap. A zsír, a vaj, a nagy melegben olvad, avasodik, az egyik egy kis szekrényben, a másik egy bádogtepsiben. Egy asszony élesztőt keresett — nincs. Feketekávé — nincs. Zöldséget, gyümölcsöt nem tartanak. Fonnyadt krumpli árválkodott egy ládában mindösz- sze. Lisztet egy régi ládából mért a boltos. Asz- szonyok panaszolták, — köztük Sinka Lajosné a gazdaság párttitkára: „Petróleumot sem akkor veszünk, amikor akarunk, hanem amikor a boltos időt szakít magának a mérésre”. Egy pár harisnya ára A belterületi vegyesboltban sem jobb sokkal a helyzet. Férfiak mondták: „egy hónapja egyáltalán nincs semmiféle filteres cigaretta”; asszonyok: „ha valamit vásárolni akarunk, be kell utazni Tiszaföldvárra,' vagy Mezőtúrra autóbusszal”. Igenám, csak plusz 20 forintba kerül, ennyi az útiköltség. Így azután egy pár harisnya Mezőhéken 38 forint helyett 58 forintba Zenei híradó Az utóbbi hetekben számos olyan bélyeg jelent meg, amelyek a muzsika barátainak szereztek örömet. A berlini postaigazgatóság Johann Sebastian Bach arcvonásait vitte bélyegre a 6 Brandenburgi verseny 250 éves megalkotása alkalmából. Az új kiadáson az F-dúr (II.) koncert kezdő taktusait és a szerző aláírását találjuk. Bach arcéle a Ludwigsbaui kastély egyik plakettje alapján tárul elénk. A nagyszerű zenét 1717-ben szerezte a mester, aki akkor Lipót herceg udvari zenekarát vezette. A mű eredeti címe: hat hangverseny, több hangszerre, mai elnevezését Brandenburgi Lajos őrgróftól nyerte, akinek Bach ezt a művet ajánlotta. Svédország két bélyeggel emlékezik meg a királyi zeneakadémia 200 éves működéséről, A bélyegek Ingvar Lindholm zeneszerző köralakú hangjegyvonalakra írott művét mutatja be. A kubai himnusz szerzőjének Enrique Loynan de Castillo születésének századik évfordulóján a nemzeti dal szövegét és hangjegyeit ismerhetjük meg egy 3 centavo névértékű bélyegről. Rwanda köztársaság ■— egy évvel elkésve' — öt korabeli festő alkotásainak reprodukálásával köszönti Beethoven 200. születésnapját. A Vietnami Demokratikus Köztársaság bélyegein vörös alapra nyomtatva az In- ternacionálé kottáit látjuk. A sóid sziget Írország a legfürgébb, már közzétették az 1972. évi bélyegkiadási tervet. Elsőnek az 1922—23. évi polgárháborúban elesettekre emlékeznek, majd az első ír bélyeg megjelenésének félszázados jubileumát köszöntik. Bélyeget kap a világegészségügyi nap és a mai ír művészet legszebb alkotásai. Sok más ország után itt is megörvendeztetik a gyűjtőket karácsonyi sorozattal. A sportbélyegek hívei részére a nemzetközi olimpiai bizottság működését méltató kiadás is megjelenik majd. Néhány napja két bélyeg John Millington Synge születésének centenáriumáról emlékezett meg. Synge drámákat írt, legjelentősebb műve a halászok életéről szóló egyfelvonásos, amelynek magyar címe a tenger lovasai lehetne. Fiatalon, 38 éves korában hunyt el a költő, aki az ősi, népi nyelvet az irodaion számára megmentette.; iiSj“ V kerül. És nemcsak mindenféle iparcikkért — még egy tűért, cérnáért is — kell e két helyre utazniuk, hanem húsért, gyümölcsért, élelmiszerért is. A tejellátás, illetve ellátatlanság meghökkentő. Az állami gazdaság dolgozói kedvezményesen vehetnek a gazdaságtól tejet, literenként 3,60 forintért (a gazdaság húsüzemében saját dolgozóinak tőkehúst árusít). A községben lévő vegyesboltban azonban csak előre bejelentés szerint kaphatnak tejet a vásárlók. Ugyanakkor a tejbeevűjtő ötven lépésnyire van a bolttól. így azután a tehenet tartó gazdáktól vásárolhatnak tejet literenként 4 forintért. A községi tanács elnöke Kiss István, jogosan panaszkodik: „Hiába kérjük a tiszaföldvári ÁFÉSZ-t, gondoskodjon jobban Mezőhék- ről, ígérgetés van, intézkedés nincs. Pedig már 70 ezer forintot felajánlottunk arra, hogy bővítsék a belterületi vegyesboltot. Egyelőre marad minden a régiben”. Presszó vagy kocsma Annak idején az országos lapok is „megénekelték”, hogy Héken a tanyavilágban presszó nyílt. Csakhogy az inkább megérdemli a kocsma nevet. A feketekávén kívül ugyanis csak italt mérnek