Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-06 / 157. szám
W71. július 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Politikai műsorok a rádióban Politikai műsorokkal a tévében, rádióban — tömegkommunikációs jellegüknél fogva — természetesen nap mint nap találkozunk. Nem is ezekről, a hírekről, a kommentárokról, a jegyzetekről akarok írni, fiem is a történelmet idéző politikai játékokról, hanem azokról a politikai műsorokról, melyek napjaink problémáival foglalkoznak. Mert ezek a játékok, irodalmi igénnyel, mindig a legaktuálisabb, mindenkit foglalkoztató problémákról adnak értékes gondolatokat. A McNamara dosszié Legelőször is a szerzők P. Szabó József és Vértes Éva (no és a Rádió) szemfülessé- gét és gyorsaságát kell dicsérni. A Washington Post és a New York Times hasábjain Közhellyel élve: még alig száradt meg a nyomda- festék, amikor a Rádió már ezzel az anyaggal jelentkezik. A két nagy amerikai lap az elmúlt napokban hozta ugyanis nyilvánosságra azokat a részleteket a McNamara dosszié titkos anyagából, melyek ma az egész világ közvéleményét foglalkoztatják. Ezek az okmányok a vietnami háborúról, a háború kirobbantásának Körülményeiről mondanak el olyan részleteket, melyeket eddig csupán sejtett a világ. Fény derül arra, hogy tulajdonképpen hogyan készítették elő az 1964. augusztus 4-i úgynevezett „tonkini incidenst”, milyen meggondolá- sok és körülmények játszottak közre az amerikai felsőbb politikai vezetés részéről a háború eszkalációjában. A Rádió három részben — mint egy tárgyalás három napja — mutatja be ezt a dokumentumjátékot. A szerzők hatalmas munkával dol- goztáK fel az eredeti okmányanyagot, és jó dramaturgiai érzékkel válogattak, úgy, hogy a játék egyszerre legyen objektíve tényközlő, ugyanakkor drámai is. Hatok és Tizek Ha nehéz dolog volt a McNamara dossziéból hangjátékot készíteni, Lipovecz Iván, aki a fenti címmel a Közös Piac jelenlegi gondjairól állított össze érdekes és tanulságos riportműsort, még nehezebbre vállalkozott. Azért nehezebbre, mert egy bonyolult és legalább alapvető közgazdasági ismereteket feltételező téma összefüggéseire akart rávilágtani. Műsora azoknak, akik a külpolitikai, közgazdasági műsorokat szeretik, érdekes részleteket mondott el. _ N emcsak Anglia és a Közös Piac sajátos viszonyaira tért ki. hanem elmondta azokat a feltételezéseket, melyek a kelet és nyugat kapcsolatának alakulásában várhatók. A műsorban — és ezért jó, ezért színes — nemcsak a szerkesztő véleményét hallottuk, szakértőket, belföldieket és külföldieket egyaránt megszólaltat. Mint azt a svéd közgazdász-politikust, aki föltehetően minden elfogódottság nélkül azt állít- ja, hogy Angliának elsősorban nem gazdasági, hanem politikai szempontból fontos a Közös Piac. Palánkai Tibor pedig Londonból jelentkezett. Érdekes fejtegetést hallottunk tőle arról, hogy a Közös Piac kebelében a tagállamok elveszett nagyhatalmi pozícióikat szeretnék visszanyerni. összefoglalóan elmondhatjuk, hogy sokoldalú és részletes tájékoztatást kaptunk mind a két témában. — trömböczky — SzergeJ Obrazcov július 5-én töltötte be hetvenedik életévét. Aligha akad a világon olyan hely ahol ne ismernék a tehetséges szovjet színészt és rendezőt, a kitűnő művészt, — a sokoldalú kultúrával rendelkező embert a Szovjetunió népművészét. Ismerik, mint bábművészt is. a moszkvai központi bábszínház alapítóját és jelenlegi vezetőjét. Ebben g. színházban a nézsket mindig kellemes meglepetések várják. A vidám tréfás és életszerű mesevilágban a bábok a .szereplők” beszélnek, lélegzenek, néha úgy tűnik, hogy szinte élnek és gondolkodnak. — Az egész 1931 nyarán kezdődött — emlékezik visz- sza Szergej Obrazcov. — Behívattak az országos művészeti iskolába, amely a gyermekek művészi nevelésével foglalkozott akkoriban, és a művelődésügyi népbiztosság megbízott, hogy szervezzem meg az ország első állandó bábszínházát. — A