Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-06 / 157. szám
1 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. július 6. Barátoknál jártunk /. Az Észt SZSZK fővárosát 1964-től testvéri kapcsolatok fűzik Szolnok megyéhez. Az első években ez a kapocs csak kevesek számára jelentett a puszta tényeken túl is valamit. Az azóta eltelt hét esztendő alatt azonban megnőtt ez a barátság, s ma már alig akad valaki megyénkben, akinek gazdasági, kulturális, vagy egyéb téren ne fűződne valamilyen élménye ehhez a kapcsolathoz. A szolnoki rádió műsoraitól baráti találkozásokig, kiállításóktól a Néplap hasábjain megjelent tudósításokig, TIT előadásoktól az itt fellépő észt kórusok programjáig, vetélkedőktől delegációk látogatásáig számtalan törekvésről beszélhetnénk, amelyek a két nép egymásról szerzett ismereteit itt is ott is bővítették. Mindez azonban még további mélyítésre, bővítésre szorul. Ezért érezzük szükségesnek, hogy egy hónapos tallinni tartózkodásunk tapasztalatairól mi is beszámoljunk. Séta a régi Tallinnban Tallinnt a „bennszülöttek” és a külföldiek is gyakran nevezik múzeum-városnak. Az elnevezés nemcsak a szépszámú, különféle témájú múzeum miatt találó, hanem a régi városmag műemlékekben gazdag utcasorai, terei, erődítményei szempontjából is. Tallinn pebben megmaradt középkori városa. Legrégibb része a 47 méter tengreszint feletti magasságban fekvő Felsőváros, észtül Toompea. A néphagyomány szerint a halmot Linda, Kalevipoeg anyja hordta össze kövekből, hogy szeretett férjének, az észt nemzet alapító ősének, Kalevnek méltó síremléket állítson. 1952-ben a Toom- peán folytak az első régészeti feltárások. A korongolt agyagedény töredékek, tárgyi leletek azt mutatják, hogy valóban itt emelkedett a 10. század körül az észt őslakók legnagyobb városa. A 15. században kezdődött meg Tallinn védelmi erődítményövezetének kiépítése. A tervek szerint 11 nagybás- tyát és 6, valamivel kisebb méretű földbástyát emeltek volna. A terveknek azonban csak egy csekély százaléka valósult meg. Az egyik, csaknem teljesen elkészült In- gerszki bástya. — ma Harju domb — szolgált a Kik in de Kök bástya fedezésére. Utóbbi a legmagasabb védelmi bástya a Baltikumon, körülbelül 1475-ben épült. Elnevezése azt jelenti: Kukkants be a konyhába. Ugyanis a közel 49 méter magas, hatszintes bástya felső emeletéről a strázsák köny- nyedén megleshették az Alsó város lakóinak életét. A bástyában ma a Városi Múzeum hadtörténeti kiállítása van. Romantikus kőtermeiben gyakran rendeznek hangulatos kamarahangversenyeket. A Harju dombhoz hasonló védőbástya volt a Linda dombja. Az alatta fekvő park évszázados fái között áll Linda szobra, amely a neves észt szobrász, August Weizenberg munkája. A Felső város tetején épült a Toompea kastély, amely középkori erődítmény falával, sarokbástyáival Tallinn legsajátosabb épületeinek egyike. Ez volt a Felső város úgynevezett Kis erődje, míg a Toompea többi részét Nagy erőd-nek nevezték. 