Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-13 / 163. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. Július 13. BARÁTOKNÁL JÁRTUNK 7. Műteremről műteremre Avo Keerend: Metszett poharak A Damjanich Múzeum 1967-es Észt grafikai és bőr- művészeti kiállítása, vala­mint a két évvel később ugyanitt rendezett Észt öt­vösművészeti bemutató meg­győzött arról, hogy testvér­népünk művészetében remek kvalitások rejlenek. Ügy terveztük, hogy a szolnoki kiállítóművészek némelyi­két feltétlen megkeressük műtermében, hogy munkás­ságukról, emberi és művészi egyéniségükről minél többet megtudjunk. Kinttartózko­dásunk ideje elég kevés volt ahhoz, hogy minden vonzó műterembe eljussunk, annál is inkább, mert mozgásunk főként csak Tallinnra korlá­tozódott. Így is szép ered­ménynek számítható, hogy ki­lenc művész anyagában sze­reztünk alaposabb tájékozó­dást. Vive Tolli, a mai észt gra­fikusművészet egyik legerő­sebb egyénisége. Észt le­gendákon, tájakon és népi motívumokon alapuló tar­talmi és formajegyei úgy emelik művészetét világ- színvonalra, hogy az minden vonásában magában hor­dozza az észt sajátosságokat. Egy-egy leheletfinomságú szí­nezésű kék-szürke, sárga- barna lapján a mondavilág északi titokzatossága feszül. Témáit balladák köréből meríti, lírai rézkarcain köl­tői átfogalmazásban jelennek meg Saarema vízmosta kö­vei, patakok, tavak, a fák, a szél, az ember. 1953-ban vé­gezte a Művészeti Főiskolát, azóta önálló grafikusként dolgozik. Az Észt SZSZK ér­demes művésze. Egészen más művészi al­katú, részben konkrétabb, részben elvontabb világú Avo Keerend. Ö a linóleum­metszési technikát vitte tö­kélyre. Az 50-es években realisztikusabb lapokat ké­szített, témái főként ipari, mezőgazdasági területtel fog­lalkoztak. Kedveli a soroza­tokat. 1963-tól „Észt kultu­rális emlékek” címen örökí­tette meg a múlt idők váro­sait, egy-egy homlokzatot, tornyot, városfalat. Pszkovi utazása után metszett soro­zatában az orosz templomok, freskók, bizánci ikonok bű­völetében alkotott. Festésze­tet és fémművességet is ta­nult, s talán innen ered sze- retete a színek, és a formák iránt. Csendéleteiben régi munkaeszközök, lakatok, szigonyok, kávédarálók és metszett poharak, kancsók, üvegek egymásbatetsző vo­nalai, régi rézedények oxidá­lódott aranya fogalmazódik Nem mindennapi előzmé­nyek után bukkantak egy rendhagyó módon nyíló bar­langra a Komárom megyei művelődési központ termé­szettudományi stúdiójának barlangkutatói. A csoport többek között a Déli-Gere- cse, s a tatai medence hid­rotermális jelenségeit tanul­mányozza, illetve az ilyen eredetű barlangokat tárja fel. Vizsgálati módszerük a történeti levéltári „nyomo­zásra’' is kiterjed, s a bar­színek és formák szuggesz- tív egységévé. Legújabb szé­riája a „Sztereotip formák” egymást érintő összesimuló, vagy egymással ellentétes pozitív és negatív formák sora. Ebben a munkájában a testek térben való terjedé­se, s ennek két dimenzió­ban lehetséges megoldásai izgatták a művészt. Avo Keerend tevékenységét a nemzetközi sokszorosított grafikai biennálékon is job­bára ismerik. Éppen ottlé­tünkkor szállították 40 met­szetét a Művészeti Szövetsé­gen keresztül finnországi ki­állítására. Allex Kütt 1949-ben kap­ta meg képesítését a tallinni Állami Művészeti Intézet grafikai osztályán. Első al­kotói korszakától kezdődően készít illusztrációkat, újság­rajzokat és önálló grafikai lapokat. Realisztikusabb fo- galmazású lapjai az 50-es évektől kezdődően poetiku- sabbakká válnak, ekkor ké­szíti a halászok, kikötők éle­tével foglalkozó sorozatát. Korábban gyakrabban dol­gozott hidegtűvel, a 60-as évek második felétől azon­ban a színes rézkarc és réz­maratási technika, a külön­böző