Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-18 / 168. szám

2 SZOLNOK SIEGTET NÉPLAP 1971. Július 18. az államközi kapcsolatok normalizálására irányuló törekvéseket csak üdvözölni lehet, mint a békés rende­zésre irányuló szándékot, en­nél többet mondani azonban pillanatnyilag csak jóslás lenne. A fejlemények vilá­gíthatják meg, milyen célok szolgalatéiba állítják majd ezt a látványos fordulatot, Peking és Washington köze­ledését. És milyen függő kérdéseket old meg ez a kö­zeledés és milyen áron? Hétfői Elutazott Budapestről Mahmud Riad, az EAK külügy­minisztere. Kedd: Rabatban kivégezték a katonai lázadás tíz vezetőjét Szerda: Jordániában a király csapatai megtámadták a pa­lesztin gerillákat. Csütörtök: A párizsi Vietnam-konferencián az amerikai kül­döttség tartózkodott az állásfoglalástól a DIFli béketérvével kapcsolatban. Pénteki Nixon elnök bejelentette, hogy 1972 tavaszan Pe- kingbe látogat. Szombat: Kirschläger osztrák külügyminiszter befejezte római tárgyalásait így látta a hetet kommentátorunk, Fálfy József: A kínai meghívófél gon­dolkozását csakúgy, mint az amerikai meghívott logikáját európai aggyal aligha tud­juk köveink Egyfelől az utolsó évtized pekingi poli­tikájának sajátos elemeit kell számba vennünk, más­felől az amerikai szokások- erkölcsök ismeretében kell végiggondolnunk, ami tör­tént történik és történni fog. Kínai népmesék furfan­gos fordulataira, látványos leleményére éppúgy utalha­tok, mint a politikai prakü- cirmus primitív elemeire, — ezek együtt adhatják a pe­kingi meghívás magyaráza­tát, a kínai vezetők váratlan lépése szinte gyökeres sza­kítást jelent eddig hirdetett elveikkel. Mindenesetre ér­dekes lesz annak megfigyelé­se, hogyan fogja a meglepe­tésszerű változást a kínai propaganda megmagyarázni a hazai közvéleménynek és az amerikai Imperializmus ellen küzdő ázsiai népeknek. Ami a bejelentés lényegét ás következményeit illeti: BONN A Nemet Szövetségi Köz­társaságban 1971 első hat hónapjában 5,6 százalékkal emelkedtek a lakbérek az elmúlt év hasonló időszaká­hoz képest. GEORGETOWN A guayanai kormány álla­mosította a kanadai Alcan Aulimínium Company leány- vállalatát, a Demerara Bau­xite Company!. Guayana kártérítésként 107 miihó guayanai dollárt fizet a De­merara Bauxite Cotnpany- nak. MOSZKVA A Pravda közölte azokat a leveleket, amelyekben a Ezojuz— II űrhajó személy­zetének — Georgij Dobro* volszkijnak, Vlagyiszlav Vol- kóvnak és Viktor Pacajev- nek — a hozzátartozói kö­szönetét mondanak a lap út­ján azoknak a szervezetek­nek, vállalati kollektíváknak, katonai egységeknek, bará­toknak és elvtársaknak, akik osztoztak súlyos gyászukban. A világ különböző tájain történteket nem lehet min­dig csak európai észjárással megítélni, kizárólag európai szemmel nézni. Az „ahány ház, annyi szokás” — a nem­zetközi életben is igaz ... Rabatban a hét elején a látszatra mit sem adva, a lehető legsommásabb mó­don végezték ki a július 10-i puccskísérlet vezetőit. Tíz kivégző osztag golyóitól omlott a földre négy tábor­nok és hat ezredes. A hiva­talos közlés — nyilván belső használatra, egyrészt az elrettentést célozva, más­részt a király melletti kiál­lás jeleként értékelve — sietett hírül adni, hogy a sortűz