Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-04 / 156. szám
I A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. július 4 GYURKÓ GÉZ At Ha péntek, akkor Firenze 4. Szombat: Velence Velence olyan... olyan, amilyen Amilyennek a bae- dekerek százezerszer leírták. Közhely hallani róla, még nagyobb közhely olvasni, de látni megkapó és lenyűgöző. Londonban hej, van számos utca... Velencében is! Mert a közhiedelemtől eltérően a velencei ember nem andalog a „Sole- mio”-t énekelve, vagy ha andalog és énekel, mint szombat este négy gondolának egy énekes és négy gondolás, — akkor ezt bérbe teszi. Munkában. Es nem is szépen. Hát lehet pénzért szívből énekelni? Komoly aggodalommal figyeltem mikor fordul be hanyatt-homlok a felső cét kieresztvén, önmagát a vízbe eresztvén, a Canale Grandéba e bárból szabadult bérénekes. De ne gúnyolódjunk rajta. Velence, az ősi Velence haldoklik. Szép és hosszú haldoklás elé néz, — s nem, most nem a süllyedő Velencére gondolok. Bízom a tudományban, tudom, hogy a világ tudós társadalma ösz- szefogva megtalálja a megoldást: a cölöpökre épült, a szigetekre egykori barbárjai elől menekült város múltját megmentik a jövő számára Egy város élete, — az élet: a benne lakók élete, az hogy laknak benne, és hogy a benne lakók élnek is. Idegenvezetőnk, aki büszkén vallja, hogy Casanova házában lakik, de csak a ház közös benne, és Casanovában, teszi hozzá gyérülő ősz haja alatt színészkedő pironkodással, nos szóval« idegenvezetőnk megmutatván mindent, ami kötelező, zegzugos utcákon, apró hidakon, arasznyi széles kanálisok mentén és át, cipel bennünket keresztül-kasui a városon. — Kérem, a velenceiek gyalog járnak. Nagyon sokat gyalogolnak — torpan meg egy kisebb „campuson”, mert a jó ég tudja miért, de mezőnek nevezik a legkisebb teret, mert a tér név csak egynek, a Piazza san Marconák van fenntartva. A „mezőn” egy árva fűszál se, csak ötszáz, vagy tán’ ezer éves kocka kövek és körben házak a 15. századból, házak a 13. századból, amott egy egészen fiatal ház ház a 18. század elejérőL.. — szép, ugye? Az a nagyszerű ebben a városban, hogy egyetlen téren is megtalálható a teljes ezredév... — Ezek múzeumok? — kérdi valaki mellettem. — Múzeumok? — horkan fel velencei vendéglátónk. Ezek kérem bérházak. Lakások. Én is ilyenben lakom. Én jól és kényelmesen lakom — teszi hozzá jogos büszkeséggel. Mert a haldokló Velence, az ősi város kevés lakója mondhatja el ezt magáról. Ma 120 ezren laknak a városban, néhány esztendeje 180 ezren. Hova lett hatvan ezer ember? Elmenekült! Mert szép Velence, mert Velence gyönyörű, mert Velence magában egyesíti a kápráztató hizánci gazdagságot a gótika fenséges és rideg nyugalmával, a mórok pepecselő színérzékét, a kora barokk szemet, agyat pezsdítő félszabadultságá- val Mert Velencét nézni gyönyörű, de lakni benne. .