Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-03 / 155. szám

1971. július 3. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP s Népdalaink több szólamban Páncélos kunok Egy nap a laktanyában ízléses füzet, dalosfüzet jelent meg a közelmúltban Szolnokon: Népdalfeldolgo­zások címmel három zene­szerző munkája látott nap­világot. A kiadó: a szolnoki városi tanács művelődésügyi osztálya. Az első példányo­kat frissiben, az ÁFÉSZ-da- lostalálkozó résztvevő kóru­sai között osztották szét, ajándékként. Valamennyi feldolgozott dal, megyei származású; olyan népdalok, amelyek itt, e vidéken ter­mettek; a Jászságban és a Kunságban. A feldolgozásuk pedig még egy 1970-ben meg­hirdetett pályázat eredmé­nye. A felhívást ugyancsak a szolnoki városi tanács már említett osztálya tette közzé. Ennek folytán zene­szerzők fordultak alkotó módon a megye népzenei kincsét képező dalokhoz, így született többszólamú kórusmű a jól ismert Jász­A fegyverneki Vörös Csil­lag Tsz-ben befejeződött az 5 holdnyi szórvány cseresz­nyés gyümölcsének betaka­rítása. Idén fordult termőre a nagyüzemi módon telepí­tett 10 hold meggy. Ennek termését a debreceni kon­zervgyárnak szállítják. A gyár jó árat, kilónként 12,50 kunsági gyerek vagyok cí­mű dalból — Tornyos György munkája —, vegyes­kari szvit a „Sej, búza, bú- za”-ból — Balázs Árpád igé­nyes feldolgozása — és ve­gyeskari mű további három dalunkból, köztük a neveze­tes Megkötöm lovamat Kö­vecs Imre komponálása eredményeképp. A kiadó művelődésügyi osztály úttörő munkára vál­lalkozott a megyében ezzel a füzettel; kórusvezetők ré­gi vágyának tett eleget lehe­tőséget teremtve a népda­lok igényesebb, többszólamú megszólaltatására. A maga nemében Szolnok megyében az első ilyen vállalkozást üdvözölhetjük a tizenötolda­las füzetben. Egy fecske azonban még nem csinál nyarat, ha hírnöke lehet is a tavasznak. Épp ezért vár­juk a folytatást! forintot fizet a nagyszemű pándi meggyért. Lassan beérik az ősziba­rack is, melyből 50 holdat telepített a szövetkezet. A tömeges érésre felkészült a tsz osztályozóía, hűtőháza is. Az idén jó termést takarít­hatnak be őszibarackból. év közepén alapos felmérést készítettek a gyár nődolgo­zóinak helyzetéről. Azt a szakszervezeti bizottság, majd a pártbizottság is meg­tárgyalta és már a múlt év­ben több intézkedést hoztak a munkásnők körülményei­nek javítására. folyó előkészítés sajátos hely­zetére való tekintettel — fő­ként az anyagellátás ne­hézségei miatt — kétszeres túlmunkát kénytelenek meg­engedni, mert az előkészítés zökkenői a gyártás egészét akadályozzák. Több mint négyszáz nődol­gozó az alkalmazotti állo­mányhoz tartozik. Jórészük­nél adódnak munkacsúcsok, amikor egyenlőtlen munka­időben (napi 8 óránál to­vább) lehet őket dolgoztatni. Sokan kérték ennek is a sza­bályozását a tervezet vitá­jában. Az általuk betöltött munkaköröket két kategóriá­ba sorolja a szerződés. Az I. kategóriában legfeljebb napi 14 órát és havi 30 többletórát, a II. kategóriá­ban pedig legfeljebb napi 12 órát és havi 25 többletórát dolgozhat egy ember, akinek ezt más napokon — csúszta­tásként — ki kell adni a rendes munkaidőbőL már tavaly s kapnak az idén is a futószalagnál dol­gozók, míg a jövőben 5 szá­zaléknál is többet tervez­nek részükre. Hogy miért? Ennek az a magyarázata, hogy a régi bérkategóriák a cipőgyártás­ban az aljamegmunkálás és összeszerelés — túlnyomó- részt férfiak által végzett — műveleteire írnak elő maga­sabb bért. Ennek a technoló­giája viszont rendkívül na­gyot fejlődött, s ma már a felsőrészkészítés és a kiké­szítés követel minőségileg jobb több munkát — ez szolgál a vevő értékítéleté­nek alapjául is. A régi bér­Építkezik a kunhegyes! Lenin Tsz Elkészült a kunhegyesi Lenin Tsz korszerű kom- bájnszérüje. Az