eldördülte után a ki­végzést végignéző tisztek odarohantak a hullákhoz és — leköpdösték... az úgy­nevezett „civilizált világ” el- szömyed. Sok hang hallat­szik a rövid úton történt ki­végzés miatt, a széplelkek szót emelnek az ellen, hogy Marokkó királya nem állí­totta hadbíróság elé a láza­dókat, hanem csak úgy egy­szerűen végzett velük.. Miért? Vajon II. Hasszán és hírhedt belügyminisztere, Ufkir tábornok akármilyen hadbirósági komédia végén nem ugyanúgy a falhoz ál­líttatta volna a monarchia és a monarcha ellen támadt tábornokokat, főtiszteket? Marokkó az arab világ leg­nyugatibb csücskében — nyugatbarát politikai rend­szerben él. Washingtonban és Párizsban felszisszentek a Rabatban történtek láttára- hallatára: a marokkói vé­rengzés diszkreditálja a ve­lük szövetséges rezsimet! (Nem mintha például Ufkir tábornok eddig is „félelem és gáncs nélküli lovag” hí­rében állott volna... Még mindenki emlékszik arra, A párizsi utcám Párizsban la nagy figyelmet keltett a Ni­xon kínai látogatásáról szóló hír. Képünkön, a France Sei* hatalmas főcímét böngészi két okraaó. (Teleíoto — AP—MTI—KS) hogy az ő emberei rabolták el 1965 októberében, fényes nappal, Párizs szívéből, a Lipp-étteremnek szinte a küszöbéről a haladó, balol­dali politikust, II. Hasszán rendszerének demokratikus ellenfelét, Ben Barkát. A te­kintélyes francia hetilap, az Minden, kivétel nélkül min­den ettől függ! Hangsúlyozni sem szüksé­ges, hogy a bejelentésnek, a kínai—amerikai politikában bekövetkezett fordulatnak rengeteg újabb és régi vo­natkozása van. A kérdés rendkívül bonyolult és a kényes problémák egész so­rát veti fel. Például: mit je­lent ez, az indokínai rende­zés szempontjából? Válto­zik-e Washington magatar­tása Kína ENSZ-tagságával kapcsolatban? A Washington felé tett kínai lépést köve­ti-e a szovjet kapcsolatok javítására irányuló pekingi törekvés, vagy továbbra is szovjetellenes marad Kína magatartása? A kérdőjelek erdeje sora­kozik a pekingi és washing­toni bejelentés mögött Csak a jövő adhat választ azokra a kérdésekre, amit a történ­tek felvetnek. PHENJAN A kínai párt- és kormány­küldöttség, amely Li Hszien- Miennek, a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága Politikai Bizottsága tagjanafc vezetésével tartóz­kodott a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságban, pénteken hazautazott Fe- kmgbe. SYDNEY A közelmúltban megtartott választások megzavarásáért 15 személyt végzett ki az in­donéz hadsereg — jelenti az ausztráliai rádió. Djakarta- tol 160 kilométerre lévő egyik kisvárosban kivégzet­tek állítólag rablótámadáso­kat hajtottak végre a vá­lasztások idején. Az olaszországi látogatáson tartózkodó Kirszhlagrr osztrák külügyminiszteri fogadta Sarasat olasz köztársasági elnök. (Teleíoto — AP—MTI—KS) papokig tanácskozott Szadat egyiptomi és Kadhafi líbiai államfő. Az egyik főícma a líbiai—marokkói kapcsolatok jövője. (Teleíoto — AP—MTI—KS) Express leleplezese szerint Ben Barkát egy Párizs kör­nyéki villába hurcolták. Itt, a titokban Párizsba siető Ufkir tábornok,’a marokkói belügyminiszter, saját önke­sével szúrta le, majd — a francia titkos szolgálat egyes embereivel összejátszva — a hullát Orly repülőteréről egy marokkói gép fedélzetén ha­zacsempészték ... 