Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-18 / 168. szám
1971. július 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Kábeleken függő magasát A dinamikusan fejlődő nyugat-német mannheim-lud- wigshafeni iparvidék közlekedési gondjainak enyhítésére négyszintes felüljáró-rendszert építettek, mégpedig nem mindennapi műszaki megoldással. Az új pályaudvari sinhálóza- tot áthidaló, 24—33 m széles acélfelüljáró középső részét egy 75 m magas, négylábú acélpilonra függesztették fel 38 nagyszilárdságú kábel segítségével. A felüljárórendszer legelső két szintje a vasúti forgalom egy részét és az autóforgalmat, a harmadik szintje a távolsági vasútforgalmat, a legmagasabb, negyedik szintje pedig teherjárművek átmenő forgalmát bonyolítja le. A ludwigshafeniek büszkék a korszerű technikát jelképező, a városképből magasan kiemelkedő, szépvonalú pilonra s az alatta húzódó 550 m hosszú magasútra. Szombati szemle a szolnoki piacon Jó piac volt ezen a hét végén Szolnokon. A bőséges felhozatal következtében a déli órákban is mindent kaphattak még a vásárlók. a gyulai Győzelem Tsz Jóvoltából 28 forintért vásárolhattak az előcsirke kiioját, ebből mintegy 220 kilogrammot hoztak. A magánosok 35 forintért kínálták a több mint 500 kilonyit. Eio- tyúkbűl 230 kilót hoztak és 23 forintért adták. A tojás olcsóbb volt mint egy hettel ezelőtt. 1.20—1.30 forint. A tejföl literje 28—30, a túróé 18—20 forint volt. Újburgonyát csak a magáneladok árultak 5000 kilót és 4.00— 4.50 forintért adták. Sárgarépa és a zöldség csomója minőség szerint 1.00—2.50 forintba került. Ezekből mintegy 4 ezret hoztak. A vöröshagymát már kilóra mérték. A tsz-ek 300-at, a magánosok 226 kilót árultak 5—6 forintos áron. A fejeskáposzta kilója 4, a kelkáposztáé 6—8, a karalábéé 2.50 forint volt. Karfiolból a tsz-ek kétszer annyit hoztak — 500 kilónyit — de árujuk másodosztályü volt, így 4—8 forintért adták, a magánosok pedig 12—16 forintért. Paradicsomtól piroslott a piac. Alig volt elárusító, ahol nem találtak volna a vásárlók. Sokkal olcsóbban, 4 forintért adták kilóját, a több mint 6 ezer kiló árunak. A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz 330 kiló szép zöldpaprikát kínált — és 4—6 forinttal olcsóbban, mint a magánosok — 8—12 forintért. Uborkából 3200 kiló volt, a kovászosnak való 8, a többi 2—6 forintért kelt. A zöldbab kilója 4—5. a kevés zöldborsóé 12—14 forintba került. Egyre több gyümölcsöt láttunk, már a tsz elárusítóknál is. A dinnye és a főzni való kukorica jelentette a slágert. A ceglédiek 530 kilő sárgadinnyét és 100 kiló görögdinnyét kínáltak egyaránt 5 forintért, míg a magáneladók 6 forintért mérték kilóját. 2800 kiló édes- és savanyú nyári almát 4—8, a 882 kiló körtét és 2000 kilónyi sárgabarackot 6—8 forintért. Az apró lődi szilvából 2.50. a ringlóból 6 forintért mértek egy kilót. Sok meggyet és körtét is kínáltak Téli tanfolyamok, népfrontestek, nők akadémiája a programban As idén is megrendezi téli oktatását a Hazafias Képfront megyei elnöksége Évről évre nagy sikerrel rendezi meg a Hazafias Népfront megyei elnöksége téli oktatását. A megyében — főként a külterületeken élők részére — rendeznek rendszeresen téli tanfolyamokat, népfront-esteket, különböző akadémiákat, foglalkoztatnak klubokat. így például az elmúlt oktatási évben 408 különböző tanfolyamon több mint 17 ezer embert oktattak. Az idén ismét megrendezi a népfront megyei elnöksége 1971—72. évi politikai oktatását, melynek munkaterve a napokban készült el. Az idei előadássorozatokkal céljuk, hogy fejlesszék az em- berekban a politikai élet iránti érdeklődést, a közügyekben való részvétel igé-. nyét. Szeretnék felkészíteni a lakosságot demokratikus jogaik szélesebb körű, aktívabb