Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-11 / 162. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. július 11. BARÁTOKNÁL JÁRTUNK Művészeti e. és tudományos élet Égetett díszítömo ti vumos bőrdobozok a Művészeti Kombinátban A nyelvi fegyelem meglasulásának tünetei Az észt fővárosban pezsgő művészeti élet folyik. ' Az Esztonia Színházban, az Ifjúsági és a Drámai Színházban, az Orosz Drámai Színházban rendszeres zenés és prózai előadások folynak, különböző hangversenyek, koncertek, a Bábszínházban bábjátékok, Tallinn 13 mozijában filmbemutatók biztosítanak állandó programot. A képzőművészeti élet március—áprilisi eseményeiről kiállításkrónikánkban tudósítottunk. Talán még annyit szükséges megemlíteni, hogy kinttartózkodásunk alatt rendezték meg a Magyar Napokat színes prózai és zenei programmal. Most azokról az intézményekről, szervezetekről szeretnénk említést tenni, amelyek ösz- szefogják, illetve szervezik a képző-, és iparművészeti életet, alkotómunkát testvér- városunkban. A mi rendszerünktől eltérően, Tallinnban a művészek jobbára együtt dolgoznak, a sokszorosítható alkotásokat általában egy központi műhelyben készítik. Kezdjük talán a sokszorosított grafika központi műtermének ismertetésénél. A Művészházban lévő, úgynevezett Grafikai Atelier-ben Jüri Hain művészettörténész, a műhely vezetője kalauzolt. A művészek elkészítik az alapot (például a lemezt, fát vagy linóleumot), amelyet az előzőleg megállapított példányszámban itt a műhelyben a mesterek sokszorosítanak. Egyrészt itt minden anyagi, technikai feltétel biztosított, másrészt igen kevés művész rendelkezik saját sokszorosító apparátussal. Minden munkából 1 példányt megtart a Grafikai Atelier, ez az ő archívumukba kerül. Látogatásunkkor Allex Kütt egyik dom- bomyomású, színes ’rézkarcát készítették. Ugyanitt kerülnek sokszorosításra a különböző metszetek, vegyes technikájú nyomatok, litográfiák is. Szintén a Művészházban kapott helyet a Képzőművészeti Szövetség is. Többek között az ő feladatkörükbe tartozik általában a szövetségi tagok hazai és külföldi kiállításainak szervezése. Ottlétünk alkalmával éppen Avo Keerend Finnországba készülő grafikai anyagát csomagolták. A fentieken kívül a Művészház több időszaki kiállítóhelyiséggel, néhány művészlakással, az alagsorban Klubbal és étteremmel, valamint képző-, és iparművészeti szalonnal rendelkezik. Utóbbiakban vásárlási és kiállítási lehetőség egyaránt biztosítva van. Ä Művészeti Kombinát az iparművészek otthona. Megismerkedtünk a bőrművészeti, az ötvös-, a textil- és a porcelán részleggel. — Mindegyik ágban készülnek a Kombinát által sokszorosítás céljára rendelt tervek, illetve munkák, és a művészek által kiállítási, saját vagy egyéb célra alkotott úgynevezett szerzői példányok. A bőrművészeti részlegben igen sok alkalmazott dolgozik, akik a művészek készítette és lezsürizett tervek alapján a legkülönbözőbb formájú, színű és mintájú dobozokat, vendégkönyveket, tárcákat, noteszokat, kártya- és cigarettatartókat stb. készítik. A bőrmunkák minden fázisát, a bőr festését, domborítását, égetését, metszését a műhelyben végzik, még a noteszlapok, a könyvek bekötését is. Meg kell jegyezni, hogy az ilyen gyakorlattal művelt, ilyen természetű művészi bőrtárgyak készítése az egész világon egyedülálló!! A művészek ha igénylik, a Kombinát felszerelését igénybe vehetik saját munkáik, egyedi darabjaik készítésére is. Az ötvösrészlegnél például az ékszerészek külön kis helyiségben dolgoznak. Itt készítik a művészek egyedi ékszereiket, valamint a terveiket a sorozatgyártáshoz. Utóbbit mesteremberek a műhelyekben végzik. Az itt készült alkotások legszebbjeiből, drágaköves gyűrűkből, függőkből, láncokból és melltűkből a Kombinát trezorjában pompás kollekciót őriznek. Ebből időnként kiállítást is rendeznek. Ugyanitt készülnek a híres észt jelvények is, mindegyikük egy-egy kis miniatűr ötvösremek. A porcelán műhelyben különböző étkészleteket, egyszínű és festett díszű tányérokat, csészéket, porcelán falidíszeket, néhány példányban készülő különleges mintázatú, aranyozott edénykéket sokszorosítanak. Itt