Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-13 / 163. szám

1971. július 13.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

A Borsodi Vegyi Kombinátban csaknem egymilliárd forintos beruházással elkészült a PVC üzemcsoport. A négy üzem: a polimer gyáregység, a granuláló üzem, a vinilklo- rid-monomert előállító gyáregység és a műanyagfeldolgozó üzem a jövőben fedezi az ország PVC alapanyag szükségletét, és kész gyártmányokat is előállít. Tervek szerint évente 30 ezer tonna PVC-port és 20 ezer tonna PVC granulátumot adnak majd az dparnak. A feldolgozó üzemből évi átlagban 100 millió forint értékű műanyag készterméket; fóliát, PVC-padlót, műanyag csöveket, műanyag redőnyt stb. szállítanak a kereskedelemnek. A világszínvonalon álló üzemcsoport, termékeut ma már Törökországban, Ausztriában és az NDK-ban is vásárolják.

A képen a polimer-üzem egy részlete.

(MTI Foto — Bara István)

Fiatalodó szövetkezet, fiatalodó pártszervezet

Tagfelvétel a tiszafüredi ktsz-ben

Véleményüket a következő

számadatok is bizonyítják: 1969-ben nyolc, tavaly kilenc, ez év első hat hónapjában öt új párttagot vettek fel az alapszervezet soraiba.

A nyilvántartás actatai szerint szinte valamiennyien fiatalok. Egy-két adminisztratív dolgozó kivételiével fizikai munkások és műszakiak.

— A módosított szervezeti szabályzatnak megfelelően vettük fel párttagnak a 19 éves Ruzsányi Jánost — mondja a párttitkán. — Nálunk volt ipari tanuló, most kőművessegéd. Sokiäg KISZ- titkár volt az ipari! tanulóknál és az ifiúsági klubot is ő vezette. Példásan dolgozott munkahelyén is. E havi taggyűlésünkön újabb fiatalt veszühk fel, a szakmai, a társadalmi munkájla alapján. Tanácstag és vb tag Tiszafüreden.

A szövetkezet KISZ szervezetei bátran élnek a párt szervezeti szabályzatában előírt jogokkal. Sőfc ezt a jogot kötelességnek tekintik. Az említett időszakban felvett fiatal párttagok közül kilenc elvtárs a KISZ ajánlására került a pártba. Ez év első felében öt közül négy párttagot az ifjúsági szervezet ajánlására vettek fel.

Mintegy háromszáz dolgozója van a tiszafüredi járási Építő és Vegyesipari Ktsz-nek. A szövetkezet profilja szerteágazó, kooperációban állványokat gyárt a kábelsodró gépekhez és saját kivitelezésben emelődarukat készít. Építő részlegük munkáját dicséri a helyi Tisza II áruház és számos többszintes társas-, illetve családi ház. a szolgáltatásuk is sokrétű: autót, motort, tv-t, rádiót, háztartási gépeket, cipőt javítanak, s fodrász és kozmetikai üzleteket tartanak fenn.

Szilágyi Márton párttitkár szerint a fiatalok szövetkezete ez. Mintegy háromszáz dolgozójuk 60 százaléka 30 éven aluli. A KISZ hetvenkét tagja három alapszervezetben tevékenykedik. A szövetkezet vezetősége és pártszervezete sokat tesz a fiatalokért, azok pedig példásan helytállnak a termelésben» bekapcsolódnak a társadalmi munkába. Szoros a kapcsolat a pártszervezet és a KISZ között.

A járási pártbizottság munkatársai így vélekednek a szövetkezeti pártszervezetről: évek óta tudatos ott a pártépítő munka.

1975-re 165 milliós ipari szolgáltatás

Ülést tartott a KISZÖV vezetősége

Tegnap, összeült a Szolnok megyei KISZÖV vezetősége. Több napirenddel együtt elfogadta a KISZÖV öt évre szóló intézkedési tervét. Erre a küldöttgyűlés kötelezte a vezetőséget. A távlati munkaterv érdekes programot1 tartalmaz. Többek között előírja, hogy 1975-re a kisipari szövetkezetek javító- és egyéb szolgáltatása 160—165 millió forint értéket érjen el. Ugyanerre az időre 110—120 millió forint értékű lesz a ktsz- ek lakásépítési szolgáltatása a megyében. Ennek megfelelően készülnek fel a ktsz- ek a szakmunkás-utánpótlásra is. A jövőben a szövetkezetek közötti munkaverseny értékelésében döntő lesz, hogy e szolgáltatásokban melyik ktsz, mit csinált.