gyakorlására. Ugyanakkor fokozottabb figyelmet fordítanak a politikai, gazdasági tájékoztatásra, a szocialista alkotmányosság széleskörű ismertetésére. És nemcsak az országos jelentőségű kérdések megvitatását tervezik ezeken a különböző tanfolyamokon: szeretnének mind több helyi problémáról, elképzelésről is szót ejteni. Az idei oktatási programban a múlt évi tapasztalatok alapján nagyon sok segítséget várnak a lakóterületi nőbizottságoktól. Várják, hogy azok mind több háziasszonyt vonjanak be a népfront oktatásba. A legkiterjedtebb oktatási forma kétségtelenül a téli tanfolyam. Csupán tavaly 184 ilyen tanfolyamon több mint 8500 embert tájékoztattak a legfontosabb politikai kérdésekről. Az idén ismét megrendezik ezeket a téli tanfolyamokat december 1- től 1972. március 15-ig. A következő témákat dolgozzák fel: az SZKP XXIV. kongresszusának határozatai, a gazdasági építő munka feladatairól; a munkásosztály vezető szerepe a munkásparaszt szövetség; az államélet a szocialista demokratizmus tovább fejlesztése, az új tanácstörvény jelentősége; a megye gazdasági építő munkájának feladatai az 1972-es gazdasági évben; a Magyar Népköztársaság külpolitikájának fő irányvonala a X. kongresszus határozatának tükrében. Elképzelésük azonban, hogy ezen öt központilag meghatározott témán túl három, egyéb kérdés megvitatását is napirendre tűzik a helyi érdeklődésnek megfelelően. Szintén nagy sikerrel rendezik évről-évre a népfrontesteket a megyében. Az idén ismét megrendezésre kerülnek ezek a külterületi, a falusi lakosság körében. Ismét lesznek téli tanyai esték is, ahová előadónak az adott terület országgyűlési képviselőjét, megyei tanácstagját, tanácsi vezetőket kémek fel. Mindezeken túl természetesen sor kerül a Hazafias Népfront vezetőinek továbbképzésére is. A nők bizonyára szívesen üdvözlik, hogy a múlt évi tapasztalatok alapján ismét sor kerül a nők akadémiája előadássorozataira. A különböző politikai témájú előadásokon kívül pedagógiai, jogi. egészségügyi, irodalmi, művészeti kérdésekről is hallhatnak a résztvevők. Mindezeken túl azonban kötetlen összejövetelű klubfoglalkozásokon is lehetőséget akarnak biztosítani arra, hogy mind több nő szerezzen legalább alapfokú politikai ' ismereteket. Elhatározták tehát, hogy rendszeresen tartanak a megyében szinte mindenütt, nőklub összejöveteleket, ahol a tagok közéleti személyiségekkel találkozhatnak. És ha már a nőkről esett szó: továbbra is működnek majd a különböző szakkörök, így a főző-sütő, a szabás-varrás, a díszítő művészeti és a kézimunka szakkörök. Még egy oktatási forma, amelyről feltétlenül szólni kell. Tavaly 69 helyen a megyében több mint 2500 szülő vett részt a szülők akadémiáján és szerzett szakszerű Ismereteket a gyermekneveléshez. A nagy érdeklődésre való tekintettel a megyei elnökség az idén ismét meg akarja rendezni a szülők akadémiája előadássorozatokat. V. V. Közérdekű közlemény A Szolnok megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás szúnyogirtást végez 1971. július 23-án Szolnokon a Kertvárosban, 26-án a Ti- szaparti sétány—Művésztelep—Zagyvapart, — 29-én a Tiszaliget—Szajoli út bsáoldala, Tiszaparti üdülősor (BM üdülőtől Honvéd üdülőig) területeken. Kérik a lakossgot, saját érdekében ezeken a területeken a jelzett időben ne tarfózkodjanak. állatokat ne legeltessenek, mert a vegyszer emberre, állatra egyformán káros hatással van. Városkutatás, városfejlesztés Nem tévedünk sokat, ha azt állítjuk, hogy a város és az emberi civilizáció lényegében egyidősek. A világ első városait több ezer esztendővel időszámításunk előtt alapították, s jól nyomon követhető a fejlődés az ősrégi településtől napjaink metropolisáig. Az elmúlt évszázadok és évezredek városait a szükségszerűség, a