Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-03 / 155. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. július 3. GYURKÓ GÉZA: Ha péntek, akkor Firenze 3. Szombat: Rimini A modern tudományi és technika lexikona Információ­elmélet Fekszem a naptól kifehé- redett homokon. Pihenek. Hátamat mind vörösebbre kezdi sütni a nap. Előttem egy olasz mama veri a gyer­mekét. Most veri harmad­szorra, mióta itt vagyok. A gyerek üvöltött. A verések közötti szünetben. Most, hogy verik, hallgat, helyette az anyja kiabál lágy essező olasz dallammal. „Galeti!” — harsogja a íagylaltos, aki hátán hordható aprócskái?) jégszekrénykéjéből a fagy­laltok, nyalókák, parfék és még kicsoda tudja, hogy mi­csoda jégrudacskák fajtáit szedegeti elő, szinte kifogy­hatatlanul. Odább kókuszt, amott meg almát, narancsot, banánt ajánl harsogó han­gon egy nyurga, hóka ka­masz fiú, míg anyja büszke megelégedettséggel nézi üvöltöző fiacskáját... Mam­ma mia, micsoda tüdő. Érde­mes volt világraszülni! A nyugatnémet házaspár beosztja az idejét. Az asz- szony némán és soványan sütteti magát a nappal, sza­vát sem hallani, az apa, mint kizsigerelt víziló atya lohol, kúszik, mászik a tűző homokon, hátán a két gye­rekkel. A két gyerek is üvölt. Felváltva. Amelyik leesik azért, hogy miért van a má­sik még az apja hátán, ame­lyik az apja hátán van, azért, hogy a másik ne jus­son fel oda. Két maroknyi lakó szőke testvéri szeretet. Bömböl a Marinella hang­szórója. A vitorlás-motoros felnőtteket négyszázért, gyer­mekeket kétszázért szállít a szomszédos Riccionéba. Ola­szul, angolul és németül szól az invitáció. Magyarul nem! De szól a reklámiroda hangszórója is és repülőgép Is berreg a fejünk felett, ma­ga után transzparenst von­szolva, hogy meggyőzzön a reklám: boldogtalanság és halál vár mindarra az ostoba emberre, aki nem iszik ál­landóan és szakadatlanul Ciantit. A következő gép ma­ga után vonszolt transzpa­rense meg Martinire biztat. Istenem, kinek higgyek, hogy életben maradjak! Ma­radok az ebédnél felszolgált Sanguinovesénél, fanyar, mint a timsó, vörös, mint a májbajos rubin és ingyen van. Igazság szerint ezért a borért nekem kellene fizet­ni, hogy megiszom. Borzasztó üvöltés. Nem, ez nem gyerek. Ez repülőgép. Katonai gép, vadászbombá­zó, nem is egy, három egy­szerre. Feleségem a hátára fordul, belehunyorog a le­vegőbe ... — Szépek — motyogja. — Ahá! — motyogom én is, aztán ráförmedek. — Meg vagy te őrülve? — Miért, nem szépek? — Ezek NATO gépek, te oktondi... — Ja — mondja és hasra fordul. Ha NjATO gépek, ak­kor azok. Kit érdekel Ri­mini homokján, hogy milyen gépek is ezek a szépen és gyorsan repülő, fület és ideget tépő csodák. Fekszem hát én is tovább, süttetem magam a nappal, a sok gye­reküvöltés, a hangos olasz szó — pedig ők vannak itt kevesebben — az itt-ott hal­kan felcsendülő német, an­gol, vagy francia beszéd köz­ben mégis azon tűnődöm, hogy mi lenne, ha ... Na igen, mi lenne a száz kilométer hosszú tengerpart millónyi butikjával? Mi len­ne a kápráztatóan gazdag Rimini bazársorral? Az itte­ni 1500 szállodával és szállo­dással. és a tízezernyi szál­lodai dolgozóval, a megszám­lálhatatlan kisemberrel itt, akinek van egy kis bárja, egy kis kocsija és napi 15— 16 óra munkája májustól ok­tóberig? Kinek adnák el a valóban hihetetlen gazdag választékú és nem is mindig kókler áriákat? Az olaszok­nak? Nevetséges! Mennyien heverhetünk