Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-21 / 170. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. július 2Í1 Árvíz zúdult a franciaországi Toulouse körzetére. Képűnkön: csónakon mentik ki egy elakadt busz utasait. (Telefoto — AP—MTI—KS) Faji in egk ü lön bft* tel és iVyiigatNémetországban A NAACD (a Színesbőrű- ek Haladását Előmozdító Országos Szövetség) nevű amerikai polgárjogi mozgalom egy bizottsága háromhetes tájékozódó utazást tett a Német Szövetségi Köztársaságban; ennek tapasztalatait a következőképpen) foglalta össze: a 25 000 színesbőrű amerikai katona többsége és ezek családtagjai azt állítják, hogy a diszkrimináció itt még élesebb és tökéletesebb, mint az Egyesült Államokban. A színesbőrű katonák a legkeserűbb tapasztalatokat lakáskeresés alkalmával, valamint bárok és éttermek látogatásakor szerzik. A legtöbb néger katona magánlakást kénytelen keresni, mert az amerikai hadsereg túl kevés szolgálati lakással rendelkezik. A lakáskeresés során a színesbőrű katonák igen rossz tapasztalatokat szereznek: a közvetítők rászedik őket, a tulajdonosok udvariatlanul bánnak velük. Főleg azonban a széles körben elterjedt faji megkülönböztetés ellen kell harcolniuk. Így például előzetes megegyezés ellenére sem kapta meg egy fiatal őrmester Heidelbergiben a megállapodás szerinti lakást, mivel a ház többi lakója, valamennyien fehér amerikai katonák, kiköltözött onnan. Egy tiszt kérdőre vonta a lakás tulajdonosát, aki a történteket ’’félreértésnek” nevezte, majd száz márkával magasabb bérért ismét felkínálta a lakást az őrmesternek. Más néger katonák csak messze a városon kívül tudnak elhelyezkedni. Gyermekeiket bántalmazzák, a feleségüket az üzletekben és áruházakban gyakran nem szolgálják ki. Egy Heidelbergben folytatott vizsgálat során kiderült, hogy az amerikai katonai hatóságokkal együttműködő háztulajdonosoknak több mint 85 százaléka hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a néger katonákkal szemben. Ez a vendéglők és bárok látogatására ugyanígy érvényes. A mulatóhelyek legtöbbjét csak fehérek vagy „tagok” látogathatják. A panaszok nemcsak a németek ellen irányulnak, hanem az amerikai haderők parancsnoksága ellen is, amely alig tesz valamit a megkülönböztetés megszüntetéséért. A színesbőrű amerikai katonáknak egyre nagyobb része tekinti Nyugat- Németországot „ba ró tságta • lan országnak” — mondja a NAACD jelentése. VOLT EQYSZER EQY MUZSIKUS... Negyven évvel ezelőtt, 1931. nyarán harmadszor tört be a magyar operett a világ zenei színpadjaira: Lehár Ferenc és Kálmán Imre után Ábrahám Pál indult meg a világhír útján, a Hawai rózsája németországi sikerével. Ábrahám Pál életútja éppen olyan gazdag váratlan fordulatokban, mint egy operettlibrettó, habár életének a harmadik felvonása, sajnos, egyáltalán nem végződött hepienddel... Ábrahám 1892-ben született Apáti nban és gazdasági pályára szánták szülei; el is végezte a kereskedelmi akadémiát. Ám jött az első fordulat: az ifjú gazdasági szakférfiú beiratkozott a Zeneművészeti Főiskolára. — Herzfeld Viktor, Siklós Albert és Molnár Géza voltak a mesterei. Komoly zene ígéreteként kezdte, de második fordulatként a kamaramuzsika helyett hamarosan a tisztviselői pályát választotta, majd fölcsapott tőzsdebizományosnak. Ennyi fordulat után már nem volt meglepő, amikor aztán visszapártolt a zene- művészethez, s ezúttal a könnyűmúzsával a karján tette ezt. Mint operettszerző mutatkozik be és az Operettszínház karmestere lesz. 1928. és 1938. között a filmzenéken