bábszínház megalakult és 39 év alatt huszonhétezer előadást tartott a kicsiny és a felnőtt nézőknek. A képen: Szergej Obrazcov kedvenc bábújával. Jászdózsa talpra akar állni Nagyerejű szél pásztáz a szélűn. Kényszerpihenőre fogta a kazlazókat. A Bugyi brigád behúzódott a szénaboglyák tövébe. Beszélgetnek. Szikszai Béla adja a szót. — Milyen jól járt a napraforgónk. Ahogy bekapáltuk, megkapta az esőt. Rédei Endre községi párttitkár is emlegette már ezt a napot. Négyszáz hold napraforgót vetett a jászdózsai Tarnamenti szövetkezet. Tavaly felverte a gyom. Az idén meg elrendelte a vezetőség egy napon: aki mozogni tud, ki a határba. Az irodától a műhelyig mindenki. Kétszázhatvan ember egy nap alatt rendbe tette. Gyakorlatilag az egész tsz leint volt, ha azt veszem, hogy háromszázhúsz dolgozója van csupán a 8 ezer holdas közös gazdaságnak. Sok a nyugdíjas Ilyen példát még nem ismer a magyar szövetkezettörténelem: a háromszázhúsz dolgozó tagra négyszáznyolcvan nyugdíjas jut. Kishíján a duplája. — A cilibulik alatt száznyolc tagunk megpattant — mondja Tajti István, az új elnök. — Márciusig a volt Petőfi szinte teljesen kiürült — teszi hozzá. Tavaly év végére már bizonyos volt, mindkét tsz mérleghiánnyal zár. A volt Petőfi tagjai még máig sem kapták meg novemberi, decemberi járandóságukat Olyan káosz volt itt, amely_ re úgy emlékszenek az emberek, mint az egykori árvízre. A tönk szélén egyesült a két rossz szövetkezet. Üj vezetőséget választottak. — Nem igaz, hogy mit örököltünk — kesereg Tajti István. A példásan szervezett jászapáti Alkotmány szövetkezet üzemegység vezetője volt, onnan hívták elnöknek. Ott rendhez, fegyelemhez, igazi nagyüzemhez szokott évek óta. Itt? — Két esztendeje egy villa trágya ki nem ment a határba. Négy éves szarvasok is vannak az ólak körül. Millióba kerülne, ha most egyszerre a háromezer vagon- nyi trágyát kihordanánk. A föld a legfőbb termelési eszköz. úgy elhanyagolva, hogy 800 hold elmocsaraso- dott. Nincsenek kiépítve az üzemi utak, nincs meg a belvízlevezető rendszer, még a táblásítás sem történt meg, fák, bokrok, elvadult tanyahelyek szerte a határban. Más szövetkezet ezeken rég túl van. Itt járt a MEZÖBER-tői egy Ad amik nevű mérnök, azt mondta még ilyet nem látott a megyében — folytatja az elnök. / Évtizedes lemaradás Ahogy Tajti István véli, 50 millió forint beruházás maradt el évek alatt. A szövetkezetek átlaga mögött egy évtizeddel lemaradt ez a tsz. S ha az állam nem segít a tavaszon, teljesen tönkremegy a dózsai közös gazdaság. Az állam kinyitotta a pénztárcát Négymillió forintot adott. Egymillió hétszázezret visszatérítési kötelezettség nélkül, a többit három évi hitelre. Nagy pénz. De a lerobbant szövetkezet úgy nyelte, mint a lyukas zsák a vizet. Csak gépekre kellene ötmillió, nincs műhely, megfelelő épületek kialakítása újabb 15 millióba kerülne. — Az Alkotmány Tsz, meg a szolnoki MEZŐGÉP nélkül befulladnánk — mondja Jancsi kovács, Gyurkó János. Névrokona és szakmabeli társa Gyurkó László hozzáteszi: — Jelölő_ bizottsági tag voltam a Nagyhalmon. Ott vetették fel az emberek, negyvenkilencen, jelöljük a jászapáti TaJti Istvánt és rokonságba kerülünk az Alkotmány Tszszel. A jászapáti Alkotmány a járási pártbizottság felkérésére jó segítője a jászdó- zsai tsz-nek. — Még a saját rovásukra is jönnek, ők végezték el a vegyszeres gyomirtást. A tavaszon volt, hogy hat géppel is itt dolgoztak. Az elnökünk már egyezkedett aratásra is, mert Jászdózsa a maga erejéből még soha le nem aratott — sorolja Gyurkó József szövetkezeti párttitkár. A határban egy cukorrépatáblát mutat: ezt meg átvette az Alkotmány. Nem sokat, száz hold cukorrépát vetett a dózsai tsz. De hogy a tagok sokasága elment, nem tudták művelni. Ötvenhét holdat átvállaltak az Alkotmány tagjai. Művelik, betakarítják, a termésért 4 ezer forintot fizetnek holdanként és itt hagyják a répafejet