Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-18 / 194. szám
1971. augusztus 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 LVASolNK A gabonafeldolgozó és az ÁFÉSZ megegyezhetne.. s hogy a láthatóan gazdátlan helyiséget és környékét az idén még nem is takarították. Az utasok a bűz miatt távol a megállótól kénytelenek a buszra várakozni. Gere Lajos Szolnok Igazat kell adnunk olvasónknak! Sajnos, nemcsak a papírgyári, hanem a cukorgyári, a sporompónál levő, a Rózsa Ferenc úti — és ki tudja, még melyik — megálló is olyan koszos, piszkos, mintha gazdátlan lenne. Valóban azok? (A szerk.) került. Nagy József megemlítette válaszlevelében, hogy az ÁFÉSZ vezetősége sohasem tett ígéretet arra, hogy az új búza megjelenése után már üzemel a cseretelep, amely mellesleg jelen pillanatban is a gabonafeldolgozó vállalat tulajdonában van. Ismét más kérdés, hogy a cseretelep vezetője egy éve betegállományban van, s a gabonafeldolgozó illetékesei új cseretelepvezetőt nem akarnak alkalmazni. „.. .Az Á' ÉSZ vezetősége továbbra sem zárkózik el attól, hogy egy cseretelepet — tápárusítással együtt — átvegyen. Ehhez azonban feltétlenül szükséges az, hogy a gabonafeldolgozó vállalat maximális mennyiségben biztosítson táptakarmányt... Amennyiben ez a helyiség, amit jelenleg a gabonafeldolgozó vállalat rendelkezésére bocsátottunk, nem felel meg a lisztesére lebonyolítására, úgy egy összerakható—szétszedhető, nádbeton elemekből készült, 22 négyzetméter alapterületű raktárt az illetékes vállalat rendelkezésére bocsátunk, ha ennek az összeszerelését vállalják. ..” — írta a kengyeli ÁFÉSZ igazgató elnöke a csereteleppel, illetve a takarmányárusítással kapcsolatban. Ház hátán ház Mi, a Vosztok úti lakóit egyszerűen nem értjük. Mi* kor lakótelepünk felépült, azt hittük, hogy az épületek közötti területet parxosítják, gyermekjátszóteret létesítenek, a vasút felőli részt beültetik fával; tisza, egészséges, kulturált környezetben élünk majd. Tévedtünk. Az építkezés mind a mai napig nem fejeződött be, s ki tudja, még meddig folytatódik. Tudjuk, szükség van az orvosi rendelőre, a bölcsődére, a szolgáltatóházakra, az új lakóépületekre, a most épülő ABC-áruháEra. — De ami újabban jelentkezik, az már kissé aggasztó. A szabad területeken — amelyekre mi virágágyakat, parkot álmodtunk — megkezdték a garázsok építését. Lassan nem lesz egy talpalatnyi szabad hely, ha így megy tovább, még a levegőt is elveszik tőlünk, a laróKisújszálláson, a férfi fehérneműgyárban dolgozunk. Körülbelül másfélévé három műszakos volt az üzem. — Mi, vidékről — Fegyvernek- ről, Örményesről, Kunhegyesről, Karcagról, Püspökladányból — járók —11 órától 17 óráig dolgoztunk, s rendben is volt minden. Szeptember 1-től kétmű- szakos lesz az üzem. Ez nem épületek végében garázsokat építettek, s most a garázsok közé újabb garázsokat. Gépkocsik parkíroznak az ablakok alatt, a friss levegő helyett benzingőz árad be a nyitott ablakon, motorzúgás és ajtócsapkodás altat el és ébreszt bennünket. Egyesek szerint ott épül a második Tabán, célozva ezzel a rendezetlenségre és a zsúfoltságra. Mások a függőházak építésének az elkezdését várják, s hogy teljes legyen a kép; a még meglévő szabad területre állítólag mozi építését tervezik. Ház hátán ház épül, s mi, Vosztok úti lakók azt szeretnénk tudni, hogy ebbe nincs semmi beleszólásunk? A mi véleményünkre senki nem kíváncsi, bennünket nem hallgat meg senki? — Szeretnénk, ha erre válaszolnának az illetékesek. — I. n. — Szolnok is volna baj, csak nekünk nagy gondot jelent a bejárás, ugyanis műszakkezdéshez nincs vonatunk. Kértük a gyár vezetőségét: indítsanak autóbuszt a vidékiek részére. — Sajnos, kérésünket nem teljesítik. Pedig mi továbbra is dolgozni szeretnénk megszokott