Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-14 / 164. szám
f Állami gazdaságaink a IV. ötéves tervben Interjú dr. Gyuricza Bélával, a megyei főosztály osztályvezetőjével összegezték megyénk állami gazdaságainak középtávú (1971—1975) fejlesztési tervét. A III. ötéves terv teljesítéséről, az új ötéves terv távlatairól kértünk interjút dr. Gyuricza Bélától, az Állami Gazdaságok Országos Központja Szolnok megyei Főosztálya közgazdasági osztályvezetőjétől. ) Teljes erővel működnek az öntözőtelepek — Milyen tapasztalataik vannak a Hl. ötéves terv teljesítéséről? Mely ágazatok fejlődtek a legütemesebben, s miben volt lemaradás? — A központilag kiadott Irányelvek ismeretében valamennyi állami gazdaság készített III. ötéves tervet. E középtávú tervek azonban még a gazdaságirányítási reformot megelőzően készültek, kötelező feladatként kiadott — főként értékesítési — tervmutatók és nyereség- rátán alapuló befizetési kötelezettség alapján. Nem számolhattak tehát a termelésfejlesztés pénzügyi forrásainak vállalati szférába kerülésével, az 1968. évi ár- és állami támogatási rendszer változásaival, a nyereségadózás és a vállalati érdekeltségi alapok képzésének új rendszerével. A gazdaságirányítási rendszer reformja után egyre fokozódott a termelési szerkezet változtatásra irányuló törekvés a gazdaságokban, és megkezdődött addig kialakult feszültségek feloldása. A tervidőszak végére azonban jelentkeztek egyes ágazatokban a népgazdasági tervtől eltérő tendenciák is, amik jelezték néhány közgazdasági szabályozó kedvezőtlen érvényesülését. A megye állami gazdaságaiban a III. ötéves terv időszaka alatt a termelés jelentősen nőtt. A bruttó termelés 1970-re 1965. évhez viszonyítva 31,6 százalékkal emelkedett, ami még nagyobb mértékű lett volna, ha az 1970. évi rendkívüli károk nem következnek be, hiszen 1969. évben már 36,5 százalékos bruttl termelés- növekedés volt a II. ötéves terv utolsó évéhez képest. A tervidőszakban a növénytermelés szakosodásában előrelépés történt. A termesztett növények száma üzemenként csökkent. A vetésszerkezeten belül az őszi búza területe 4,9 százalékkal nitt, a tömegtakarmá- nyokon belül az évelő pillangósok területe emelkedett, az egynyári szálastakarmányok és a silókukorica területe csökkent A növénytermesztésben a kenyérgabona, rizs és évelő pillangósok fejlődése volt a legütemesebb. A gazdaságok az 1966—1970. évekre előirányzott 14 769 Vagonnal szemben 16 212 vagon kenyérgabonát értékesítettek. A rizs területi növekedése mellett termésátlaga is jelentősen meghaladta az előirányzatot A lucernatermesztésben elért kedvező termés- eredményeket elősegítette a tervidőszak végére valamennyi gazdaságban elkészült forrólevegős gyorsszárító üzemek belépésével a korszerűbb termesztési technológia alkalmazása. Egyes ágazatok (cukorrépa, zöldség) termelési és értékesítési volumene csökkent Ebben a jövedelmezőségre való erőteljesebb törekvés mellett — melyet e kultúrák nagy munkaerő- igénye, s a növekvő bérszínvonal miatti önköltség-emelkedés gátolt — szerepe volt, hogy zárt technológiai rendszerük nem alakult ki, s a munkacsúcsok idején jelentkező munkaerőhiány is nehéz helyzetet teremtett. A bruttó termelésen belül az állattenyésztés hozamértéke 37,3 százalékkal haladta meg 1970-ben a bázist. Az ütem tehát dinamikus volt. Mégis azt kell megállapítani, hogy a fejlődés ellentmondásos. Az állattenyésztési