Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-11 / 162. szám

1971. július 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Acélos újj búza Már kétezer vadőrt kenyérnekiató a megye magtáraiban (Tudósítónktól) A gabonának „aranyat érő” júliusi kánikulában meg­gyorsult az új kenyémek- való betakarítása, egyre több közös gazdaság szállító ka­ravánjai jelennek meg az országutakon. A kombájnok­tól közvetlenül, ömlesztve szállítják a termést az át­vevőhelyekre, a Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat magtá­raiba. A hét végéig több mint kétezer vagon új búzát vettek át Mint a vállalat vezetői el­mondták, a laboratóriumi vizsgálatok szerint a gabona­szemek minősége napról napra javul. A tartós, me­leg időjárás hatására a kez­deti magasabb nedvesség- tartalom az optimálisra csökkent és a hét második felében már pirosló, acélos búzát vettek át. örvendetes, hogy a hektolitersúly és a sikértartalom is szabványon felüli. Az új búza lisztjéből tehát finom kenyér süthető. A magtárait forgalma egyre nő. Naponta 5—600 vagon búzát vesznek már át, de a jövő hét elején a napi forgalom eléri majd az ezer vagont. A telepeken zöld utat biztosítanak az új termésnek. A megyében ti­zenkét helyen megszervezték az éjszakai átvételt és va­sárnap is húsz nagyobb magtarban tartanak egész nap ügyeletet. Szolnokon, Törökszentmiklóson, Űj szá­szon, Karcagon, Kisújszállá­son és másutt vasárnap is vihetik terményeiket a ter­melőszövetkezetek. Az idei termést a vállalat raktárai nem tudják mind befogadni. ezért szükség­megoldásokat is alkalmaz­nak. Fedett, előregyártott színekben több mint négy­ezer vagon gabonát helyez­nek el, három és félezer va­gon termény tárolására pe­dig a nagyüzemekkel kö­töttek megállapodást. E. S. Uj helyén felavatták a Baross szobrot A 21. vasutas nap alkal­mából szombaton ünnepsé­gen emlékeztek meg a köz­lekedés egyik úttörőjéről, — Baross Gáborról, — akineK szobrát új helyen, a Keleti pályaudvar indulási oldalán állították és avatták fel is­mét. Az ünnepségen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag- ia, a Központi Bizottság tit­kára, Nagy Richárd, a buda­pesti pártbizottság titkára, s ott voltak a közlekedés és a posta gazdasági, társadal­mi vezetői. A szobrot Skoda Lajos, a fővárosi tanács elnökhe­lyettese vette át az építők­től. — majd dr. Csanádi György közlekedés és pos­taügyi miniszter méltatta a nagy előd érdemeit. Az emlékbeszéd után aj miniszter, valamint a fővá­rosi tanács, a közlekedési ágazatok, a postás- és a va­sutas szakszervezet vezetői megkoszorúzták a szobrot. Huszonöt vagon juhhús évente A besenyszögi földek nem örvendeztetik meg nagy ter­méssel a szorgalmasan dol­gozó földműveseket. A Kos­suth Tsz földjeinek 70 szá­zaléka termő-szikes, értéke a 8 aranykorona alatt van. Vetés repülőgépről A kukorica csak kínlódik ezen a talajon. Tíz éves ál tagban 11 mázsa termett holdanként. E fontos abrak­takarmányt ebben az évben a természeti adottságok mi­att már nem is termesztik. Ennek következménye, hogy jövőre megszüntetik a sertés- tenyésztést. Baromfit már az idén sem nevelnek. Helyet­te szarvasmarhát és juhot tartanak. Az őszi árpa szépen dísz­ük ezen a vidéken, ezért vetésterületét megnövelték. 