célszerűség és a szokás alakítgatta, miután bizonyos természeti tényezők mór eleve adva voltak. Ehhez képest a mai nagyipari jellegű századunk, és a Föld minden korábbinál nagyobb mértékű benépesedése egészen új problémákat vet fel, ezért ma már tevőlegesen be kell avatkozni a városi struktúrák alakulásába, illetve új. tudományos alapokra kell fektetni a korábban jobbára csak ösztönös városfejlesztést. •• Összenőtt városok Már jó ideje felmerült a gondolat, hogy létezik a városnak bizonyos optimális nagysága, s az ezen határon túl növekvő városokat növekedésükben korlátozni kell. Sajnos ez nem mindig sikerül, mint azt New York, Tokió, London stb. esete is példázza, ahol már egyre nehezebben oldható meg a közlekedés, akadozik a víz- és energiaellátás, sok gondot okoz a szennyvízelvezetés, a levegő szennyeződése pedig már-már a kritikus határt éri el. Ügy tűnik, hogy a személyautó mind nagyobb mértékű elterjedésével egészségesebb irányba halad a meglévő városok fejlődése (ha már a növekedésüket nem is lehet csökkenteni), amennyiben kertvárosok (szuborbok) épülnek ki a városok szélén. Ebből viszont az a visszás helyzet adódik, hogy egyes világvárosok átmérője a 80—100 kilométert is eléri, sőt túl is haladja. E folyamat az ú. n. konurbációhoz vezet, amely alatt a városoak összenövését értjük. Jól megfigyelhető ez az USA keleti partvidékén és a Boston és Washington közötti területen, Európában a Ruhr-vidéken, vagy a csehszlovákiai Morava- Ostravában (kisebb mértékben hazánkban is pl. Miskolc és Tatabánya környékén). A szuburbanizáció végeredményben egészséges terjeszkedési folyamat lenne, ha az ipar megmaradna az eddigiek során jól-rosszul körülhatárolt helyén, s nem terjeszkedne a kertvárosok irányába. S amikor a kereskedelem a maga üzleteivel, áruházaival, raktáraival is terjeszkedni kezd, a kertvárosok elveszítik eredeti rendeltetésüket, maguk is a terjeszkedő nagyváros részel lesznek, s annak összes hátrányait kénytelenek elviselni. A jövő városa Pedig számolni kell azzal a világméretű tendenciával, hogy az emberek többsége városokban akar lakni már ma is, de a jövőben még inkább, elhagyva a kisebb településeket. De amíg napjainkban a Föld népessége nem éri el a 4 milliárdot, addig 2060-ra kb. 45 milliárdra(!) szaporodhat, — állítják a futurológusok. A szaporulat nagy része — várhatóan — városokban fog tömörülni, új épületek, lakások millióit kell részükre felépíteni a következő 90 év alatt, így az egymásbafolyó metropolisok utódaiként létrejövő megalopolisokat még nagyobb települési egységek, az ú. n. ecumenopolisok (országokat és kontinenseket átfogó városhálózatok) fogják követni. Akik ellenzik a városok egyre nagyobb elterebélye- sedését, a magas házak építései mellett törnek lándzsát. Kétségtelen, hogy a nagy, illetve magas épületeknek olyan előnyös tulajdonságaik vannak, amelyekről a jövőben sem lehet lemondani (kisebb területfelhasználás, kedvezőbb közművesítés stb.). A felfelé való terjeszkedés hívei sokféleképpen képzelik el a jövő városát; 40, 60, sőt 100 emeletes házak is szerepelnek az építészek, várostervezők perspektivikus terveiben, de az az igazság, hogy a felhőkarcolóvárosok gondolata nem túl népszerű, hiszen végső soron a természettől való teljes elszakadás útjára vezet. Kétségtelen, hogy a továbbiakban valamelyest fel kell adni a „Kétdimenziós” terjeszkedés gyakorlatát és meg kell oldani a városok „térbe emelését”. A metropolisok terjeszkedését egészséges és mértéktartó irányba terelő elgondolás az ú. n. szalagházak építése, amely egy bizonyos vonalra koncentrálja az adott terület lakosságát, természetesen felhasználva a legegészségesebb környezettel és legszebb kilátással rendelkező (ugyanakkor könnyep közművesíthető