ott. Sütemény van — egyszer egy héten. Fagylalt egyáltalán nincs. A szolgáltatásnál is köny- nyebb elsorolni, mi az ami van: gázlerakat, a gazdaságnál tüzelőolaj-vásárlás, egy tévészerelő, egy kőműves, egy varrónő, aki két- hete kapta meg az iparengedélyt. Igenám: csakhogy a maszek tévészerelő, bármilyen jól dolgozik, garanciális javítást nem végezhet. Ha egy készülék elromlik, csak tehertaxival, vagy alkalmi fuvarral lehet Szolnokra szállítani javításra. És ez legalább 200 forintba kerül. Egyszer amikor javításra szállítják, egyszer pedig vissza. A hékiek szerint „inkább megvárjuk, míg lejár a garanciális idő és akkor a szerelő, a Nagy Sándor megcsinálja. Egyszerűbb így”. Tévedés ne essék, amikor Mezőhék kritikán aluli kereskedelmi ellátását, nagyon rossz szolgáltatási helyzetét tesszük szóvá, tisztában vagyunk azzal: illúzió kis településnek olyan ellátást kérni, mint amilyen a megyeszékhelyen, vagy más városban, nagyközségben van. Sajnos ahhoz még híjával vagyunk pénznek, szakembernek, más egyébnek. De ahhoz, hogy legalább alapfokú szolgáltatás legyen Mezőhéken, hogy legalább a meglévő vegyesboltokban kaphassanak az emberek elegendő árut — ahhoz nem kellenek milliók. Két—háromszázezer forint? Talán! De még annál is sokkal több megértés, jóindulat, amit joggal elvárnak többek között a tiszaföldvári ÁFÉSZ- től, saját Mezőhéken élő tagjai. Varga Viktória Óriás gazdaságok A Szovjetunióban a kilencedik ötéves terv időszakában óriás-gazdaságok építését tervezik. Moszkva mellett két állattenyésztő nagyüzem épül fel; az egyikben 10 000 szarvasmarhát, a másikban több mint 100 000 sertést hizlalnak majd. Az új óriás-gazdaságok mel’ ít kombinált takarmánykeverő üzemeket és takarmánytárolókat. valamint automatikus vízellátást biztosító berendezéseket építenek, A tiszafüredi Hámán Kató Tsz dohányföldjén egy hó- napja törik már a jóminőségű buliy dohány levelét. — Míg a negyven holdon termő szabolcsiból 15 mázsát, addig a 10 holdas jó minőségű német fajtából 25—30 mázsát törnek le holdanként. A tűző napon fejkendős asszonyok törik a buliy levelét. Vegyipapi kiállítás Gór Nagy Sándor, nehézipari miniszterhelyettes szerdán a várpalotai vegyipari múzeumban megnyitotta „A magyar vegyipar fejlődése a XIX. századig” című kiállítást. A miniszterhelyettes elmondotta, hogy a történelmi környezetben, a legendáshírű Thury György várában otthonra talált vegyipari múzeum, az. utóbbi két évben már harmadik önálló kiállítását rendezi meg. A mostani anyag bemutatja a kémia első magyar- országi emlékeit, áttekinthető képet ad a mai modern vegyipar elődjének tekinthető gyertyaöntés, szappanfőzés, hamuzsír-, sziksó-, tim- só-, salétrom-, és kénsav- gyártás fejlődéséről. A miniszterhelyettes megnyitó beszédében megemlékezett a magyar vegyipar régi nagyjairól. Várpalotán a Magyar Vegyipari Múzeum a közeli jövőben kiegészíti , anyagát és bemutatja az utóbbi évszázad, ezen belül a modern vegyészet ipartörténeti emlékeit is. STUDIUM GENERALE A jövő jogászai között E Az Eötvös Lócánd Tudományegyetem jogi karának épülete olyan csendes ezekben a napokban, hogy a földszinten is hallatszik, amikor a második emeleten valaki becsuk egy ajtót. A ! Studium generale néhány tucatnyi résztvevője valósággal ' elvész a hátalmas épületben. A kari KISZ bizottság irodájában kezdtem érdeklődni, hiszen a tanfolyamot a KISZ rendezi. Néhány telefonbeszélgetés után előkerült a Studium generale egyik lelkes szervezője és vezetője, akiről Kovács József kari titkár azt mondotta, jórészt az ő vállán nyugszik a tanfolyam minden terhe: szervez, irányít, eligazít, s mindezek mellett előadásokat tart. Hamza Gábor joghallgató az elmúlt tanévben fejezte be a negyedik évet. Két óra között a szünetben találkoztunk, akkor nem volt sok ideje. Azt javasolta, üljek be az előadásra, utána jobban ráér. A nagy előadóterem emelkedő padsorai jórészt üresen ásítanak. A tanfolyam résztvevői csak az első néhány sort töltik meg. — Kevesebben jöttek, mint amennyire számítottunk — mondja Hamza