1973-ig ezer holdon telepí­tenek legelőt. Ez mintegy 5 millióba kerül. A Millér csatornából öntözik is. Há­romszáz holdon az ország­ban először repülőgépről ve­tették el a fű- és heremago­kat. Az volt a törekvésük, hogy minél kevesebbet ti­porják a földet gépekkel. Ha „beáll” a legelő évente 60 mázsa szénát ad egy hold. Még vitáznak: legeltesse­nek is, vagy csak kaszálják, mondván, hogy a legeltetés nem tartozik az intenzív tartásr .ódhoz. A szálastakar­mányok betakarítását min­denesetre gépesítették. A növénytermesztés össze­tételének megváltoztatásával teremtették meg az állatte­nyésztés csak szarvas­marha és juh — takarmány­bázisát. Termézsetesen ehhez még a lucerna, amelyből lisztet készítenek, is hozzá­tartozik. A gazdaságban kidolgoz­ták az elkövetkező öt év munkatervét, fejlesztési és beruházási programját. Hor­váth János tsz elnökkel erről beszélgettünk, ponto­sabban ennek központi té­májáról, a juhászat fejlesz­téséről. Ss ül etilek a bárányok — A szövetkezetünk sta­bilizálásának és előrehaladá­sának feltételete az, hogy tervünket megvalósítsuk. Ta­lajadottságaink késztetnek bennünket, hogy intenzív állattenyésztéssel a kedvezőt­len növénytermesztési ered­ményeket pozitív irányba módosítsuk. Eddig az állat- tenyésztés éves részesedése az árbevételből 27 százalék volt, a negyedik ötéves terv végére 47 százalék lesz. Fontos helyet foglal el eb­ben a juhhús termelés nö­velése. A gazdaságban kétszeres keresztezéssel állították elő az intenzíven húst termelő juhfajtát. Merinói anyát ke­reszteztek kelet friz kosok­kal és az utódjait pedig Suffolk kosokkal — Most születtek ebből a keresztezésből származó ha­szonállataink, még pedig há­rom kilogrammos súllyal. A nagy születési súly miatt volt éppen szükség a kelet friz fajta „behozására”. Ugyanis ilyen nagy súlyú bárányokat a merinói anyák nehezen ellenek. Ebből sok anya elhullás adódhat. A kelet friz kedvezőbb ellési tulajdonságát a merinóiak öröklik, így nincs gondunk az elléseknél. A juhtartáshoz hodályokat építenek, illetve a meglévő­ket átalakítják mintegy 12 milliós költséggel. Elképze­léseik szerint 6300 anyát tartanak öt év múlva. Ezek bárányait két hónapos kor­ban 15 kilogramm élősúly­ban adják el. Évente mint­egy 25 vagon juhhúst állítanak elő. Szeretnék 80 százalékát exportálni. — esi --­o lefinmű vásárlásáról Szerződés A Chemokomplex Kül­kereskedelmi Vállalat szer­ződést kötött a müncheni Linde-céggel olefinmű vá­sárlásáról. A müncheni cég a Tiszai Vegyi Kombi­nát részére szállítja az ole­finmű berendezéseit, amelyek évente negyedmillió tonna etilén gyártására alkalma­sak. Ugyancsak a müncheni cég bocsátja rendelkezésre az üzem komplett műszaki terveit, valamennyi techno­lógiai berendezését, készülé­keit, műszereit stb. A szál­lításokra 1972—73-ban kerül sor és a termelés 1975 ele­jén kezdődik meg. A szerződéskötést éles verseny előzte meg három neves nyugati cég között, amelyből a Linde-cég került ki győztesen. Az olefinmű vásárlásával kapcsolatos tár­gyalásokat a Chemokomplex, i a Petrolkémiai Beruházási Vállalat és a Tiszai Vegyi Kombinát, valamint a Vet- gyiműveket Térvező Válla­lat és a Magyar Vegyipari Egyesülés szakemberei foly­tatták. A Tiszai Vegyi Kombinát olefinművének beruházását a Petrollkémia Beruházási Vállalat bonyolítja le. A müncheni céggel kötött szerződés értéke 37 millió dollár, vagyis a magyar népgazdaság eddigi legna­gyobb értékű üzemvásárlása egy cégtől. Kitűnő hétvége a Balatonon A kánikula a hétvégi ki­rándulók, vikkendezők ez­reit csalogatta a Magyar Tenger partjára. Szombaton már a korai balatoni vona­tok zsúfolásig megteltek, hazai és külföldi redszámú gépjárművek