A program előírja azt is, hogy a szövetkezetek 60—65 százaléka kis- és középüzemmé fejlődik az ötves terv végére. Ennek segítésére a pénzügyi forrásokat összevontan hasznosítja a KISZÖV vezetősége. Az OKISZ közelgő kongresszusa jegyében foglalkoztak a vezetőség tagjai azzal, hogy munkaversenyek indulnak a szövetkezetekben a szolgáltatások, a kislakásépítkezés növelésére,

A munkaterv részletezi a munkásvédelem és a szociális ellátás teendőit is. A szövetkezetekben középtávú munkavédelmi tervek készültek, megszervezik a munkavédelmi felelősök továbbképző tanfolyamát.

Az előterjesztésben szó esett a karcagi nyugdíjas

szövetkezet alakulásáról is. Mintegy harminc nyugdíjas jelentette be eddig Karcagon szolgáltató szövetkezet alapítási szándékát. Jelenleg a részjegyfizetéssel teremtik meg az indulási alapot. A vezetőség látva a kunhegye- si vegyesipari ktsz törekvését, a javítás-szolgáltatás fejlesztésére vissza nem térítendő juttatást adott a ktsz-nek a kölcsönös fejlesztési alapból. Ugyancsak a kölcsönös fejlesztési alapból kap 500 ezer forintot kölcsönre, a jászárokszállási vas- és faipari ktsz is, műhelycsarnok építéséhez.

A vezetőség megvizsgálta,

hogy a kölcsönös támogatási alapot, mire fordították eddig a megye szövetkezeted.

— Az alapszervezet perspektivikus p ártép ítési tervet dolgozott ki — mondja érdeklődésünkre Szilágyi elvtárs. — A tervet a párt- csoportvezetők bevonásával készítettük el. Azokttal foglalkozunk. akik példásan helytállnak az üzemben, kitűnnél? a többiek köziül, társadalmi munkát végeznek, magukévá teszik a párt célkitűzéseit és a párttagokhoz méltóak a magánéletükben is. Időközben pártmegbíza- tóst adtunic nekik — főként a KISZ-ben dolgoznak — figyeljük és segítjük őket.

A tudatos pártépítő munka nyomán egyre nő az

alanszervezet taglétszáma. __

1

968-ban harminc, jelenleg ötven tagja van a pártszervezetnek. A nolitika és termelés összefüggő fogalom. A politikai munka hatása a termelésben is érződik. E sokféle nrofilu szövetkezet 27 millió forint termelési értéket produkál. Jóval többet, mint a korábbi években.

— m. L —

1/0b ltOfoObt*

Sárga, zümmögő nyárban vágtat

a vonat. A dinnyeszagú évad forró napjai ásító meleggel töltik meg a fülkét. Kihajlok az ablakon egy pillanatra, hogy a friss levegő elűzze álmosságomat. Kidugom a fejem és már nem is tudom visszavenni.

Ott tart a táj, megfog a határ. Hazám földjén vágtat a vonat. Karcagnál járunk a tikkadó Nagykunságban. Magas daru nyúl át az állomás fölött. Ügy tűnik csak, a nagydaru, mint névadó madár őse, kiszámított mozdulattal leereszti óriás csőrét, s egy-egy egész betonfalat emel a magasba. Az ötödik emeletre. Az állomásépület fölé magasodott már félkészültében is az épülő nagy rizsraktár. Az ország legnagyobb rizsraktára lesz. Pillantást elfogó sikkes betonerőd.

A vonat csak pillanatig nézi. A salgótarjáni személy motorja felbúg, a szerelvény már fúrja is magát a távoli mezőkbe. Villamosvezetékek alatt robog, jó olajszagot csapva maga után. Elcsodálkozom. Pár éve még kormos püfögők döcögtek ezen a vonalon. „Gőzösről az Alföld” — idézgették Ady Endre remekét a pár év előtti vasutas napokon. A vörös és nemzeti szín zászlókkal vasutas napot köszöntő ki állomásokon villany- és motorvonatok zúgnak át. Viszik az utazó Magyarországot.

Most éppen az építőtáborokba indulókat, onnan érkezőket is. Hátizsákos, cowboykalapos, egészséges, nyurga fiatalemberek nyomakodnak egymásra. „Vörös Kabos, elhoztad-e a gitárod?” „Itt van nálam.” „Csak azért, hogy legyen mivel agyoncsapni.” Hallgatom a vaskos élcelődést. Kisújszállásnál járunk már. Hűvös leheletű, páresztendős kis erdők ölelik a várost. Fát ígérő tölgyesek veszik el a kilátást az utastól. Alig látszanak mögöttük a kisúji tsz-ek nagy hasú szénakazlai.