1967-ben a párizsi bíróság Ufkir távol­létében megtárgyalta az utóbbi évtized leghajmeresz­tőbb politikai krimi-jét és a marokkói belügyminisztert halálra ítélte!) De Gaulle Franciaországa még nem bocsátott meg Uf- kir Marokkójának. A tábor­nok-elnök halála után gyor­san feledni tudták a Ben- Barka-botrányt. Marokkó ugyanis több szempontból fontos Franciaországnak. A párizsi „mediterrán érdek­övezetben” fekszik. Itt él a legtöbb francia telepes, ke­reskedő, — az egykorj gyar­matosítók hátvéd-hada. A marokkói bányák tetemes része a francia tőkéseknek hajt hasznot S ami Párizs számára sántán létkérdés: ha nem a francia befolyás érvényesül itt akkor meg­jelenik az amerikai! A hét másik nagy szenzá­cióját Nixon amerikai elnök szolgáltatta, amikor a „kali­forniai Fehér Házban”, az­az San Clemente-i nyaraló­jában rövid nyilatkozatot tett, s közölte, hogy pekingi meghívást fogadott el! Harakkó és Líbia között meg» szakadt a diplomáciai kapcsolat A marokkói hivatalos hír­ügynökség — újabb rész) el­teket közölve II. HasszÁL péntek esti sajtóértekezietlp- ról — kiemeli az uralkcx |i> azon megállapítását, ho;i/V Marokkó és Líbia közelit megszakadtak a diplomáéi ti i kapcsolatok. — Korábbiul ugyanis azEAK rabat! nagy­követségének szóvivője u j)' nyilatkozott, hogy Marok;tó és Líbia mindössze köles í>- nösen visszahívta nagyköve­teit. A szombati Al Ahram is ilyen értelmű értésük ílt közöl, hozzáfűzve, hogy ez \ n megoldás megkönnyíti a kit, ország között kiéleződött vt­szony későbbi megjavítását a nagykövetek felváltása — vagy visszaküldése útján. II. Hasszán a diplomáciai kapcsolatok helyreállításá­nak esélyeivel kapcsolatos kérdésekre kijelentette: Lí­bia „éles támadást” intézett országa ellen, ugyanakkor Líbia kezdeményezte a dip­lomáciai kapcsolatok meg­szakítását, így „ezt a kér­dést inkább Tripoliban kel­lene feltenni”. Líbia rabatl nagykövetsé­gét egyébként még mindig marokkói katonai alakulatok őrzik. Ellentétele az uiuguayi kormányban Az uruguayi — ellenzéki nemzeti párt bizalmatlansá­gi szavazást kért — Jorge Pacheco köztársasági elnök ellen, miután az rendikívüli biztonsági intézkedések»! ve­zetett be. tekintettel aTupa- maro-gerillák tevékenysé­gére. A párt 52 parlamenti kép­viselője az alkotmány meg­sértésével vádolja az elnö­köt. A bizalmatlansági sza­vazásra először a 99 tagú képviselőházban kerül sor, ha legalább 66-an megsza­vazzák a bizalmatlansági In­dítvány, akkor Pachecot fel­függesztik tisztségéből. Ez­után az ügy a szenátus elő kerülhet, ahol 21 ellensza* vázát kell az elnök végleges el távoli fásához. Hegegyezés Belgiumban A belga képviselőház köz­vetlenül a törvényhotais nyá­ri szünete előtt elfogadta azt a törvényjavaslatot,, amely kulturális autonómiáit; bizto­sít a flamand és a vallon nyelvterületnek, s eTizei el­hárultak a viharfelhők Gas­ton Eyskens kormányfő és miniszterei feje fölül. A ter­vezetet a szenátus rr»ár elő­zőleg jóváliagyta. A stavaza­ÜJ-DELHI Szvaran Szingji indiiii kül­ügyminiszter a népi kS maré­ban kijelentette, hojy ko­moly figyelmet érdéinél a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kor­mányának a vietnami prob­léma békés rendezésér«' vo­natkozó hétpontos javallata. Az indiai kormány véle­ménye szerint az indok tnai rendezés elengedhetetlen lel­tétele a külföldi csaptok teljes kivonása Vietnami >ól és az Egyesült Államokn ak kezdeményezést kell tanúsí­tania e téren. 