takarmányul a dózsaiaknak. A szolnoki MEZŐGÉP szocialista szerződést kötött velük. Ahogy VaJda Pálné műhelyadminisztrátor figyeli: — Nem tudunk mi olyat kérni, amit meg ne tennének. Kijavították a kombájnokat, a gépeket. Hetekre lejönnek a szerelők. Most is itt vannak. Huszonöt hóid föld jut átlagban egy-egy dolgozó tagra Jászdózsán. Azzal a gépesítéssel, ami náluk van, meg se tudnának moccanni. — Pedig most már szombatonként, vasárnaponként is dolgoznak az emberek. Nagy most a szorgalom — sorolja ismét a párttitkár. Még a pártszervezet is csodálkozott,, hogy könnyen megszavazta a közgyűlés, térjenek át az egyéni művelésről a közösre. így mindig oda irányíthatják az embereket, ahol legjobban szorít a munka. Akármilyen furcsán hangzik, Jászdózsán ezideig ismeretlen volt a lucerna gépi betakarítása. Úgy kaszáltak. az emberek, mint egyéni korukban. Most próbálták meg először és jól sikerült. Á munka mindent újjá teremt Az állam — mint gyenge tsz-nek — 15 ezer forintra kiegészíti az évi jövedelmet. — A pénzt eddig rendesen megkaptuk havonta, ez is ösztönzi a szorgalmat — újságolja a meggyszedőknél Krista János vezetőségi tag. Van bizodalom, csak már oly sokszor becsaptak bennünket — ezt meg Kosak- nyeri Jánosné teszi hozzá. — Valóban annyiszor becsapták már a dózsaiakat, hogy csodálom hitüket, erősít meg Tajti István is. — Nem szeretnénk visszaélni ezzel. Akármerre Járunk, teli van a jászdózsai határ. Az emberek tudják, csak a munka teremthet újjá mindent Igazságérzetüket viszont bántja, hogy nem történt felelősségrevonás. Most fejeződött be a járási hivatal és a pénzügyi szervek revíziója és tsoiálni való, hogy a múlt évben történtekért senkit nem találtak vétkesnek. Hiszen az akkori mulasztásokért keserves árat fizet a dózsai tsz. Vasakarattal dolgoznál: az emberek. A határ sose volt még ilyen rendben. Úgy tűnik, hosszú idő után talpra áh a dózsai szövetkezet. — borzák —> Alapvető cél a munkaerő megtartása Cikkünk cime a legfontosabb tanulságát összegezi annak a vizsgálatnak és értékelésnek, amelyet Szol- noK város 15 gazdasági szervezetének munkaerőhelyzetéről, a fluktuáció okairól és a kilátásokról folytattak, — majd summázták testületi fórumokon — legutóbb a városi párt-végrehajtóbizottság ülésén. A mintegy hatvan részvevő— pártaktivisták, népi ellenőrök — közreműködésével folytatott vizsgálat tapasztalatai, megállapításai igen sokrétűek. A vállalati átlaglétszám például szinte mindenütt nőtt, ezenbelül a nők aránya nagyobb mértékben, s ez jó dolog. A vizsgált szerveknél a 40 éven felüli dolgozók vannak legtöbben, a 20 év alattiak pedig legkevesebben. Az összlétszámhoz mérten igen magas a fluktuáció, amely a vizsgált három év közül 1969-ben érte el csúcspontját, tavaly már valamelyest mérséklődött. Kik változtattak leginkább munkahelyet? — Legtöbben azok, akik 5 évnél rövidebb ideje dolgoztak egy cégnél. A két nem közül a férfiak többen, mint a nők, de az utóbbiak aránya tavaly is emelkedett, a férfiaké viszont csökkent. A legtöbb munkaviszony a dolgozó kezdeményezésére szűnt meg. Milyen okok hatására? Jórészt a nagyobb kereseti lehetőség reményében, — de nemcsak emiatt. Igaz, a kilépőknek mintegy kétharmada a vállalati átlagbérnél kevesebbet kapott otthagyott munkahelyén, ámde — a statisztika tanúsága szerint — a belépők többsége Kisebb munkabért kap az üj helyen is, mint akik már hosszabb ideje ott dolgoznak. Előfordul persze, hogy ez is több, mint az előző cégnél kapott bér. A munkaerő mozgását kiváltja a kereslet, amely nőt- tön nő. S nem csupán a nagyobb múltú cégek fokozódó igényei miatt, hanem annak a rendkívül nagyiramú fejlődésnek a hatására is, amelynek szinte az ország minden pontján, városon és falun egyaránt tanúi vagyunk. Ez a legfőbb oka a mozgásnak — állapította meg a párt-vb ülésén az egyiK felszólaló. Hozzáfűzte: Szolnok esetében a vidék visszaszívó hatása — újabban a