Csodálatos világ a motorvonatos száguldás. Fehérre meszelt, vagy omlott vakolatú tanyák között vil- lanypóznés, tévéantennás szövetkezeti majorok futnak el a vonatablak mellett. A Kisújszállás—Kenderes közötti sorompónál magas föld- és homokvár nyúlik a vágányhoz. A készülő új felüljáró egyik ága. Simán húzunk el mellette. Füst nélkül. Porfelleget inkább a tarlók felől hoz a levegő mozgás. Zúgó gépek, harapják a gobonát Kenderes alatt. Kenderesnél és végig az országon. Utaztam én sokat ezen a vidéken. Jól megragadt bennem a régi kép Régi kép? Ma már az. A tarkakendős, piroshátú kaszások, marokszedők, tarkasága mindörökre eltűnt a határból. Zúgó piros

kombájnok, a nagy katicabogarak

másszák a földeket.

Szép a freskó. Végig a vágány mellett megpörkölt fűszálak őrzik sokáig a vegyszeres gyomirtás nyomát. A szürke réteken zöld csatornák kanyarognak. Partjukon harso- góbb a növény. Törökszentmiklós alatt vagyunk már. Szürke épület hűvösében lelassít a vonat.

„Mi ez apu?” „Cementgyár, nem látod, hogy cementgyár.” A megyebeli ember benfentességével mosolygok, hiszen jól tudom, az új gabona- siló. Szebb, karcsúbb, tágasabb, mint az örményes!, amit az imént hagytunk magunk mögött. A vonat már fut tovább. Szolnok alatt megtelnek az ablakok. A Vosztok út, az új lakótelep a legálmosabb utast is klkönyöklésre hívja. „Olyan, mint maga Nagybátony!” „Nézzétek már azt a magas házat!” „Abba is laknak, a tetején is?” „Hogy nem szédülnek le?”

Befutott a vonat. Az új állomásépjület már kibújt a földből. Hallom a megafont: „Személyvonat érkezik a 22. vágányra.” Huszonkettedik vágányra. Ismételgetem. ízlelgetem a szómjelzőt. A Szolnokhoz tartozás öröme jár bennem. Huszonkettedik vágányra!

Megy. nekilódul a vonat ismét. Nézek utána, mennék még vele szívesen. Üj állomások felé, a vágánymenti új világ vasból készült országútjain. A megújuló, a térképet cserélő ország tájain.

— borzák

ISTVÁN KIRÁLY GYULÁN

Gyula kedves város, bizalmat keltő és vonzó városa a Tiszántúlnak. Van gyógyvize, amely messziről hívja a fürdőzni vágyókat, és van világhírű kolbásza, a zamatos gyulai. És sok-sok virágos, utcája, s a tereken és az utcákon szobrok, szobrok. tA szolnoki művészek közül Szabó Lászlónak és , Simon Ferencnek is áll egy- egy műve a városban.) De ami a legfőbb: a városnak van kultúrája. Erkel városa, a Dürer-család szülőföldje a képzőművészet és a zene ápolásával rendszeresen és kitartóan adózik a kialakított hagyományoknak. Ez évben is például alighogy bezárult a Dürer évfordulóra rendezett grafikai kiállítás, az Erkel Múzeum korszerű galériáiban márig megnyílt a Kohán György gazdag grafikai hagyatékából válogatott újabb kiállítás. Megnyitására éppen azon az estén került sor, amikor a múzeum szomszédságában álló vár fokán is eldördült az ágyú: kezdetét vette a Várszínház 1971- es nyári programja. Ami egyben az egykori megye- székhely kultúrájának igazi sajátságát, gyulai specialitását is jelenti. Az idén ettől a naptól kezdve — július

9-től egészen augusztus 2-ig — a középkori vár falain dekoratív zászlókat lenget a szél: vendégei vannak a várnak. Színészek, művészek, akik immár hagyományosan a történelmet idézik játékban, a vár erre a célra kialakított színterén, és a nézők százai, akik e történelemidézés gyönyörűségeibe kívánják részeltetni magukat.

Ezekben a napokban ugyanis a zordon középkori építmény színházzá alakul. A sok vihart kiállott gyulai erősség, a magyar történelmi dráma otthonává válik. Itt mutatták be Sárközi György Dózsáját, Szigligeti Ede Béldy Pál című színművét és Madách elfelejtett drámáját, a Csák végnapjait. Ebben az évben a sort Kós Károllyal folytatják: az erdélyi magyar irodalom roppant energiájú képviselőjének drámája került a várszínház műsorába. — Az István király eredetileg ugyan regénynek íródott, és csak 1940-ben írt a szerző drámát belőle a Nemzeti Színház számára, amelyet be is mutattak. Ez a mostani felújítás mégis valamelyest újra felfedezése a drámának. mert Száraz György átdolgozása nyomán, Misz- lay István rendezésében, a vár adta lehetőségek, a helyszín történelmi levegőt árasztó környezetéből eredően a nagy államépítő királyról szóló dráma új színekkel és ízekkel gazdagodott.