mélyítési domborítási eljárások felelnek meg leg­inkább sajátos tematikájá­hoz. A művészt a jelen élet, a gépek, a technicizálódás, az űrkorszak, a fiatalok épp­úgy figyelemre késztetik, mint a tudományos-fantasz­tikus, vagy a háborúk elő­idézte filozofikus témák. Kedveli a sorozatokat, ahol egy-egy gondolatot többféle megfogalmazásban, több ol­dalról közelíthet meg. Az „Emberek sisakban”, a „Pil­langók, Felhők, Tavasz”, a „Kővirágok”, az „Ember és a gép” sorozatai a Szovjet­langokkal kapcsolatos mon­dákat, szájhagyományokat is gyűjtik. Ilyen jellegű kutatásaik kapcsán a tatai öregek elbe­széléséből értesültek egy olyan barlang létezéséről, amely egy rég elhagyott kút fenekéről nyílik. E romanti­kus ízű mese végül is igaz­nak bizonyult, a a kutatók a tatai gimnázium közelé­ben megtalálták az ominó­zus kutat. A tizenöt méter mély kútakna fenekén rá­unión belül és határokon túl is elismerést hoztak szá­mára. A fiatal Concordia Claar stílusában szürreális és szim- bólikus elemekkel találko­zunk többnyire. 1963-ban fe­jezte be tanulmányait, 1965- től dolgozik grafikusként. Ezenkívül a Tallinni Peda­gógiai Intézet pedagógusa. Az ő gyakorlata nem egy­fajta technikát igényel. Mű­vészetében minden gondolat, új téma kiérleli a neki meg­felelő, leginkább adekvát technikát. Szereti az alapo­san megdolgozott felülete­ket, s az olyan témákat, ahol azonos formák ritmi­kus ismétlésével töltheti ki a kompozóció egy részét.’ Peter Ulasna talán még jellemzőbb a teljes felület­kitöltés igénye, mint Con­cordia Claar munkáira. Az I 1970-es „Létezek”, valamint a „Mocsaras tó” szürreális, gomolygó formái, apró, so­sem volt állatalakjai, a Kaarna tó fel-le merülő fej és testrészei a közöttük hul­lámzó, sokszor dekoratívan burjánzó növényi elemekkel filozofikus gondolatokat hor­doznak. A materiális és a szellemi világ ellentmondá­sát és egységét próbálja képi lehetőségekkel megfogalmaz­ni. A tallinni grafikusok leg­többje általában nem készít több nagygrafikát évente 2—3 darabnál. Emellett könyvillusztrációkat, ex lib­riseket, esetleg újságrajzokat láttunk munkáik között. Évente két ízben rendezik meg a köztársaság művészei­nek seregszemléjét, ezenkí­vül a Művészház szalonjá- | ban egyéni kiállításokra is van lehetőség. Egri—Szabó (Folytatjuk) bukkantak a barlangba ve­zető nyílásra is. Mint kiderült a jelenleg egyetlen teremből és egy ol­dalbejáratból álló barlan- gocska hévizes eredetű üreg, amelynek falait látványos aragon it kalcit kéreg borít­ja. A steppelt paplanhoz, bá­rányfelhőhöz hasonló kép­ződményt a hajdani meleg­vízben oldott fémoxidok mahagóni tónusra színezték, a bevonat alatt viszont hófe­hér a képződmény kristály- szerkezete. A tüzetesebb szerkezeti* geológiai vizsgálatok arra utalnak, hogy a kút mélyén nyíló „mahagóni”-barlang- nak folytatása is lehet, fel­tételezhető, hogy egy terje­delmesebb, rendívül látvá­nyos üregrendszer rejlik a jégkori feltöltődés alatt. A művelődési központ kutatói ezért elhatározták, hogy a közeljövőben megkezdik a nem mindennapi környezet­ben felfedezett barlang fel­tárását. A MODERN TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA LEXIKONA Etológia Az etológia, vagy szokás­tan biológiai tudomány, amely a biológiai lény (nö­vény, állat, ember), egyedi vi­selkedését vizsgálja. Kutatja az élőlény válaszait (reak­cióit), amelyekkel a külső és belső ingerekre válaszol. Tehát ide tartozik az összes külsőleg megfigyelhető élet­jelenség, a lakás, a táplálék, az ellenség, a társ, és az utódok köré csoportosítható jelenségek. Az etológia azoknak a biológiai tudományoknak a része, amelyek az élőlényt mint egyedet vizsgálják, kör­nyezetükhöz való viszonyuk­ban. Ezen belül