kívül 11 zenés játékát játszották nálunk és a legtöbbet külföldön is: Az utolsó Verebély-lány, a Szeretem a feleségem jelzik az indulást, majd a Zenebona és a Viktória a beérkezést. Az utóbbiból való az örökzöld sláger, a Nem történt semmi, csak elválunk csendben. S tényleg elváltunk: 1931-ben, a Hawai rózsája és a Bál a Sa- voyban külföldi sikere után Ábrahám Berlinbe költözik. Ettől persze a Hawai rózsájának nagy slágerét a My golden Babyt fütyülik a pesti és vidéki suszterinasok és zengik a verklik országosan, de Ábrahám azért érezheti, hogy a villa a berlini Fasanen-Strassen nem minden. 1932-ben a Hawai rózsája pesti bemutatója után így nyilatkozik: Őszintén megvallom, a Hawai rózsája sikereinek mindeddig nem tudtam igazán örülni. Budapest közönségétől várom az alázatos engedélyt: örülhetek-e teljes szívvel igazán?” Nos, a magyar közönség szeretettel fogadta az operettet, mint ahogy siker volt itthon a Történnek még csodák, a Mese a Grand Hotelben, a 3:1 a szerelem javára, s Júlia és a Fehér hattyú is. Közben azonban Berlint elöntötte a barna téboly, Ábrahám először Párizsba menekül Hitlerék elől, majd Kubában bukkan fel, később pedig New Yorkban ápolják súlyos idegösszeroppanással. Félig gyógyultan tér vissza Amerikából a németországi Hannoverbe, ahonnan jó hírek kezdenek érkezni egészségéről. Ezekre cáfol rá azonban I960 májusában az eppendorfi egyetemi klinikáról érkezett halálhíre... A MODERN TUDOMÁNY ES TECHNIKA LEXIKONA Tüzelőanyagcella Azokat a készülékeket nevezik tüzelőanyagcelláknak, amelyek kémiai energiából közvetlenül állítanak elő villamosenergiát. A különböző energiaátalakítási módszerek (hőből mechanikai, mechanikaiból villamos stb.) általában rossz hatásfokúak. Ezért igen régi törekvés, hogy pl. a szén oxidációjakor felszabaduló energiát közvetlenül villamos energiává alakítsák, a közbenső hőerőgépek kiiktatásával. E célra elvben olyan galván-elemre volna szükség, amelynél a kérdéses tüzelőanyag elégése egyúttal áramtermelő folyamat. Az ilyen galvánelemet tüzelőanyag-elemnek nevezzük. A hatásfok-problémák, valamint a közvetett tárolással és hordozással . kapcsolatos nehézségek irányították a figyelmet azokra a kutatásokra is, melyek a hőnek — nem forgó alkatrészes gépekkel — ún. közvetlen villamos energiává való átalakítására irányulnak. Nagy beruházáson alapuló kutatások eredményeként szénre, szénhidrogénekre, szénmonoxidra, propánra, hidrogénre és különböző palackokban tárolt gázokra ma már sok esetben 80 százalékos hatásfokot is elérő tüzelőanyag-elem rendszereket sikerült kidolgozni és tartósan működtetni. Több megoldásnál a fenntartható áramsűrűség többszörösen meghaladja a hagyományos állandó üzemű telepek teljesítőképességét. Az új típusú tüzelőanyag-elemek számításba jönnek a híradás- technikai felhasználásra, a repüléstechnikában, az asztronautikában, az elektromos vontatásnál (elsősorban a vasúti vontatásnál), sőt egyes típusok a villamos erőművekkel való együttes áramtermelésnél is. Ezen utóbbi lehetőségeknek az a nagy gyakorlati fontossága, hogy lehetővé teszi az erőműnek az átlagfogyasztásra való méretezését, ezáltal a hatásfok jelentékeny emelését. A tüzelőanyag-telepeknek ugyanis az a jelentősége, hogy csúcsidőben tehermentesíteni tudják a hagyományos erőművet különféle nagy fogyasztású elektrokémiai üzemek (pl. az alumínium gyártás) áramszükség- 1 létének fedezésével. A tüzelőanyag-elemek ilyen célú felhasználása többek között azzal az előnnyel is jár, hogy lehetővé teszik a hálózati váltakozó