III. ötéves tervi létszámelőirányzatokhoz képest a szarvas- marha, juh ágazatok lemaradtak. Az új beruházások elhúzódása, a szerfás-épüle- tek elavulása döntően közrehatottak ebben, de a köz- gazdasági szabályozók sem ösztönöztek a gyors ütemű fejlesztésre. Ugyanakkor a baromfi ágazatokban — és a tervidőszak végére a sertés ágazatokban is — jelentős létszám és termelésbővülés valósult meg. Figyelemreméltónak tartjuk, hogy a gazdaságok árukibocsátása összes vágó- és hízott állapotban a tervidőszak folyamán 6186 vagon volt, ami 12 százalékkal magasabb az előirányzott mennyiségnél. A mellék- és kiegészítő üzemágak bruttó termelése többszörösére nőtt, ami részben az értékképző folyamat, részben már a vertikumok bővülését is jelzi. — Mi jellemzi az új, középtávú fejlesztési tervet, milyen főbb célok megvalósítását tűzték ki a gazdaságok? — Az állami gazdaságok nemcsak középtávú, hanem 15 éves távlati tervet készítettek. Természetesen e távlati terven belül a IV. ötéves terv időszakára vonatkozó előirányzataik részletesebbek. Ismert tény, hogy a mező- gazdasági termelés igen eszközigényes és a termelés színvonalának emelésével fokozottan válik mind eszközigényesebbé. A kialakuló állóeszközstruktúra — gondoljunk csak a nagy állat- tenyésztő telepekre — hosz- szú távon határozza meg a termelés összetételét, irányát. Ezen túlmenően a mezőgazdasági termelés iránti igény mind a belföldi fogyasztás, mind az export le- (Folytatás az 5. oldalon.) A júliusi kánikula alaposan megviselte a szántóföldi növényeket, amelyek a talajból már nem tudnak megfelelő nedvesség-utánpótláshoz jutni. A júniusi esőzéseit ugyanis nem töltötték fel kellőképpen a földeket és emiatt most az országban csaknem mindenütt kedvezőtlenül alakul a talaj víztartalma. a rosszabb vízgazdálkodású földek soafelé már megrepedeztek, ami a szakemberek számára csalhatatlanul jelzi: jó ideje hiányzik az eső. A legnagyobb veszélybe a zöldscgnövények kerültek), amelyek a- tartósan 30 fok feletti hőmérsékletre igen érzékenyek. Igen elbágyadtak a kapás- növényeit is, főleg a cukorrépa és a kukorica. A növények lombozata ugyanis már eléggé terebélyes, így nagy a párolgási felület és a kánikula nedvszívó hatása a kívántnál sokkal nagyobb mértékben érvényesül. A rendKÍvüli hőségben mindenhol maximális erővel dolgoznak az öntözőtelepek. A szakemberek becslése szerint az elmúlt hat napban mintegy 300—350 ezer holdnyi terület kapott mesterséges csapadékot. — Ezeken a területeken hozzávetőleg 20—50 millimétemyi vízzel töltötték fel a földeket. Sokfelé elkezdték sí kukoricások elárasztását. A legtöbb gondot azonban továbbra is a zöldségnövények megmentésére fordítják. Sok gazdaságban vizet adnak a takarmánynövényeknek is, amelyek az öntözés nyomán mindenhol felüdülnek. A perzselő melegtől kiszáradt lazaszerkezetű talajokon fonnyadnak a szántóföldi növények Bács-Kiskun megyében is. Ahol mód van rá, mesterséges csapadékkal frissítik a határt. A természetes folyók mentén, a Duna és a Tisza mellett, az öntözésre kialakított csatornarendszer környékén dolgoznak az esőztető berendezések. — Mintegy hatvanezer holdnyi területen van lehetőség a csapadékpótlásra. — Többnyire a szántóföldi növényeket és a kertészeteket juttattják az éltető vízhez. Az idén bővített területre szolgáltat mesterséges esőt a kiskunsági öntözőrendszer, amelynek hartai szakasza is elkészült ( A legkorszerűbben kiépített