Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-11 / 162. szám
1971. július 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP & Eíetnaeniő lapok Árkiegészítéssel támogatja az állam a lakosság részére télen tárolt zöldség és gyümölcsáruk forgalmát Vannak esetek, amelyekre nem szívesen emlékezik a mentőorvos. Dr. K. F. tarsolyába is bekerült néhány ezek közül, az elmúlt évtized folyamán. — A Kerepesi út és a Mexikói út sarkán egy teherautó alá eseti a járdáról özvegy Tóth Istvánná, nyugdíjas. A vezető fékezett, de még így is 6—8 métert tolta maga előtt a kocsi az asz- szonyt. Amikor a helyszínre érkeztünk, a sérült eszméletlen volt. Elsősegélyben részesítettük, majd kórházba vittük. Ott megkezdődött egy vizsgálat-sorozat, de mire a szakemberek megállapították a még mindig eszméletlen asszony pontos diagnózisát, meghalt. — Miért keserű ez a látszólag hétköznapi eset a sok szörnyű balsetet látott men- tőorvosnak? — Mert az asszony halála oktalan, elkerülhető lett volna. Csak azt kellett volna tudni, hogy régóta súlyos keringési zavarokban szenved. Ha lett volna nála recept, vagy valamiféle feljegyzés, amelyből időben értesülhetünk betegségéről, gyorsabban készül a diagnózis, megkaphatja a létfontosságú gyógyszereket — és életben marad. Ugyanis mind kiderült, a teherautó csak jelentéktelen sérüléseket okozott... Szomorú statisztikát lehetne készíteni azokról, akiknek életbenmaradása csak néhány feljegyzésen múlott, óm ezek hiányában még a leggyorsabb orvosi beavatkozás sem segített. November 1-től azonban életbe lép egy rendelet, amely módot nyújt hogy bárki felvértezhesse magát az imént említett tragédiák ellen. Az egészségügyi miniszter utasítására már nyomdába kerültek azok a lapocskák, amelyeket majd filléres áron vásárolhat bárki patikákban, rendelőintézetekben. Méretük akkora lesz, hogy elférnek a személyazonossági igazolványban. Így az igazoló okmány egyszersmind egészség- ügyi adatokat is tartalmazhat. De mi lesz ezeken a lapocskákon, s hogyan állíthatók a közönség szolgálatába? Erről beszélgettünk az Egészségügyi Minisztériumban dr. Kardos Istvánnéval, valamint dr. Bohánszky Ferenccel. — A lapocskák vásárlása, illetve használata önkéntes lesz. A leglényegesebb egészségügyi információkat tartalmazzák majd. Szerepel rajtuk például a vércsoport megjelölése, a rendszeresen szedett, életmentés szempontjából fontos gyógyszeA vakációzó úttörök és kisdobosok részére az idén is gazdag nyári programot állított össze a szolnoki úttörőház. A legtöbb foglalkozást a tiszaligeti és a MÁV strandra „helyezik ki”, ahol két-két klubszoba is az úttörők rendelkezésére áll. Érdekes eseménynek Ígérkezik a városi mesemondó, baba. főzési és asz- faltrajzoló verseny, a papírgyárba szervezett üzemlátogatás és a városi sakk- bajnokság. Augusztusban a megyei gyermekkönyvtár rendezésében két író-olvasó találkozóra is sor kerül. A klubfoglalkozások keretében a szünidőben is működik az ifivezetők, a nyolcadik osztályosok és a negyedik osztályosok klubja az úttörője iíi^3” De rajtuk kívül renrek megnevezése és napi adagja, a tetanusz ellen kapott védőoltások időpontja, a felhasznált vérsavó faja, továbbá adatok az esetleges eszméletvesztést is okozó betegségekről, például a cukorbajról. A papírlapokon oroszul, angolul is szerepelnek a felsorolt adatok, sőt az esetleges korábbi betegségek rövid diagnózisát latinul is feltüntetik. — Hogyan történik , az adatok rögzítése? — Feljegyzésük