itt, esak közvetlen közelemben ? Ezen az úttól a tengerig két­száz méter mély és talán tíz méter, vagy húsz széles parti sávon? Ezren is tán! Ola­szok, persze a legkeveseb­ben. Nyugatnémetek persze a legtöbben. És angolok és franciák, magyarok is, sváj­ciak, csgk úgy hamarjá­ban ... Gyerekek. Rengeteg üvöltő, szaladgáló, síró, evő, nevető gyerek. Gyönyörű szép gyerekek. És rengeteg fiatal. Karcsú csípőjű, szélesvállú, tele vigyor képű kamaszok, feszes mellű, pompás kis fe­nekű, fesztelenül boldog lá­nyok. És a derékhad. A vo­nalaikra aggódva vigyázó asszonyok, görcsösen behú­zott hasú férfiak és öregek is az árnyékban... embe­rek ... emberek... emberek. Élő és élni is akaró, a pihe­nést, az életet élvezni akaró emberek. Ez a parti sáv nem a mil­liomosok strandja. Ha nem is a koldusoké, de olyanoké, akik jobbára valóban mun­kával teremtik meg a ten­gerparti pihenés anyagi le­hetőségeit. Vagy olyanoké, akik még legalább emlékez­nek a munkára. Űjabb raj húz el a fejünk felett. Egy gép lecsap a ten­gerre, szinte porzik alatta az üvegzöld Adria. Gyakor­latozik! Mi lenne, ha mind­ez nem gyakorlat lenne? Harminc—negyven millió­ra teszik Olaszország idegen- forgalmát — évente. A szomszédos, bűbájos San Marinóban, fenn a fecske- fészek-várban naponta 30— 40 ezer ember fordul meg. Milliók élnek az idegenfor­galomból közvetlenül és tíz milliók közvetve. Véletlen hát, hogy a legutóbbi részle­ges községtanácsi választá­sokon ismét olyannyian sza­vaztak a kommunista jelöl­tekre? Annak a pártnak je­löltjeire, amely Olaszország­nak a NATO-ból való kilé­péséért harcol többek kö­zött? Semmiképpen sem véletlen. A nem munkás kis egzisz­tenciák is a pártban látják létük és jövőjük biztosítását. — Az milyen repülőgép? — dünnyögi a feleségem óvatosan igazítva magán, ne­hogy egy milliméternyi is legyen rajta, amit nem éget le a nap. — Utasszállító — mondom. — Arra mondhatom, hogy szép? — gúnyolódik. — Arra igen... a fene egye meg — köpöm ki a ho­mokot számból. Az olasz mama rohant el az orrom előtt, hogy elkapja és tovább verje negyedik gyermekét. Istenem, az ember kevés szórakozással is beéri. (Folytatjuk.) Egyre jobban tökéletesítik a repülőgépek eltérítései el­len foganatosított megelőző óvintézkedéseket az NSZK re­pülőterein. A polgári légiszemélyforgalmat lebonyolító Stutt- gart-Echterdingen-i repülőtéren például a Szövetségi Közle­kedésügyi Minisztérium jelenleg egy Finnországban kikísér­letezett detektort (felvételünk) próbál ki, ami elektromágne­ses alapon dolgozik és amennyiben fémtárgyak kerülnek (látóterébe, egy vörös lámpát gyújt fel. Mivel minden kül­földre repülő utasnak át kell menni ezen a tojás alakú ké­szüléken, a légi kalózoknak aligha fog többé sikerülni fegy­vert becsempészni a repülőgép fedélzetére, bombáról nem is beszélve. Az NSZK több repülőtereit már hasonló műszaki berendezésekkel szerelték fel, s itt már mindenütt felesle­gessé vált a terhes és időtrabló személyi motozás. Stuttgart­ban eddig csak öngyújtók, kulcscsomók és nagyobb ékszerek váltottak ki „bomba”-riadót. Az üvegablak­készítő mesterek nesztora Az üvegablakkészítés ma már ritkaságszámba menő mesterségét űzi Ryszard Ja- nek aki a poznani Samuel Engel utcában rendezte be műhelyét. A művész-kisipa­ros képzőművészek tervei alapján készíti munkáit. Ja- nek mester már 50 éve ké­szíti üvegablakait, amelye­ket megtalálunk egész Len­gyelországban, legnagyobb