áram transzformálásáról és egyenirányításá- ból eredő költségek, veszteségek megtakarítását. ... . ■■ . A . : Egy ogyesszai üzem állítja elő a képen látható akasztós, egytestű ekét, mely bokrokkal benőtt vagy fahulladékos, mocsaras szűzföld feltörésére alkalmas. Ez a nem nagy és egyszerű mezőgazdasági gép lehetővé teszi a tuskózógépek és buldózerek használatának mellőzését, amelyek földhányásokat hagynak maguk után. Az ekét terepjáró traktor után kapcsolják. Egy menetben 1 méter szélességű sáv- ■ fog át. Az ekevas 40 cm mélyre hatol a talajba, maga alá gyűri és beszántja a 4—5 méter magas bokrokat. Ezután tárcsás boronával elsimítják a talajt, s a terület máris alkalmas a mezőgazdasági kultúrák termesztésére. Egy óra alatt az ekével egyharmad hektárnyi területet lehet feltörni. KÉPERNYŐJE ELŐTT A két Madáchiié Madách Imre életében nem bocsájtott meg hűtlen feleségének; Fráter Erzsit úgy hagyta itt e világban, hogy a házasság szentsége ellen elkövetett bűne alól nem nyerte el a férji, hitestársi feloldozást. Pedig Veres Pálné szavai szerint, aki a bűnbocsánat közvetítője- ként jelent meg Madáchék kúriáján, a halálosan beteg férj anyjánál — Fráter Erzsi megbűnhődött már vétkeiért. íme néhány mondatban a kezdet és a végeredmény. A tévéjáték indulása és befejezése, ami közötte van, az jelentette a két asz- szony küzdelmét: az összeférhetetlenségből származó konfliktusok sorozatát és végül a szánalmas tragédiát. Amelynek végtére is Madách Imre itta meg a levét: hozzá teszem: keserű levét. Sokan foglalkoztak már eddig is azzal — regények születtek róla és tanulmányok, részletesek, okosak — hogy vajon mi okozta e súlyos házassági tragédiát? Volt idő — én is így tanultam, hogy minden baj forrását és okozóját a kicsapongó, szeszélyes asszony természetében vélték megtalálni: egyoldalúan eltúlozva a lecsúszott nemesi család sarjának felelőtlen, költekező életmódját és kicsapongásait. Most Székely Júlia gondolt egyet, és Fráter Erzsi pártjára állt; drámát írt arról, hogy valójában Fráter Erzsi pusztán az anyósi gyűlöletnek és a kialakult, áldatlan körülményeknek az áldozata: akit Majtényi Anna rigorózus szigora, nagyasszonyi rá- tartisága és oktalan gyűlölete már-már az őrületbe kergetett. Megtörtént tehát a televízióban Fráter Erzsi tisztára mosdatása. S ha Madách nem is bocsátott meg életében feleségének, a tévéjátékban most Székely Júlia írói segédlettel az utókor „megbocsátását” akarja elősegíteni. Nem kétséges, hogyha egyéniségének megfelelőbb környezetbe kerül „Lidérc- ke” — (levelében nevezte így Madách Erzsikét); olyanba, ahol „a felfogás felületesebb, a hang szabadabb, a szórakozás módja zajosabb” — a beilleszkedés is köny- nyebb lett volna számára. De azért Fráter Erzsi sem volt ám angyal! Elég beleolvasni azokba a levelekbe, amelyeket bizony egyáltalán nem a hitvesi szeretet szült, s amelyek alighanem Madách életének legszomorúbb dokumentumai. Szinte egyetlen kórust alkotva unisono harsogják, követelik: pénzt, péúzt, pénzt. És mire? Divatra, öltözködésre. És a férj — rabságban. Ízelítőül ime egy darab az egyik levélből: „Atyám magához hí; mitévő leszek, megyek-é vagy nem, ez majd attól fog függni, hogy a jövendőben mily helyzetem lesz.” Mi ez, ha nem zsarolás, múlt századi módra. A finomkodás mázával bevonva! Ezeknek a leveleknek a hangulatából, főként pedig hangvételéből már-már arra lehetne következtetni, hogy szegény férj talán csak azért tartózkodik Pesten, hogy a felesége divathóbortjainak eleget tegyen. „A ferslagban van egy