Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-18 / 194. szám
1971. augusztus 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A mezőgazdasági export — tíz év tükrében A mezőgazdasági export évszázadok óta jelentős helyet foglalt el hazánk kivitelében. Így van ez ma is, a múlthoz képest azzal a különbséggel, hogy a cikklista újabban évről évre bővül, s immár huzamos ideje mennyiségileg is rekordokat dönt számos termék kivitelét tekintve. A népgazdaság egészséges fejlődése szempontjából rendkívül fontos ez a körülmény, amely — amellett, hogy a szocialista nagyüzemek életképességét bizonyítja —, nagy mértékben hozzájárul az iparfejlesztési koncepciók megvalósításához. Mezőgazdasági termékeinkért, mint köztudott, nélkülözhetetlen ipari felszereléseket, nyersanyagokat kapunk cserébe. Egészében a mezőgazdasági export, amely messzi földrészeken hirdeti a magyar áruk dicséretét, jelentősen javítja az ország fizetőképességét a külföldi piacokon. Ma már természetes ez, s jó, hogy így van, különösen ha tudjuk, hogy nem a belső fogyasztás rovására exportálunk, a hazai áruellátás nem sínyli meg a kivitelt. A békeévek természetes velejárójaként, a növekvő árubőség körülményei között a világpiacon nőnek a minőségi követelmények, élesedik a verseny a mező- gazdasági termékek elhelyezése terén is. Ezért elsőrendű jelentőséggel bir számunkra — a tőkés piacon elfoglalt pozíciónk megtartása mellett — a szocialista piacokon jelentkező kereslet kielégítése. A termelés biztonságát nagy mértékben erősítik azok az értékesítési lehetőségek, amelyeket a testvéri szocialista országok nyújtanak számunkra. Nemrég látott napvilágot a Központi Statisztikai Hivatal összesítése a mezőgazdasági export alakulásáról 1960 és 1970 között. Az ösz- szesítés két ötéves időszakra bontja az eltelt 10 évet, s ebben a bontásban még érzékelhetőbb a fejlődés dinamizmusa. E szerint mező- gazdasági exportunk évi átlagértéke 1961—1965 között 3 milliárd 241,5 millió de— vizaforint volt, 1966—1970 között több mint 5 milliárd devizaforint A százalékos növekedést jól szemlélteti az alábbi táblázat. A mezőgazdasági export alakulása 1961—1970 (százalékban.) 1960 = 100 ÉV Növényi Élőállatok Élelmiszerösszesen termékek: állati téripari írré kék: termékek: 1961 147 81 109 111 1962 « 119 91 125 117 1963 158 116 157 149 1964 162 105 172 156 1965 192 155 187 181 1966 173 164 199 187 1967 228 163 209 203 1968 188 152 214 197 1969 322 223 232 247 1970 355 259 252 273 Évi átlagos növekedés 1961—65 14 9 13 13 1966—70 13 11 6 9 A fenti adatokból jól látható az az alaptendencia, hogy kivételünkben mind nagyobb súlyt helyezünk az élelmiszeripari termékekre, arra, hogy a mezőgazdasági termékeket feldolgozott állapotban exportáljuk: így gazdaságosabb. Az utóbbi öt évben mezőgazdasági export-bevételünk többségét, kereken 60 százalékát élelmiszeripari termékeink szolgáltatják. Várható, hogy a legközelebbi években ez az arány tovább javul majd. Ha ázt nézzük, miből mennyit exportálunk, néhány érdekes következtetés levonására nyílik alkalmunk. Láthatjuk, hogy a tőkés piac konjunktura-hul- lámzásai alkalmazkodásra kényszerítenek bennünket is. Másrészt a hazai fogyasztás kielégítése is azt követeli hogy bizonyos időszakokban módosítsuk elképzeléseinket az exporttal kapcsolatban. Az utóbbi években például Nyugaton megnőtt a kereslet a juhhús iránt. Az NSZK — amely korábban — hazai juhhús-készletét sem fogyasztotta el — mostanában jelentősen növelte juhhús behozatalát Nyilván ez is közrejátszott abban, hogy vágójuh-exportunk az utóbbi