* A beadekerek illedelmesen elhallgatják, hogy a nászruhás Velence szoknyája alatt. . hm... Hogy szóval a magával ragadó szépségű csatornák szennyet is ragadnak magukkal, lévén egyben a város szennycsa- tomái is. Hogy ezekben a csatornákban csak szerelmükben csalódott halak találhatók, akik ide jönnek a mérgezett víztől gyors és fájdalommentes halált keresve. És azonnal találva is! Arról meg egyenesen szentségsértés egy ömagára valamit is adó útikalauznak szólni, hogy amint közeledik a nyári negyven fok, úgy lesz egyre kibírhatatlanabb Velence levegője, — a s*«g miatt, mint ahogy a nyári hőség előtt Velence párás levegője eszi-eszegeti, freskóit, festményeit még az Megjelent a Jászkunság Gazdag tartalommal jelent meg a Jászkunság, a megye ismeretterjesztő folyóirata első és második negyedévi összevont száma. Az összevonást — minden bizonnyal — az előállítási nehézségek tették szükségessé, a szerkesztő bizottság valószínűleg csak így tudta biztosítani a megjelenés idejét. A dupla szám 10 nagyobb tanulmányt, cikket tartalmaz. A most megjelent ösz- szevont szám az eddig közreadott legsikerültebb számok egyike lenne, ha a mostani, igen értékes tanulmányok mellett meglennének a folyóirat elsorvadt rovatai. Ezek, a megjelent, figyelemre méltó közlésekkel együtt, teljességet adtak volna, mert tematikai, ritmikai változatosságot kaptunk volna az apróbb, folyóirat színesítő cikkektől. Ez annál is inkább igaz, mert ebben a számban is kísért valamelyest az egyhangúság veszélye, — gondolunk itt elsősorban a négyöt — egyébként egytől egyig igen értékes — közgazdaság- tudomány centrikus, statisztikai feltáró módszerekkel operáló tanulmányra. Sori Mihály a negyedik ötéves terv legfontosabb Szolnok megyei célkitűzéseit foglalja össze, és magyarázza a tények közötti összefüggéseket. Napjainkban számottevő tájékoztató, a későbbi generációk számára pedig jelentős kútfő lesz e2 a cikk. Dr. Lukács Pál Szolnok társadalmi mobilitásának főbb vonásairól értekezett A témát a felszabadulás évétől vizsgálja a szerző, Tanulmánya hézagpótló munka, hiszen a társadalmi át- rétegeződés folyamatáról ilyen igényű feltárás még nem látott Szolnokon napvilágot. Ez a tanulmány sok, eddig kevésbé megértett tény kulcsa, magyarázza — jobb kifejezést nem találunk rá — a homo szolnokiensis arculatát is. A társadalom struktúra kialakulásának megismerése elsőrendű fontosságú számunkra — lokális megközelítésre is gondolunk — ezért Lukács dr. tanulmánya igen sokat érő munka. Dr. Végső Zoltán a termelő ágazatok gazdasági hatékonyságának néhány megyei kérdéséről írt, dr. Dits József né pedig a megye fejlődésének főbb vonásairól. Sokat ígérő, nagyszerű dolog, hogy ilyen megalapozott, tudományosan analizáló és szintézist készítő módszerekkel keresünk, tárunk fel és bizonyítunk tényeket, ösz- szefüggéseket. A Szolnok megyei tanya- rendszer változásairól Mészáros Jánostól olvashatunk, ez a közlés is a teljesség igényével készült, alapos munka. Mészáros Pál a majdan készülő új, szolnoki víztisztító művet mutatja be, Szabó Ferenc Törökszentmiklós 1867—1914 közötti történetével foglalkozik, dr. Vaskó László a Szolnok megyei népi kollégiumok történetéhez ad adalékokat, Szurmay Ernő Bányai Kornél két kiadatlan versét közli, Kaposvári Gyula pedig a szolnoki vá. kialakulásáról, a vár ma is meglévő nyomairól ír. — tf — épületek ősi köveit is. Csodálatos város Velence. Az ember diadalát példázza Kitartását. Szépérzékét. Az ember emberi mivoltát, — s ennek hódólni, ezt megbámulni nemcsak illik, de aki olasz földre lép, annak szinte kötelező is. De itt lakni... Sokan nem akarnak itt lakni. A legutóbbi években hatvanezren nem akartak már többé itt lakni. Hogy mit hoznak a következő évek? Ha béke lesz, ha tovább fejlődik az idegenforgalom, akkor sokan, még többen jönnek el ide egy