és jó közlekedési kapcsolódású) vonalakat. Nem sok ország van a világon, ahol a népességnek mintegy 20 százaléka él a legnagyobb városban — Budapesten —, mely lélekszá- mát tekintve tízszer akkora, mint a soron következő település. Magyarország még sok tekintetben előtte áll azoknak a műszaki változásoknak, amelyek — főként nyugati országokban — a településrendszer átalakulásához vezettek (itt elsősorban a személyautó tömeges elterjedésére kell gondolnunk). Amikor hazánkban kiépül majd a megfelelő úthálózat és sokkal jobb lesz a gépkocsi-ellátottság, nagyobb szerepet kaphatnak az ű. n. régió-központok, fejlődésük dinamikusabbá válhat, s ezzel általában a magyar településfejlődés jellege is megváltozhat. A ma általában kívánatosnak tartott decentralizált városfejlődéssel szemben ugyancsak elképzelhető alternatíva Magyarország olyan mértékű „metropolitán” fejlődése, ami hazánkat — talán egy kis túlzással fogalmazva — „városállammá” változtathatná. Ne felejtsük el, hogy számos országban már a hazánkénál nagyobb területre kiterjedő és nagyobb népességet magában foglaló település-agglomerációk is létrejöttek. A nálunk már fejlettebb településrendszerrel rendelkező országok tapasztalataiból azt szűrhetjük le, hogy városaink jövője a város- kö-pontok életképes fejlesztésétől függ, melynek párosulnia kell a szuburbanizáció nagvon is kívánatos folyamatával. Ami pedig a futurológusok által felvázolt ideális — bár egyelőre utópisztikus — városok kialakulását illeti, azok megvalósításához, a gyorsan szaporodó emberiség lakásgondiainak megoldásához a háborúmentes világ fizikai és szellemi energiáiénak koncentrálására lesz szükség. Dr. Varga Sándort Iparvállalatok belső irányítási rendszere Napjaink egyik — ha nem legfontosabb — teendője az iparban a belső szervezet, a „kis-mechanizmus” korszerűsítése, átformálása, s e teendő alól egyetlen vállalat sem kivétel. Tény, hogy a gazdasági reform mélységbeli kibontakozása lelassult a gyárkapukon belül. A gyáregységek, telephelyek nem, vagy alig érzékelik a változásokat, de maga az egész vállalati szervezet Is sokszor bűvészmutatványokra kényszerül, mert a reform formálta külső gazdasági környezetet próbálja meg, összeegyeztetni a még érintetlen vállalati belső szervezettel. E helyzetben dr. Varga Sándor könyve — amelyet a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg — nemcsak elvi, de gyakorlati segítségként is fölfogható. A szerző ugyanis öt esztendei kutatómunkájának eredményeit összegezi, s e kutatómunka konkrét tapasztalatok nagy tömegére támaszkodik. A nyolc fejezetre oszló kötet — bár nem vállalkozhat a téma kimerítő tárgyalására — lényegében átfogja a belső irányítási rendszer legfőbb összetevőit. Elemzi a vállalati tervezési és szervezési funkciókat, a döntési hatáskörök megoszlását — így például azt a kedvezőtlen jelenséget, hogy tűi sok szervezet tartozik az igazgató közvetlen irányítása alá — a vállalaton belüli termelőegységek érdekeltségi rendszerét, s természetesen valamennyi területen a korszerűsítés elvi és gyakorlati problémáig lehetőségeit. Köszöntő Fejlődő, terebélyesedő, kórusmozgalmunk biztatására, erősítésére megjelent a Kórusok Országos Tanácsa lapjának első száma. A KÖTA lapja. — ahogy ezt dr. Kiss Kálmánnak, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettesének a Kórusok Országos Tanácsa elnökének beköszntőjéből megtudtuk, — ez évben még három alkalommal jelenik meg. majd kéthavonként kerül az olvasókhoz. A 32 cfldalas lap első száma is gazdag tartalommal jelent meg, számot ad a kórusmozgalom helyzetéről feladatairól. Bízunk benne, hogy a KÖT A lapja sikerrel tölti majd be feladatát a „dalos Magyarország’’ javára. A Budapcst-Űjpalota-i leendő városközpont