öt év során több mint tízezer tonnával nőtt. Másrészről — az ismeretes sertéshús gondok miatt 1966— 1970 között tizenhatezer tonnáról kilenc és félezer tonnára csökkentettük évi vágósertés exportunkat. A hazai baromfiprogram sikere növelte az exportlehetőségeket is: az 1961—65 közötti 28 765 tonnáról 1966 —1970 között 44173 tonnára nőtt az évente exportált baromfihús mennyisége, megduplázódott a tojásexport, amely évente megközelíti a 340 millió darabot, A nagyüzemi gyümölcsösök termőre fordulásával nőtt az export friss gyümölcsből is: az utóbbi öt évben csaknem elérte a másfélmillió tonnát össz- mennyiségben. Ez alól csak a szőlő kivétel, amelynek exportja a felére csökkent, nem utolsósorban az erős versenytársak — így például Bulgária — előretörése következtében. Még hosszan idézhetnénk azokat a példákat, amelyek a mezőgazdasági export dinamikus fejlődéséről vallanak. Emellett természetesen nem közömbös a behozatal alakulása sem. Ebben a vonatkozásban is örvendetes változásról számolhatunk be. Míg ugyanis 1961—1965 között a behozatal — főként a jelentős mennyiségű abraktakarmány vásárlás miatt — valamivel túlhaladta a kivitel növekedésének százalékarányát, az elmúlt öt évben a kivitel javára változott a helyzet: az export növekedési százaléka túlhaladja az importét. Nagy dolog ez, ha meggondoljuk, hogy ebben az időszakban a mezőgazdaság számos olyan próbatételnek volt kitéve, mint az aszály, az árvíz, a pár év előtti száj- és körömfájás. A helyes agrárpolitika, párosulva az élelmiszergazdaság dolgozóinak szorgalmával, áldozatkész helytállásával, a külkereskedelem munkájának fejlődésével, meghozta a maga gyümölcsét az export terén is. Előnyös ez az egész népgazdaság számára, s azt bizonyítja, hogy a mezőgazdaság kamatostól visszaadja a szükséges és indokolt befektetéseket. Kovács Imre Az IKARUS Karosszéria- és Járműgyár nagyszercldéjében szovjet megrendelésre sorozatban készülnek az IKARUS—250-es típusú, 48 ülőhelyes távolsági autóbuszok. Az NDK részére IKARUS—556-os típusú városi autóbuszokat gyártanak. A 100 személyes, három ajtós járműbe 192 lóerős Rába—MAN motorokat építenek be. (MTI fotó — Bara István felv. — KS) Licencvásárlás A KGM-hez tartozó vállalatok az első félévben 19 külföldi licencet vásárolta., vagyis körülbelül annyit, mint 1956 és 1967 között, 18 év alatt összesen. A szerszámgépipari művek az angol Ratier-Forest cégtől három licencet vásároltak, amellyel megteremti a számj egy vezérléses sze • számgépek gyártásának alapjait. A Ganz Villamos- sági Művek a 10—24 kilovoltos villamosforgógépek állórész-tekercselésének megbízható szigetelését oldja meg a francia Asthom cégtől vásárolt licenccel. A francia vállalat Isotenax nevű szigetelőanyagát a világ számos élvonalbeli vállalatánál kipróbálták, alkalmazzák. Ez a licenc másfél millió francia frankba kerül, de a vállalat nem készpénzzel, hanem egyik nagysikerű szabadalmának átadásával fizet. A magyar szabadalmak iránt egyébként is nagymértékben nőtt az érdeklődés. Á KÉSZ ajánlásává! A munkaerő mozgásáról A KSH összesítése szerint a munkások körében az utóbbi hónapokban mérséklődött a munkaerő mozgás. Az állami iparban az első félévben 13 642-vel kevesebb volt a munkahelyváltás, mint egy évvel ezelőtt, vagyis ennyivel kevesebb munkahelyen cserélődtek a munkások. Kevesebb a ki- és belépés, bár ezeknek a száma némileg eltér a munkahelyváltásokétól, mert nem töltöttek be minden megüresedett helyet, ugyanakkor új munkahelyekre vettek fel embereket, s a kilépők közül nem mindenki helyezkedett el ismét az állami