öntözőegységek a Du- na-mentén működnek; Bajától—Tassig mintegy száz kilométeres szakaszon. Ezek közül a legnagyobb körzetet a kalocsai öntözőmű lát el vízzel távvezérléssel, programozott vízadagolással négy község határát öntözik. A Kisalföld termelőszövetkezeteinek és állami gazdaságainak határában az idén több mint 24 ezer hold rétre, legelőre, kertészetre és szántóföldre juttatnak mesterséges csapadékot. Ezekben a kánikulai napokban szinte szivárványban fürdik a Győr megyei határ. A nyílt vizekből, valamint az 1300 csőkútból 370 öntöző berendezés naponta csaknem egymillió köbméter vizet permetez a növényzetre. Jfla: A szerkesztőség postájából Késő esti látogató A tv képernyője előtt Jogi tanácsadó Az ékszerkészítésről Harminckét fokban 125 százalék Lesz-e hajlékuk idejében Autó-motor Nagy teherbírású tehergépkocsik kooperációban Hazaérkezett az NSZK-ból Horváth Ede, a Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója, aki a világhírű Man- cég vezérigazgatójával tízéves együttműködési szerződést írt alá. Ennek értelmében a 19, 22 és 26 tonnás teherbírású nagy tehergépkocsikat kooperációban gyártják. A szerződés szerint a kooperációban készült tehergépkocsikat a Magyar Vagon- és Gépgyár belföldön korlátlan számban „hozhatja forgalomba”, s az első öt évben ezer darabot exportálhat A megállapodás értelmében a Man-cég évente többmillió márka értékű alkatrészt vásárol a Magyar Vagon- és Gépgyárból, — elsősorban motorokat, motor- és futómű alkatrészeket — míg a győri gyár vezetőfülkéket és egyéb egységeket szerez be a partnertől. Á francia baloldal közös akcióra készül Kivégezték a marokkói államcsíny vezetőit (KÜLPOLITIKAI TÜDOSITASAINK A 2. OLDALON) TUDÓSÍ IÁ SOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍRE s Magyar —Csehszlovák megállapodás A magyar és a csehszlovák szövetkezetek évek óta fennálló szoros rendszeres kapcsolatainak további elmélyítését szolgálja az a megállapodás, amelyet kedden a SZÖVOSZ székházában dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke és Otakar Simunek, a csehszlovák szövetkezetek központi tanácsának elnöke írt alá. Az aláírásnál jelen volt Szabó István, a TOT elnöke, Rév Lajos, az OKISZ enöke és dr. Juhár Zoitán belkereskedelmi miniszterhelyettes is. Az aláírás után dr. Molnár Frigyes hangsúlyozta: az öt évre szóló megállapodás célja, hogy a hagyományos társadalmi kapcsolatokat elmélyítsék és kibővítsék a gazdasági együttműködést. Erre szükség is van; a lakosság például igényli az áruválaszték növelését, amely a szövetkezeti árucsere révén fokozható. Az 1971—1975 közötti időszakban a szövetkezeti árucsere előreláthatólag eléri a 18 millió rubelt. Támogatják a kishatármenti forgalom fenntartását és bővítését. A többi KGST tagország külkereskedelmi vállalatainak bevonásával — a három — vagy többoldalú kereskedelmi megállapodások, export-import kapcsolatok kialakítását is. Megvizsgálják a közös beruházással termelő vállalatok létrehozásának lehetőségét Is. A turisztikai kapcsolatok fejlesztése érdekében a most aláírt megállapodás szerint évente kereskedelmi szerződéseket kötnek az érdekelt idegenforgalmi irodák, magyar részről a Coopturist, csehszlovák részéről a Rek- rea és a Tatra tour szövetkezeti utazási irodák. Ezek előreláthatólag 25 ezer turista utazását, illetve fogadását szervezik meg az 1971 —1975, közötti időszakban. Diplomakiosztó ünnepség A Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán kedden ünnepélyes diploma kiosztó ünnepséget tartottak. Dr. Holló János akadémikus. majd dr. Bakos Zsig- mond szólt az új diplomásokhoz. Ezután dr. Holló János átnyújtotta a 228 újonnan végzett vegyészmérnöknek a diplomát — akik közül a nappali tagozaton 119-en, estin 62-en, a különböző szakmérnöki fakultásokon pedig 47 -en fejezték be tanulmányaikat. A most végző nappali tagozatos 119 hallgató számára bőséges álláslehetőségek kínálkoznak. Közülük 32-en társadalmi ösztöndíj-kötéssel már korábban elkötelezték magukat, o többi 87 fiatal vegyészmérnök közül 60 egyéni úton helyezkedett el, így pályázatot csak 27 végzős nyújtott be és számukra mintegy 140—150 fővárosi, illetve vidéki álláslehetőséget kínáltak fel. Budapestre érkezett a szudáni tájékoztatási miniszter Omar El Hag Mousa, a Szudáni Demokratikus Köztársaság tájékoztatási minisztere és kísérete, dr. Vár- konyi Péter államtitkárnak, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnökének meghívására kedden hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett. A szudáni vendégeket a Ferihegyi repülőtéren dr. Várkonyi Péter, valamint a Tájékoztatási Hivatal és a Külügyminisztérium vezető munkatársai fogadták. Állásfoglalás a közös boltokról A Belkereskedelmi Minisztérium gazdasági főosztálya közleményt adott ki, amelyben meghatározza a pénzügyi kedvezményekkel járó „közös bolt” megnevezéssel illethető kereskedelmi együttműködés feltételeit, ismérveit. Eddig ugyanis különböző gazdasági együttműködésekre is használták ezt a megnevezést. Az állás- foglalás szerint közös boltnak tekintendő a kiskereskedelemnek az az egysége, amelynek fenntartásáról és üzemeltetéséről a kiskereskedelem saját gazdálkodásának keretében gondoskodik, s nagykereskedelem vagy az ipar folyamatosan ellátja ezt a boltot saját árujával. így a kiskereskedelem az üzletben saját nevében, kizárólag egy megbízótól származó idegen árut értékesít, tehát bizományi tevékenységet űz. E munka fejében a megbízó árujának értékesítése után az árrés meghatározott részét, mint bizományi díjat, megkapja a megbízótól, a nagykereskedelemtől vagy az ipartól. Az e feltételek alapján működő közös boltoknak járnak tehát a korábbi pénzügyminiszteri rendeletben biztosított pénzügyi kedvezmények. Közös boltokat létesíthet a nagykereskedelmi vállalat a kiskereskedelmi vállalattal vagy az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezettel; a termelő vállalat a kiskereskedelmi vállalattal vagy a kis- és nagykereskedelmi tevékenységet egyaránt folytató vállalattal, illetve fogyasztási és értékesítő szövetkezettel. A közös bolt létrehozásának feltételeit szerződésben kell rögzíteni. A közös bolt formájában létrehozott együttműködés valamennyi részvevőnek és vásárlóknak is előnyös. A fogyasztók nagyobb választékból válogathatnak, a termelő közvetlenül juttathatja el áruját a kiskereskedelmi forgalomba, a bolt pedig másutt nem található, a termelőtől kizárólagosan kapott áruval szolgálhat vevőinek, s ez a készlet nem terheli saját eszközállományát sem. A közvetlen áruellátás az ipari vagy nagykereskedelmi vállalatnál csökkenti az eszközlekötés idejét, s így növeli a nyereséget. A Belkereskedelmi Minisztérium mostani állásfoglalása újabb közös boltok létesítésére, a választék bővítésére és a kínálat növelésére ösztönözheti a termelő és kereskedelmi vállalatokat. m