lassú, folyamatos munka eredménye lesz. Közismert ugyanis egészségügyi szolgálatunk nagy elfoglaltsága, nem tudnánk megoldani, hogy érdeklődők százezreinek megállapítsák vércsoportját és egyé' adatait. Ezúton is felhívjuk az orvosok és a betegek figyelmét, hogy az amúgy is esedékes vizsgálatok eredményét jegyezzék, jegyeztessék fel a papírlapokra. Gondolunk itt a sokezerre tehető terhesnő vizsgálatra, az állandó kezelésre járó cukorbajósokra. stb. — Külföldön is alkalmaznak hasonló adatlapokat? — Tudomásunk szerint intézményesen hazánkban vezetik be először. Néhány külföldi ország vöröskeresztes és más egészségügyi szervezete kibaocsátott már hasonló, adatlapokat, de ezek korántsem olyan egységesek, célszerűek, mint a miénk. A tervezéskor,. amely során a mentőszolgálat a véradó szolgálat, a Traumatológiai Intézet és egy egész sor egészségügyi intézmény elmondta véleményét — felmerült, hogy szerepeljenek adatok például tüdőszűrésről és más fontos vizsgálatokról is. Ezek feljegyzését azonban a kezelőorvosokra bízzuk. Természetesen örömmel üdvözöljük, ha az orvosok nemcsak a rendelőintézetekben éreznek felelősséget a betegért, hanem egy parányi adminisztrációs pluszmunka révén óvják, „kísérik” őket az utcán is. Feltétlenül jó, ha az illető orvos feljegyzi, hogy páciense például valamilyen ritka betegségben, mondjuk görcsös kómával járó tetániá- ban szenved. Ilyen betegség szerencsére csak néhány száz embert sújt hazánkban, de éppen gyakoriságának hiányában szükséges felhívni rá a figyelmet. Mint említettük, e feljegyzéseket az orvos lelkiismeretére bíznánk. Az egészségügyi lapok bevezetése mindenesetre nagyon fontos szerepet játszik majd életünkben. Érdemes lesz felhasználni a lehetőségeket. Esztergomi László Szünidei időtöltés deznek találkozókat a nótafák, az őrsi krónikások és az őrsvezetőképzőt végzett pajtások részére is. Sportfoglalkozásokat mind a tiszaligeti, mind a MÁV strandon szerdánként tartanak, amikor pingpongozni, tollaslabdázni, futballozni és kézilabdázni lehet. Rossz idő esetén pedig az úttörőház játéktermében és filmvetítéseken szórakozhatnak a gyerekek. A szakkörök közül a kerámia, a foto, a vízi- és horgász szakkör tart rendszeres foglalkozásokat, míg az MHSZ székházban a rádiós és a repülőmodellező szakkör tagjai találhatnak maguknak elfoglaltságot. A hagyományos ingyenes úszótanfolyamok már július 1-én megkezdődtek, de jelentkezni még most is lehet. Szombati szemle a szolnoki piacon A vásárlóközönségnek kedvező szerepet vállaltak magukra a szabadpiaci termékeket árusító társas gazdaságok. Szombaton szembetűnő volt a szolnoki piacon, hogy mindenben igyekszenek a kialakult magas árakat mérsékelni. Élőcsirkét például a magántermelők 33, 1 a szövetkezetek 28 forintért adták kilogrammonként átlagban. A magánosok 578. a tsz-ek 660 kilogramm- nyi csirkét hoztak. Üjburgonya 4100 kilogramm volt a magánosok placcain 5 forintért, s 954 kilogramm a tsz-ek standjain 4—4,60 forintért. A sárgarépát a magánosok 1,50— 3 forintért adták csomóját (1973 csomót hoztak), a termelőszövetkezetek 1,60 forintért, viszont kevés készlettel jöttek, mindössze 335 csomóval. Petrezselyemről szólva is hasonló volt az ár alakulása. A tsz-ek ezt is 1,60-ért adták, a magánosok 1.50—3 forintért. Viszont a magánosok hoztak 1820 csomót. a tsz-ek csak 335-öt. Sorolhatjuk tovább a termékárakat, s mindenben „jobb szívűek” voltak a közös gazdaságok. A magánosok 5 forintért