1346-ban a Kis erődöt átépítették. Falaiból napjainkig megmaradtak a nyugati és északi részek, valamint a keleti fal egy darabja. Ezen kívül három sarokbástya, amelyek közül a legnevesebb a „Hosszú Herman”. Aljában sziklába vájt középkori börtön van. A celláknak nem volt ajtaja, így a rabokat az első szint padlójába vágott réseken engedték le, mintegy 20 méter mélységbe. Itt az Kis erőd területén 1894 és 1900 között építették fel a cári politika hatalmas vörösfalú, zöld-arany hagy- makupolájú jelképét, az Alexander Nyevszkij székes- egyházat. A Toompea kastély teréről jutunk el a Nagy erőd központjához, a Dóm templomhoz. A 13. században épült, háromhajós bazilika formában. A gótikus stílusú épület egész Észtország vonatkozásában jelentős. Különösen szép a kórusrészen elhelyezett reneszánsz szarkofág, a svéd hadvezér, Pontus Delagardi és felesége, a svéd király lányának síremléke. A neves tallinni kőfaragó és aranyozómester, Arendet Passer alkotása, aki a 16. század végén a 17. század elején dolgozott Tallinnban. Ö készítette a dóm keleti kórusának falában elhelyezett sírlapokat is. Az északi kórusfalban a másik korabeli tallinni kőfaragó, Hans van Aken reneszánsz síremléke áll. Az oltár és a szószék Tallinn legismertebb 17. századi faragójának, H. Akkermannak munkája, s egyike Tallinn legértékesebb barokk műemlékeinek. A dóm falait díszítő címerek és sírfeliratok egy része szintén az ő, illetve az ő műhelyének munkája. A Felső városból hosszú lépcső vezet le az Alsó városba. A lépcső kis térről indul, ahonnan szép kilátásban gyönyörködhet a Felső várostól búcsúzó. Láthatjuk a tenger csodálatos kékjét, az öböl árbócrenge- tegjét, a Kopli, és a Pelgu- rand félszigeteket. (Folytatjuk.) Egri Mária — Szabó István / Uj rezervátumok Lengyelország különböző területein nemrég nyolc új természeti rezervátumot létesítettek. A krakkói vajdaságban levő Lopuszna folyó völgyében például, több mint 100 hektár erdőterületet vettek védelem alá, ahol megmaradtak a kárpáti ősvadon egyes szakaszai. Védett erdők vannak továbbá a Kiel- cei vajdasághoz tartozó Cy- syben és a „Pierkuc” természeti tájon (bialystoki vajdaság). Lubonban (krakkói vajdaság) védett területnek nyilvánítottak egy sziklaformákban bővelkedő, vízszintes rétegű földomlást, egy másik geológiai védett terület, az úgynevezett „Gnómok sziklái” az alsó-sziléziai természeti tájon létesült. Még egy természeti nevezetesség, a Bialystok környékén levő, rezervátummá átalakított Wadolek-tó, amelyen úszó szigetek vannak, valamint a rzeczpóli (Rzseszówi vajdaság) védett fekete nyírfa erdő. Lengyelországban jelenleg 550 rezervátum van, s ezeknek összterülete több mint 50 ezer hektár. Repülőtér a vízen Minthogy egyre nehezebb szabad földterületet találni repülőterek építéséhez, már régen felmerült az az ötlet, hogy a vúpen kell fel- és leszállási pályákat létesíteni. Különböző szerkezetű úszó repülőterek vannak. Énülhetnek mesterséges töltésen, mint Nizzában, Hong Kong- ban a jamaicai Kingstonban vagy cölöpökön, mint a New York-i La Guardia repülőtér. Seattle-ben (USA) e célból úszóhidat építettek. W. Müller svájci építész tervezte a Neuchateli-tavon nehéz repülőgépek számára létesített fel- és leszálló pályát. A sűrűn lakott központoktól távoleső Neuchateli tó (hosszúsága 38 kilométer, szélessége 6 kilométer) számára a mesterséges gát és az úszó-változat egyaránt alkalmas. A repülőtérrel való gyors összeköttetés biztosítására légpárnás vonat közlekedésére alkalmas pályát szándékoznak építeni. Ez a vasút lehetővé teszi, hogy 24 perc alatt eljussanak Zürichből a Neuchateli-tóhoz. Vive Tolli: TALLINN Észak-Európa egyik legécAz ismejwtLeji ^Uelenee A ladik mélyén fekvő vadászpuskát letakarjuk náddal. Csákjával evezünk, nesztelenül surranunk a tavon Dolmányos