iparban. A munkahelyváltások csökkenése az első negyedben még nem volt számottevő. Viszont jelentős volt a második negyedben, amikor a tavalyi 82 549 helyett ezúttal 69 398 helyen cserélődtek a munkások. Az állami ipari vállalatoktól az első félévben a nyugdíjasokkal, a betegekkel együtt 179 863 munkás lépett ki, 21 944-el kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában, s ugyanezekhez a vállalatokhoz a megüresedett és az újonnan létesített munkahelyekre 163 046 munkást vettek fel. A ki- és belépések közötti különbség arra is utal, hogy egyre nehezebb munkaerőhöz jutni. Az idei második negyedévben például 17 000-el kevesebb volt a jelentkező, mint egy évvel korábban. A Kossuth Termelőszövetkezet egyike azoknak a közös gazdaságoknak, ahol a lehető legrosszabb a talajadottság. A község termelő- szövetkezeteinek egyesülése után a tsz-vezetőknek alapvetően változtatni kellett a termelési szerkezet korábbi rendszerén. Horváth János tsz-elnök bevezetőjében elmondotta, hogy a korábban termesztett tíz árunövény helyett csak öttel foglalkoznak. Állattenyésztésben csak a szarvasmarha és a juhtenyésztés az, amely a Helyi adottságoknak a legmegfelelőbb, illetve legjövedelmezőbb. A jelenlegi szarvasmarha és juhállomány, takarmányellátása a legnagyobb probAz MSZMP szervezeti szabályzata előírja: „Ha a pártba KISZ-tagot vesznek fel, egyik ajánló a KISZ alapszervezet taggyűlése lehet”. Ifjúsági szervezetünk iránti bizalom kifejezője ez. Megtisztelő kötelesség a párt utánpótlásának előkészítése, nevelése. A karcagi párt- és KISZ- szervezetek többsége eredményesen hajtja végre a szervezeti szabályzat előírásait. Ezt a városi pártbizottság tagfelvételről készített statisztikája is mutatja. A párt-végreha j tóbizottság Ismert, hogy pártunk X. kongresszusa módosította a szervezeti szabályzat első pontját: „A Magyar Szocialista Munkáspárt tagja lehet az, aki 18. életévét betöltötte. ..” A párt kinyitotta kapuit az arra érdemes fiatalok előtt. A karcagi pártós KISZ-szervezetek egyre jobban élnek a szervezeti szabályzat adta lehetőségekkel. Ez év első felében felvett fiatalok közül tizenegyen 18—21 közöttiek. A júliusi párttag gyűléseken felvett párttagok között hatan 21 éven aluliak. A párt vb legközelebbi ülésén dönt ügyükben. A mezőgazdasági szakközépiskola négy fiataljának emlékezetes marad párttaglémát jelenti a tsz-nek. Kukoricából 10 éves átlagban alig termeltek többet holdanként 10 mázsánál. E növény helyett lucernát telepítettek már 1968-ban. így jelenleg mintegy 2 ezer holdon díszük a lucerna, amelynek termését a legkorszerűbb gépekkel takarítják be. Megépítettek egy forrólevegős szárítóberendezést, és a megtermelt lucernát ezzel dolgozzák fel, úgy hogy még exportra is tudnak szállítani. A lucernatelepítés mellett különös gondot fordítanak a gveDgazdálkodásra. Ez indokolta, hogy a tapasztalatcserét ebben a termelőszövetkezetben rendezzék. Kovács Imre, a MÉM termelés és műszaki fejlesztési főosztály 1970-ben huszonnégy KISZ korosztálybeli (30 éven aluli) fiatal pártba való felvételét hagyta jóvá. Ebből huszonhármat az ifjúsági szervezetek ajánlásával. Ez év első felében tovább javult a tagfelvételi munka Karcagon. Június 30-ig harminchárom KISZ korosztálybeli, új párttag felvételét fogadta el a végrehajtó bizottság. Szinte valameny- nyiüknek — egy kivételével — egyik ajánlójuk a KISZ alapszervezetek, taggyűlése volt. sági felvételük dátuma. Ez egybeesett az érettségijük Időpontjával. Kovács István, a városi pártbizottság titkára így emlékszik vissza a szakközépiskolások