új létesít­mény 3 ezer hold kalászos, repce, olajlen, fénymag és fűmag biztonságos tisztítá­sát teszi lehetővé. A szérű építését a tavalyi esős idő­járás tapasztalatai is sür­gették. A fedett rész négv duna­újvárosi vázszerkezetből épült, területe 1650 négyzet- méter. A szövetkezet építő- brigádja nemcsak a fedett részt, a környékét is kibeto­nozta. A szérűt tisztítógépek egészítik ki, s kapcsolódik hozzá a napi 4,5 vagonos FT—5-ös típusú szárítóto­rony és a 32 vagonos mag­ár. A szérű beruházása meghaladja az egymillió fo­rintot. Az új szérűn a repcema­got kezdték el feldolgozni, utána a kalászosok követ­keznek. A szérűn dolgozók­nak meleg ebédet hoznak a helyi MEZŐGÉP gyáregység konyhájáról. A kombájnszérü szomszéd­ságában már tető alatt van a szövetkezet épülő gépja­vító műhelye. Ez is saját ki­vitelezésben készül. Beruhá­zási költsége 1,5 millió fo­rint. Az új műhely elkészül­tével — október vége — megszűnik a műhelyek szét­szórtsága, a javítás, központi fűtéses helyiségekben, kon­centrálva történik. Eddig ugyanis hat helyen javítgat­ták a gépeket. A javítóműhelyhez raktár, két irodahelyiség, ebédlő és fürdő is épül. kategóriák szerint e viszony­lag kevésbé díjazott művele­teket a fokozott követelmé­nyek alapján jobban meg kell fizetni. Ezért volt ta­valy jelentős bérfejlesztés a tűződékben, s ezért kell még további megkülönböztetett figyelmet fordítani a futó­szalagnál dolgozók bérének növelésére. Különös gondot fordítani.. . Felsorolni is sok lenne, hogy a részesedési alapból mire mennyit költ a válla­latvezetés a szakszervezettel egyetértésben. Csak példa­ként: az évi 360 ezer forint vállalati segély odaítélésé­nél „különös gondot kell fordítani — írja a szerződés — a sokgyermekes és a gyer­meküket egyedül nevelő dol­gozókra”. Évi húszezer fo­rintot a szakszervezeti nőbi­zottság minden augusztus végén iskolai segélyként ad a nagycsaládos és a gyerme­küket egyedül nevelő szü­lőknek (tavaly negyvenhetén részesültek ebből). Martfűn a gyár üzemi konyhája (1,4 milliós költ­séggel működik) egy sor olyan szolgáltatást nyújt, amellyel a családanyák má­sodik műszakját könnyíti meg. A 900 ezer forintból fenntartott gyermekintézmé­nyek 60 bölcsődés és 120 óvodáskorú gyermeket első­sorban a nagycsaládos és ke­resetre szoruló szülőktől vesznek fel, s a kedvezmé­nyes térítési díj is a csa­lád jövedelmétől és a gyer­mekek számától függ. Ugyancsak a részesedési alap terhére, több mint 65 ezer forint ráfordítással 90 gyer­meket üdültetnek — továb­bi negyvenet pedig szakszer­vezeti költségvetésből — az idén. Számos más formában is előnyt élveznek a részese­dési alapból a nagycsaládo­sok és a gyermeküket egye­dül nevelő szülők, akiknek többsége munkásnő a gyár­ban. M. I. A laktanyában ismerős tiszt fogadott. Balogh Kál­mán nem is olyan régen még a Kunság egyik városá­ban készítette fel a katona- ifjakat a haza védelmére. Ma viszont egy dunántúli gékpocsizó lövészalakulatnál teljesíti feladatát. A csa­patszállító gépkocsik helyett kétéltű páncélozott szállító járművek állnak. Időjárás, évszak és napszak nem je­lent akadályt e járművek­nek. Lehet folyó, homokbuc­ka. vagy hegyvidék, a ma­gyar gyártmányú kiváló harceszköz átjut rajtuk. Ha pedig az ellenfél páncélo­sokkal támad, az alegység saját páncélelhárítójával semmisíti meg azokat, s tá­mogatják őket a korszerű harckocsik is. A korszerű haditechnika jól képzett, fegyverzetét jól ismerő és azt használni is tudó harcosokat követel. En­nek szellemében nevelik a fiatalokat. Nagyobb követel­ményt jelent ez a parancs­noknak. a katonáknak. Ba­logh Kálmán szerint mind­két oldal eleget is tesz ezek­nek a követelményeknek. A hogyanra keresve választ el­sősorban földiek, a Szolnok megyéből bevonultak élete. munkája, eredménye