munkahelyünkön. Gazdátlan buszvárók Augusztus 6-án a papírgyári megállóban vártam feleségemmel együtt az autóbuszra. Ügy vélem, kötelességem tájékoztatni Önöket a megállóban tapasztaltakról. Velünk együtt sokan várakoztak délután két óra előtt a megállóban, főleg papírgyári dolgozók. Leírhatatlan az a látvány, ami elénk, és naponta sok száz ember elé tárul. Több hónapos szemét az aránylag korszerűen megépített megállóban. Arra gondol az ember, Mező Imre kengyeli olvasónk több társa nevében tette szóvá levelében: kevés a takarmánytáp az egyetlen elárusítóhelyen a községben. Szeretnék, ha az ÁFÉSZ nyitna még egy üzletet. Ezen kívül azt is említette: az ÁFÉSZ a cscreteleo helyén vendéglőt építtetett, s emiatt a kengyelieknek 12 km-re kell vinniük a cserélni való gabonát. Ez esetenként 2—3 napot is igénvbe vesz, ami — főleg dologidőben — nem a legszerencsésebb megoldás. Mező Imre levelének egy részét „És ismét: a táp” címmel közöltük július 21-i lapunkban. A csereteleppel kapcsolatban az ÁFÉSZ igazgató elnökének véleményét kértük. Meg is érkezett a válasz Nagy Józseftől, amelynek alapján az alábbiakat közölhetjük. Kezdjük talán a csereteleppel. Az ÁFÉSZ azt a romos házat, ahol a cseretelep korábban üzemelt, megvásárolta. Kifogás volt ugyanis, tanácsülésen is felmerült, hogy az ötezer lakosú községben nincs melegkonyhás étkezde. A ház — átírással együtt — 140 ezer forintba került. A megyei szövetség mintegy egymillió forinttal segítette a modern vendéglátó egység létrehozását, amely a berendezéssel együtt végül is kétmillióba Megvédik a kis fákat D. F.-né szolnoki, az Aranyos utcában lakó olvasónk sorait augusztus 4-én közöltük „Tönkreteszik a kis fákat” címmel. Felháborodva írta, hogy a néhány évvel ezelőtt a vasútvonal mentén elültetett, és időközben megerősödött kis fákat veszély fenyegeti; a Kassai úti építkezéstől dömperrel hordják a fás területre a földet. A Szolnok Városi Tanács V. B. Építési és Közlekedési Osztályától kaptuk az alant idézett levelet: 1. .A kérdéses közterület rongálásáról mi is felháborodással értesültünk. A terület feltöltés alatt álló részére engedély alapján szállított földet az ÉVM Építőipari Vállalat, illetve alvállalkozója, a 21. sz. VOLÁN. A folyamatos tereprendezésről azonban nem gondoskodtak, a lerakóhely megtelt, megkö- zelíthetetlenné vált, és így a szomszédos erdőterület is sorra került. A károkozó ellen szabálysértési eljárást indítottunk, kötelezve egyben az okozott kár helyreállítására.” Gyalogolni jó, de nem éjszaka Augusztus 7-én Szegeden felvételiztem. Délután 16.45- kor indultam haza a miskolci gyorssal, s így 19.45-kor már Kisújszálláson voltam. Csatlakozást Kál-Kápolna felé csak 21.25-kor kaptam. Ezt a várakozási időt még el is lehet viselni. Mire azonban a kisvonat bedöcög (kb. 23 órára) Abádszalókra már nincs autóbusz, az 5—6 kilométerre levő faluba. Csak pénteken éjjel van, más napokon nem közlekedik. S ha valaki nem akar a váróteremben másnap reggel 5 óra 30 percig várakozni, elindul gyalog. Igaz, most még elviselhető egy kis késő esti séta. De jön majd a lucskos ősz, a csikorgó tél. S utaznak ám kisgyerekes szülők is, csomagokkal, diákok, öregek, akik joggal bosszankodnak a kényszerű séta miatt. Most már csak az a kérdés, hogy ez a péntek éjszakai autóbuszjárat a szabadszombatos dolgozóknak jutalom? A többiek meg járjanak úgy, ahogy akarnak? Sok abádszalóki nevében kérem, hogy a hét minden napjára rendszeresítsék az előzőekben említett buszjáratot! Sípos Erzsébet Abádszalók Nem tudunk eljutni munkahelyünkre 21 aláírás „Sétapartner” kerestetik Szeretném tudni, ki az illetékes '„sétapartner”, aki végig kísérne Szolnokon a Véső utcától a járműjavítóba vezető vasútvonalig, azon az útszakaszon, amely közvetlenül