varjúra vadászunk. A világ legokosabb madarára: fűzfabokron tanyázik, már lOo méterről észreveszi a puskát, de a fényképezőgéptől nem riad vissza, azza] akár 15 méterre is megközelíthető. Persze nem a tárgyakat különbözteti meg — ösztönével megérzi az ártó szándékot. Madárparadicsom A velencei madár-kempingben járunk: felfedezzük a titkos ismeretlen Velencét. Ki hinné a szürke, egyhangú tóról, hogy itt, a nyugati részén páratlan gazdagságú, ritka madárparadicsom húzódik meg? Dinnyés határában, a Császárpatak hörzetében hétszáz hataszt- rális holdon terül él, mintegy százötvenféle madárritkasággal. Köztük szürke- és kanalasgém, nyári- lúd, bölömbika, kormosszerkő, nádisármány, réce, barkós, cinege, szárcsa, meg búbosvöcsök. De békés otthonra talál itt a nyest, a róka, sőt a vidra és a vizipatkány is. Távcsővel szemléljük a nádas mozgalmas életét. A kanalasgémek barátságos, vidám, játékos állatok. Éppen „nádhúzósdit” játszanak. Egymás csőréből igyekeznek kötélhúzáshoz hasonlóan kirántani a száraz nádvesszőt. Amott gólyák vadásznak pocokra. Szabályos csatárláncot alakítanak a. levegőben, így fésülik át a terepet. Néha lecsapnak a zsákmányra, egyetlen délelőtt nyolcat, tízet is lenyelnek fejenként. A réti héja is zsákmányra les: madárfiókákra vadászik. Gyenge, ügyetlen állat. Fejletlenek a karmai, nem képes nagyobb madarat elejteni. A hatalmas csőr kevés az „üdvösséghez”: a ragadozó madarak erőviszonyát nem a csőr, a karom dönti el. Bámulatos zuhanórepüléssel portyázik a kabasólyom. Háromszáz kilométeres óránkénti sebességgel zuhan alá: tulajdonképpen rá- zuhanással teríti le áldozatát. Szervezett őrködés A parton vadlibák tanyáznak: kicsinyeiket kisérik első sétájukra. A legokosabb madarak sorába tartoznak, portya közben egy- egy magasra tartott nyakkal kémlel, az őrködés szervezettsége mesteri. Évszázados babona dől meg: a buta liba szólás-mondás igazságát a természetszerető egyetlen pillanatig sem fogadja el. Automtixálás — csokoládégyárban A kakaó a kakaófa termésének erjesztés útján nyert terméke. Az erjesztéssel érlelt és megszárított, tisztított, pörkölt hántolt, csírátlanított kakaóbabból aprítással és hengerléssel készült az ún, tészta, amelyből á csokoládét is készítik. A csokoládégyárakat a legtöbb európai országban, így a Szovjetunióban lis, nagymértékben automatizálták az elmúlt évtized folyamán. Az automatizálás ebben az országban nemcsak a fejlett gépiparnak köszönhető, hanem annak a kutatómunkának is, amelyet az élelmiszeripar területén működő 20 kutató és 40 tervező intézet dolgozói kifejtettek. Képünkön a kujbisevi csokoládégyárban az üzem vezérlőasztalánál a kakaóbab elsődleges feldolgozását figyelik. A rozsda-szövetséges Ahhoz, hogy a festék folytonos, tartós réteget képezzen a fém felületén, a fémet meg kell tisztítani a rozsdától. Valamennyi ismert tisztítási eljárás meglehetősen munkaigényes. A Lett Tudományos Akadémia Szervetlenkémiai Intézetének szakemberei ügyes megoldást találtak: ellenségből szövetségessé változtatták a rozsdát, a rigai Lakk- és Festékgyár bevezette^ „P— 1—T” rozsda-átalakító gyártását. Az átalakító anyag összetevői kémiai kölcsönhatásba lépve a rozsdával, szilárd, nehezen oldható komplex vegyületekből a fémhez kapcsolódó burkot alkotnak. A festést 5—7 nappal a felületi megmunkálás után kell végezni. A várakozásra az átalakított felület teljes semlegesítése