mérték a kelkáposztát — 410 kilogrammot —, a szövetkezetek 3 forintért, 350 kilogrammot. A karfiolt a magánosok 15—20 forintért adták kilogrammját, 213 kilót, a szövetkezetek 6 forintért, 703 kilót. Az is az igazsághoz tartozik, hogy ez viszont II. osztályú minőség volt. Paradicsomból 1530 kilogrammot hoztak a magánosok, a piac elején 10 forintért mérték, a végén már 14-ért. A szövetkezetek 780 kilogrammul paradicsomot árusítottak 8—13 forintért. Nagy keletje volt a gyümölcsnek szombaton. Kilenc órára egy szemig elfogyott minden. Pedig sárgabarack 1060 kilogramm kelt el 6—8 forintért, őszibarack 3500 kilogramm 5—12 forintért, meggy 2100 kilogramm 6— 10 forintért, alma 2500 kilogramm 5—8 forintért, s megjelent a ringlószilva, mindössze 60 kilogrammos mennyiségben, 7 forintos áron. Mindent összevetve szombaton is magas árak jellemezték a szolnoki piacot. Indul a befőzési szezon A konzervkínálat örvendetes bővülése ellenére sokan még ragaszkodnak az évtizedes szokáshoz, a házi befőzéshez. A kereskedelem nem feledkezett meg róluk, már csak azért sem, mert kedvezőek a kilátások az eltenni való zöldség- és fő- zelékféíékbcTi, gyümölcsökből. A most kezdődő befőzési szezonra a házi tartósítás, ízesítés minden kelléke bőségesen a háziasszonyok rendelkezésére áll. A fűszerüzletek amúgy is kedvező cukor, só. ecet készletét bővítették. Az eltevéshez. a savanyításhoz használt fűszerekből, borsból, babérlevélből, szegfűszegből a tavalyinál több van. Felkészült a szezonra az Amfora-Uvért Vállalat, 1, 2, 3, 5 literes üvegekkel ellátta a boltokat, s ha szükséges az utánpótlás a raktárakban is van bőven „dunsztos” üveg. Az üvegek lezárásához a tavalyi 12 milliós forgalommal szemben most 16 millió tasak celofán, s hozzá 11 millió tasak gumigyűrű áll rendelkezésre. Aki ragaszkodik nagyanyáink módszeréhez, az is lekötözheti az üvegeket, mégpedig mintegy 300 tonnányi pergament és elegendő cukorspárgát kínálnak a papírboltok, — a fűszeriizletek. A pénzügyminiszter és a belkereskedelmi miniszter rendeletet adott ki a latros- ság részére télen tárolt burgonya, zöldség- és gyümölcs árkiegészítéséről. Mint ismeretes, a gazdasági reform bevezetése óta az állam már eddig is adott árkiegészítést a MÉK-eknek és néhány ÁFÉSZ-nek, hogy a tárolással járó kockázat és többletkiadás ellenére viszonylag alacsonyabb áron hozhassáK forgalomba a télen tárolt zöldség- és gyümölcsféléket. Mivel a MÉK- ek munkájának korszerűsítésével a jövőben több csatornán áramlik a termelőktől a fogyasztókhoz a zöldség- és gyümölcsáru, az említett állami árkiegészítés rendszerét Kiterjesztették. Árkiegészítést kapnak a MÉK-eken és az ÁFÉSZ- eken kívül az állami élelmiszerkereskedelmi vállalatok, az állami gazdaságok, a- mezőgazdasági tsz- ek és a télen tárolt és a lakosság részére értékesített óburgonyára, vöröshagymára, zöldségfélékre, téli almára. Árki.gészítést azok a vállalatok és szövetkezetek kaphatnak, — amelyek verseny tárgyai ás alí-'pjan ' vállalják bizonyos mennyiségű zöldség- és gyümölcsáruk téli (tárolását a lakosság részére. A versenytárgyalást a fővárosi és a megyei tanácsok kereskedelmi szakigazgatási szervei hirdetik meg. Ahhoz. hogy az árkiegészítést a vállalatok és a szövetkezetek megkapj áK, valóban a lakosság számára kötelesek forgalomba hozni a verseny- tárgyaláson vállalt árumeny- nyiséget. Az árkiegészítés összege a régiekhez képest általában emelkedik. A lakosság részére télen tárolt