a sportpálya kerítése mellett vezet el, mintegy 300—350 m hosszúságban. Történt ugyanis, hogy ezen az útszakaszon a sportpálya kerítésének betonoszlopait helyezték el körülbelül kétméterenként. Az oszlopok gödrei időközben ülepedtek, utánegyengetés nem történt. Ezen felül itt szállították a vontatók hosszú hónapokon keresztül a sódert és a homokot az új fűtőház építéséhez. Az utat teljesen felszántották. A közlekedés még nappal is, felnőtteknek is nehézkes. Elképzelni is rossz, mi lesz itt később, esős időben. Különösen, amikor korán sötétedik. Az itteni állapotokat feltétlenül látni kell. Éppen ezért hívom sétára még jó dobén az illetékeseket. Később ugyanis már nem tudnánk ezt a sétát megtenni a feneketlen sárban és gödörben. Ki az illetékes? A sportegyesület-e, amely kerítés- építésével hozzájárult az út romlásához. A fuvarozó vállalat-e, amelynek vontatói felszántották az utat? Az építtető-e, akinek hordták az anyagot? Vagy a tanács építési és közlekedési osztálya? Ennek eldöntését és a panasz mielőbbi orvoslását kéri többszáz környékbeli lakó, valamint isko- lásgy er m ek nevében: Achim Pál Szolnok Vízvezetéket kaptunk E sorokat azért írom, hogy ezúton is dicsérő és elismerő szavakat mondjunk a zagyvarékasi tanácsnak és a községi vízmű igazgatóságának, valamint mindazoknak, akik elősegítették, hogy a vasútállomási új települést bekapcsolják a helyi vízműbe. Nagy öröm a telep dolgozóinak, lakóinak, hogy szinte napok kérdése, és eljut hozzánk is a jó ivóvíz, sőt mi több, már az ősz folyamán a házakhoz is be lehet kapcsolni. Most már elmondhatjuk, hogy a telep teljesen közművesített. Van víz, villany, és az utak is rendben vannak. Gaál Mihály Zagyyarckas Épül a Il-es vízmű Szabó Béláné jászberényi olvasónk azt panaszolta hozzánk küldött levelében, hogy a bérházban, ahol lakik — s másutt is — időnként nagy gondot okoz a vízhiány. Sorait „Kevés a víz” címmel közöltük július 14-i számunkban. Fentiekre Böjti Jánostól, a jászberényi városi tanács elnökétől kaptunk részletes választ. Leveléből megtudtuk, hogy panaszosunk a vízellátás elégtelensége miatt a szerkesztőséget megelőzően, június 8-án a tanácshoz fordult, s választ is kapott június 15-én, amelynek lényege: A város vízellátási gondja nem újkeletű. Felszámolásához nagy erővel hozzáfogtak. Mintegy 50 millió forintos költséggel 1973 végére megépül az úgynevezett II. számú vízmű, melynek üzembehelyezésével napi 5000 köbméter vizet tudnak biztosítani a városnak. Erről a városi tanács elnöke egyébként június 6-án a Kossuth Rádió „Híres helységek” című adássorozatában is beszámolt. Az egészet summázva: hosszú évek mulasztását egy-két év alatt semmi esetre sem lehet „behozni”, annál is inkább, mivel olyan nagy volumenű beruházásról van szó, amelynek kivitelezéséhez és üzembehelyezéséhez a hatalmas összegen túl időre is szükség van! _ A takarék§*övetkezekekről A takarékszövetkezetek társadalmi és gazdasági fejlődésének elősegítése, valamint önállóságuk fokozása érdekében a pénzügyminiszter a 29/1971. (VII. 23.) PM. számú rendeletével hatályon kívül helyezte a tárgykörben rendelkező, s több mint 10 éve kiadott jogszabályt, s ugyanakkor a takarékszövetkezetek megalakulásának és működésének feltételeit újonnan szabályozta. Az új szabályozás szerint a takarékszövetkezet az állampolgárok önkéntes társulása abból a célból, hogy a lakosság megtakarított pénzét összegyűjthesse és a tagok hitelszükségletét a kölcsönös segítés elve alapján közvetlenül kielégíthesse. Takarékszövetkezet alapítása elsősorban ott indokolt, ahol a lakosság pénzügyi szolgáltatások iránti igényei nincsenek megfelelően kielégítve, illetve ahol ilyen irányú igényeinek jobb kielégítése érdekében ez szükséges. Tevékenységét az önsegély és a