napra, egy hétre, turista útra, nászúira, szájtáti bámulásra. Nos, akkor ott marad a halárus és a trattoria tulajdonosa, itt marad a va- porettó vezetője és a gondolás, a fagylaltárús és itt maradnak a kis butikok tulajdonosai és a Rial tón.., És itt maradnak azok is persze, akik azokból élnek, akik az idegenforgalomból élnek, Mert lám a béke is létrehozhat láncreakciót! De akkor sem lesznek 120 ezren. Egy háborús pánik? Hidegháborús feszültség? Mord és merev elzárkózás országok és az országok turistaforgalmai elől. Ez Velence gyors halálát jelentené. Sötét a kép és illetlen is? Lehet De megszerettem, megcsodáltam ezt az ékszerdobozt, nem szagolni, de nézni jöttem, nem élve itt éveket csak szájat tátani napokat. Ä Ha vasárnap: akkor ez Budapest. Ferihegy. Egy órával ezelőtt Velencében vakítóan tűzött a forró nap. Itt esik az eső és hűvös van. Senki se bánja. Itthon vagyunk Megkezdhetjük az emlékek emésztését, (Vége.) Information la Szolnok „Elektronikus ápolónő" „Elektronikus ápolónőnek’* keresztelték el azt a berendezést, amely jelzi a kór. házban fekvő betegek váratlan szívműködés-rendellenességeit. Hivatalos elnevezése: kardiamonitor. A Varsói Műszaki Egyetemen épített készülék egyidejűleg négy beteg szívműködése során keletkezett áramot tud regisztrálni, s bármilyen gyengülést vagy gyorsulást észlel, azonnal akusztikus és vizuális riasztó jelzéseket ad le. A kardi omanitor — amely teljes egészében lengyel kon. strukció — már számos ember életét mentette meg. * a A szolnoki vasútállomás információs ablaka előtt egy lélek se rajtam kívül. Az üveg mögött buzgó adminisztrálásba merülve egy hölgy. Két percig nem történik változás. Ezután udvariasan köszöntőm, vagy háromszor egymásután: semmi hatás. Bátortalanul köhé- cselgetek, hogy valahogy felhívjam a figyelmét: eredménytelen. Nem tehetek róla, kíváncsi vagyok, mikor indul a vonatom, kitartó kopogtatásba kezdek. Végre lecsapja a tollat, föltépi az ablakot. Csak egyetlen időpont iránt érdeklődöm, de még a következőket is hallanom kell: Ad 1. Láttam, hogy dol- dolgozik, mit zavarom. 2. Ki van írva a vonatok indulása, csak meg kellene tanulnom olvasni. 3. Nem tudom-e, hogy ez tulajdonképpen poggyászpénztár. Mivel az ablak épp oly hevesen becsapódott előttem, ahogyan feltárult, nem volt időm válaszolni, tehát ezúton bátorkodom megyje- gyezni: Ad 1. Láttam hogy dolgozott, de abban a tévhitben leledzettem, hogy az utasok felvilágosítása is a munkjá- hoz tartozik. Ad 2. Olvasni valameny- nyire már megtanultam, és tényleg van egy táblázat az induló vonatokról, csakhogy ezen csupán a végállomások vannak feltüntetve. Azt hiszem nem állok egyedül tudatlanságommal: nem ismerem minden vonal minden állomását. Ad 3. Láttam a „Pogy- gyászpénztár” feliratot is az ablak fölött, de azonkívül még két másik táblát is, hogy „Felvilágosítás”, illetve „Information”. Javasolnék egy újabb táblát, amely közli, hogy melyik van éppen érvényben a táblák közül. (sz.) Lépések a petrolvegyipar megteremtésére A Singapore-i kormány tárgyalásokat kezdett több olajvállalattal, hogy megvizsgálja, milyen lehetőség van arra, hogy a város körül jelentős petrolkémiai ipart létesítsenek. A nyugatnémet sajtó, amely a hírt közölte, megállapítja, hogy amerikai és japán szakembereket bíztak meg a terv kidolgozásával. A Shell vállalat 