selyemruhám, csináljon Mutschenbacher más derekát, mert így már nem hordhatom” — szól a levélbeli utasítás. Ezekről a kicsinyes zaklatásokról azonban nem esik szó, csak nagyon áttételesen Székely Júlia romantikus fogantatású történetében — sokkal inkább a szívtelen anyósról, aki szüntelen megtagadja —■ fia távollétében az árván maradt család anyagi támogatását. Ezzel az egy adalékkal csupán arra szerettem volna rámutatni, hogy a Fráter Erzsiről alkotott televíziós kép kissé egyoldalú: szentimentálisán hamis. Ami a másik Madáchné megformálását illeti, az okos, művelt Majtényi Annáét, itt a tévéjáték már közelebb jár az igazsághoz, a történelmi hűséghez. Jól mutatta meg benne azt az anyát, aki önző szeretetével útjába áll fia boldogságának. A fukar nagyasszony alakjában érdekes típust teremtett: a nemesi érzelmeire büszke asszony márványszobrát. (Sulyok Mária egyéniségére szabott szerep.) Nem használt a játéknak a didaktikusán életrajzú szándék sem, amely a mélyebb és a teljesebb dráma kibontását akadályozta meg. Érezhetően — terhesen — az írónő törekedett arra, hogy egyetlen lényeges életrajzi elem sem maradjon ki a drámából. Ami nem lenne baj — sűrítésre joga van az írónak; ám hogyha ezek az elemek úgy lógnak a dráma testén, mint valami kölönc — szebben kifejezve, mint karácsonyfán a díszek — akkor feleslegesek. Zavart a patetikus játék is — Veres Pálné olyan magasztosan beszélt szegény Madách Imréről, hacsak a nevét ejtette is ki, mintha már a költő életében a világirodalom klasszikusa lett volna. Ezt az álpatetikus hangvételt nem mentheti az sem, hogy Madách kora a romantika ideje is, és hogy a költő nemesi környezetében élt a nemesi múlt dicsőségén érzett büszkeség pátosza. Mindent összevetve: számomra az A két Madáchné csalódás. Elsősorban az írói ábrázolás gyengeségei miatt és kimondom — felszínességéből következően. Hajdúffy Miklós rendező ezeket az alapvető hiányosságokat nem is tudta semmi egyébbel pótolni. Nem is pótolhatta. Röviden Helyszíni közvetítéssel adózott a 125 éves vasút ünnepének a televízió. Három külső helyszín bekapcsolásával készített élő, helyszíni riportot Vácról, a Nyugati pályaudvarról és az ország legnagyobb vasúti kapujáról, Záhonyból. Az előadás kellemes izgalmakat jelentett — jóllehet akadt a közvetítés során nem egy váratlan kitérő — szerencsére a nagy technikai apparátussal készült műsor holt vágányra nem futott. A Telitalálatban végszóra megszületett a meglepetés: kikapott Morvay László. Ezúttal nem jött be az az egy találat. A műsor viszont annál inkább belopta magát a nézők szívébe. Ezt a játékot vétek volna abbahagyni — sőt bővíteni kellene a köreit és a kereteit. Erényei révén megérdemelné, hogy nyári szünet után ősszel új köntösben, egy nagy országos játék igényével lépessen a közönség elé. Bemutatkozott az új, szovjet tévéfilmsorozat; témája a szovjet hatalom megteremtése. A hősi küzdelem epizódjait mértéktartó forradalmi romantikával mutatja be Jevgenyij Tas- kov filmje, elkerülve a sematizmus veszélyeit. Egy irodalmi folyóirat műhelytitkaiba avatta be a nézőket, az Alföld, szerkesztőségében készült riport, Kovalik Károly beszélgetése a szerkesztő bizottság tagjaival. Az egyre rangosabbá váló orgánum sajátos helyzetét, új kezdeményezéseit és eredményeit tárta fel a negyven perces beszélgetés. Molnár Margit tiszteletreméltó szándékkal keresi, kutatja a nők egyenjogúságának megoldási módjait; tárja fel a megvalósulás útjában álló akadályokat. Kérdezési módja azonban kissé idegesítő. y. h i