kölcsönös segítségnyújtás elve alapján — tagjai személyes és vagyoni közreműködésével — fejti ki. Takarékbetéteket gyűjt A takarékszövetkezet feladata elsődlegesen az, hogy működési területén takarék- betéteket gyűjtsön, hatékonyan közreműködjék tagjai és a helyi lakosság takarékos életmódra való nevelésében, továbbá, hogy saját alapjaiból és az összegyűjtött takarékbetétekből tagjai részére kölcsönöket nyújtson. A takarékszövetkezet megalakulásához és működéséhez a legfeljebb 10 ezer lélekszámú helységekben a lakosság legalább 5 százalékának tagként való belépése és legalább 120 ezer forint részjegyalap befizetése, a 10 001—20 000 lélekszámú helységekben a lakosság legalább 4 százalékának tagként való belépése és legalább 300 000 forint részjegyalap befizetése, a 20 001—30 000 lélekszámú helységekben a lakosság legalább 3 százalékának tagként való belépése és legalább 1 millió forint részjegyalap befizetése szükséges. A takarékszövetkezet létesítéséről az alakuló közgyűlésen döntenek. Ugyancsak a közgyűlés határoz a belépésre jelentkezők felvételéről, az alapszabály elfogadásáról is. A közgyűlésen választják meg a takarék- szövetkezet vezető- és ellenőrző szerveit, valamint a tisztségviselőit. A tagok alapvető jogait és kötelezettségeit, különösen a vagyoni hozzájárulás mértékét, a választott szervek tagjainak számát és választásának módját az alapszabály határozza meg. A takarékszövetkezet szervei: a közgyűlés, az igazgatóság, a felügyelő bizottság. Lehetnek a takarékszövetkezetnek helyi önkormányzati szervei is. Ilyenek: a helyi részközgyűlés, a helyi intézőbizottság, s a helyi ellenőrző bizottság. Legfőbb tisztségviselője a takarék- szövetkezetnek is az elnök. Tagként olyan nagykorú személyek léphetnek be, akik a takarékszövetkezet működési területén laknak, vagy ott van állandó munkahelyük. További feltétele a belépésnek az, hogy legalább egy részjegy ellenértékét a belépő tag befizesse. A részjegy névértéke 100 forintnál kevesebb nem lehet. Felvételre keresünk! Közgazdasági érettségivel rendelkező — lehetőleg gépírni és könyvelni tudó — munkatársat admf nisztrátori munkakör betöltésére. Munkahely: a Szolnokon alakuló társadalmi és családi eseményeket rendező intézet Alkalmazás: 1971. szeptember í-től. Jelentkezni lehet: a városi tanács igazgatási osztályán, 1971. augusztus 20-ig. A takarékszövetkezet fő tevékenységének egyike az, hogy az állampolgároktól takarékbetéteket fogadjon el. Az elhelyezett takarék- betétek visszafizetéséért az állam szavatol. Fő tevékenysége a takarékszövetkezetnek az is, hogy tagjai részére, hiteligényük kielégítésére — természetesen megfelelő fedezet mellett — a mindenkori hitelpolitikai irányelveknek is megfelelően rövid- és középlerája- tú hitelt nyújtson. A kölcsönök engedélyezése a takarékszövetkezet igazgatóságának hatáskörébe tartozik, amely a pénzügyminiszter által megállapított ügyviteli szabályzat szerint köteles eljárni. Ha az igazgatóság valamely kölcsön engedélyezésénél e szabályoktól eltér, a kölcsön visszafizetéséért az igazgatóság tagjai készfizető-kezesként felelősek. Ilyen esetben a kezes nem követelheti azt, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be. A közgyűlés határozatával a kölcsönök engedélyezésének jogát a helyi intéző bizottságra, a takarékszövetkezet, illetve a helyi intéző bizottság elnökére, az ügyvezetőre, vagy kivételesen más alkalmazottra is át lehet ruházni. A takarékszövetkezet hitelfolyósítási lehetősége nem korlátlan. Csak annyi kölcsön nyújtható, amennyire a takarék- szövetkezet részjegy- és tartalékalapjának egyéb célra fel nem használt összege valamint a betétállománynak meghatározott része erre lehetőséget ad. Dr. Cs. I. A kölcsönök engedélyezése Közgyűlés, alapszabály