13 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ INDENFHÖW BEIRUT Libanon és Irán ügy dor«- tott, hogy ismét felveszi a diplomáciai kapcsolatokaá, amelyek 1969-ben szakadta#; meg, miután Libanon nei|»i volt hajlandó kiadni az iráni sah elleni összeesküvéssel vádolt Bahtier tábornokot. ÜJ-DELHI A New Age, az indiai KP lapja szerint a párt taglét­száma 226 431. A VIII. párt- kongresszus évéhez, 1968-bo* viszonyítva ez több, mint 53 ezres növekedést jelent A legjelentősebb a gyarapodás Bihar és Kerala államokban. RIO DE JANEIRO Belő Horizontéban bírósá­gi eljárást indítottak 34 pap ellen, amiért állítólag „fel­forgató tevékenységet” foly­tattak. A brazil törvények értelmében 30 évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható rájuk, amiért a rendőri ön­kényt leleplező nyilatkozatot tettek közzé a sajtóban, fok megoszlása a képviselő- házban: 155 igen, 21 eluta­sító voks és 25 tartózkodás. A törvényjavaslat értelmé­ben flamand, illetve váló« képviselőkből kulturális ta­nácsot állítanak majd fel mindkét nyelvterületen. A tanácsokat — törvényhozási joggal ruházzák fel a „kul­turális ügyeknek" minősíté­se kérdésében. STOCKHOLM Palme svéd miniszterelnök szombaton egy beszédében ismét úgy nyilatkozott, hogy Svédország semlegességi po­litikájával összeegyeztethe­tetlen a közös piaci tagság. „Szilárdan kitartunk sem­legesség! politikánk mellett, amely nem ébreszthetne bi­zalmat, ha közös külpolitika kialakítására törekednénk egy katonai szövetség tag­jaival, márpedig az EGK- tagság ezzel járna” — mon­KAMPALA Az ugandai diákszövetség most véget ért kongresszusán hozott határozat kimondja, az ugandai diákifjúság „a jövőben is teljes elszántság­gal harcol a szocializmus eszméinek győzelméért. A kongresszus résztvevői köve­telik minden bank és bizto­sítótársaság n államosítását. Követelik továbbá, hogy lé­tesítsenek Ugandába^ állami gazdaságokat, amelyek — véleményük szerint — segí­tenének megoldani a mun­kanélküliség problémáját és a mezőgazdasági termelés megtervezését, RABAT II. Hasszán király fogad­ta L. F. Palamarcsukot, a Szovjetunió marokkói nagy­követét, aki tolmácsolta a királynak Nyikcáaj Podgor- nijnak, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnöksége el­nökének mély együttérzését a Marokkóban nemrégiben történt tragikus események­kel kapcsolatban. Hasszán király köszönetét fe'.'ztf- ki Podgomij ümene­téért. Újabb harcok Dél-Yietnamban A saigoni hadsereg szóvi­vőjének szombat reggeli kö a- lése szerint Del - V ie tnambí lat a központi fennsík térségi­ben két helyen is kiújultál! a harcok. Négyórás csata zajlott le körülbelü télutóm, az 5-ös és a 6-os tüzérségi támaszpont között Dák Tb* városától délnyugatra, szem­lsen az összefutó vietnami, laoszi és kambodzsai határ­ral. A másik összecsapás színhelye Pleiku tartomány­ban volt My Thacli-tól körül* belül 64 kilométernyire dél­re. A szóvivő a saigoni kor­mánycsapatok. veszteségeiről semmiféle adatot sem kö­zölt.

Next

/
Thumbnails
Contents