az etoló­gia az egyik, a másik, terü­let az ökonológiáé (a kör­nyezettané), amely az élő­lény élő- és élettelen kör­nyezetét tanulmányozza az élőlényekre való hatásában. A harmadik ág pedig az ún. életföldrajz, amely az egyes fajok, faunák és flórák el­terjedését és összetételét vizsgálja. Az állatlélektan egyik spe­ciális ága a behaviorizmus is az etológiában gyökere­zik. Ez az irányzat azt te­kinti feladatának, hogy az etológiához hasonlóan ugyancsak objektív módsze­rekkel az állatok külső vi­selkedését kutassa méghozzá a híres képlet, az S—R alapján. E szerint az élő­lényt ingerek (stimulusok) érik, amelyekre ők válaszol­nak (reakciók). Az állati vi­selkedésre pedig ezeknek az inger-válasz pároknak rend­szeréből következtethetünk. Kétségtelen, hogy sok érde­kes eljárást dolgoztak ki, azonban a pszichikai folya­matokat túlságosan leegy­szerűsítették, mechanikusan értelmezték, éppen tárgyila­gosságra törekvésük túlhaj- tásaként; így manapság már az irányzat túlhaladott­nak tekinthető. Az etológia bizonyos fo­kig az állatlélektanon ke­resztül hatott a humánpszic­hológiára is. A behavioriz­mus tulajdonképpen humán pszichológiaként futott be karriert, de szemléletének és módszerének gyengesége itt mégjobban kitűnt, mert az ember fokozottabban képes környezetétől viselkedésben is föggetlenedni, éppen gon­dolkodása és fejletteb volta miatt. Csupafül hangerősítő A mikroelekti onika ered­ményei a korszerű nagyot­hallókészülékeket olyan mi­niatűr eszközökké alakítot­ták át, amelyeket be lehet építeni a szemüvegbe, vagy fel lehet függeszeteni a fül mögé észrevehetetlen „csepp’’ formájában. Minden ilyen nagyothalló-készüléket az erősítőn kívül mikrofonnal is elláttak. Egész a legutób­bi időkig a mikrofont vagy alul a készülék elülső ré­szén helyezték el, vagy felül, ahol maga a fül védte a mikrofont az alapzajokat nö­velő szélörvények ellen. Ma azonban a dán „Otikon” cég szakemberei más megoldásra jutottak — átlátszó hangve­zető alkalmazásával a mik­rofont egészen a fülkagyló­hoz vitték. A kísérlet szerint, ha a mikrofont a fülkagyló fóku­szába helyezzük, járulékos hangerősítést kaphatunk. Sőt, mi több, az előző ké­szülékektől eltérően az „Oti­kon—566’’ elnevezésű új ké­szülék lehetővé teszi a gyen­gült hallásúak számára a hangforrás irányának meg­határozását, ami nagyon fon­tos az iparban, a közlekedés­ben dolgozók számára. Besenyszögi Kossuth Mg. Tsz. 4 toáilattenyésztői és építésvezetői ; 4 munkakörbe felvételt hirdet. Főállattenyésztőnél tíz < éves nagyüzemi gyakorlat és egyetemi végzettség, épi- i tésvezetőnél építés technikusi végzettség és 5 éves; gyakorlat a követelmény. ! Jelentkezés személyesen vagy írásban a termelőszövet- I kezet irodájában. : „Mahagóni"-barlang a kút fenekén „Távolsági hőmérő” A Varsói Műszaki Egye­tem olyan berendezést szer­kesztett, amely a hőmér­séklet bizonyos távolságból történő mérésére szolgál. A 394—68 jelzésű műszer a vizsgált tárgy hőmérsékletét a sugárzás erőssége alapján határozza meg A berende­zés 35 Celsius foktól 500 Celsius fokig méri a hőfo­kot, a legalacsonyabb hőfok mérésénél a műszer a vizs­gált tárgytól nem lehet tá­volabb 20 centiméternél a legmagasabb hőfoknál pe­dig 7 méternél. A hőfok mérésekor az osz­cilloszkóp képernyőjén meg­jelenik a termogramm, ame­lyet a fényképezőgép regisz­trál. Az új távolsági hő­mérő alkalmazható külön­féle elektronikus rendszerek és belső égésű motorok hő­elosztásának vizsgálatánál. Vákuumos betonfúrás A betonba, vasbetonba való lyukfúrás nehéz feladat elé állítja a szakiparosokat, különösen nagyobb lyukát­mérők esetén. A kisebb lyu­kak fúrása megoldottnak tekinthető a keményfémbe- tétes spirálfúrók segítségé­mal) bármely