számban a poznani vajda­ságban és Sziléziában. Az idős mester négy tanítványt nevelt. Közöttük van fia. Marék is, aki szeretne apja méltó utóda lenni. Egy tökéletesen megbízható ellenőr A Belorusz Mezőgazdasági Akadémián szerkesztették azt a hordozható készüléket, melynek segítségével gyor­san és megbízhatóan megál­lapítható egyebek között a hús, a hal frissessége. a liszt, és a víz minősége, a tej zsírtartalma. A készülék működése az összehasonlító színképelemzés elvén alap­szik: a vizsgált élelmiszer tulajdonságainak változásai­ról a színképvonalak válto­zásai alapján következtethe­tünk Ciprus: kereskedelmi mérleghiány Ciprus kereskedelmi mér­legének deficitje a múlt év­ben jelentősen súlyosbodott, 53 millió font sterlinges re­kordot ért el. A kormány adatai szerint 1970-ben az import 98,2 millió font ster­ling, az export 45,3 millió font sterling volt. Az export értéke 10,5 szá­Beruházások a kameruni gazdaságban Kamerun harmadik ötéves gazdaság- és társadalomfej­lesztési terve (1971—/72— 1975/76) a beruházások je­lentős növelését irányozza elő. Míg a második ötéves terv időszakában (1966/67—1970/ 71) a beruházások összege 1965,2 milliárd afrikai frank volt, addig 1971/72—1975/76 A szovjet televízióról zalékkal, az import értéke 13,6 százalékkal emelkedett. A jelentések szerint a hely. zet még súlyosabb lett vol­na, ha az ásványexport nem magas árakon történik. Nagy-Britannia és a Közös Piac vette fel a ciprusi ex­port 68,5 százalékát és fe­dezte az import 56,9 száza­lékát. között a terv szerint ez az összeg 271 milliárd afrikai frankra nő. így a tőkeberu­házások évi átlagos volume­nének az 1966/67—1970/71-es évek 33 milliárd afrikai frankjáról, az 1971/72— 1975/76 közötti időszakban 54,2 milliárdra kell emel­kednie. A matematika új ága, az információelmélet, a negyve­nes években indult fejlő­désnek; elsősorban a hír­adástechnika és a számító­gépek által felvetett problé­mákkal összefüggésben. Megalkotása C. Shannon és U. Wiener nevéhez fűződik. Az információelmélet alapvető kérdése; hogyan le­het mérni az információ mennyiségét? Az információ • mennyiségének egysége egy igennel vagy nemmel meg­válaszolható kérdésben fog­lalt információ mennyisége. Ez az egységnyi információ kifejezhető egyetlen kettes számrendszerbeli szám­jeggyel (pl. az igenhez 1-t a nemhez a 0-t rendélve hozzá). Ezért nevezik az információmennyiség egy­ségét „bit”-nek, az angol binary unit rövidítéseként. (Jegyezzük azonban meg, hogy a bit-nek, mint szó­nak az angolban jelentése is van: falat, kisdarab). A hatvanas évek közepé­től vizsgálják az információ taralmának, tehát nemcsak mennyiségének, matematikai problémáit is. Ezek a vizs­gálatok merőben más, első- ; sorban nem valószínűség­számítási, hanem halmazel­méleti, matematikai logikai eszközöket igényelnek. Az információelméletnek eddig legrészletesebben a zajos csatornán át való in­formációtovábbítással foglal­kozó részét dolgozták ki. Ebben azt vizsgálják, hogy ha egy információforrás (pl. egy ember, vagy egy táv­írógép) által leadott jeleket a továbbításra alkalmas módon átalakítva egy meg­felelő eljárással továbbít­juk az ún. csatornán (pl. telefonvezetéken, az emberi beszéd esetében a levegőn stb.) a továbbítás folya­mán azonban a leadott jelek zavaró hatásokkal, úgynevezett zajokkal keve­rednek; akkor ennek követ­keztében a csatorna másik végén a felvett jel