felvételére: „Mind a négyen komoly, megfontolt, érett emberek. Politikailag felkészültek, meglátszott rajtuk a szülői ház, az iskola, a párt- és KISZ szervezet nevelése. A párt erősödött velük.” Több a fizikai doiqozó A karcagi új párttagok között emelkedett a fizikai dolgozók aránya. A korábbiakhoz képest több ipari munkatársa vitaindító előadásában ismertette az országos gondokat. A fehérjeellátás egyik fő útja az intenzív gyepgazdálkodás megvalósítása. A besenyszö- gi Kossuth Tsz-ben ez már megkezdődött. Gartzl Dénes, a keszthelyi termelésfejlesztési intézet kutatójának irányításával 1969 óta 610 hold gyepet telepítettek erősen szikes, 2—4 aranykorona értékű területeken. A gyeptelepítést jelenleg repülőgéppel végzik. Az új módszer bevált, erről győződhettek meg a szakemberek a helyszínen. .Repülőgépről szórják ki a vetőmagot a műtrágyával együtt. Ezt követően ke- lesztő öntözést végeznek. A besenvsznsiek példája bizonyítja, hogy intenzív, szálastakarmány termesztéssel még. a legrosszabb földekről is jó jövedelmet lehet biz- tásítani. V. K. munkás, mezőgazdasági és kereskedelmi dolgozó jelentkezett a pártba. A pártós KISZ-szervezetek a felvétel előtt gondosan mérlegelik a jelentkezők rátermettségét. Csak az arra érdemeseket ajánlják, s veszik fel. A fiataloknál például megvizsgálják, hogyan dolgozik a KISZ-ben, helytáll-e á munkában, a tanulásban, képezte-e magát a párt- és KISZ oktatásban, s milyen á közösséghez való viszonya, emberi magatartása. A mércét tehát hém szállították le, a statisztáké „kedvéért”, nem tesznek elvi-politikai engedményeket. A pártépítési munka pozitív irányban fejlődött Karcag pártszervezeteiben. Egy évvel ezelőtt azonban a helyzet nem Ilyen volt. Akkor alapszerv titkári értekezleten értékelték a tágfelvételi munka tapasztalatait, fogyatékosságait. Ez év elején végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalták ugyanezt. A tervszerűség érdekében A város pártszervezeteiben 1967—1970 között csökkent a 26 éven aluliak, s a fizikai dolgozók aránya. Az utóbbi években jó néhány pártszervezetben egyetlen új tagot sem vettek fel. További fogyatékosság, hogy a pártépítő munka nem volt folyamatos. A hibás szemlélet ell m is fel kellett lépni: „A párttagok felvételi- ügye a párttitkár, illetve a vezetőség feladata.” Egyesek azt várták a KISZ-től: kész kommunistákat adjon a pártnak. Fel kellett lépni a befelé fordulás ellen is. A városi párt vb több intézkedést tett a pártépítési munka megjavítása érdekében. Megfelelő tervet dolgozott ki. összevont párfbizal- mi értekezletet tartott, ahol a pártcsoportok sajátos nevelő, felkészítő munkáját, felelősségét beszélték meg. Külön foglalkoztak a fiatalok, fizikai dolgozok, s a nők felvételével. Sikerült szót érteni a párt- és KISZ- szervezetek közös tennivalóiról is. A párt-vb erőfeszítései sikerrel jártak, fiatalodnak a város pártszervezetei. E munka azonban korántsem fejeződött be. Több alapszervezetben kell megszüntetni az évek óta tartó stagnálást, s folyamatossá tenni. a párt énítését. A fiatalok . ajánlása valamennyi KISZ-szervezetnek megtisztelő kötelessége. — m. 1. — Takarmány termesztési bemutató Besenyszögön Nagy érdeklődés mellett rendezték meg tegnap Besenyszögön a Kossuth Termelőszövetkezetben a Magyar Agrár- tudományi Egyesület Szolnok megyei szervezetének növény- termesztési szakosztálya, az MTVB mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a területi tsz-szövetségek szervezésében a gyakorlati bemutatóval egybekötött fehérje gazdálkodási tanácskozást. Kopogtatnak a 21 éven aluliak