1970-ben már üzembe helyezett egy 15 millió (Singapore-i) dollár költséggel felállított gyárat. amely szénhidrogén festékoldószert, valamint különféle más vegyi anyagot készít Az Esso és a Mobil Oil hasonló üzemek felállítását tervezi Singapore-ban. A% „ÉS Gácsi szánta99 Gácsi Mihály Szolnokon élő grafikusművész rajzaival, rézkarcaival és linómetszeteivel jelent meg az Élet és Irodalom legújabb száma. A népszerű — és egyre népszerűbb, mert mindinkább színvonalasabb —„ÉS” tizennégy kisebb nagyobb Gá- csi-művet közöl, többek között csaknem féloldalas nagyságban, kitűnő nyomdatechnikával „hozza” a Noé-t (rézkarc) és a Fizikai kísér- letek-et (lino). Kitűnő grafikusunkat Frank János mutatja be az „ÉS” olvasóinak. Többek közöt így ír Gácsiról: „Lehet, vidéki illetősége az oka, hogy méltatlanul keveset hallu- — írunk — róla. Pedig ő is tagja volt a híres magyar „aranycsapatnak”; voltaképpen tagja ma is. Náluk technikai minimumnak sz'mít a klasszikusokat jellemző, tökéletes rajztudás. Ez az alapja Gácsi Mihály verista formanyelvének. Fantáziája gazdag, jóllehet áttételei majdhogynem direk- tek. Kritikus művész, iróniája kegyetlen, humora csak látszólag szelídíti szigorúságát. Bírálata azonban mindig jogos. Talán csak egyszer tévedett, amikor ezt rajzolta, írta sajátmagáról: „Termelői rézkarcok, utcán át.” Gácsi Mihályról mondtf ezt, aki sohasem tett engedményt a mecénásnak, kuncsaftnak. Ez is irónia. <iL£.NmVMüVELÉs) Nevünk védelme Család- és keresztnevünk személyes tulajdonunk. Legtöbben féltik és óvják. Újabban mind szélesebb körben arról is érdeklődnek, honnan származik egy-egy családnév s milyen nyelvi, történeti és egyéb vonatkozásokat rejt a név hangalakja, jelentése. Sajnos, sokan vannak, akik meg akarnak szabadulni nevüktől, ezért mind a családnév-változtatás, mind a keresztnevek megváltoztatása napjainkban nagyon gyakori. Azt még megértjük, ha valaki olyan névtől akar szabadulni, amelynek furcsa a hangzása, vagy éppen rosszalló a jelentése. Nem véletlen például. hogy többen kérték a következő nevek megváltoztatását: Szennyes, Bolha, Haramia. Húgyos, Hörcsög, Lapu, Bugyi stb. Azt azonban már nem tartjuk helyesnek, hogy olyan nevektől is szabadulni akarnak, amelyek a magyar családnevek igen régi típusába tartoznak. Valószínűleg helytelen képzetkapcsolás alapján akarnak megszabadulni egyesek a Nyúl, a Csirke, a Szúnyog, a Korpa, a Cigány stb. nevektől. Sokszor szóltunk már arról is, hogy a névízlés „a kerti törpe színvonalán” áll nálunk. Igen régi magyar neveket hagynak el, s mesterségesen kiagyalt neveket vesznek fel helyettük. így szaporodnak el a következő mesterkélt nevek: lrmafalvi, Kárpátbérci, Réthalmi, Lepkefalvi, Bércesi stb. A ke- kesztnevek különösen változnak a névdivat változásával. Újabban különösen sokan menekülnek az Oszkár, az Ödön, az Elemér, a Leopold, az Emil, a Brúnó, az Amália, a Leokádia keresztnevektől, s veszik fel az Andrea, a Csilla, az Ildikó, a Tünde, az Annabella neveket. Azok. akik előítélettel vannak családnevükkel, keresztnevükkel kapcsolatban, mielőtt a névváltoztatást kérnék, járjanak utána a szakemberek segítségével, érdemes-e a változtatást kérni. Legtöbbször igen jó magyar névtől akarnak egyesek megszabadulni. A nevet hordjuk, viseljük, s nem illik a divat járása szerint úgy változtatnunk, mint a