is, mint a Kombinát más részlegeiben, a művészek javarészt csak tervezik a sorozatban készülő darabokat, de igényük szerint dolgozhatnak egyedi munkáikon is. A textilrészleg jellemző sajátossága, hogy a művészek szívesen fordulnak észt népi motívumokért, eredeti ruha és sz őny egform ákért néprajzi hagyományaikhoz. Így kesztyűik, sapkáik, faliszőnyegeik, pulóvereik, blúzaik sok esetben egy-egy néprajzi múzeumban látott régi darab kissé megújított változatai. Ebben a részlegben készülnek eredeti minták alapján a dalostalálkozók néprajzi felvonulásához a népi csoportok jelmezei. A Kombinátban, vagy a Grafikai Atelier-ben elkészült alkotások javarésze a művészeti szalonokba kerül. A központi műhelyek adottságai csak a sokszorosítható művészeti ágakra vonatkoznak. Emellett természetesen néhány művész ezekben a műfajokban is saját műtermében dolgozik. Mindenesetre ez a centralizálás segít a fiatal művészgeneráció indulásában, és kétségtelenül segítséget nyújt a történészek számára is. A sokszorosított grafika műfaját például summájában figyelemmel kísérheti a művészettörténész, ha felkeresi a Grafikai Atelier-t és az ott megőrzött példányokból tájékozódik. Lehet, hogy a művészeti alkotófolyamat ilyen módon való szervezettsége, lehet, hogy a néhány aktív művész és a néhány aktív művészetttörté- nész állandó kapcsolata, de sokkal intenzívebb a munka művészek és művészettörténészek között, mint nálunk. Tallinnban a Művészház tényleges és tartalmas találkozóhelye a Művészeti Múzeum, a Kombinát, az Atelier és az Akadémia munkatársainak. Talán ennek köszönhető, hogy rövid egyhónapos kintlétünk alatt alaposabban betekinthettünk a fent említett műfajok uóbbi évtizedének alkotásaiba. A Tudományos Akadémia Művészettörténeti szekciójában most készül az észt művészettörténet kétkötetes munkája. A II. rész, amely a felszabadulás utáni művészettel foglalkozik, ottlétünkkor már kikerült a nyomdából, de még nem jutott könyvárusítási forgalomba. Az I. kötet kéziratanyaga a fotoillusztrációk- kal már nyomdakész állapotban volt. Tájékozódtunk a különböző részlegek kutatótevékenységéről, a nyilvántartási, anyaggyűjtési és publikációs lehetőségekről. Rendkívül érdekes volt számunkra az Akadémia könyvritkaságainak különkezelt raktára. Itt őrzik az 1552-ben elpusztult városi könyvtár első leltárkönyvét, az első latin nyelvű, Tallinnban nyomott észt könyvet 1534-ből, XVI—XVII. századi könyvritkaságot, az első újságokat, térképeket, bőrkötéses különlegességeket. Egy idő óta itt gyűjtik az ex libriseket, disszertációkat, kéziratos visszaemlékezéseket, színházi műsorokat, különböző zenei egyletek anyagát. > Valamint itt található az az egész Baltikumra vonatkozó anyag, amely nélkül az észt történelem kutatása elképzelhetetlen. Az Akadémia Könyvtárának olvasó és kutatótermeinek egésznapos forgalma bizonyítja, hogy az itt őrzött anyag hozzáférhető, a kutatóké és állandó használatban van. Tallinnban a tudomány éppúgy közkincs, mint a művészet. Egri — Szabó (Folytatjuk) Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb partszabályozási munkáján dolgoznak a Balaton déli partján. Közismert, hogy a tó úgynevezett elhabolási folyamata, a víz szárazföldi terjeszkedése miatt, néhány helyen elvesztek a teleksorok és ez az oka annak, hogy bokáig érő vízben kell gyalogolniok a vendégeknek. A szabályozás végeredményben folytatása a siófoki ezüst parton megkezdett munkának és része annak a programnak, amely szerint 40 kilométeres szakaszon szabályozzák a déli partot. Siófok és Balatonvilágos között 4 esztendő alatt 8 kilométeres szakaszon 150 Mindössze kilenchónapos a Tv-híradó új formája, de már meghódította a képernyő híveit: mint a tömegkommunikációs kutatóköz- í pont legutóbbi felmérésének j eredményei tanúsítják, átlag I hárommillióan követik figyelemmel az esténként jelentkező „képes újságot”. Egy j — április harmadik hetében A MODERN TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA LEXIKONA DNS - RNS A szerves kémia és a biológia igen fontos vegyület- csoportja a nukleinsav, amely úgynevezett nukleotid egységekből épü] fel, a sejtmagvak