Csak dicsérni lehet a Várszínház vezetőinek kezdeményező kedvét, de mégin- kább tisztelet illeti azt a szándékot, hogy ezen a módon akarják formálni, alakítani a közvélemény történelmi szemléletét, illetve egy-egy történelmi kor és történelmi nagyság közelho- zásával iskolás, esetleg hézagos történelmi tudatunkat erősíteni és nagykorúsítani. És ezt a feladatot vállalják még olyan áron is, mint most az István király bemutatásával. Számolva azzal a veszéllyel is, hogy a drámai sűrítés következtében B regény István korát részletezően bemutató rajza, a történelmi idők festése ezzel csorbát szenvedhet, veszthet erejéből.

A Várszínház most látott István királya, maga az előadás is épp ezért elsősorban az országépítő király belső drámájára központosította a figyelmet, mellőzve a szélesebb korrajzot, vagy csak felvillantva az államalapítással járó társadalmi állapot néhány vonását. Arra koncentrált, hogy az apa örökébe lépő ifjú fejedelem, a Gézát követő István, aki később megkoronáztatja magát, a bonyolult feladatok megoldása során milyen belső válságok árán nő egyre inkább fel az országépítő, államalapító munka történelmi feladatához. Meg- küzdve személyes érzelmeivel, alárendelve mindent a nemzeti létet jelentő központi hatalom megteremtése ügyének, s megmozgatva minden követ egy új társadalmi rend felépítésére. Számolva azzal is, hogy az új építése olykor rombolással, a réginek erőszakos elpusztításával is párosíjl. István uralkodói nagyságát éppen az dicséri, hogy valóban felnőtt ehhez az országos, európai rangú rendcsináláshoz. Hogy volt hozzá elegendő emberi ereje.

A Várszínház színpadán ezt a királyt láthatja a néző; a belső küzdelmei árán vívódva győzedelmeskedj uralkodót; egy emberiesített István királyt. Akiről nemcsak azt tudjuk meg, hogy klastromokat alapít, templomokat és várakat emeltet, hanem azt is, hogy önmagában is kiépíti egyéniségének és személyiségének templomát, melynek látható pillérei, tartóoszlopai a cselekedetei. és boltívei a gondolatai.

István drámája a magánember és az államférfi érdekeinek összeütközéséből eredő konfliktusok sorozatából adódik. Élete szakadatlan próbája e két erő drámai küzdelmének. A konstantinápolyi Irénét szereti, de házasságot mégis Bajor Gizellával kell kötnie — államérdekből. Szereti anyját, Saroltát, de amikor erdőelvi vajda, nagybátyja, Gyula vezér az ellenséghez pártol, anyja esedezése ellenére is fejét ütteti a lázadó rokonnak, vállalva ezzel a anyai kitagadás átkát is. És sorolhatnánk tovább. Ami valamelyest gyengíti a nagy országépítőről alkotandó képünket, az a fent említett küzdelemnek kissé romantikus írói beállítása. A gyulai előadás láthatóan törekedett e romantikus Írói szemlélet ellensúlyozására. Szoboszlai Sándor is. István megfor- , málója száraz fanyarságával és egy-egy jellemvonás határozottabbá húzásával a konfliktusok realizmusát igyekezett erősíteni. így lett Szoboszlai István királya valamivel markánsabb „ura a magyari földnek és paran- csolója a nemzetségeknek” a színpadon, mint a regényben.

Az előadásnak lehetnek egyenetlenségei. Nem köny- nyű összefogni és egységes játékstílusban közös nevezőre fogni egy valójában népes, alkalmi nyári társulatot. Méghogyha ez az együttes kiváló erőkből is verbuválódik. A dráma nyelvi szépségei, azonban az archaikus és tájnyelvi elemek tündökletes ötvözete — sok mindendért kárpótolnak. Az említett Szoboszlai Sándoron kívül azonban így is érdemes megjegyezni Iványi József nevét, aki Géza fejedelmet testesíti meg, őszinte átéléssel, puritán eszközökkel és Szakács Eszterét, aki mélytüzű Irénéjé- vel hívja magára a figyelmet, és természetesen a rendező Miszlay Istvánét, aki heroikus munkával állította színpadra és teremtett pergő Játékot, a sok változásra épülő kétrészes történelmi drámából.

Tavaly ünnepeltük István király születésének ezer éves évfordulóját A gyulai bemutató, ha kissé megkésve is, bizonyára tovább segít abban, hogy mai gondolataink rendszerében, a közvélemény tudatában is az országépítő király emléke az őt megillető helyre kerüljön. Minél jobban megismerjük történelmünket, annál inkább megtanuljuk becsülni múltbéli értékeinket. A Várszínház-beli előadás, amelyhez a történelmi falak stílusos keretet adnak, a történelmi környezet inspirá- lására is a nézőt fokozottabb elmélyülésre és elgondolkodásra készteti.

I

L::'nfT T; _ .Valkó Mihály -