óburgonya minden mázsája után az eddigi 50 forint helyett 55 forint, a vörsöhagymáért 50 helyett 60 forintot fizetnek. A téli alma után eddig két szezonban nyújtottak állami árkiegészítést, kilónként 40 fillért, ez az ősz- szeg 60 fillérre emelkedik. Az árkiegészítést december 1-től a téli idény végéig fizeti az állam az érintett vállalatoknak és szövetkezeteknek. Cannes-i fümek magyar mozikban Több jétkfilmet vásárolt az idei Cannes-i fesztiválon járt magyar filmátvételi bizottság. Az átvett alkotások között van Joseph Losey „A küldönc” című játékfilmje, amelynek Julie Christie és Alan Bates a főszereplője. Bo Widerberg svéd rendező legutóbb a svéd származású amerikai munkásvezér. Joe Hill életét rögzítette filmszalagra. A címszerepet Tommy Berg- gren alakítja. Az átvett olasz alkotások között szerepel Luchino Visconti nagy vitákat kiváltó Thomas Mann-adaptációja, a „Halál Velencében” — Dirk Bogar- de-dal, Silvana Mangano- val és Bjorn Andersennel a főszerepekben. Giuliano Montaldo alkotása a „Sacco és Vanzetti” történelmi hűséggel dolgozza fel a húszas évek amerikai Justizmord jának peranyagát. az irodájában, de csak azért, mert képtelen a dolgokban dönteni, intézkedni. S innen már nincs messze a végkövetkeztetés: tulajdonképpen nem X. áldozta életét a vállalatért, hanem a vállalat X. áldozata. Persze, most akadnak olyan, minden kákán csomót kereső emberek, akik azt mondják: X-et fel kell cserélni egy jobb vezetővel, de vajon ha nem jut eszébe ez a szerencsétlen kürtötlet, megtették volna-e? Ezeknek az embereknek azonban csak félig van igazunk. Mert nem vitás, hogy a trillázó duda meggyorsította X. távozását. Legalább ennyire kétségtelen azonban az is, hogy az alkalmatlan, rossz vezetők napja mindenképpen leáldozóban van. Eljött az ideje, hogy a vezetőket ne úgy általában becsüljük. A többséget, a jókat, az eredményesen dolgozókat, a megfelelő tudású és képességű igazgatókat elismerjük, a meg nem felelőknek viszont, ha talán lassan is, de legalább biztosan, búcsút mondunk. Mert X. gépkocsivezetője akármennyire is trilláz- tatta a főnöki dudát, nem tudta túlharsogni Fock Jenő miniszterelnök szavait: „A jól dolgozó vezetőket megbecsüljük, a vezetésre alkalmatlanoktól viszont emberségesen, de az eddigieknél határozottabban megválunk. Ezt vállalnunk kell, mert ezt követeli tőlünk a dolgozó nép érdeke”. Bisoiiy, X. a lehető legrosszabbkor vásárolt trillázó dudát. Vagy a legjobbkor? Pintér István J r Újító vendéglátók Szegeden A szegedi ünnepi hetek, a szabadtéri játékok idején a félmilliónyi vendég fogadása, kellő színvonalú ellátása szállással, étkezéssel, jórészt a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat mintegy 2500 dolgozójára hárít rendkívüli feladatokat. Közülük többen még újításokat is kidolgoznak a vendéglátói munka, gyorsítására, tökéletesítésére, mások pedig különféle ínyencségek, helyi étel specialitások kialakítására. Az utóbbi hetekben 11 ilyen gasztronómiai újítást nyújtottak be a vállalat újítási előadójának. Nagy Endre főszakács néhány év alatt tucatnyi újítást dolgozott ki. Nemrégiben az ökör egybesütésére honosított még új „technológiát”. Ez természetesen csak „nagyüzemben” alkalmazható. Emellett kiscuk- rászdák, vagy háziasszonyok dolgát megkönnyítő újítást is kidolgozott. Ennek lényege: a tortadíszítés „kisgépe- sítése”. Máris gyártják az általa kialakított újtípusú polietilén tubust, amelyen ollóval tetszés szerinti mé- ! retre