érdekében van szükség. A rozsda-átalakító főként az agresszív közeggel érintkező fémkonstrukciók felületi megmun_ kálásánál elengedhetetlen. Tárcsás aprítómalom Lengyelországban a vegyipari gépgyártás központi tervezőirodája eredeti aprítómalmot szabadalmaztatott, amelyben az anyagok zúzását két forgótárcsa végzi. Az anyag a középen lévő nyíláson keresztül jut az őrlőtárcsákra; itt a legnagyobb távolság a tárcsák között. A középponttól távolodva a tárcsák távolsága fokozatosan csökken. A kívánt aprítási finomságtól függően a tárcsák közötti távolság megváltoztatható. A tárcsák különböző sebességgel forognak, egyikük pedig a forgató tengellyel együtt rezgő mozgást is végez. A jégfalak mellől Véget ért a tizenötödik szovjet expedíció munkája a Déli Sarkon. Leváltották a Mologyozsnaja és Vosztok állomásokon meg a Mirnij obszervatóriumban lévő kollektívát. A szolgálatot 16 fő_ nyi új expedíció vette át. A Mologyozsnaja, Vosztok, Novolazarevszkáia és Bellingshausen állomásokon és a Mirnij obszervatóriumban a széleskörű, összetett légköri-meteorológiai és geot- fizikai kutatások a technika legújabb vívmányai segítségével, nagypontosságú műszerekkel, mesterséges bolygók útján és meteorológiai rakétákkal folynak. Ugyanakkor maguk a sarkkutatók is orvosi megfigyelés alatt állnak. Az orvosok pszicho- szociológiai kutatásokat folytatnak. Ilyen jellegű megfigyeléseket antarktiszi expedíciónál először végeznek ilyen méretben. Most az úgynevezett külső munkákra került sor. A lánctalpas szánokból álló szerelvény befejezte útját a Mirnij megfigyelőállomástól a Vosztok állomás irányában. 125 kilométer után bázist létesítettek és üzemanyagot hagytak ott. A 12 szános vontatóból és tartály- kocsikból álló következő lánctalpas szerelvény majd eljuttatja az üzemanyagot a Vosztokra. Geológusok Kazahsztánban Jelenleg nyolcszáz geológus expedíció kutat hasznos ásványok után Kazahsztánban, amelynek földjében tudósok véleménye szerint Mengyelejev periódusos rendszerének valamennyi eleme előfordul. Az alapvető kutatások a Tien-san előhegyeire, a Kaspi-tenger partvidékére és a nagyterületű köztársaság közepén elterülő sztyeppékre összpontosulnak. Szakemberek prognózisai szerint ezeken a vidékeken új vasérc, réz és bauxitlelőhelyek feltárása várható. Ahol a sugár irányít Az Egyesült Államokban, Kanadában, Franciaországban, a Német Szövetségi Köztársaságban, Olaszországban és Angliában szabadalmaztattak egy fénysugárirányítással működő mű_ szert, amelyet Sz. Zuckermann, a leningrádi Finom- mechanikai és Optikai Főiskola professzora alkotott. Az általa konstruált készülék segítségévéi a fényforrás fénynyalábját 2 különböző részre osztotta. Határvonaluk: az eszményi mértani sík. Éppen ez segíti a készüléket a gépek és a gépi berendezések irányításában. A gyakorlati ellenőrzés — a többi között földásógépeken és nehézfém-megmunkálóberendezéseken — az új találmány alkalmazás sának széles skáláját tanúsítja. Az akvárium-kedvelők köre A trópusi halakat tenyésztő akvárium-barátokat fokozottan fenyegetik a bőrinfekciók. Az utóbbi időben gyakrabban megfigyelték, hogy a jelentéktelen bőrsérülésekből, amelyek pL a medence tisztogatásánál könnyen ke. letkezhetnek, 2—3 hét után számos apró kelés és tályog fejlődött ki kezükön, alkarjukon és könyökük táján. A sebváladékban ugyanazok a baktériumok voltak; mint a fűtött akváriumban;