Gábor. Megkezdi az előadást. Az ókori Rómáról beszél. Észrevehetően arra törekszik, hogy ne adathalmazt mondjon, hanem az események okait, összefüggéseit tárja fel. Lapozom a Studium generale kéthetes programját. Délelőttönként mindig előadás van, utána szeminárium. Ebéd után még szintén szeminárium, majd kötetlenebb program: filmvetítés, színházlátogatás, ismeretterjesztő előadás, vita, városnézés, szellemi vetélkedő... Az előadásokban a két hét alatt szó lesz az egyetemes és a magyar történelem legfontosabb korszakairól. A tanfolyam hallgatói középiskolások. akik most végezték el a harmadik osztályt és érettségi után az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem jogi karára jelentkeznek. » “ ---- -------~i- . 3. A Studium generale idei nyári tanfolyama augusztus I5-től 31-ig tart. Szolnok megyéből öt diák jött. Kicsit még elfogódottak, idegenül mpzognak, ugyanúgy* mint a többiek. Az első nap szokásos izgalma ez. Rimóczi Irén a jászladá- nyi gimnázium tanulója. — Az iskolában mondták, hogy lehet jelentkezni erre az előkészítő tanfolyamra. Jogász szeretnék lenni, ezért felhasználtam a lehetőséget és jelentkeztem. — A véleményét még aligha kérdezhetem, hiszen az első napnak is csak a fele telt el. Inkább azt mondja meg, mit vár az itteni előadásoktól és szemináriumoktól ? — Elsősorban azt várom; hogy könnyítse meg a felkészülésemet a jövő évi felvételi vizsgára. Itt olyan dolgokról is hallottam, amikről az iskolában nem volt szó. Kun László a jászberényi Lehel Vezér gimnáziumból jött. — Szintén az iskolában szereztem tudomást a tanfolyamról, és úgy gondoltam, ez a két hét bőven megéri a fáradtságot. Igaz, a szünetből vesszük el valamennyien, de bár kell majd tanulni itt is, ez egészen más, mint az iskola. Megkaptuk a teljes programot. Az előadások és szemináriumok mellett sok egyéb kulturális rendezvény is vár bennünket. ÜD Kovács József a kari KISZ bizottság titkára nem túlságosan elégedett. — Az idén négyszeres túljelentkezés volt a jogi karon — mondja. — Nem hiszem el, hogy a megyékben nem tudták volna a tanfolyam minden helyét betölteni. Néhány megyéből egyetlen diákot sem küldtek, máshonnan kevesebben jöttek, mint ahány an jöhet-, tek volna. Mint kiderült Szolnok megyéből hét helyett öt diák jött. Ez még viszonylag jó eredmény, bár egy kissé rugalmasabb szervezéssel minden helyre jutott volna diák. Egyes iskolákból valóban senki sem jelentkezett, máshonnan viszont jöttek volna többen is, de nem lehetett túllépni az iskolára megállapított keretszámot. A KISZ Központi Bizottsága évente összesen másfél millió forintot ad nyári bentlakásos tanfolyamokra — mondja Kovács József. — Mi az idén először rendeztünk vidékieknek bentlakásos tanfolyamot, s erre 90 ezer forintot kaptunk. Közismert dolog, hogy az egyetemeken évről évre csökken a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. Ezt a csökkenést minden áron meg kell állítani. J — A következő években is rendezünk ugyanilyen tanfolyamot. Olyan tervünk is van, hogy jövőre a tavaszi szünetben még behívjuk ugyanezeket a diákokat néhány napra. Akkor már közelebb lesznek a felvételihez, néhány előadás még többet adhat nekik. Bistey András Á második országos ifjúgárda szemle Kecskeméten, a Szabadság-téren, szerdán díszszemlével megkezdődött az ifjúgárdisták második országos seregszemléje. Az ország minden részéből összesereglett mintegy hatszáz ifjúgárdistát dr. Gombár József, a KISZ Központi Bizottságának titkára köszöntötte. A megnyitó a fiatalok színpompás díszmenetével zárult. Ezután a széktói sport-stadionban megkezdődtek a különböző versenyek. Az első napon politikai és honvédelmi versenyen, alaki- és menetdalversenyen bizonyították felkészültségüket a legjobb ifjúgárdisták. Csütörtökön bonyolítják le az elméleti vizsgákat, augusztus 20-át a fővárosban töltik a találkozón résztvevő fiatalok. A szombaton sorrakerülő záróünnepségen dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára adja át a díjakat a raj- és szakaszversenyek legjobbjainak,. J l .