ruhát. Különösen sajnáljuk azokat, akik divatból vagy éppen az idegen nevek „majmolásából” hagyják el nevüket. Külföldre szakadt honfitársaink különösen gyakran élnek a névváltoztatással. Az idegennyelvi környezetben átalakul a név hangalakja, írásformája, s nem egy jó magyar név az idegen ejtés áldozatává válik. Valóban. a hontalanságot sokszor az írásjelek is érzékeltetik. József Attila is ezt (érezte meg, amikor arról ír, 'hogy megtalálta azt a földet, ahol nevét hibátlanul írják fölébe. A külföldi temetőket járva, magam is gyakran tapasztaltam, hogyan válik a szívvel, az érzéssel, a gondolkodással a név is idegenné, magyartalanná. Dr. Bakos József Gumibotcsata Godard vietnami dokumentumfilmjében láttam egy percekig tartó, cinema verité módszerrel felvett jelenetet. Az amerikai katonai rendőrök gumibotozták az elfogott partizángyanús vietnamiakat, nőket, gyerekeket. Azóta is bennem él a kép, hallom a gumibotok csattanását. Tegnap délután megint felidéződött bennem az emlék. Hat-hétéves gyerkőcök gumibot-háborúsdit játszottak. Vagyis ütötték egymást... Az ütések nem fájhattak, csattanás sem hallatszott, mert a gumibot vékony falú műanyagcső, rágógumit tárolnak az „ütőkéjében” üdézet a gyerekektől). Most te leszel a fogoly, mondták egymásnak és kis társukat odakötötték a fához és ütötték. Láthatóan jól játszottak, mégis szomorúan néztem a gumibotos gyermekidillt. Jó, már szinte hallom a gyártó cég ellenérvét, nem kell a dolgokat felnagyítani, hiszen a játék gumibot nem gumiból van, tehát nem is gumibot Ellenérvem: ez a műanyag, gumibot formájú valami, a gyerek képzeletében igenis gumibot, mert ha nem így lenne, akkor bepólyázná, babázna vele, vagy várat építene belőle, nem pedig verekedne vele. Nem értek valamit. Nem is milliókat, milliárdokat áldozunk arra, hogy gyermekeink a szocialista humanizmus szellemében nőjenek fel. Az óvodai, iskolai tananyag ennek szolgálatában áll. Könyvtárainkban az ifjúsági könyvek százezrei kínálják a szépet, a nemeset, az emberi jót Hogy illik bele aa Uyen tartalmú nevelésbe a gumibot játék? Na és a játékgéppisztolyok, ágyúk, tankok és más, emberpusztító fegyverek modelljei ellen miért nem szólok, szegezte nekem a kérdést a játékipar egyik szakembere. Az olyan jó dolog? Nem, de szükségszerű. Nem vonatkoztathatjuk el magunkat a valóságtól. Tudomásul kell vennünk bizonyos katonapolitikai tényezőket, hiszen még léteznek a szocializmus ellenes erők. Szükség van a honvédelmi nevelésre, az említett játékok pedig ennek hatékony eszközei lehetnek. De a gumibot, és a csípőből tüzelő Vcolt, — minek az eszköze? Az erőszaké,- a brutalitásé. Egy esetleges, részünkről igazságos háborúra árulás lenne nem felkészíteni az utánunk következő generációkat, de ez a nevelési cél nem azonos a gumibotos, csípőből tüzelő vadnyugati erőszakkal, a halálfejesek életmódjával. Rögtönzött közvéleménykutatást tartottam szülők, nevelők, ifjúsági vezetők között. Mi a véleményük ezekről az emberséget sértő játékokról? Egytől egyig elítélik forgalmazásukat és nem szívesen engedik meg, hogy gyerekeik ezekkel az embert megszégyenítő — sőt elpusztító — játékokkal játszanak. Úgy látszik, ez esetben a közmegítélés kevés. Több kellene. Miért nem tiltakozik az úttörőszövetség és a KISZ e brutális játékok gyártása és forgalombaho- zatala ellen? r- ti —