nagy molekulájú, fonálszerű képződménye. A nukleinsavak két csoportra oszthatók: a ribonukleinsavakra (RNS) és a dezoxiri- bonukleinsavakra (DNS). Mindkettőnek igen nagy szerepe van a sejtek életében, szaporodásában. A különböző RNS-ek mind a fehérjeszintézissel vannak kapcsolatban. Egyesek közülük alkatrészei annak az anyagnak (a riboszomának), amelyeken a fehérjeszintézis végbemegy. Mások az ún. transzfer-RNS-ek a fehérje- szintézis egyik alapanyagának a megkötését végzik. Egy harmadik típus az ún. messanger-(hírvivő-RNS pedig az egyes fehérjék alkatrészsorrendjére (aminosav sorrendjére) vonatkozó információkat adja át a fehérjeszintézis során. Az információkat három egymásután következő alkatrész (nukleotid) határozza meg. Minden RNS négy ilyen alkotórészből (nukleotidból) épül fel (az adeninből, a guaninból, a cizotinból és az uracilból). Vagyis az RNS-nek négy elemből kell mindig hármat kiválasztania, így összesen hatvannégy különböző kombináció képzelhető el. A DNS a sejtek egyik legnagyobb óriás molekulája. Molekulasúlya 100 milliós nagyságrendű (vagyis a hidrogén atom súlyának kb. 100 milliószorosa), két párhuzamos összecsavarodó fonálszerű molekulából az ún. kettős spirálból jön létre. A DNS molekula a sejtek örökletes tulajdonságainak információját tartalmazza. A sejtosztódás alkalmával pontosan megkettőződik és alkatrész sorrendje (nukleinsav sorrendje) irányítja az új DNS keletkezését. A sejt élete során a DNS irányítani képes a messen- ger-RNS keletkezését és ezen keresztül meghatározza, hogy milyen fehérjék keletkeznek az illető sejtben. Ha DNS molekula részeiben változás áll be, akkor a sejt tulajdonságaiban mutációt tapasztalunk: ilyenkor az öröklődő jelleg egy nemzedéken belül ugrásszerűen megváltozik, és ez a változás öröklődik is. méterrel beljebb viszik a partot. Ezzel mintegy 150 hektárnyi szárazföldet nyernek a tó jelenlegi medréből. Valójában azonban nem vesznek el a Balatonból, csupán visszahódítják a 100 esztendővel ezelőtti partvonalat. A kotrással és kőgát mögötti feltöltéssel homokos, lidószerű partszakaszt alakítanak ki. A munka további előnye, hogy csökkenti a víz párolgási felületét, rövidíti a sekély vízterületet, de még elegendő helyet hagy a gyermekfürdőzőknek. A tó szegélyéből nyert szárazföldi területet nem építik be: meghagyják közterületnek és létrehozzák a későbbi balatonkörüli körsétány első szakaszát. végzett — vizsgálat azt is kimutatta, hogy a legtöbben csütörtökön, a legkevesebben pedig kedden nézik. (Természetesen a nézőszámot nagyban befolyásolja egyebek közt az. hogy milyen bélés külpolitikai események, fokozott érdeklődésre számot tartó történések zajlanak.) Újabban gyakran találkozunk szóban és írásban olyan szavakkal, nyelvi formákkal, amelyek nagyon elszemély- telenített használati értéket és túlságosan általános jelentéstartalmat hordoznak. Éppen miattuk a nyelvi fegyelem meglazulásának vagyunk tanúi. A közlés szabatossága ellen is vétünk azzal, hogy olyan szavakat, igealakokat, nyelvi formákat használunk, amelyek egyértelműbb és kifejezőbb magyar szavak, nyelvi képletek használati helyét és jelentését bitorolják. Napjainkban ilyen szerepet vállal az odafigyel és bizonyít ige. Éppen gyakori használatuk miatt nem közvetítenek világos, egyértelmű jelentéstartalmat. A két igealak gyakori és felesleges használatát azért sem tartjuk helyesnek, mert sok jobb és kifejezőbb, egyértelműbb nyelvi formát szorítanak ki beszédünkből, Írásainkból. Figyeljük meg az alábbi mondatokat: „Sok mindenre oda kell figyelni, hogy jól sikerüljön az aratás”. — „Oda kellett volna figyelni, s nem történt volna meg a keltetőállomás épületének idő előtti meghibásodása”. — Végül a fiatal csatár már bizonyított’’. — „A szocialista brigád minden tagja az egész évben bizonyított" stb. Az idézett példákból kitűnik, hogy az odafigyel ige nem a megfigyel, ügyel, észlel, szemmel tart jelentésváltozatokra utal, hanem vaA lengyer ipar történetében a Varsótól északra lévő Visztula-parti Polck várost a lengyel petrokémia „fellegvárának” tartják. A csaknem egymillió tonnányi hazai termelés nem