érde­kelt. 1. Egy kisebb csata jelenet makettje a gyakorlótér. Az egyik helyen elektromos lő- pályán gyakorolnak a kato­nák. A tűző napon minden­ki futásban közlekedett. La­katos Gáspár, fegyverneki újonc is. pedig a gázálarc alatt néhány fokkal nagyobb a hőség. Odavetette magát a lőpadra, s biztos célzásai nyomán egymás utón buk­tak le a megsemmisített alakok. — Alaposan meg kell ta­nulni. mert a nagy lőtéren már nincs javításra lehető­ség — mondta. A mellette állő alegység­parancsnok dicsérte a kato­nát, aki már jutalomszabad­ságot is kapott kiváló lő- eredményéért. A Mecsek-aljai város zászlódíszbe öltözött: július másodikán megnyilt a III. Pécsi Ipari Vásár, amelynek ezúttal is kiállítója a Tisza- menti Vegyiművek. Dunántúl legjelentősebb ipari seregszemléjének közel 90 hazai és negyvennél is több jugoszláv cég mutat­ja be termékeit — elsősor­ban fogyasztási cikkeket A vásárt a pécsi, Köztársaság téri iskolák alkotta kiállítási komplexumban, a tavalyinál nagyobb területen, ötezer négyzetméternyi fedett és az iskolák udvarain 10 ezer négyzetméternyi szabad té­ren rendezték meg. A kiál­lítók között a baranyaiak mellett az idén is számos budapesti és vidéki vállalat és szövetkezet állította ki termékeit. Többek között négy nagy vegyigyár, öt kon­zervgyár, textil- és bútor­gyárak, háztartási gépeket gyártó vállalatok, a Hűtő­Az óriás maketten pedig zajlott tovább az élet. Az egyik helyen fegyver szét­szedést és összerakást, a másik helyen gránátdobást, távolabb a célzást gyakorol­ták. A végrehajtók között nyolc kunságifi is igyeke­zett. ValamennyiöKkel nem sikerült találkozni, de nevü­ket feljegyeztem. Willand János Törökszentmiklósról, Kiss Ferenc és Nagy Károly Túrkevéről. Papp Lajos, Varga Károly és Papp Lász­ló Mezőtúrról. Major Kál­mán Kisújszállásról vonult be. Jó katonák, büszkék le­hetne« szüleik valamennyi­ükre. Ezt a közvetlen köze­lükben álló alegységparancs­nok jelentette ki. Bizonyára jól ismeri katonáit. 2. Még volt idő az ebédig, irány a körlet. Hol van már a kaszárnya jelleg? Szalma­zsák helyett matracok, ola­jos padlók helyett vilupál. Pizsama, habszivacs fej pár­na, mosógépek, hajszárítók, és villanyvasalók tartoztak még a körlet felszereléséhez. Az utóbbiakat saját pénzü­kön a katonák vették. Sza­badidejükben segítenek a környező gazdaságoknak és a kapott pénzt ezekre köl­tik. Az étkezdében, pontosab­ban az ebédlőben önkiszol­gáló rendszer. nikkelezett tálcák, műanyag edények és kiadós étel. a menü: húsle­ves, rizseshús. salátával. Akinek kevés az adag, még kérhet. — Négyszer van étkezés — mondta a nevével ellen­tétesen, alaposan megnyúlt Kiss Ferenc túrkevei hegesz­tő. — Jó a koszt, egyedül a gyümölcs kevés, meg az édesség. De ezt pótoljuk a zsebpénzből. Azt már a hadtápfőnök mondta el. hogy 4000—4200 kalória a norma. A katonák valamennyien híztak a be­vonulás óta. Egyelőre csak egyféle a menü, de ősztől gépgyár és a Hajdú, gépgyá­rak és mások. Felvonulnak a baranyai ipar reprezentán­sai, Pécs hagyományos, az ország határain túl is ismert ipara, a bőr-, a kesztyű- és a cipőipar. A pécsi vásáron információs irodát nyitott a Magyar Kereskedelmi Ka­mara a magyar—jugoszláv határmenti árucserében ér­dekelt külkereskedelmi vál­lalatok, a KONSUMEX, a HUNOAROCOOP, az UNI­VERZUM szövetkezeti vál­lalat. A jugoszlávok első ízben tavaly jelentkeztek a Pécsi Ipari Vásáron, amikor har­minc cég állított ki. A rész­vétel viszonzásaként az idén, május elsején Eszéken magyar hetet, ennek keretéi­ben ipari kiállítást rendez­tek, ahol harminc hazai vál­lalat közöttük a Tiszamentl Vegyiművek is — szerepelt termékeivel. A kölcsönös részvétel hagyományosnak bevezeti« az a la carte- rendszert. 