mind nagyobb Iparosodás révén — igen erőteljes. Így igaz. A munkaerő mozgását előidéző okok közt a munkahelyi légkör és a munkakörülmények is nagyon jelentősek. A Május 1. Ruhagyár szolnoki gyáregységébe például kevesebb bérért mennek máshonnan szakmabeli nők, mert tudják, hogy ott a munkaidő 8 óra, s az egyéb feltételek is jobbak, mint addigi helyükön, ahol többet kerestek. Kétségtelen, hogy a munkahely tisztasága, kulturáltsága is vonz — hangzott a másik vélemény —, de csak bizonyos határig marasztal vagy csábít. A vizsgálat fő célja a munkaerővándorlás szubjektív okainak keresése volt. Ehhez kapcsolódott a megállapítás: minden vállalat és gazdálkodó szerv vezetőjének kötelessége, hogy az érzelmi kötődés feltételeit Kutassa és megteremtse a munkahelyen. Ha a dolgozó érzi, hogy szükség van rá, hogy nem nélkülözhetik, sokszor az ilyen helyen még kevesebb pénzért is marad, emberi ragaszkodása erősebbnek bizonyul az anyagiaKnál. Nagy igazsága van azonban annak a véleménynek is, hogy a munkahely légkörét nem az igazgató egymaga határozza meg. Akár hetenként többször is járhat egy-egy üzemben, szót válthat az ott dolgozókkal, — ha a művezető gorombán bániK velük, az eleve riasztó. A munkahely úgynevezett mikroklímáját pedig elsősorban a közvetlen irányítók határozzák meg, akik állandó felügyelettel vezetnek egy-egy műhelyt, brigádot, Közösséget. Különösen nehéz Szolnokon a folytonos üzemű, háromműszakos munkarendben dolgozó gyárak helyzete, mert az éjszakai műszakot az emberek úgymond, mesz- sze elkerülik. A bérhez magas pótlékot Kínáló üzemekben is szinte lehetetlen munkást kapni az ilyen technológiai posztokra. A nőknél pedig a váltóműszak még több problémával jár, az ő esetükben ez még riasztóbb. Megyeszékhelyünkön hosz- szútávon kell számolni a munkaerőhelyzet ilyen alakulásával, ezért gazdasági szervezeteknek nagyon átgondoltan és tervszerűen kell gazdálkodniuk az élőmunkával — ez az egyetlen lehetőség. Alapvető cél a munkaerő megtartása legyen — hangsúlyozta a városi párt-végrehajtóbizottság. Azt is megállapította: a munkaerőhiány a belső tartalékok hasznosítására, a munka hatékonyságának és termelékenységének növelésére késztette az üzemeket. Szolnokon csak az intenzív iparfejlesztés útja járható — hangzott a legfőbb következtetés, amelynek tükrében különösen elgondolkoztató az a megállapítás, hogy a városban dolgozók több mint fele kizárólag kézi munkát végez, s mint országosan, itt is sok embert köt le a kézi anyagmozgatás. A gépesítés tehát nagy tartalékot szabadíthat fel, amellett, hogy megsokszorozza a munka hatékonyságát. A dolgozók megtartásának fontos feltétele a munkahelyi és szociális körülmények javítása, korszerűsítése is. A törzsgárda tagjainak fokozott anyagi és erkölcsi megbecsülése a legtöbb helyen már felismert Követelmény, amelyet lehetőség szerint teljesítenek is. A munkaerőgazdálkodásban azonban különösen nagy gonddal kell törődni a fiatalság üzemhez, munkahelyhez kötésével, megtartásával. Ennek is vannak anyagi és er- Kölcsi feltételei. Manapság a régi és az új generáció megbecsülésének a helyes arányait sem könnyű kialakítani. Mindehhez a megalapozott és gondosan megtervezett létszámgazdálkodás éppoly nélkülözhetetlen, — mint a termelési, gazdasági eredményeket biztositó éves és középtávú terv. Magyar István Hétvége a magyar tengernél Elnéptelenedtek a strandok a Balatonnál az esős, szeles időjárás annyira le- hűtötte a tó vizét, hogy fürdésre szinte gondolni sem lehetett. Ez volt a jellemző hétvégi kép és a vasárnapi helyzet is. A lubickolásnak és a fürdésnek^ ugyan befellegzett a vendégforgalom azonban mégsem csappant meg a Balaton környékén. Az idevezető országutakon — most már a fővárostól Zamárdiig . húzódó M 7-es új autóúton is — hosszú autósorok kígyóztak a magyar tenger felé. A szállodák, tounne-hotelek egyikéről sem lehetett bevenni a „telt ház”; táblát.