hosszú sora kígyózott az üdülőhelyekre vezető országutakon. A ki­rándulók megszállták a strandokat és az ott nyara­lókkal együtt sok tízezer vendég fördött a 24 fokos kellemes vízben. A Sió-túr kempingjeiben újabb hazai 6s külföldi turisták ütötték fel színes sátraikat a, sió­foki szállodasort, a déli part Touring hoteljeit az IBUSZ vendégei töltötték meg. Meg­élénkült a hajóforgalom is: a menetrend szerint közle­kedő hajók és kompok — szombaton több mint húsz­ezer utast szállítottak a két part között és több mentesí­tő járat indítására is szük­ség volt. A vendéglátóhelyek igazi főszezon! forgalmat bo­nyolítottak le. Kitűnő hétvé­ge volt a Balatonon: becs­lések szerint a déli part szállodáiban, üdülőiben, va­lamint kempingekben, tá­borokban több mint 150 ez­ren tartózkodtak szombaton. Sárgabarack Angliába Megkezdődött a sárgaba­rack idény a Duna-Tisza közén. A világhírű kiskun­sági kajszisokban — a tél­végi fagyok miatt — gyen­gébb a termés, mint tavaly, a kereskedelem alig félezer vagon gyümölccsel számol. A felvásárlótelepekre már az édes sárgabarack érke­zik, amelynek exportját is megkezdték. Az első rako­mányt Angliába küldték. A hosszú utat kamionokban, — majd hajón teszi meg a sziget-országig a kecskeméti kajszi. Magasabb szintű munkát a sportmozgalomban Is hommunisía sporíahtíva Szolnokon Kommunista sportvezetők, párt-, állami és társadalmi szervek vezetői vettek részt pénteken a megyei pártbizott­ság által rendezett kommunista sportaktíván. Napirenden a testnevelési sportmunka helyzete, a Politikai Bizottság 1967- es és az MTS II. kongresszusa határozatai végrehajtásának megyei tapasztalati szerepeltek. Szó volt továbbá a megye testnevelési és sportfejlesztési célkitűzéseiről és az MTS III. kongresszusának előkészítésével összefüggő pártpolitikai fel­adatokról. Zagyi János, a megyei pártbizottság titkára meg­nyitó szavai után Vad And­rás, a megyei pártbizottság osztályvezetője vitaindító előadásában tájékoztatta az aktíva résztvevőit, hogy a megyei párt-végrehajtóbizott" ság az idén tárgyalta e té­mát. Értékelte a megye test- nevelési és sportmunkáját, reálisnak és a fejlődés üte­mét gyorsítónak tartotta a IV. ötéves terv sportvonat­kozású célkitűzéseit. — Pártunk X. kongresszu­sa a szocializmus építésé­nek magasabb szinten való folytatását határozta meg. Ez kötelező érvényű a sport- mozgalomra is — mondotta az előadó. — A határozat a sport területén dolgozókat a munka hatékonyságára, a politikai, erkölcsi nevelő­munka javítására, a dolgozók és elsősorban az ifjúság sportolási igényeinek mind Az elmúlt időszakban a sportszervek együttműködése az állami és társadalmi szer­vekkel igazi munkakapcso­lattá fejlődött. Az összefo­gás, a közös munka sikere, hogy a sportmozgalom anya­gi igényeit egyre inkább ki tudjuk elégíteni. Évről év­re jobbak a lehetőségek, egy­re kulturáltabb körülmények között sportolhatnak fiatal­jaink. S, hogy ez így történt abban kiemelkedő szerepe van a pártszervek koordiná­ló, mindenre kiterjedő fi­gyelmet fordító munkájának. Ez a helyes gyakorlat kell, hogy alapját képezze a to­vábbi munkának is. — Előfordultak még — különösen községi és üzemi pártszerveknél, — hogy má­sodlagos feladatnak tekintet­ték a sportmozgalommal va­ló törődést. Nem törekedtek arra, hogy a párt politikáját Az elmúlt négy év alatt — bár lassú ütemben — sokat fejlődött a megye sportmoz­galma. Többek között majd tíz százalékkal növekedett a