szögállásban szilárdan a fal, padló, vagy mennyezet sima felületéhez rögzíthető; 2—20 centiméter átmérőjű lyuk fúrható vele, mégpedig szinte zajtalanul, por- és törmelékmentesen (a gyémántbetétes fúrófej által vei, de 15—20 milliméteres átmérőn felül ezek már nem felelnek meg a célnak. Ért­hető tehát, hogy nagy ér­deklődéssel fogadták a szak­emberek az angol gyártmá­nyú „Dentoi 220” gyémánt­fejes fúrógép megjelenését. Az alumínium testű fúró­gép szívóhatással (vákuum­.,kitermelt” betonpor az elülső hengeres részben gyű­lik össze). A motort bizton­sági tengelykapcsoló védi a fúró megakadásából, illetve az átszakadásból eredő túl­zott igénybevétel ellen.’ Mind átmenő-, mind pedig zsáklyukak fúrhatók ezzel a nagyteljesítményű géppel betonba. Tanulás — idős korban Dr. Hans-Jürgen Matthies, a magdeburgi Orvosi Aka­démia professzora évek óta folyó tudományos kutató­munkájában az ember szel­lemi tevékenységének me­chanikájával foglalkozik. Megállapította, hogy a tanu­lás „az egész élet folyamán társadalmi és egyéni érdek, amely nincs korhoz kötve”. A tanulással együttjáró kör­nyezeti impulzus — írta most megjelent tanulmányá­ban — a szellemi mozgé­konyság megőrzéséhez elen­gedhetetlenül szükséges. Ezért a munkafolyamatból kilépő, például nyugdíjba menő embereknek olyan új környezeti kapcsolatot kell kiépíteniük, amely tanulásra készteti, sőt kényszeríti őket. Ehhez orvosi és társadalmi segítségre van szükség. Az öntöttvas, mint az épü­letgépészeti berendezések anyaga, jelentősen fejlődött az utóbbi időben. A kor­szerű központi fűtőberende­zések öntöttvas fűtőtestek nélkül el sem képzelhetők. A fűtőkazánokat is öntött­vasból készítik. Kombinációs megoldásként a fűtésen kí­vül a melegvízszolgáltatás területén is jól hasznosítha­tó. Elektromos fűtésnél pél­dául az öntöttvas, mint hő­tároló kerül alkalmazásra. Az öntöttvas jól zománcoz­ható, ezáltal sima felület képezhető ki. Testreszabott fürdőkádak alakíthatók ki öntöttvasból különböző méretekben és tetszőleges színben. Kórhá­zakban, sportlétesítménye­ken, öregek házában és gyermekotthonokban is elő­szeretettel alkalmazzák az öntöttvas épületgépészeti be­rendezéseket A levezető­csövek lakóépületekben, üze­mekben és az iparban álta­lában sok esetben öntöttvas­ból készülnek. Előnye, hogy tűzálló, és zajtechnikai szempontból is kedvező tu-j lajdonságokkal rendelkezik! A haj gyökerek elárulják, hogy valakinek a szerveze­te elegendő fehérjét kap-e vagy sem. Dr. Robert G. Orounse, dr. A. J. Bollet és dr. S. Owens az augustai (Georgia, USA) orvosi egye­tem munkatársai fejlesztet­ték ki azt az eljárást amellyel már korai stádium­ban is megállapítható a fe­hérjehiány. A vizsgálatokkal a hajgyökérben lévő oldható protein- és a dezoxiribonuk- leinsav-tartalmat határoz­zák meg. Egészséges embe­reknél hajgyökerenként 18.04 rrikrogramm protein talál­ható, míg fehérjehiány ese­tében csak 1—8 mikro- gramm. A vizsgálat már ab­ban a stádiumban is alkal­mazható, amikor a vérvizs­gálat még nem mutatja ki a fehérjehiányt. Uj biztonsági drótháló Ez a háló minőségi acél­huzalból készül hegesztett kivitelben különleges hor­ganyzással és utólag szürke színű műanyag bevonatot kap. A háló 10x9 centimé­teres nyílásokkal készül, s így a tetőn dolgozó szerelő- munkások részére biztonsá­got nyújt. Egyidejűleg vé­delmet nyújt a viharkárok ellen. A hálót a tetőszerke­zet tartógerendáira feszítik és ezután végzik el a tető­burkolási munkát. Az új tí­pusú háló a munkák befe­jezése után véglegesen bennhagyható és így bármi­kor biztonságot nyújt a te­tőn a javító-szerelő munká­sok részére. öntöttvas alkalmazása az éDÜletaéDészetben A feherje es a hajgyokerek

Next

/
Thumbnails
Contents