3. Délután elcsendesedett az udvar. Ilyenkor a katonák a KISZ klubokban, a könyv­tárban találhatók. Több mint hatezer kötet várja őket. Dr. Kiss Gézáné, aki maga is Karcagról #zárma- zott el. dicsérte olvasó Ked­vüket. Az alakulat mintegy 70 százaléka rendszeres lá­togatója a könyvtárnak. Évente 80 ezer forint értékű könyvet pedig meg is vesz­nek. Könyvekkel kezükben ka­tonák igyekeztek az egyik KISZ klub felé. A földiek­hez csatlakoztam. Barátsá­gos szoba fogadott bennün­ket. Katona« készítette ko­vácsolt csillárok, festmények, asztalok, az alegység életét megörökítő tablók, okleve­lek díszítették a klubot. Nem hiányzott a televízió sem. amelyből a laKtanyá- ban . összesen húsz van. A napi nehéz munka után van tehát hol kipihenni a fára­dalmakat. 4. A gyorsfénykép persze nem teljes. Képtelenség visszaadni mindazt, ami ott látható, tapasztalható. Tálán még annyit, hogy nincs az alakulatnál katona, aki ne lenne kapcsolatban valami­lyen technikávaL Olyan szakképzettség elsajátítására van szükség, amely nélkü­lözhetetlen a korszerű had­seregben, s amely egyben hasznosítható a civil életben is. Például távirász, gépjár­művezetés. A Kunság fiai jó nevelők keze alá kerültek. Olyan tisztek mellé, akik folytatják a szülői ház nevelését. — mj — Ígérkezik, hiszen a Pécsi Ipari Vásár ma már a ha­tármenti árucsere legfonto­sabb fórumának, informáci­ós bázisának tekinthető. A jugoszláv vásárszervező, az eszéki Ekonomski Institut az idén negyvennél is több céget hozott Pécsre. A ju­goszlávokat az egyik iskola tornatermében és emeletén, összesen 850 négyzetméter­nyi területen helyezték el. A vásárban irodát nyitott több jugoszláv export-import cég. Az idén is kiosztották a vásár nagydíjait és termék­díjait, a világhírű Zsolnay- féle Porcelángyár művészei által tervezett eozin padló­vázákat és plaketteket. A vásárrendezők a határmenti árucsere serkentésére „kiir­ha tármenti kerekasztal-be- szélgetést” rendeznek az érdekelt magyar és jugoszláv cégek bevonásával. , u k és a kollektív szerződés Ötéves távlatok a Tisza Cipőgyárban Június 4-én kötötték meg a Tisza Cipőgyár öt évre szóló kollektív szerződését, amelynek a munkásnőket érintő szabályairól kértünk tájékoztatást Csikós Páltól, a vállalati szakszervezeti bi­zottság titkárától. Előzmény­ként arról szólt, hogy a múlt Szigorúan megszabott munkaidő Tavaly megszüntették a nők éjszakai műszakját, te­hát ezt már nem kellett kü­lön szabályozni. Szigorúan megszabja viszont az új kol­lektív szerződés a nődolgo­zók munkaidejét, különösen a túlmunka mértékét. Az előző okmány ezt évi 96 órában határozta meg egy munkás esetében. Ugyan­ennyit tartalmazott az új szerződés tervezete is, ám a vitábar tett javaslatok elfo­gadásával évi 48 órában ál­lapította meg a szakszerve­zeti tanács az egy embernek elrendelhető túlmunka mér­tékét. Ennek a megtartását az engedélyezéskor minden­kinél ellenőrzi a szakszerve­zet. Martfűn az E-gyár kivé­tel e szabály alól, ott ugyan­is évi 96 óra túlmunkát en­gedélyez a szerződés szemé­lyenként. Bár az itt dolgo­zóknak is valamivel több mint fele nő, az E-gyárban Növelik a munkásnők keresetét Valójában már tavaly is jelentősen növelték 1500— 1600 tűzödei munkásnő bé­rét, az előző évihez képest átlag 13,6 százalékkal, míg a vállalati átlagbér csak 9,3 százalékkal nőtt. A kollektív szerződés jövedelemfejlesz­tési irányelve: „Különös gondot kell fordítani a nő­dolgozóknál a munka egyen- érték szerinti díjazására!” A szerződés bérfejlesztési irányelve kimondja: „a fu­tószalagoknál nagyobb mér­tékben kell a bért fejleszte­ni”. Az év végi nyereségré­szesedés felosztásánál ugyanez az elv mérvadó: 5 százalékkal többet kaplak V. M. A hűtőház várja az őszi­barackot A Tiszamentl Vegyiművek a kiállítók kozott Megnyílt a DI. Pécsi Ipari Vásár

Next

/
Thumbnails
Contents