taglétszám, több mint 50 százalékkal az igazolt ver­senyzőgárda. Jelentős a tö­meg-sportrendezvényeken va­ló részvétel is. Négy év vi­szonylatában a javulás 22— 23 százalék. S ebben nincs benne az iskolai versenye­ken és az olimpiai rendez­vényeken évenként résztve­vő mintegy 25 ezer úttörő. Egyértelmű a fejlődés a minőségi sportban is. Négy év , alatt, több mint . három­szorosára nőtt a minősített versenyzők, ezenbelűl az aranv, ezüst és bronzjelvé­nyes ifjúsági sportolók szá­ma. Ezek a fiatalok a kü­lönböző országos versenye­ken elért helyezésükkel elő­kelő helyet foglaltak el. Az utóbbi két évben Szolnok megye az ''födik he­lyen végzett, 1969-ben pedig az ifjúsági sportolók a me­gyék között a második, a serdülők pedig az első he­lyen "oltak. Néhány snort ág kiemelke­dő eredménye, fejlődése mellett azonban másutt stag­nálás, sőt visszaesés volt. A végrehaitóbizott.ság a nem megfelelő utánpótlás nevelésben látta ennek okát. Számos helyen csunán az úgynevezett „nagyok” neve­lésére, szakmai felkészítésé­re szorítkozik az egyesületi munka, kevésbé törődnek a fiatalabbakkai, as után pót­jobb kielégítésére kell, hogy ösztönözze. Az aktíva résztvevői öröm­mel vették tudomásul, hogy a végrehajtóbizottság ered­ményesnek ítélte az utóbbi négy esztendő sportmunká­ját. Ügy értékelte, hogy a mozgalomban dolgozók ak­tív részesei voltak a gazda­sági és kulturális élet terü­letén elért sikereknek. Kü­lön említésre méltó, hogy a pártszervezetek, a kommunis­ták törődése, a testnevelés­sel való foglalkozása javult, s eredményeként erősödött a sportmunka társadalmi jelle­ge. A pártszervezetek nem avatkoztak az egyesületek munkájába önállóságot sér­tően, de mindenkor igényel­ték az ott dolgozó kommu­nistáktól, hogy a párt poli­tikájának megfelelően, a párt határozatainak szelle­mében neveljék a fiatalokat, elégítsék ki a sportolási igé­nyeket. jól Ismerő, a sportmunkát szerető párttagok kerüljenek az elnökségekbe, szakosztá­lyokba. Elmulasztották az ellenőrzést, a kommmunista sportolók és sportvezetők be­számoltatását, nem segítettek az egyesületeknek a reális programok kidolgozásában — mondotta többek között Vad András. Helyenként a feltételek biztosításában sem nyújtot­tak segítséget Ezek a gon­dok mintegy megszabják a jövő tennivalóit. Többek kö­zött a helyes szakkáder ne­velést, az anyagi eszközök egyesítését. Az elvtelen igé­nyeknek a jövőben sem kell helytadni, s a sportolók úgynevezett külön juttatása ezután sem megengedhető. Ahol pedig van, ott a párt- szervezetek hassanak oda, hogy megszüntessék. lássál. Enélkül pedig nincs fejlődés. A kommunista sportvezetőknek ezen a te­rületen sok pótolni valójuk van. Szakember van elég a megyében. Sajnos, csak papí­ron. Az edzők, játékvezetők, versenybírók százai ugyanis nem vállalják a vasárnapi munkát. Ezért a jövőben a szakkáder képzésben na­gyobb körültekintés, alapo­sabb megismerés szükséges. A gyorsabb ütemű fejlődés­nek alapja a személyi fel­tételek biztosítása. Ez vo­natkozik a vezetőségek tag­jai és a szakemberek ki­választására, kinevelésére egyaránt A helyi kezdeményezések A versenysport utánpótlá­sának biztosításáról beszél­ve központi kérdésként fog­lalkozott az előadó az isko­lai. testneveléssel is. Lassú a fejlődési ütem. Bár az utóbbi négy évben jelentős anyagi, erkölcsi támogatást kapott az iskolai testnevelés — eredményei is mutatl. ,-z- nak, mint például a középis­kolások országos döntőjén, vagy az úttörő