Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-22 / 171. szám
1971. július 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 NYÁRI MUNKÁK A HATÁRBAN f A hét végére fejezik be az aratást a szajoli Vörös Csc- l pel Tsz-ben Tarlóhántás előtt szervestrágyát szórnak a fegyverneki Vörös Csillag Tsz-ben A kenderesi Haladás Tsz-ben disztillerek forgatják a talajt Learatott a Magyar—Mongol Barátság Tsz A gátlástalan anyagiasság ellen Jó szóval és a törvény szigorával Hozzászólás a Néplap vitájához Tegnap kaptuk a hírt — 1 Nagy Lajostól, a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság ' Termelőszövetkezet párttitkárától, hogy mindössze 18 nap alatt 3400 holdon befejezték a? aratást. Tizennégy kombájn dolgozott a közös gazdaságban, amelyek vezetői gyors és pontos munká- ' jukkái megszerezték a szövetkezet elismerését. A gépek most az aprómagvak „Meghallgatják-e a gazdaságvezetők a fiatalok véleményét? Milyen a KISZ- szervezet befolyása a nagyközség fiataljaira? Van-e kapcsolatuk a KISZ alapszervezeteknek más vidékre dolgozni járó fiatalokkal?” Ezek és ezekhez hasonló kérdések hangzottak el tegnap délelőtt az MSZMP jászberényi járási végrehajtóbizottsági ülésen. Ez alkalommal ugyanis több fontos napirendi pont között meghallgatták a jászfénysza- rui községi pártbizottság jelentését arról, hogy időarányosan hogyan hajtották végre a párt ifjúságpolitikai határozatát. Hogy nagyon fontos és lényeges jelentés tárgyalására került sor, azt nemcsak az érdekes és minden lényeges pontra kiterjedő vita mutatta, hanem mindaz, amit az előterjesztők a jelentésbe foglaltak és amiről a kérdésekre adott válaszaikban beszéltek. Köztudomású, hogy Jász- fényszarun több sajátos problémával kell megküzdenie a Kommunista Ifjúsági Szövetség helyi csúcsvezetőségének, alapszervezeteinek. Elég ha csak az eljáró fiatalokat említjük — a felmérések szerint kétszázötvenen vannak ilyenek a nagyközségben — akiket nagyon nehéz bevonni a szervezeti életbe, munkába. A gondok közé sorolhatjuk, hogy meglehetős nagyszámú cigányfiatal lakik Jászíény- szarun, akiknek összefogása szintén nem tartozik a .legegyszerűbb feladatok közé. Bár ez utóbbinál nem egyértelmű a probléma, hisz korábban a nagyközségben egy lelkes házaspár külön cigány-alapszervezetet hozott létre. A Dankó Pista KISZ alapszervezet — így nevezték magukat —■ híres volt jó munkájáról, nemcsak a megye, de országszerte is. Csakhogy a házaspár elkerült a nagyközségből és azután — mivel senki nem akadt annak patroné lására — az alapszervezet munkája hanyatlásnak indult, ami azután a szervezet felbomlásához vezetett. Egyszóval sok múlik a szervezésen, az összefogáson és ez a tegnapi jelentés arról adott számot, hogy erre , nemcsak a községi pártbicséplésével foglalkoznak, — ezentúl pedig a szövetkezet vezetősége úgy határozott, szívesen segítenek a környékbeli tsz-eknek, ha kérik őket. — A Magyar—Mongol Barátság Tsz-ben jó hangulattal zárult az aratás, hiszen a 13.5 mázsás terv ellenében 16 mázsával fizetett a búza. Tizenhét mázsás volt a takarmánygabona és 15 az árpa hozama. zottság, de a KISZ alapszervezetek is rájöttek. Mi több, most már tevőlegesen tenni is akarnak a fiatalokért, a fiatalok érdekében, a fiatalok munkájának igénylésével is. Jászfényszarun — mint az országban mindenütt — nagy visszhangra talált a párt ifjúságpolitikai határozata. Tárgyaltak róla a munkahelyeken, a párt és KISZ taggyűléseken. És bár — ez a korábbi községi pártvezetés hibája — nem készítettek intézkedési tervet, melyben megszabták volna az érintett párt, állami, gazdasági szervek és tömegszervezetek konkrét tennivalóit annak végrehajtására, elindult Jászfényszarun egy egészséges folyamat, amelynek eredményeként az ifjúsággal való törődés, foglalkozás mindinkább a nagyközség lakóinak