elegendő, ezért a lengyel olajfeldolgozó ipar az 1966-ban üzembehelyezett olajvezetéken érkező évi 7 millió tonna szovjet olajat is feldolgozza. A kombinát az olajfinomításon kívül műszál-gyártáshoz Az ásványkincsek keletkezési körülményeit felderítő tudományágak számára az egyik legkörmönfontabb, s leghosszabb leleplezési idejű problémát a kősótelepek születésének rejtélye jelentette. A számos elmélet legegyszerűbbike ugyanis, hogy a beltengerek, sósvizű tavak „beszáradásából” természetes bepárolódásából keletkeztek a sótelepek, sok szempontból sántított, nagy pontosságú számításokkal kimutatták a szakemberek, hogy ha valami kataklizma folytán az óceánok vize teljesen elpárolognak, akkor is mindössze egy körülbelül hatvan méter vastagságú sóréteg maradna vissza a tengerek fenekén. Márpedig Földünk több pontján ismerünk több száz, sőt ezer méteres sólerakódásokat, s ezek semmiképpen sem keletkezhettek a tengeri medencék egyszerű elpárolgása útján. E fogas probléma megfejtésével világszerte számos szakember fáradozott. A földtani tudományok hazai művelői közül a nemrégiben elhunyt Vendl Aladár is foglalkozott a kősótelepek rejtélyével. Vendl szerint a só- rétegek nagy vastagságú fel- halmozódására, a Kaspi-tó egyik keleti öble adhat magyarázatot. Ezt a mintegy fél rmgyarországnyi öblöt, lójában a következő igealakok, kifejezések helyett vállal nyelvi szerepet: előkészít, jól dolgozik, becsületesen végzi munkáját, fokozott figyelemmel készíti elő a tervet, megtartja és megtartatja a munkafegyelmet, stb. Gyakran olvashatunk és hallhatunk olyan mondatokat is, amelyekben a két rostára tett igealakhoz a valahol szó társul. Ennek a határozószónak nincs a közlő szándékhoz és a kifejezendő tartalomhoz jól simuló használati értéke, jelentése. Nem azt fejezi ki, hogy valaki, vagy valami valahol van, tartózkodik, nem meghatározott helyre vonatkozik, hanem egyszerűen csak tartalmatlan töltelék, amelyben az eredeti jelentéstartalom teljesen háttérbe szorul. Bizonyításul csak ezt az egy mondatot idézzük: „A brigádvezetőnek valahol akkor kell odafigyelni a fegyelmezetlenségre”!?). Ebben a mondatban szinte semmi szerepe nincs ennek a határozószónak, vagy talán a következő szavak, kifejezések helyett kapott nyelvi szerepet: talán, azt hisszük, úgy gondoljuk stb. Mi az orvosság a nyelvi fegyelem meglazulása ellen? Válogassuk meg a szavakat, a kifejezéseket és a finomabb értelmi, érzelmi árnyalatokhoz is szabjuk a nyelvi formát. szükséges nyersanyagot, valamint különféle műszaki olajakat is gyárt. 1970 végén adták át rendeltetésének a butadien-t, a korszerű szintetikus nyersanyagot gyártó új üzemrészt. Az elkövetkező öt év során a plocki olaj- kombinát évi termelése 12 millió tonnára emelkedik. Bővítik a vegyipar más ágai számára fontos nyersanyagokat és félkésztermékeket gyártó üzemrészeket is. az Acsi-Darját csupán egy keskeny csatorna köti ösz- sze a Kaspi-tóval. A „vizesárok” mindössze öt kilométer hosszú, 100—150 méter széles, s alig mélyebb egy méternél. Az Acsi-Dar- ja is viszonylag elég sekély vizű öböl, legmélyebb pontjai is csak 15—20 méteresek. Mivel az öböl vízszintje mélyebben fekszik a Kas- pi-tóénál, szüntelenül áramlik a sós víz az Acsi-Darjá- ba, s ott, mint valami gigantikus serpenyőben, állandóan erősen párolog. Külön érdekesség, hogy a Kaspi-tó vize nem igazi tengervíz, mindössze csak 1,2 százaléknyi oldott sót tartalmaz. Az Acsi-Darjában naponként beömlő 24 millió köbméternyi víz mégis kereken 310 000 tonnával gyarapítja az öböl sótartalmát. Az öböl éghajlata tudniillik száraz és erősen meleg s a folytonos párolgás miatt egyre töményebb lesz itt a víz. Az Acsi-Darja ma már mintegy 17,5 százalék sót tartalmaz feloldva, g az öböl fenekén folyamatosan vastagszik a sóreteg. A természet eme ország- nyi „tanműhelyében’* napjainkban tanulmányozható az a folyamat, ami a föld történet számos időszakában lejátszódott, s létrehozta a több száz méteres kősórélegeket. Visszahódítják a Balatontól a 100 évvel ezelőtti partvonalat Átlag hárommilliós nézőtábor Dr. Bakos József A lengyel olajipar fellegvára A kősótelepek rejtélye