olimpián el­ért szép helvezések — még­sem kielégítő a - javulás. Több tornateremre, olcsóbb sportszerekre — s nem utol­só sorban több testnevelő tanárra lenne szükség. Az utóbbi gondot kivéve a he­lyi tanácsok, művelődési osztályok és a helyi sport­egyesületek az eddiginél többet segíthetnének a meg­oldásban, a feltételek biz­tosításában. Megyénkben négy év alatt több mint 40 millió forintot költöttünk sportlétesítmények fejlesztésére, felújítására. Ez az összeg önmagában sok és mégis kevés. Kevés, hi­szen több pálya, fedett léte­sítmény kellene. Ezért szük­séges az anyagiak összevo­nása a községekben és üze­mekben, hogy egy-egy na­gyobb célkitűzést előbb meg lehessen valósítani. Így tettek Mezőtúron, Török­szentmiklóson és Jászbe­rényben is, és mindhárom helyen korszerű sportléte-, sítményt építettek. Ahol a tanácsok és gazdasági egy­ségek erejükhöz méltón se­gítenek, partnernek tekintik a sportegyesületet, szüksé­gesnek tartják a testnevelést — legtöbb helyen így van — ott a létesítmények is korszerűbbek, a feltételek is jobbak. Nem kell a szom­széd megyébe menni jó ta­pasztalatokért, a megyén belülit viszont fel kell hasz­nálni. Nem szabad a jövő­ben sem másokra várni, ha­nem a helyi erőforrások jobb kihasználásával, összefogás­sal kell megteremteni a sportolás feltételeit. Vad elvtárs a következő­ben a négyéves sportfej­lesztési célkitűzésekről be­szélt. Erről lapunkban ko­rábban részletesen beszá­moltunk. A vitaindító elő­adásban végül szó volt az MTS III. kongresszusára va­ló felkészülésből fakadó fel­adatokról. — A pártszervezetek hasz­nálják ki a lehetőséget, és e sok embert magába fogla­ló társadalmi szerv aktívái­val ismertessék meg. a X. kongresszus határozatából adódó feladatokat — mondot­ta többek között az aktíva szónoka. — A pártszerveze­tek kezdeményezzék a visz- szásságok, a helytelen szem­lélet bírálatát, a párt sport- politikai célkitűzéseinek kö­vetkezetes érvényesítését. SZdlt arról, hogy a párt- szervezetek adjanak meg minden segítséget a munka értékeléséhez, a feladatok kialakításához a megfelelő vezetők kiválasztásához. Koordinálják a sportegyesü­letek és az állami, társadal­mi szervezetek kapcsolatát, közös munkáját, ösztönözzék a helyes munkakapcsolat kialakítására, szélesítésére. A kommunisták vállaljanak részt a választások előkészí­tési munkáiban, nyújtsanak támogatást abban, hogy olyan (vezetők kerüljenek az egyesületek élére, akik a párt politikájának talaján állva képesek lesznek vég­rehajtani a következő négy év feladatait. Fiatalokat a vezetésbe Az előadást vita követte. Felszólalt Andrási József Jászberényből, Porcsainii La­jos, a megyei TS elnökhe­lyettese. Sipuía József az SZMTE. Sándor József az SÄMT, Reményi Károly az MTS. Orosz Attila a KISZ megyei bizottsága részéről és Sárkány Géza. a megyei TS elnöke. Mindannyian a pártirányítás érvén vési tésé­ne’ fontosságát, az állami és társadalmi szervekkel va­ló jó munkakapcsolat ki­alakítását emelték ki. Szük­ségesnek tartották továbbá a megfelelő szakember kine­velését. az utánoótlás neve­lésének biztosítását, a soor- tolás feltételeinek megte­remtését. A további előbhre lénés feltételeként említet­ték a fiatalok bevonását a vezetésbe, a sportmozgalom­ban dolgozó társadalmi mun­kások tevékenvséoóngjj foko­zottabb elismerését. A komnr nista sportveze­tők aktívája Zagyi János zárszavával ért véget, Elvtelenül nem lehet Az utánpótlás nevelése

Next

/
Thumbnails
Contents