közös ügyévé válik. Számos tényt lehetne példának említeni az előbbi állítás igazolására. A pártszervezetek a határozat megjelenése után hu- '■ szonhét fiatal kommunistát irányítottak át a KISZ-be akik hozzáértéssel és nagy felelősséggel végzik pártmegbízatásukat a fiatalok körében. A párt propagandistái két KISZ-oktatási körben kilencven fiatal politikai, világnézeti nevelésével foglalkoznak, ezzel hozzájárulnak a KISZ politikai j ellegének erősítéséhez, az oktatás színvonalának növeléséhez, tartalmasabbá tételéhez. A KISZ munkájának javítását segítik azzal is a nagyközség egyes gazdálkodási egységei — így a helyi tanács, a ktsz, az ÁFÉSZ, a Béke Tsz, a Lehel Kürt Tsz — hogy havonta 650—650 forintot adnak és ezáltal függetleníteni lehetett . a KISZ csúcsvezetőségének titkárát, hogy annak munka. Idejét teljes egészében az ifjúsági szövetség érdekében végzett munka töltse ki. A fiatalok tekintélyét növeli, hogy az ötven tanácstagból nyolc harminc éven aluli fiatal a nagyközségben; és míg a párthatározat megjelenése előtt az összes gazdálkodási szervek közül csak a Béke Termelőszövetkezet vezetőségében volt egy fiatal, a határozat megjelenését követően a ktsz kivételéÁ Dunai Vasmű uj uaulcszal.oja Szerdán birtokukba vették az első üdülők a Dunai Vasmű gyopárosfürdői üdülőszállóját. A három emelem tes, 54 szobás Korszerű épület és a szomszédos gyógyfürdő — kellemes pihenést nyújt a gyár dolgozóinak. Az új létesítmény — az alsóőrsi gyermeküdülő és a ba- latonszéplaki üdülőszálló mellett a Dunai Vasmű harmadik saját üdülője. — Az Orosháza melletti fürdőhelyre autóbusz különjáratokkal viszik a beutaltakat. vei valamennyi gazdálkodási egység vezetőségében jelen van az ifjúság képviselője. Az eredményeket hosszan lehetne sorolni, mégis maradjunk ez utóbbi megállapításnál: a ktsz kivételével! Ez ugyanis jelzi, hogy bőven van még tennivalója a KISZ-nek Jászfényszaruban is. Nemcsak azért, hogy a fiatalok mindenütt tagjai legyenek a gazdaságvezetőségeknek. Sokai inkább azért, hogy valóban partnerekké váljanak a gazdaságvezetések számára. Ismerjék — méghozzá jól — az üzemi terveket, feladatokat, valóban mozgósítani tudják a fiatalokat politikai, gazdasági, társadalmi akciókra, ismerjék társaik jogos igényét, kérelmét, elképzeléseit és azért ha kell vitatkozni, érvelni, harcolni is tudjanak. Vagyis: legyen tekintélye az ifjúsági szövetségnek Jászfényszaruban is minden munkahelyen, de legyen tekintélye — és ez sem kisebb dolog — a KISZ-en kívül álló fiatalok körében is. Ha már a feladatoknál tartunk: Jászfényszaruban szintén arra kell törekedniük a KISZ-eseknek, hogy erősödjön szervezeteikben a kommunista jelleg és hogy az eddigieknél sokkal több fiatal tartozzon közéjük. Semmiképpen sem fogadható el, hogy a nagyközségben élő több mint hétszáz KISZ korosztályba tartozó fiatal közül csak százegy az ifjúsági szövetség tagjainak száma. Ugyancsak a KISZ-re vár, hogy tartalmasabbá tegyék a kulturális munkát, a kulturális életet, szép, nagy művelődési házukban; hogy keressék, kutassák és találják is meg a lehetőséget az eljáró fiatalok összefogására, a szervezeti életbe való bevonásra. A cigányfiatalokat sem szabad magukra hagyni. Segíteni kell őket is, hogy megtalálják az utat a KISZ-hez, azáltal az igényesebb, kulturáltabb — a szocialista emberhez méltó élethez. Tennivalók egész sora, de bízom abban, ha egy év múltán ismét Jászfényszaru fiataljairól hallok, a járási párt vb ülésén, többségükben mindezekről mint megvalósult tervekről számolhatok be. Varga Viktória Az 1971. július 4-i számban megjelent „A gátlástalan anyagiasság ellen” című cikkhez szeretnék hozzászólni. Véleményem szerint igen időszerű ezen káros jelenség elleni harc közüggyé tétele a sajtó hasábjain, mivel e jelenség nagy mértékben korlátozza a