vágott „csillagrnintán” át nyomható a díszítés a tortalapra. A cikket már a „Kiváló áruk fórumának” emblémájával hozzák: forgalomba. Tóth István dukrász- üzemvezető is „tortiiújító”: használat után eldobható olcsó tortakarikát tervezett, amely a torta koronggal együtt süthető, szállítható, kezelhető, s így a sütemény nem deformálódik. Több más vendágláltóipari újító is hozzájárult a maga ötletével a szegedi vendég- fogadás színvonalának emeléséhez. így a hírneves Hági étterem egyik szakácsa „feltalálta” a „tápéi böllérbúst”, a Szeged étteremből indul el hódító útjára a csípős pirospaprikával fűszerezett „szegedi tarhonyáshúsf’, a Búbos étterem szakácsának. ötlete nyomán pedig a „csipetkés szegedi gulyást?’ jegyezték be az újítási naplóba. TRILLA A VOLGÁN Nem tudom pontosan, mibe kerül egy ilyen szirénázó autóduda. A vállalatnál. amelynek kocsijába X. igazgató rendeletére beszerelték. háromezer forintról beszélnek. Kollégám, az autóalkatrészek szakembere szerint úgy ezernégyszáz— ezerötszáz forint között lehet az ára: ilyen passziót te-( hát egy magánautós megengedhet magának. Az azonban biztos, hogy X. igazgatónak nagyon sokba kerül ez a duda s hogy ennél költségesebb passziót aligha találhatott volna ki. Arról van szó ugyanis, hogy a vállalat, ahol X. igazgatóskodik, enyhén szólva gyengécske. Évek óta éppen hogy csak vegetál, például at idén sem fizetett egyetlen fillér nyereségrészesedést sem. Az igazgató ennek ellenére meglehetősen biztosan érezhette magát a nyeregben. Hiszen mindenkinek az volt a véleménye, már akiké hivatalosan számít, hogy az X. rendes, szorgalmas, hozzáértő ember, aki életét áldozza a vállalatért, s igazán nem tehet róla, hogy még ez az áldozat is kevés. Egészen addig, amíg a múlt hónapban az igazgató nem szereltetett trillázó kürtöt abba a Volgába, amely jogilag a vállalaté, gyakorlatilag azonban csak ő jár rajta. A különleges autóduda különleges gondolkozásra késztette nemcsak a vállalat dolgozóit, hanem X. igazgató felügyeletet gyakorló főnökeit is. Elkezdtek töprengeni: vajon miért kell ilyen autótülök?. Kik szoktak ilyet használni és miért? A gondolatmenet onnan kezdődött, hogy a vállalati gépkocsi munkaeszköz, nem díszhintó. Arra való, hogy a vállalat vezetői a lehető leggyorsabban jussanak el oda, ahol dolguk van. No már most, mit segít ebben a trilla? Semmit az égvilágon. Hát akkor miben segít? Abban, hogy a vállalat igazgatójára felfigyeljenek. És egyáltalán: egy ilyen gyenge vállalatnál nincs más gond, mint egy különleges autóduda beszerzése? Ezek után foglalkozni kezdtek a vállalat gondjaival. Alaposan, körültekintően. Márcsak azért is, nehogy a felügyeletet gyakorló főnököket az a vád érhesse: irigyek a trillára, s azért kezdik kritikus szemmel nézegetni X. igazgató működését. A trillázó hang szinte harci riadót fújt És kezdtek nem csak a trillára figyelni, hanem arra is, amit a vállalat dolgozói mondanak. Kiderült, hogy ez a gyengécske vállalat egyebek mellett azért olyan gyenge, mert gyenge az igazgatója is. Márpedig ez esetben az álláspont világos: egy igazgatónak joga van ugyan a kocsijába trillázó dudát szereltetni mert ennyi pénzt még a leggyengébb magyar állami vállalat is könnyen nélkülözhet, ninCs joga viszont rosszul vezetni a vállalatot Mert X. tulajdonképpen rendes ember, de meglehetősen középszerű. Szorgalmával álcázta ugyan tehetetlenségét ami abban is megnyilvánult, hogy egész nap, aői« fél éjszakákat ült