nem lesz azonos az eredetileg leadot­tal. Az információelméletnek ez a zajos csatornákra vo­natkozó része, a zajok hatá­sának csökkentésével, amely tehát eltorzítja, megváltoz­tatja az eredeti jeleket, az információ továbbítás lehet­séges sebességével és más hasonló problémákkal fog­lalkozik. Az információelméletnek jelentős szerepe van a gene­tikában (az átöröklésben, a sejtek szaporodási folyama­tában lejátszódó információ­átadásban). a nyelvtudo­mányban (pl. a gépifordítás­sal összefüggő kérdésekben), a gépi adatfeldolgozásban, a matematikai statisztikában stb. Helikopter daru A „Charles Marchetti” cég Franciaországban egy helikopter típusú emelőda­rut szerkesztett az építő­iparban és vállalatoknál tör­ténő alkalmazásra. A helikopteres emelődaru három, reaktív fúvókákkal ellátott forgólapátból áll. A lapátokat egy perselyhez erősítették, melyen két sze­lep van, amelyek a mechani­kus felemelést, illetve le­eresztést vezérlik. A daru párnákra támaszkodik, s automata pilótával látták el. Család tervezés Egy párizsi, Chaillot ke­rületi szülőotthon igazgató­sága az egyik újságban a következő hirdetést tette közzé: „A leendő anyáknak kórházi ágyukat a túlzsú­foltság miatt mostantól kezdve 10 hónappal előbb kell elfoglalniuk.’2. — 1966—1970 között a Szovjetunióban 13 új, kor­szerű televíziós központot építettek és adtak át ren­deltetésének. 42 új, korsze­rűen berendezett televíziós stúdiót rendeztek be, 58 képmagnetofonj és 32 moz­gó televíziós közvetítőállo­mást építettek. Végül az el­múlt ötéves terv egyik leg­Az utóbbi években a le­gyei—Japán gazdasági kap­csolatokban fordulat követ­kezett be, amely mindenek­előtt az áruforgalom erőtel­jesebb dinamizmusában jut kifejezésre. Az együttműködés gyorsí­tását és a kapcsolatok haté­konyabb fejlesztését akadá­lyozza a japán gépek és mű­szaki cikkek vásárlásánál fellépő hitel-probléma, ami a világpiacon szokásos tő­keforgalom gyakorlatával Szovjet-kanadai A kanadai olajtermelők szóvivőjének beszámolója szerint Kanada és a Szovjet­unió azt tervezi, hogy mű­szaki információ-cserét foly­tat az állandóan fagyos sarkvidéki tataiba való cső­vezetéképítés módszereiről. A kanadai olajtermelők szövetségének igazgatója, aki Moszkvában járt, hogy fel­vegye az első kapcsolatokat, kijelentette, hogy a kormány fontosabb és legnagyobb épí­tészeti beruházása az osztan- kinói televíziós központ volt, mely a világ egyik legna­gyobb ilyen létesítménye. Szerelését teljesen befejez­ték, s az megkezdte munká­ját. Képünkön a moszkvai osztankinói tv-torony és az űrhajós emlékmű látható. van kapcsolatban. A japán—lengyel gazda­sági kapcsolatok új szakasz­ba érkeztek. Kedvező távla­tok nyílnak a kereskedelmi kapcsolatok bővítése előtt, ami Pedig a legfontosabb, a lengyel ipar nagy érdeklő­dést tanúsít a japán piac iránt. A lengyel vegyipar leg­utóbbi japán licenc-vásárlá- sai szolgáltathatnak kedvező adalékot a további együtt­működés számára. együttműködés és az olajipar képviselői bi­zottságot alakítanak, hogy megvitassák a problémát a szovjet szakemberekkel. „Mi megvizsgáljuk a szi­bériai problémákat — mon­dotta — és a szovjet szak­emberek tanulmányozzák a mi sarkköri szektorunkat A sarkvidéki csővezetéképítésre vonatkozó saját tanulmá­nyaink jól haladnak és az információcsere minden bi­zonnyal gyümölcsöző lesz’Ü A lengyel-japán együttműködés új lehetőségei

Next

/
Thumbnails
Contents