szocialista erkölcs fejlődését. Hozzáteszem, esetenként és helyenként igen komoly hatással van a munkamorálra is. Feltétlenül nagyrabecsü- lendő a NEB ilyen irányú vizsgálata; a szocializmus eszméit sértő, erkölcstelen jelenségek ellen történő határozott fellépése. Ügy gazdasági, mint ideológiai vonatkozásban a gátlástalan anyagiasság ellen kérlelhetetlen harcot kell vívni, mivel rendkívül nágy társadalmi veszélyességet hordoz magában. A társadalmi veszélyesség abban mutatkozik meg, hogy egyes helyeken a másodállásokat betöltő személyek úgy hiszik, az adott területen nélkülözhetetlen személyek. Egy bizonyos idő eltelte után igen megjön az étvágyuk, ami abban jut kifejezésre, hogy a jogos juttatások mellett igénylik a jogtalan „borítékjuttatásokat” is. Ez a jelenség korántsem csak egészségügyi vonalon mutatkozik meg, hanem találkozhatunk vele a kereskedelmi, jogi, helyenként közhivatali területen is. A másodállásokat betöltő személyek egy része korántsem abból a meggondolásból végez többletmunkát, hogy tevékenységével a társadalom hasznára legyen és ezért a plusz tevékenységért kapjon elismerésként, jogosan többletjövedelmet. Említést tettem arról, hogy a másodállások sok esetben a munkamorál, a munkafegyelem, a közhangulat rovására mennek és ezt szeretném egy jelenségen keresztül megvilágítani. Az olyan helyen, ahol a vezetőnek másodállása is van és a fő figyelmet anyagi meggondolásból annak betöltésére összpontosítja, ott a beosztott dolgozók egy része sem a főfoglalkozási helyén igyekszik maximálisan eleget tenni a feladatának, hanem áttér a fusizásra. Ez természetesen azt eredményezi, hogy csökken a mennyiség, romlik a minőség és nem emelkedik úgy a termelés, ahogy emelkedhetne. Törvényszerűen adódik az is, hogy az ilyen személyek fizikai-szellemi fáradtság miatt nem képesek maximálisan eleget tenni a fő munkahelyen feladatuknak. Egy másik veszély is táplálkozik az ilyen felfogásból, vagy gyakorlatból, ez pedig az önzés, amely idegen, és idegennek kell hogy legyen a mi szocialista társadalmi rendszerünktől. Az a véleményem, hogy szép számmal találhatók olyan személyek, akik félvállról veszik a munkásosztály társadalmi érdekeit, és mindenben csak saját boldogulásukat keresik, a társadalom és munkatársaik rovására. Akadnak olyanok is, akik úgy érzik, hogy amikor céljaikat elérték, megjátsz- hatják az előkelőt, nagyképűsködhetneík. Rendkívül káros jelenségek ezek, és minden párt- és tömegszervezetnek feladata a kíméletlen harc ellene. Türelmes nevelő munkával feltétlenül megszüntethető, illetve csökkenthető. Természetesen ennek párosulnia kell a törvény szigorával is. Ilyen vonatkozásban véleményem szerint sokkal hatékonyabb segítséget kell nyújtani a gazdasági vezetésnek. El kell-érni, hogy egy ember társadalmi értékét ne az határozza meg: milyen márkájú, kocsi ja van, és milyen értékű villája a Balatonnál vagy a Dunakanyarban, vagy hogyan tud reprezentálni, hanem az, hogy a kifejtett munkája mennyire szolgálja a társadalom érdekeit, a szocializmus magasabb szinten való építését. Véleményem szerint ez csak úgy érhető el — egyetértve a július 4-i vitaindító cikkel —, ha a másodállások betöltését felülvizsgálják, konkrét díjazásokat alkalmaznak a szabad díjazásokkal szemben, és a NEB továbbra is szigorú ellenőrzést gyakorol. Osztom a véleményt abban, hogy nem általában a másodállások ellen vagyunk és nem is az ellen, hogy valaki többletmunkáért többletbért kapjon, de aki a tisztességes összegeken túl az említett hibákba esik és tevékenységével társadalmi fejlődésünket gátolja, azzal szemben nem lehetünk humánusak, ellenük a törvény teljes szigorával kell eljárni. T, A. Mezőtúr Jászfényszarui kiszesek fiatalok Ha az idő is engedi, még at idén befejezik a kisújszállási vasúti főlüljáró földmunkáit.
